Az Action2020 Magyarország Élelmezés és természet program részeként a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Holland Királyság Nagykövetsége július 9-én egyedülálló virtuális, túrát szervezett a World Horti Center-be (WHC). A WHC a nemzetközi üvegházi kertészet tudományos és innovációs központjaként üzemel Hollandiában.

A szervezők vállalati vezetőknek és képviselőknek, tudósoknak, szakértőknek, az ágazat kutatóinak és a sajtónak adtak betekintést ebbe a kiemelkedő létesítménybe, ahol a vállalatok, az oktatási intézmények, kutatók és a kormányzat közösen fejlesztenek, működnek együtt, valamint inspirálják egymást és osztják meg a tudást egymással. A létesítmény székhelye a hollandiai Naaldwijk-ben található, egy olyan országban, amely egyébként élen jár az üvegházi kertészetben, valamint a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre.

A túrát René van Hell, a magyarországi holland nagykövet és Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója nyitotta meg.Ezt követően Joep Hendricks, a WHC vezérigazgatója, Mark Zwinkels, a WHC Nemzetközi Igazgatója és Gert Stiekema, a Topsector Horticulture and Starting Materials igazgatója ismertette a WHC működését.

A résztvevők megismerhették, hogyan működik a Triple Helix modell a gyakorlatban, hogyan járul hozzá a WHC a fenntarthatóság növeléséhez a kertészeti ágazatban, akár Hollandián kívül is, és hogy hogyan vonja be a WHC az egyetemi hallgatókat a jövőbeni kérdések és kihívások megoldásába.

Ha Ön munkáltatóként tesz azért, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási lehetőségei javuljanak és folyamatosan fejleszti az érintettek toborzásával, foglalkoztatásával, megtartásával kapcsolatos gyakorlatait, jelölje munkahelyét a Fogyatékosság-barát Munkahely elismerésre!

 

Mit kell tudni a díjról?

A Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést a a Salva Vita Alapítvány 2010-ben vezette be, együttműködésben az Emberi Erőforrások Minisztériumával, az Amerikai Kereskedelmi Kamarával és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesülettel, azzal a céllal, hogy elősegítse az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását, valamint ösztönözze és elismerje azon szervezeteket, akik folyamatos fejlesztéseket valósítanak meg a fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása terén.

Az elismerésre és a kapcsolódó logó használatára bármelyik nyílt munkaerő-piaci munkáltató jelentkezhet az üzleti szférából, a közszférából és a non-profit szervezetek köréből egyaránt, 2020. július 31-ig.

Miért éri meg pályázni a díjra?

A logó, mely a vállalat külső és belső kommunikációjában egyaránt felhasználható, egyrészt azt üzeni, hogy a munkáltató örömmel fogadja a fogyatékos álláskereső emberek jelentkezését, valamint elkötelezett a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása iránt, másrészt nyilvánvalóvá teszi, hogy a szervezet kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőségi szempontokra, mely elkötelezettség növelheti a cég presztízsét, illetve a szervezet CSR tevékenységébe is beépíthető.

Hogyan tud pályázni?

Pályázni a www.fbm.hu oldalon található Fogyatékosság-barát Munkahely elismerés pályázati adatlap kitöltésével lehet.

A pályázat benyújtása előtt minden esetben tekintsék meg a pályázati útmutatót, vagy konzultáljanak a Salva Vita Alapítvány munkatársaival!

Ha szeretne inspirációt nyerni mások jógyakorlataiból, az Alapítvány e célból közzé tett egy jógyakorlat gyűjteményt is a honlapján.

Amennyiben a pályázattal vagy a programmal kapcsolatban kérdése merül fel, forduljon bizalommal a Salva Vita Alapítványhoz az alábbi elérhetőségeken!

