Vezetőként hogyan tudunk válaszolni és felkészülni a ma és a holnap kihívásaira a munkaerőpiacon? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség? Milyen az őszinte munkáltatói márkaépítés? Ilyen témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram első virtuálisan megtartott, az alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján április 23-án, csütörtökön. Az év harmadik szakmai napján házigazdánk a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. volt.

A nap során a résztvevők azzal foglalkoztak, milyen is a hátrányos megkülönböztetés, és különböző gyakorlatokat hallhattak tagvállalati szakértőinktől az esélyegyenlőség biztosításáról és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáról. Megvizsgáltuk a sztereotípiák és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában. A résztvevők láthatták, hogy a statisztikák alapján megdöbbentően sok teendő van még ezen a területen.

A nap első előadásában Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatójától nemzetközi kitekintést kaptak résztvevők a munkaerőpiac kihívásairól. Válaszokat keresve olyan kérdésekre, hogy mit jelent a válság munkáltatói szemmel? Hogyan alakulhatnak át az elvárások a munkáltató felé? Hogyan változnak majd a munkaeszközeink és módszereink? Emellett hasznos eszköztárat kaptak a résztvevők arról, hogyan tudunk majd újra visszalépni a munka világába a járvány után.

Fata László, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja négy megatrenden keresztül mutatta be a résztvevőknek, hogy milyen kihívásokkal szembesül manapság az üzleti élet a HR területén. Ezek a trendek/kihívások az automatizáció-digitalizáció, a teljesítménymenedzsment, a szakemberhiány és a generációs sokszínűség. Kiemelte, hogy olyan új, felelős megoldások kellenek, mint például a motiválás eszközeként a teljesítménymenedzsment személyre szabása vagy rugalmas foglalkoztatási formák bevezetése, amik nem csak a munkavállalóknak, de a munkaadónak is üzleti előnyt jelentenek.

A résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok az Action2020 program idei témájára az élelmezésre és a természetre fókuszáltak. A digitalizáció fontossága minden csapat munkájában megjelent.

Tóth Gergely, a HR Fest alapítója a munkáltatói márkaépítés őszinteségéről beszélt a résztvevőknek. Kiemelte, hogy ma már a szervezeteket gyakorta a szupercsirke modell szerint vezetik, amelyben a sikereket a másoknál többet teljesítő sztármunkatársaktól várják. A legsikeresebb cégeknél azonban az ösztönző a közösség összetartása, amelyet fejleszt minden alkalom, amikor valaki munkatársához segítségül fordul.

Vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, pár követendő példát átbeszéltünk a nap során a mentorok segítségével. A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője.

Dr. Pető Andrea, a CEU professzora bemutatta a résztvevőknek a nők társadalmi szerepét és helyzetét Magyarországon. Előadásában kitekintett a női vezetők fontosságára mind egy vállalat, mint a társadalom sikeressége szempontjából. Dr. Pető Andrea elemezte, hogy a társadalmi nem fogalma mit jelent és mit nem jelent, valamit minek köszönhető, hogy az elmúlt években olyan nagy nyilvánosságot kapott. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak párbeszéddel és együttműködéssel lehet eredményt elérni.

Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője bemutatta a vállalat alapértékei mentén a cég jógyakorlatait a foglalkoztatás és fenntarthatóság mentén, úgymint a flexibilis munkáltatást biztosító részleg, ahol valódi értéket teremtő munkát biztosítanak megváltozott munkaképességűek számára. A résztvevők megtudhatták tőle, hogy a sokszínűség és befogadó közösség a kulcs a valódi innovációhoz. Arról is mesélt, milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy a COVID-19 jávány idején a lehető legmagasabb egészségbiztonságot nyújthassák dolgozóiknak.

A Grundfos Magyarország Gyártó Kft. tatabányai telepének igazgatójával, Szundy Olivér beszélgetett egy órát a résztvevőkkel a vezetői interjú keretében. A beszélgetés során Szundy Olivér részletesen mesélt az elmúlt években történt szervezeti változásokról a Grundfosnál, kiemelve, hogy a vállalat hat alapértékét, vagyis az emberközpontúságot, a függetlenséget, az őszinteséget és megbízhatóságtok, a fenntarthatóságot, az emberközpontúságot és a töretlen ambíciókat tartották szem előtt. „Bármilyen döntést hozol, soha ne feledd az embert a döntés mögött!” – emelte ki a gyárigazgató a jövő vezetőinek szóló tanácsában.

A napot dr. Both Emőkével, a BAGázs alapítójával zártuk, aki a romaintegráció hátteréről és fontosságáról beszélt. A megoldáshoz vezető út, hogy a kisebbségek és a többség közötti falat csak két oldalról lehet lebontani, úgy, ha mind a két közösség dolgozik rajta. Felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok.

Vajon a jövő salátáját az Északi sarkon fogjuk termelni? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető?  A jó vezető vitorlázó vagy gyöngyhalász? Mit tanulhatunk a Pókemberből? Milyen fenntarthatósági elvárások alakítják egy nagykereskedelmi cég fókuszait?  Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világkörüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Mi a crenchmarking?- ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A résztvevőket a METRO látta vendégül, hogy a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit közösen térképezzék fel.

