A jelentések és transzparencia nem fenyegetés, sokkal inkább lehetőség

Az átlátható működés a fenntartható gazdaság egyik alappillére és a gazdasági szféra szereplői felé pedig immár alapvető elvárásként jelentkezik. 2017 óta a nagyvállalatok számára a fenntarthatósági jelentéstétel is kötelező a pénzügyi mellett. De vajon ez növeli a bizalmat a vállalatok felé? Mit tehetünk a bizalom újraépítéséért, azért, hogy valóban fenntartható vállalkozásokat vezethessenek a jövő vezetői?

Szeptember 6-án a Richter Gedeon Nyrt. látta vendégül “A jövő vezetői” programunk 5. évfolyamának az átlátható működésről szóló szakmai napját. Mentorainkkal és a résztvevőkkel a vállalati jelentéstétel ösztönzőit és akadályozóit vizsgáltuk meg, sokféle szempontból és éles döntési helyzetek segítségével.

A nap elején Harmat Ádám, a WWF képviseletében mutatta be az 50 legnagyobb magyar vállalat átláthatósági törekvéseit környezetvédelmi szempontból.

Dr. Fazekas Orsolya a csernobili katasztrófán keresztül mutatta be a külső és belső átláthatóság hiányának következményeit, illetve azt, hogyan alakult ki a nukleáris iparban a jelentéstételi kötelezettség szabályozása.

A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön. Ennek kapcsán több vállalati gyakorlatot is megismerhettek a résztvevők. Tóth Valentin a Coca-Cola HBC csoportszintű kommunikációs igazgatója bemutatta hogyan lehet egy fenntarthatósági jelentés izgalmasan, közérthetően és a célcsoport figyelmét felkeltve tálalni, Csaba Lajos a Richter PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető-helyettese az átláthatóság fontosságára hívta fel figyelmét egy nemzetközi piacra bevezetett termékük esettanulmányán keresztül.

A jelentések, a transzparencia nem fenyegetés, sokkal inkább lehetőség. Vállalati értéknövelést hoz. Lényeges, hogy ne kötelező adatszolgáltatásként tekintsünk rá, hanem a kölcsönös párbeszéd alapjaként, emelte ki többször is Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója, a BCSDH elnöke. 

Mert sokszor többet mondd el rólunk az, ami nem feltétlen kerülne bele a könyvekbe. A folyamat a fontos, a jelentés ennek a folyamatnak a végterméke –folytatta a gondolatmenetet Szabó István, a KPMG vezető tanácsadója, aki Kerekes Évával, a KPMG tanácsadójával egy izgalmas szimulációt is levezetett, melyben a résztvevők kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban.

Építsük újra a bizalmat. Mert kérdések mindig érkezhetnek, melyekre tudnunk kell válaszokat adnunk. Hiszen nincsen olyan cég, ahol mindig, minden tökéletesen működik. A jelentések ezeket a területeket segítenek azonosítani és megoldani. Bizalomra pedig minden érintettnek szüksége van – a sharing economy virágzása a legjobb bizonyíték erre.

A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet (1) nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá (2) az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön. Erre több vállalati gyakorlatot is megismerhettek a Coca-Cola, a Richter és az Alteo jóvoltából.

A vezetői interjúban Bogsch Erik osztotta meg személyes tapasztalatait arról, milyen helyzeteket él át egy vezető, aki a csődközelből multinacionális vállalattá építi szervezetét a rendszerváltást követő Közép-Kelet Európában.

A nap zárásaként pedig a résztvevők a Richter Múzeumba látogattak el, ami a gyógyszergyár száz éves történetének dokumentumait tárja a látogatók elé.