A július 2-án tartott online “Race to Zero Carbon” eseményen több iparág meghatározó szereplője, élenjáró vállalatok hazai vezetői példájukkal, elkötelezettségükkel ösztönözték hasonló ambiciózus vállalásokra a hazai vállalatokat a karbonsemleges gazdaságért.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Brit Nagykövetség, a Holland Királyság Nagykövetsége és a Német Nagykövetség közös szervezésében megrendezésre kerülő rendezvény célja volt, hogy ösztönözze a hazai üzleti szférát a pandémiát követő fenntarthatóbb, karbonsemleges gazdaságra történő átállásra. Az esemény apropóját az ENSZ által meghirdetett “Race to Zero” kampány és a 2021-ben megrendezésre kerülő COP26 adja, ahol a kormányoknak meg kell erősíteniük a 2015-ös Párizsi Megállapodást.

„A járvány kapcsán egy dolognak örülhetünk: bolygónk lélegzethez jutott. A korlátozások miatt a Föld minden pontján tisztul a levegő és a víz. A klímaváltozás nem állt le, a gazdasági kényszerszünet azonban lehetőséget ad arra, hogy meglépjünk olyan dolgokat, amelyekben eddig csak apró eredményeket értünk el. A most megtapasztalt pozitív klímahatások rá kell, hogy ébresszék az államokat és a vállalatokat, hogy a lehető leggyorsabban kell elérni a klímasemleges működést.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke inspiráló nyitóbeszédében.

Az eseményen Iain Lindsay brit nagykövet, a 2021-ben Glasgowban megrendezésre kerülő COP26 házigazdájaként, René van Hell holland nagykövet, a körforgásos gazdaság elkötelezett támogatójaként, a BCSDH stratégiai pertnereként és Klaus Streicher Németország budapesti nagykövetségének ügyvivője, a 2020. július 1-től az Európai Unió soros elnökségét adó és a klímasemlegesség elérését zászlójára tűző Németország képviseletében tartott beszédet. Arra bátorítva a hazai vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyorsabb és ambiciózusabb csökkentése érdekében.

Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár beszélt az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott klíma-védelmi törvényről, amely szerint Magyarország vállalja, hogy 2050-re eléri a nettó klímasemlegességet, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátása és elnyelése egyensúlyba kerül. A törvényben kitűzött célok között megtalálhatjuk a Zöld Államkötvény kibocsátását, a hazai vállalkozások energetikai fejlesztéseinek támogatását is, ezzel is támogatva azt a célt, hogy 2030-ig a megújuló energiaforrások részaránya Magyarországon elérje a 21%-ot.

„A Koronavírus lehet, hogy az utolsó figyelmeztetésünk, hogy amennyiben nem változtatunk gyökeresen a természethez való viszonyunkon, a civilizáció túlélése igen kérdéses. A koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válság csak ízelítő abból, amit az éghajlatváltozás fog hamarosan okozni.” – mondta el Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkacsoportjának alelnöke. A válság és a gazdaságélénkítés ugyanakkor rengeteg olyan új lehetőséget is teremtett, hogy felgyorsítsuk azokat a gazdasági és intézményi változásokat, amik szükségesek a dekarbonizációhoz, de a válság nélkül nagyon nehezen indultak be. Csak rajtunk múlik, hogy ezután visszamegyünk az elavult 20. századi “normális”ba, vagy egy új, élhetőbb, egészségesebb, hűvösebb és boldogabb új “normális”t építünk.” – tette hozzá.

„Tagvállalataink felének stratégiai, klímavédelmi céljai, vállalásai és programjai vannak már. A mai eseményünk célja az Action2020 Magyarország klíma programunk ajánlásainak mielőbbi gyakorlatba ültetésére ösztönözni a vállalatokat az élenjárók konkrét tetteinek bemutatásával. Ezek az ajánlások: karbonlábnyom-számítás bevezetése, az eredmények rendszeres elemzése, akcióterv készítése az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony csökkentésére.” – mondta el Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója.

