Bemutatták a BCSDH három pontos ajánlását a fenntartható élelmezési rendszerekért

 „A változás felgyorsításához innovatív együttműködésre van szükség az üzlet, kormányzat, tudomány és az oktatás között” – mutatott rá Mark Zwinkels előadásában a BCSDH virtuális üzleti ebédjén. Az esemény szakmai programjának fókuszában a fenntartható élelmezés és természet állt. A rendezvényen a Fenntartható jövőért díj átadásával idén rendhagyó módon nem csupán a kiemelkedő vezetőket és vállalati megoldásokat ismerték el, de a pandémia során kimagasló fenntartható kezdeményezéseket is.

Budapest, 2020. október 8. – A világ növekvő népességének megfelelő élelmiszerrel való ellátása alapvető fontosságú. A pandémia kapcsán megtapasztalhattuk, mit jelent más országokból származó élelmiszerektől függeni, válság és lezárt határok esetén. Mit tehet az üzleti szféra? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) virtuális üzleti ebédjén került sor az üzleti szféra számára készült három pontos ajánlás bemutatására, amely a biodiverzitást maximálisan figyelembe vevő fenntartható élelmezés megvalósításához vezető utat mutatja meg. 

A partnerség és innováció a kulcsa a fenntarthatósági folyamatok felgyorsításának – Mark Zwinkels előadása

„A világ népessége nő, öregszik és urbanizálódik, az éghajlatváltozás sokkal erőteljesebben és gyorsabban jelentkezik, mint azt sokan gondolták; a biodiverzitás rohamosabban csökken, mint az emberiség története során bármikor, és ennek ellenére a természettel kapcsolatos kockázatokat még mindig alábecsülik az üzleti döntéshozatalban. Azonnali cselekvésre van szükség, fel kell gyorsítani a változásokat.”  – mutatott rá előadásában Mark Zwinkels a hollandiai World Horti Center nemzetközi igazgatója, – „Ehhez páratlan összefogás, partnerség szükséges.”

„A növekvő népesség megfelelő élelmiszerrel való ellátása elsődleges cél, de fel kell ismerni, hogy ez nem egyre több szántófölddel érhető el, hanem az olyan technológiába, biológiába való befektetéssel, amelyek fenntarthatóvá teszik a termelést. A pandémia kapcsán a kormányok megtapasztalhatták, mit jelent, ha a határokat lezárják, és más országokból származó élelmiszerek behozatalától függenek. Ennek következtében sok ország hajlandó fenntartható, csúcstechnológiájú üvegházi létesítményekbe befektetni. Ezzel a fenntartható növénytermesztés szintje történelmi lendületet kaphat. A World Horti Center jó példa arra, hogy a gyakorlati kutatások, a tehetséges hallgatók, valamint a tapasztalt és sikeres vállalatok ötvözésével az innováció virágozni fog.” – tette hozzá.

A BCSDH ajánlása a fenntartható élelmezésért és a biodiverzitásért

„Az élelmiszer ellátási láncokat nehéz helyzetbe hozta a koronavírus, ráirányítva a figyelmet a rendszerek kitettségére és globális folyamatok problémáira, a biodiverzitás fokozottabb védelmére. Noha számos kihívás van az élelmiszer rendszerek átalakításának összetettségében, vannak ígéretes, innovatív technológiai fejlesztések és fogyasztói trendek is, amelyek jelzik az erőfeszítések felgyorsításának lehetőségeit. Van-e jobb alkalom arra, hogy változtassunk, mint most?” – hívta fel a figyelmet beszédében Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke, felvezetve azt a három pontos ajánlást, amelyet a BCSDH, tagvállalatainak vezetőivel közösen fogalmazott meg, hogy segítsenek az üzleti szférának megtenni a fenntartható élelmezés megvalósításához szükséges lépéseket:

Az ajánlás szakmai előkészítésében és megfogalmazásában közel 80 első számú vezető, civil, tudományos és vállalati szakember vett részt. Mind az üzleti szektor, mind az érintettjeik számára azonosítottak olyan üzleti megoldásokat, amelyek terjesztésével és megvalósításával növelhetik pozitív hatásukat a fenntartható élelmezés kapcsán.