A Race to Zero Carbon rendezvényen Alexander Protsenko az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgatója, Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgató-helyettese, Rábai Dániel a Continental Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Lennard de Klerk az Irota Ecolodge tulajdonosa, Geert Swaanenburg, a Heineken Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója, Istenesné Solti Andrea a Shell Hungary Igazgatóságának elnöke, Dale A. Martin a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója és Hevesi Nóra a TESCO-Global Áruházak Zrt. kommunikációs vezetője beszéltek vállalataik konkrét klímavédelmi vállalásairól és lépéseiről annak érdekében, hogy elérjék a karbonsemleges működést.

Megjelent a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének (LEO)  legújabb, a sorban immáron harmadik, a 2018. évi létesítményüzemeltetési adatokat tartalmazó Létesítménygazdálkodási Benchmarking III. kiadványa nyomtatott és online formában is.

A, harmadik kiadvány statisztikai adatai megduplázódtak az előző kiadványhoz képest, az idei immáron 824 létesítményt tartalmaz. Fontos újdonság, hogy iparági szakértők lettek felkérve az egyes fejezetek szakmai lektorálására és a fejezetek bevezetőinek megírására, továbbá az adatbázis elemzések megújult statisztikai módszertan alapján lettek elvégezve.

További információért olvassa el a tájékoztatót vagy kérjük látogasson el a www.leofm.hu oldalra, ahol bővebb információt kap a könyv papír- és elektronikus verziójának megvásárlásával kapcsolatban.

A BCSDH tagvállalatok 10% kedvezményt kapnak. Hivatkozásként kérjük feltüntetni ezt.

A BCSDH tagvállalatok számára a nyomtatott verzió 49.500 Ft és a hozzá rendelhető online 9.000 Ft.

„Az emberek 78 százaléka választana terméket, szolgáltatást az SDG-k iránt elkötelezett vállalattól.”

Sosem volt akkora igény a fenntartható termékekre, szolgáltatásokra és működési folyamatokra, mint most. Egy olyan világban, ahol a fenntarthatóság és az üzleti haszon gyakran a mérleg két tányérjába kerülnek, nehéz elképzelni, hogy mind a két világból ki lehet hozni a legjobbat. „A jövő vezetői” tehetségprogram hatodik, a fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan tudja a vállalati szféra pozitív irányba befolyásolni a negatív társadalmi és környezeti folyamatokat? Hogyan lesz maga a fenntarthatóság üzleti érték? Hogyan tudunk valódi hozzáadott értéket biztosítani partnereinknek, fogyasztóinknak, dolgozóinknak és a vállalatainkat körülvevő közösségeknek? Mik napjaink előremutató üzleti innovációi? Mit tehetünk mi?

Filippo Veglio, a WBCSD People Program & Outreach üzletág ügyvezető igazgatója a COVID-19 járvány a következő évtizedben várható üzleti következményeiről beszélt. Bemutatta a világ mostani működésére jellemző makro trendeket és ezeknek üzleti és fenntarthatósági vonatkozásait. A járvány rámutatott olyan rendszerszerű sebezhetőségekre, melyekre választ kell találnunk ebben az évtizedben és lehetőséget teremtett, hogy újradefiniáljuk a működő kapitalizmust. Arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy mi az üzleti szféra szerepe a társadalomban és mit tehet azért, hogy mind az ökoszisztémánkat, mind a közösségeinket regeneráljuk.

Szabó Szilvia, a The Impactor alapítója és a Felelős Innováció konferencia létrehívója Írországból jelentkezett be, hogy bemutassa a nemzetközi innovációs trendeket és törekvéseket. Olyan kérdéseket feszegetett, hogy hogyan lehetünk fenntarthatóan innovatívak? Tanulhat-e empátiát a mesterséges intelligencia? Milyen jogai legyenek a robotoknak? Emellett számos izgalmas példát megmutatott nekünk, melyek gyakran újabb kérdéseket vetettek fel.

A felelős innovációkhoz kapscsolódó rövid szimulációs játék során a csapatok arra kerestek megoldást, hogyan legyen az almalé és cider termelő és forgalmazó fiktív vállalatuk számára elérhető több és jó minőségű alma. Megoldás lehet-e egy méh-drón a virágbeporzás problémájában? A közösségeket hogyan tudjuk bevonni számukra is értéket teremtve? Elegendő-e csupán összekötni a méhészeket az almás kertészetekkel? A megbeszéléseket Márta Irén, a BCSDH igazgatója, Takács Ivett, a BCSDH projektasszisztense és Szederkényi Zita, a BCSDH képzésvezetője facilitálták.

A program résztvevőinek Csaba Lajos, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető-helyettese mesélt a gyógyszeripari kutatások kihívásairól. Bemutatta, hogy mi a K+F feladata, és hogyan térül meg egy gyógyszeripari innováció. A szakember végigvezette a résztvevőket a skizofrénia és bipoláris zavar kezelésében úttörő Cariprazine 15 éves kifejlesztésének és nemzetközi bevezetésének sikertörténetén.

Ezt követően dinamikus kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg az Access4you, a Dreher, az E.ON, és a HungaroControl innovációs stratégiáját, fenntartható újításait és kapcsolódásait Berecz Balázs, az Access4you alapítója és ügyvezetője, Szabó Ibolya, a Dreher vállalati kapcsolatok vezetője, Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs igazgatója és Dr. Somogyi Rita, a HungaroControl Zrt. innovációs fejlesztőmérnöke. Az Access4you valódi üzleti értéket teremt egy társadalmi problémára adott válasszal, hiszen tevékenységével megoldást biztosít a speciális igényű emberek számára, hogy hiteles és részletes információhoz jussanak az épített környezet akadálymentességéről. Hogyan lehet úttörő módon a széndioxid-kibocsátást csökkenteni a légi irányítás során? Dreher Antal korának start-uppere volt, hogyan lehet 165 év után is továbbvinni innovatív gondolkozását és progresszív hagyományát? Hogyan lehet a COVID ideje alatt megfelelni az otthonokban megnövekedett energiaigénynek úgy, hogy közben kollégáinkat is a legnagyobb biztonságban tudhassuk? A kerekasztal résztvevői kiemelték, hogy minden innováció mögött az emberek elkötelezettsége és kreativitása áll.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője interaktív módon, a résztvevőket játékosan bevonva adott exkluzív betekintést a PwC idén 9. vezérigazgatói felmérésének eredményébe. Beszélt arról is, hogy mikorra számítanak a magyar vállalatok elsőszámú vezetői például az önvezető autók tömeges elterjedésére vagy a születéskor várható élettartam 80 éves korra növekedésére.

Pongrácz Ferenc, a Tungsram csoport regionális innovációs igazgatója bemutatta innovatív technológiai fejlesztésüket, mely lehetővé teszi, hogy akár egy sötét pincében is, kis területen termeljünk nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt. A vertikális városi kertek megoldást jelenthetnek a növekvő népesség élelmezés igényének kielégítése szempontjából.

A vezetői interjú során Salgó Istvánnal, az ING Bank szenior tanácsadójával és a BCSDH tiszteletbeli elnökével beszélgettek a résztvevők. István kiemelte a BCSDH elnöksége alatt felépített értékteremtő közösség létrejöttének jelentőségét, illetve felhívta a résztvevők, mint vezetők figyelmét az önismeret, és a belső harmónia megteremtésének fontosságára.

A nap zárásaként a résztvevők bemutatták az élelmezés és természet témakörében készített projektmunkáikat. Az izgalmas ötletek részletein még szeptemberig dolgoznak, amiket egy felsővezetőkből álló zsűri fog értékelni. A projektekből készült filmeket pedig az október 8-i üzleti ebéden mutatják be egyperces film formájában

Konkrét kötelezettségvállalások és intézkedések a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében

Az online „Race to Zero Carbon” eseményen a BCSDH, a Brit Nagykövetség, a Holland Királyság Nagykövetsége és a Német Nagykövetség arra ösztönözi a hazai vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyorsabb és ambiciózusabb csökkentése érdekében. 