Az üzleti ebéden a témában tartott kerekasztal beszélgetésen Bartók Annamária a Silvertris és Szilas ügyvezető igazgatója, Kovács Ágnes a Sió-Eckes ügyvezető igazgatója, Gazsi Zoltán az Eisberg ügyvezető igazgatója és Noszek Péter a Nestlé ügyvezető igazgatója, beszélgetett, a rövidebb ellátási láncokról, a partnerségről és a biodiverzitás megőrzéséről.

A BCSDH rendezvényei karbonsemlegesek, melynek támogatója: 

Fenntartható jövőért díj 2020 – vállalatok, vezetők a fenntarthatóságért

A BCSDH 2020. október 8-án tartott üzleti ebédjén került sor a 2020-as Fenntartható jövőért díj eredményhírdetésére

Márta Irén a BCSDH igazgatója, a szakmai zsűri egyik tagja kifejtette: „A nehéz helyzetekben különösen nagy szükség van elismerésre. Emiatt döntöttünk úgy, hogy idén is meghirdetjük   a   BCSDH   által   alapított, Fenntartható jövőért díjat, és csak erre az évre létrehozunk egy új, Társadalmi felelősségvállalás kategóriát is. Elsődleges célunk, hogy elismerjük a Fenntartható Fejlődési Célok elérése érdekében végzett kiemelkedő vállalati és vezetői teljesítményt, melyet most kibővítettünk a pandémia során tett nagyhatású intézkedésekkel.”

A Fenntartható jövőért díj 2020-as nyertesei:

A VÁLTOZÁSVEZETŐ DÍJ:

Kovács Ágnes
ügyvezető igazgató
Sió-Eckes Kft.

Kovács Ágnes emberileg és szakmailag egyaránt példaértékű egyéniség, aki innovatív, előremutató megoldásokkal erősíti vállalatát. Mind az üzleti eredmények és az emberek menedzsmentje terén kimagaslóak a tevékenységei. Számára a hangsúly a fenntarthatóságra való törekvéseken van, amely még járvány alatt sem lassulhat le. Az utóbbi időszakban a dolgozók egészsége és munkahelyeik megtartása volt az elsődleges szempont.

TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS DÍJ:

„A Coca-Cola Magyarország nyújtotta támogatások a COVID-19 járvány első szakaszában” című akciójában a pandémiára való rendkívül gyors reakciójával érdemelte ki a díjat. A program során egyfelől jelentős pénzügyi, másfelől szakmai támogatást is nyújtottak a Vöröskeresztnek. Üzleti céljaikat egy nemesebb célnak rendelték alá, miközben a dolgozóikat is bevonták önkéntes feladatokba. A mozgósító programmal a társadalom tájékoztatása mellett a rászorulókat is segítették. A díjat a The Coca-Cola Company részéről Kerekes Péter ügyvezető igazgató, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. részéről Békefi László ügyvezető igazgató vette át.

A Generali az „Élethosszig tartó partnerség a koronavírus alatt is” című megoldásával vonta magára a zsűri figyelmét. A program egy gyors és összetett reakciót foglal magába mellyel a vállalati műveletek COVID-rezisztenssé tudták alakítani, miközben a vállalat elkötelezettsége egyértelműen megmutatkozik a belső és külső partnerek iránt. Számos anyagi és működésbeli megoldást kínálnak, melyekkel megkönnyebbítik mind a partnerek, mind pedig az ügyfelek életét.  A díjat Erdős Mihály, a Generali Biztosító Zrt. vezérigazgatója vette át.