A közös szervezésű rendezvény célja, hogy ösztönözze a hazai üzleti szférát a pandémiát követő fenntarthatóbb, karbonsemleges gazdaságra történő átállásra. Az esemény apropóját az ENSZ által meghirdetett „Race to Zero” kampány és a 2021-ben megrendezésre kerülő COP26 adja, ahol a kormányoknak meg kell erősíteniük a 2015-ös Párizsi Megállapodást.

Az eseményen Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, Iain Lindsay brit nagykövet, H. E. René van Hell holland nagykövet, Klaus Streicher Németország budapesti nagykövetségének ügyvivője mellett Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár és Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkacsoportjának alelnöke arra ösztönözi a hazai vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyorsabb és ambiciózusabb csökkentése érdekében.

A rendezvényen a következő vállalatok vezetői mutatják be konkrét vállalásaikat:, Allianz Hungária Zrt., Continental Hungária Kft., Heineken Sörgyárak Zrt., Irota Ecolodge,  Shell Hungary Zrt., Siemens Zrt. és a TESCO-Global Áruházak Zrt.

Az Európai Bizottság 2019. decemberében ismertette az Európai Zöld Megállapodásra vonatkozó ütemtervét, majd idén márciusban tett javaslatot az uniós klímatörvényre, melynek köszönhetően a kontinens 2050-re elérheti a karbonsemlegességet. A klímacélok érdekében meghatározott uniós ütemterv továbbra is áll, de a klímarendeletet az Európa Parlamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy életbe lépjen, lehetőség szerint még a következő, a járvány miatt 2021-re halasztott ENSZ COP26 klímakonferencia előtt. Magyarország hosszútávú klímastratégiájában (Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia) 2050-ig, a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ig, 2040-ig szóló kitekintéssel határozza meg hazánk éghajlat- és energiapolitikáját, az energiaátmenet forgatókönyvét a karbonsemlegesség felé.

Az eseményre ide kattintva regisztrálhat.

A rendezvény angol nyelvű, tolmácsolás nélkül.

További információért keresse Takács Ivettet, az ivett.takacs@bcsdh.hu email címen.

Átállás a lineárisról a körforgásos gazdaságra

A Körforgásos Gazdaság Platform a tagjai és a BCSDH tagvállalatai számára ingyenes, három alkalmas webináriumsorozatot hirdet. A résztvevők neves szakemberektől kapnak betekintést a körforgásos gazdaság elméleti és gyakorlati alapjaiba, valamint jogi keretrendszerébe. Továbbá, innovatív nemzetközi és hazai példákon keresztül megismerhetik a legújabb körforgásos üzleti modelleket és terméktervezési eljárásokat. A mindhárom alkalmon résztvevők oklevélben részesülnek.

Az első webinárra június 30-án kerül sor, ahol dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és dr. Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének Körforgásos gazdasági tanácsadója innovatív vállalati példákon keresztül mutatják be a körforgásos gazdaság koncepcióját, gyakorlati alkalmazását és jogszabályi kereteit. Ősszel a körforgásos üzleti modellek és a körforgásos tervezés (circular design) kérdései lesznek a fókuszban.

A webináriumsorozat a Körforgásos Gazdaság Platform tagjai számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Jelentkezés

További információkért kérjük, forduljon Csizmadia Edithez, a BCSDH szakmai vezetőjéhez, az edit.csizmadia@bcsdh.hu e-mail címen, vagy a +36 30 585 2062 telefonszámon.

A webináriumsorozat az alábbi tematika szerint épül fel:

1. A lineáris gazdaságtól a körforgásosig – Bevezetés az elméleti és gyakorlati összefüggésekbe
Június 30. 14:00-15:00

Előadók:

  • Dr. Bartus Gábor, titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
  • Dr. Horváth Bálint, Körforgásos gazdasági tanácsadó, Holland Királyság Nagykövetsége

 

2. Körforgásos üzleti modellek a gyakorlatban
Szeptember 10. 14:00-15:30

Előadók:

  • Dr. Fazekas Dóra, Cambridge Econometrics, ügyvezető igazgató – Körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek és gazdasági előnyök
  • Perger Júlia, PWC, senior tanácsadó – Körforgásos üzleti modellek bemutatása nemzetközi és hazai példákkal
  • Vladimir Visek, IKEA, régiós fenntarthatósági vezető – New circular business models – Second life for furniture
  • Petrényiné Szabó Krisztina, MOL Csoport Downstream Üzletfejlesztési vezető – A műanyag újrahasznosítás lehetőségei és kihívásai
  • Tóth Sára, Palanta.co, tulajdonos, alapító – Béreld a ruhatárad! – etikus és zero waste ruhaipar

 

3. A körforgásos tervezés (circular design) kérdései
Október 15. 14:00-15:00

A Körforgásos Gazdaság Platform a BCSDH, a Holland Királyság Nagykövetsége és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére jött létre. A Körforgásos Gazdaság Platform főtámogatói 2020-ban a TESCO-Globál Áruházak Zrt., az Unilever Magyarország Kft., támogatói az ALTEO Nyrt, a Dandelion Group és a Henkel Magyarország Kft.

 

A 21. század valódi kihívása az, hogyan vagyunk képesek a tudásunkat hálózatban megosztani és közös javunkra fordítva felhasználni. Hogyan tudunk win-win helyzeteket elérni az üzleti működés során? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb hatást és eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk ötödik szakmai napján a “Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, számba véve mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben vagy akár munkánk során. Az egyik legnagyobb kihívás a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozdulni az együttműködést feltételező, komfortzónán túllépő, a szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. Szerencsére azért egyre inkább terjed az a gondolkodás, hogy törekedjünk azokra a megoldásokra, melyek minden fél számára előnyösek. A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik a feleket, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

“Fontos, hogy a fenntarthatóságra, mint egy erőforrás szempontú kérdésre tekintsünk”. – kezdte előadását Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának titkára, emellett bemutatta a szervezet céljait és tevékenységét. Fő feladatuknak tartja, hogy a fenntarthatóság elvont fogalmát lefordítsák egy praktikus, operacionalizálható folyamattá, vagyis segítsék Magyarország erőforrásainak optimális felhasználását. Kiemelte, hogy az úgy nevezett puha erőforrások sokkal fontosabbak, mint a kemény erőforrások, hiszen például a megromlott partneri kapcsolatokat sokkal nehezebb helyreállítani, mint egy elromlott gépet. A 21. század egyre inkább interdependens, legnagyobb kihívása, nem az, hogy az ember mit tud, hanem az, hogy tudását hogyan tudja hálózatban biztosítani és felhasználni.

A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélt Papp Zoltán, a Progress Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de ennek a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.

A regionális érintetti stratégia kialakításáról beszélt Pogány Éda, a Syngenta kelet-európai régiójának fenntarthatósági vezetője. „Nem működhetünk tovább a szokásos üzletmenetben, hanem már a jövőbe kell nézni ahhoz, hogy nagyobb pozitív, produktív és regenerálható hatást érjünk el” – mondta. Ehhez érteni kell pontosan, hogy mi magunk hogyan járulhatunk hozzá a szükséges modellváltáshoz és demonstrálni kell, hogy a vállalatunk nem csupán az azonnali aggodalmakra, problémákra keres megoldást, de a hosszútávú üzleti fejlődésre is.