A Grundfos a „Biztonság és stabilitás COVID19 idején is” című megoldásával érdemelte ki a Társadalmi felelősségvállalás díjat. A programban egyértelműen megjelenik a szemléletük komplexitása és a partnerség szelleme kiemelkedő fontosságú az érdekelt felekre összpontosítva. A dolgozóik egészsége mindenek felett áll, emellett a helyi kórházak anyagi támogatása is helyett kapott.  A díjat Szundy Olivér a Grundfos Magyarország Kft, ügyvezető igazgatója vette át.

A díj idei fő támogatói:

A TED Countdown egy globális kezdeményezés a klímaválság megoldásainak felkutatására és a mihamarabbi cselekvés ösztönzésére. Célja, hogy meggyőző válaszok szülessenek legégetőbb kérdéseinkre, és ezek megoldásához hidakat építsünk az esemény résztvevői, illetve üzleti-politikai vezetőink között. 

A kezdeményezéshez csatlakozva a TEDxDanubia Countdown  2020. október 15-én indítja el programjait egy virtuális esemény keretein belül, 2021 tavaszán pedig élő rendezvényt rendez a Müpában.

Miért fontos ez a kezdeményezés? 

Mert MINDENKI SZÁMÍT. A klímaváltozás mindannyiunk felelőssége, és CSAK EGYÜTTESEN tudunk változást elérni, a társadalom minden szintjét bevonva. Nem a Föld megmentéséről, hanem az emberi faj jövőjéről van szó. Nem fair a gyermekeinkkel szemben, hogy nem lesz más választásuk, mint küzdeni – a saját jövőjükért, boldogulásukért, túlélésükért. Fogjunk össze, cselekedjünk! 

Mit szeretnének elérni?

Céljuk a REDUCE-REUSE-RECYCLE hármas üzenetének terjesztése, a társadalom aktivizálása, hogy vegyenek részt az október 15-i launch eseményen, csatlakozzanak a szakmai partnereik és az általuk indított programokhoz. 

  #JoinTheCountdown

Mit tanultunk az idei év során a fenntarthatóságról? Mit tudunk tenni vezetőként azért, hogy fenntarthatóbbá tegyük a cégünk működését? Mire van szükség ahhoz, hogy valód változásvezetők lehessünk? Mitől működik egy jó fenntarthatósági kezdeményezés? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napjának 2020. szeptember 24-én, a nap házigazdája a Budapest Airport volt. A résztvevők tagvállalataink vezetőiből álló zsűri előtt bemutatták projektmunkáikat és rövidfilmjeiket, valamint összegezték a vállalati fenntarthatóságról tanultakat.

Délelőtt a résztvevők bemutatták az Action 2020 Élelmezés és biodiverzitás célkitűzéseinek megvalósításáért megtervezett projektjavaslataikat, melyeket egy perces rövidfilmekként az október 8-i üzleti ebédünkön tagságunk és vendégeink is megismerhetnek majd. A projektek formájában feldolgozott témák között volt környezeti terhelés csökkentése az egész értékláncon keresztül, a személyes táplálkozási szemléletformálás szakértők bevonásával workshop formájába, a kistermelőket és vásárlókat közösséggé formáló applikáció, a magyarországi élelmiszerpazarlás csökkentése és a speciális étkezési igényű emberek segítése a megfelelő étteremválasztás során, melyekre a tagvállalataink vezetőiből álló szakmai zsűri adott építő visszajelzéseket. Köszönjük a projektmunkák zsűrijének, Kelemen Attilának, a ProSelf International elnök-vezérigazgatójának, Lukács Ákosnak, a Deloitte fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős szenior menedzserének, Márta Irénnek, a BCSDH igazgatójának, Solti Andreának, a Shell Igazgatóságának elnökének és Pesti Tímeának, a LeasePlan vezérigazgatójának a munkáját és szakmai támogatását.

Dr. Schillinger Attila, a Széchenyi Alapok Marketing és fenntarthatósági igazgatója átfogó előadásában a legnagyobb klímakonfliktusról beszélt, az ESG fontosságáról és a klímaváltozás, a polarizáció és a közösségi média Bermuda háromszögéről. Előadását a fenntartható technológia gondolatával zárta: „A technológia van az emberért és nem fordítva”.