„A világ élelmiszereinek egy harmada hulladékként végzi” – hívta fel a figyelmet az egyik fő globális élelmezési problémára Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs igazgatója, aki beszélt a Tesco és az Élelmiszerbank közötti együttműködés keretében megvalósuló élelmiszermentési programól, annak hatásairól és eredményeiről. Az elmúlt pénzügyi évben közel 6500 tonna élelmiszerfelesleget adományoztak az Élelmiszerbanknak, aki az ételeket rászorulóknak juttatja el.

Az előző válság nyomán kialakult fiatal diplomás munkavállalókat érintő kihívás megoldására kialakított együttműködést mutatta be Dr. Tompa Gábor, a Nestlé kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója. Ebbe a közös munkába nem csupán partnervállalataikat vonták be, de a kormányzati szereplőket is. Létrehoztak egy best practice kötetet, egy a szakmai gyakorlati tapasztalat iránti minőségi ajánást és az új magyarországi szakképzési reformban is szerepet vállaltak, ahová érintetti párbeszéd keretében becsatornázták azokat a vállalati tapasztalatokat, melyekkel az országos reform hatékonyabbá válhatott.

A délutáni workshop során a résztvevők beszélgettek a korábbi előadások témáiról és arról, hogy mi lehet az ő saját szerepük abban, hogy egy új, fentarthatóbb üzletvitelhez térjünk vissza. A workshopokat vezette: Csizmadia Edit, a BCSDH szakmai vezetője, Márta Irén, a BCSDH igazgatója, és Szederkényi Zita, a BCSDH “A jövő vezetői” tehetségprogramjának vezetője, a beszélgetéseket szakmailag támogatta Brand Éva, Hevesi Nóra, Pogány Éda és Dr. Tompa Gábor.

Kotschy-Korpás Zsuzsanna, az E.ON környezetvédelmi szakterület vezetője és Vadovics Edina, a GreenDependent szakmai igazgatója bemutatta a partnerségen alapuló Energia Közösségek programot, melynek során 2014 óta segítik közösen ügyfeleik megtakarítását. Céljuk megmutatni azt, hogy rengeteg pénzt és energiát takaríthatunk meg, apró változtatásokkal. A közösségek így képesek megspórolni átlagosan éves energiafogyasztásuk 7-8%-át. Több, mint 4.000 résztvevő csatlakozott már a programhoz, 1070 háztartás versenyzett eddig és a program folytatódik.

A napot ismételten vezetői interjú zárta. „Milyen legyen az új normális, ahova visszatérünk?” – tette fel a kérdést Brand Éva, az Iberdrola Renovables Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Az őszinte beszélgetésben szó volt a Fenntartható fejlődési célokról, ezek prioritásáról a válság előtt és most a válság alatt is, kiemelve a személyes prioritások megváltozását is. Szóba került a csapat, az őszinteség, a hitelesség fontossága, a felelős hibázás kultúrája és az is, hogy néha meg szabad, sőt, kell mutatni a vezető emberi oldalát is.

Közép- és Kelet-Európa ma nagyon fontos mezőgazdasági régiót képvisel. A tervezett és a kollektív gazdaságból való kilépés azonban nagyban megbontotta a termelési és a mezőgazdasági ágazatot. 30 éve folyamatosan újragondolják működésüket, reagálva így a lehetőségekre, mint sem egy kidolgozott stratégiát követnének.

Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia francia kereskedelmi és iparkamarái tisztelettel meghívják Önt az Élelmiszer-feldolgozás: Közép- és Kelet-Európa lehetséges stratégiája” című webináriumra

 

A jövőben a logisztikai kihívások, a fenntartható mezőgazdaság jelentőségének növekedése és az európai iránymutatások (Green New Deal) új perspektívákat kínálnak, az ellátási láncok egyre rövidebbek lesznek, amely elősegítik a helyi élelmiszeripari átalakulást, különösen a regionális termékek esetében.