A következőkben Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. Fenntarthatósági vezetője, és a BCSDH Elnökségi tanácsadó testületének „A jövő vezetői” Alumni tagja osztotta meg, hogy hogyan segítette munkáját a tehetségprogramban szerzett tudás, tapasztalat és hogyan tudta hasznosítani a program során tanult ötleteket, gyakorlatokat vállalatánál. Sarolta kihirdette „A jövő vezetői” tehetségprogram 2020-as évfolyamának Alumni vezetőségi tagját is. Bohn Márton, a Shell Road Transport Compliance Coordinatorát. Gratulálunk Mártonnak!

Ezt követően Galambos Vanda, a BASF Hungária Kft. Kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezetője mutatta be azt az alulról szerveződő BASF Fenntarthatósági munkacsoportot, melyet a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjában végzett munkatársak kezdeményeztek több évvel ezelőtt. A munkacsoport célja a munkatársak fenntarthatósági szemléletformálása és aktivitásának növelése.

A nap folytatásaként a résztvevők egy kvíz segítségével ismételték át a BCSDH vezetői ajánlásának 7 pontját. „Változásvezetőket keresünk és képzünk” – mondta Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője, emellett megosztott olyan ötleteket és lehetőségeket, amivel a résztvevők vállalatvezetőiteket is tudják segíteni abban, hogy sikeres fenntarthatósági kezdeményezéseket indítsanak. A fenntarthatóságban fontos, hogy a lehetőséget lássuk meg és ne csupán a nehézségeket.

Ezt követte a vezetői interjú, melyben a résztvevők Chris Dinsdale-lel, a Budapest Airport vezérigazgató-helyettesével beszélgettek a fenntarthatóság kihívásairól, a család fontosságáról és a pandémia legnagyobb tanulságairól.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a program zárásaként útravalóval látta el az immár fenntarthatóságban jártas vezetőket.

A programmal 39 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végigkíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, így fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

Mindenki személyesen felelős azért, hogy etikusabb legyen, mint a társadalom, amiben felnőtt.

Mit teszünk, ha kiderül, hogy termékünket megmérgezték? Hogyan tájékoztatjuk az érintett és érdekelt feleket a vállalat működéséről? Mi biztosítja egy vállalat etikus működését? Hogyan teremtsünk értéket az átlátható vállalati működéssel? Nap mint nap szembesülünk etikai kérdésekkel akár magánéletünk során, ügyintézés közben vagy a munkahelyünkön. A mindennapok rohanásában, a teljesítmény nyomása alatt is tisztában kell lennünk azzal, hogy az etikus viselkedés rólunk és a döntéseinkről szól. Vezetőként pedig a felelősségünk megsokszorozódik. Hatással vagyunk a vállalatunkra, kollégáinkra, partnereinkre, fogyasztóinkra. Az etikus és átlátható működés a fenntartható gazdaság egyik alappillére és a gazdasági szféra szereplői felé pedig immár alapvető elvárás. „A jövő vezetői” tehetségprogram Etikus és átlátható működés virtuális szakmai napján szeptember 3-án azokról a témákról, eszközökről és folyamatokról beszélgettünk, melyekkel biztosítható vállalataink felelős működése.

A szakmai napot Endrei-Kiss Judit, a a megfelelőség (compliance) kultúrájáról nemzetközileg is elismert Telenor HR vezérigazgató-helyettese, egyben a szakmai nap házigazdája nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte az etikus működés során a szolidaritás fontosságát, különösen egy ilyen embertpróbáló időszak után, ami eddig a 2020-as évet jellemezte.

“Személyesen vagyunk felelősek azért, hogy etikusabbak legyünk, mint a társadalom, amiben felnőttünk.” – vezette fel Szederkényi Zita, “A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője a nap szakmai programját, kiemelve a vezetők felelősségét, akik egész szervezetük kultúráját meghatározzák. A jól informált közösségek jobban bíznak az őket körülvevő világban, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy kiegyensúlyozott, hiteles tájékoztatást nyújtsunk vállalatunk működéséről.

Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa előadásában rámutatott, hogy az etika arra való, hogy jobban működtessük a világot. Keretbe foglalta az etika szerepét a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az emberi cselekvés motorjairól, a felelősség értelmezéséről, az erkölcsös magatartásról, az etika szervezeti intézményesítéséről.

A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter beszélt arról, hogy világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg. A résztvevőkkel beszélgetett Magyarország helyzetéről nemzetközi összehasonlításban és arról, hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Fazekas Orsolya, ügyvéd a csernobili katasztrófán keresztül mutatta be a külső és belső  átláthatóság hiányának következményeit, illetve azt, hogyan alakult ki a nukleáris iparban a jelentéstételi kötelezettség szabályozása. A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön.

A délután során konkrét vállalati eseteket vizsgáltak meg a résztvevők a mentorok vezetésével. A MOL csoport Etikai Bizottságának elnöke, dr. Kara Pál egy izgalmas beszélgetés keretében bemutatta a vállalat etikai menedzsment rendszerének elemeit és a „whistle-blowing” folyamatát.

A Telenor Magyarország megfelelőségi tanácsadója, Molnár István a vállalat megfelelőségi gyakorlatának prezentációja után egy esettanulmányon keresztül tette próbára a jövő vezetőinek érzékenységét a témában. Mikor érdemes bevonni a megfelelőségi csapatot? Baj-e, ha egyik ismerősünket, barátunkat hozzuk be beszállítóként? Hogyan kell viselkedni egy beszerzési folyamat során pénzügyi és időbeli nyomás alatt?

Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója, beszélt az ESG (environment, social and corporate governmental impact) térnyeréséről a vagyonkezelés elvárásai között. Elmondta, hogy aktív befektetői igény jelent meg a felelős, fenntartható befektetések iránt és hogy az ESG kiválasztás ma már hozamelőnnyel is jár. Bemutatta az ESG minősítési rendszer complex, szektorspecifikus kritériumait.

A jelentések, a transzparencia nem fenyegetés, sokkal inkább lehetőség. Vállalati értéknövelést hoz. Lényeges, hogy ne kötelező adatszolgáltatásként tekintsünk rá, hanem a kölcsönös párbeszéd alapjaként, emelte ki többször is Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója, a BCSDH elnöke előadásában.

“A jelentéstétel folyamata a fontos, a jelentés csupán ennek a folyamatnak a végterméke, a folyamatos fejlődés és az átlátható működés biztosításának egyik hatékony eszköze” – foglalta össze a gondolatmenetet Szabó István, a KPMG szenior menedzsere, aki Anga Adriennel, a KPMG tanácsadójával egy izgalmas szimulációt is levezetett, melyben a résztvevők kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot mellettük dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója és Ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója és a BCSDH elnöke támogatta aktív részvételével.

A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről etikusan működjön minden szintjén, másrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel. Hiába érezzük dilemmás helyzetekben, hogy mi a helyes, de mind a magánéletünkben, mind az üzleti életben gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. A mindennapi helyzetek, sokszor nehezen megszülető döntései viszont sokszor vezetnek feszültséghez, nehezen feloldható helyzetekhez.

“Vezetőként, ne félj, mikor valami újba kell belevágnod! Tedd meg az első lépést, menetközben nagyon sokat fogsz tanulni.” – tanácsolta a jövő vezetőinek a napot záró vezetői interjúban Jan Hanus, a Telenor Zrt. vezérigazgatója,  aki személyes és vezetői tapasztalatait osztotta meg orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

A projektcsapatok bemutatták egyperces projektfilmjeiket és visszajelzést adtak egymásnak a filmek további fejlesztéséhez.

Köszönjük a Telenor Magyarországnak a vendéglátást és mentorainknak szakértelmüket, hozzájárulásukat a nap sikeréhez!