A témában kerekasztal-beszélgetést szerveznek, amelyen az agrár- és élelmiszeripar legfőbb régiós tendenciáiról lesz szó. Felszólalnak az ágazat szakemberei, a nagykereskedések képviselői, a mezőgazdasági termelők és gazdálkodók, hogy közösen megértsék az ágazat dinamikáját és megvitassák a témában az alábbi kérdéseket:

• az európai élelmezésbiztonság kérdése a termékek elérhetősége szempontjából
• a fogyasztók feldolgozott termékekhez való hozzáférésének megkönnyítése
• a fenntartható fejlődés előfeltétele
• a gazdasági stabilitás forrása
• a minőségi vektor és a címkézett termékek fejlesztése

Dátum: 2020. június 17. (szerda), 9:00-10:30

A webinárium programja:
9:00-10:00: Bemutatkozás és a téma megvitatása
10:00-10:30: Kérdések és válaszok

A webinárium nyelve angol.

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Kérjük, részvételi szándékát 2020. június 16-ig jelezze az info@ccifrance-hongrie.org e-mail címen. A csatlakozáshoz szükséges linket és információkat június 16-án, kedden e-mailen küldik ki a résztvevőknek.

A Környezetvédelmi Világnapon indítja a WBCSD útjára új „SOS 1.5” projektjét: egy tudományos alapú, éghajlat-politikai cselekvési keretrendszert, amely segít a vállalatoknak minél gyorsabban, elkötelezetten végrehajtani a nettó nulla szén-dioxid kibocsátásra való áttérést.

Ez egy vállalatokat segítő keretrendszer annak érdekében, hogy szektortól függetlenül, minél gyorsabban, de 2050-re biztosan elérjék a nettó nulla szén-dioxid kibocsátást.

Az „SOS 1.5” ütemtervet vállalatok dolgozták ki vállalatoknak. Az ellenálló és rugalmas nulla szén-dioxid kibocsátású jövő felé vezető út első „SOS 1.5” mérföldköve: az általános ütemterv elindítása azokkal a kulcsfontosságú lépésekkel és akciókkal, amelyek segítik a vállalatokat abban – induljanak bármely ágazatból – , hogy beindítsák, folytassák és felgyorsítsák a nettó nulla kibocsátást célzó folyamataikat.

„SOS 1.5” kulcsfontosságú lépések a vállalatok számára:

  • A cél iránti elkötelezettség megalapozása
  • Megérteni az éghajlati kockázatokat és lehetőségeket
  • Beállítani a karbonmentesítés mérföldköveit és céljait
  • Klímaprogram készítése a vállalati stratégiával összhangban
  • Az erőforrások széles körű mozgósítása a hatás elérése érdekében
  • Az éghajlat változással kapcsolatos cselekvésekbe való bevonódás, és ezek nyilvánosságra hozatala és kommunikálása

Az üzleti világ felelőssége, hogy a világot 1,5 ° C-os biztonságos működési tartományban tartsa: zöld munkahelyek teremtése, a gazdasági növekedés biztosítása és ellenállóbb társadalom felépítése. Valamennyi vállalatnak a tudománnyal összhangban kell végrehajtania az éghajlat változási cselekvési tervét, annak érdekében 2050 előtt elérje a nettó nulla szén-dioxid kibocsátási szintet.

Az „SOS 1.5” támogat minden üzleti vállalást és kezdeményezést az 1,5 ° C-os cél elérése érdekében, és keretet biztosít a vállalatok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és nettó nulla szén-dioxid kibocsátás teljesítéséhez.

Bővebben itt olvashat róla.

Összhangban az ENSZ „Race to Zero” kampányával:

Az 1,5 ° C-os cél elérésére irányuló összes üzleti törekvés és fellépés támogatása érdekében a Környezetvédelmi Világnapon elindított „SOS 1.5” ütemterv támogatja és összhangban van a „Race to Zero”, COP 26 kampánnyal, amely az üzleti világ, városok, régiók és befektetők támogatását, tudását, képességét annak érdekében mobilizálja, hogy a válságból való kilábalás eredménye egy egészséges, ellenálló és nulla szén-dioxid kibocsátású világ és gazdaság legyen.