A napot Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója nyitotta meg arra bíztatva a résztvevőket, hogy járjanak nyitott szemmel nem csak a nap, de munkájuk során is. Köszöntötte azokat is, akik a koronavírus fertőzés esetleges érintettsége miatt az önkéntesen vállalt karanténjukban követték nyomon a BCSDH első élő facebook közvetítését az egész napról.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója  beszélt a vezetői felelősségről. Elmondta, hogy a vállalat eredményessége azon múlik, hogy mennyire vannak a dolgozók harmóniában magukkal, egymással a vezetővel. Ehhez az is szükséges, hogy a vezető valóban kíváncsi legyen a dolgozók véleményére, panaszaira és akár ötleteire is. Fontos a dolgozói elköteleződés és bevonódás, hisz ami a dolgozónak problémát jelent, a vállalatnak veszteséget. A kreatív és elkötelezett csapat kulcsfontosságú a hosszú távú célok eléréséhez. Bemutatta, hogy vállalatuknál hogyan sikerült nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat. Mesélt a pontos kommunikáció, és a gyökérokok szisztematikus feltárásának fontosságáról.

Horváth Imre a METRO vezérigazgatója és Tatár Csilla, a METRO sajátmárka menedzsere bemutatták azokat az úttörő kezdeményezéseket, amelyeket a METRO indított a fenntarthatóság terén, elsősorban az élelmiszerpazarlás, a felelős beszállító kiválasztás és jövő fenntartható élelmiszereinek elterjesztése terén. Horváth Imre beszélt arról is, hogy ma már az önként vállalat élenjáró intézkedések mellett a piac és a fogyasztók is kikényszeríti a fenntarthatósági lépéseket.

Handó János, a Katica Tanya – a környezettudatos élményközpont vezetője beszélt a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról és arról, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Kelemen Attila, a ProSelf International elnök-vezérigazgatója a fejlődés és forradalom (evolution and revolution) koráról beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a technológiai és emberi kihívásokra, amelyekre a jövő vezetőinek lehetőségként kell tekinteniük és megtalálniuk a megoldásokat rá. Rámutatott arra, hogy a jövő vezetője nemcsak fenntartható, hanem fenntartó is, így egyik legfontosabb, hogy a saját lelki és testi egészségét is megőrizze.

Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy video app segítségével elkészítették a jövő ideális vezetőjéről szóló kisfilmjüket.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója az etikus üzleti vezetés témakörét boncolgatta. Milyenek a tipikus üzleti etikai kérdések? Ezután bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A nap végén a megalakult projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek az Action 2020 élelmezéshez és természethez, biodiverzitáshoz kapcsolódó alcéljainak részletesebb megértésében és kiválasztották azt, amivel az év során foglalkozni szeretnének.

A nap szakmai részét a Horváth Imrével folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt a bevonás, a jelenlét és a dialógusok fontosságáról. Illetve őszintén mesélt a család, hobbi és munka egymást erősítő egyensúlyáról.

A szakmai program után a résztvevők a METRO Gasztroakadémián közös főzéssel egybekötött vacsora során ismerkedhettek meg jobban egymással, és kötetlen formában beszélhették meg a nap benyomásait.

Az eseményről készült galéria ide kattintva érhető el.

„Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézkedései megfelelnek a klímapolitika három elvárásának, miszerint hozzájárulnak a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelentenek az éghajlatváltozáshoz, valamint szerepük van a szemléletformálásban” – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 2020. február 19-i sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető ismertette, hogy az akcióterv szerint július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Az új hatóság feladata lesz a hulladék-gazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése, együttműködésben az önkormányzatokkal, a hulladék eltávolítására.

Emellett betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a hazai folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól. Elvárják a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, a következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, továbbá támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. Bevezetik a Zöld Államkötvényt, és minden újszülött után 10 fát ültetnek – sorolta a miniszter.

Palkovics László részletezte, hogy jövőre betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Támogatják a vállalkozásokat az ilyen termékek fejlesztésére, gyártására. Lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot energiává alakítják át, hogy azt a magyar családok, magyar vállalkozások használhassák fel.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére – mondta a miniszter, aki szerint nem engedhető meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa a természeti, nemzeti értékeket, folyókat, vizeket és azok élővilágát. 2021-ig 150 ezer hektárnyi védett természeti területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. Az erdős terület 2030-ra 27 százalékra nő – tette hozzá.

Közölte: szigorúan fellépnek a multinacionális cégekkel szemben, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) megújuló energiatermelését 32 milliárd forinttal támogatják. Környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, annak lignites egységeit fokozatosan kivezetik, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan fejlesztik a földgáz alapú, illetve az olyan korszerű technológiákat, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelése.

Az akcióterv szerint 10 év alatt hatszorosára növelik a napenergia-termelő kapacitást Magyarországon. A háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzik, kiemelten az egyéni fogyasztóknál, valamint a nagyméretű, erőművi energiatermelés területén.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy 2030-ra az országban előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A magyar energiastratégia alapja, hogy az áramellátás jelentős hányadát elsősorban atomenergia és napenergia biztosítsa. A magyar háztartásokat segítik, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítenek.

Az akcióterv kiterjed a közlekedésre is: megreformálják az elektromobilitás ösztönzési rendszerét, nagyobb támogatását. Megteremtik annak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támogatást kapjanak. A megfelelő szolgáltatások kiépítése érdekében minden új építésű társas-, és irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére. Emellett támogatják az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben. Elindítják a Zöld busz programot, és megkezdték a klímavédelmet szolgáló zöld kötvény kibocsátásának előkészítését.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a kibocsátási szint további csökkentése mellett kiemelt törekvés az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaságfejlesztési céloknak az egymást erősítő összehangolása és a teremtett környezet megóvása, amelyet az akciótervben foglalt konkrét intézkedések segítenek elő.

(MTI)

Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni?  Van-e jó műanyag vagy csak rossz? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja a Siemens GP Budapesti Turbinakomponens-gyárában 2020. február 6-án.

A világ folyamatosan változik, most már nem az a jó vezető, akinél minél több információ rendelkezésre áll, hanem az, aki a helyes döntéseket meg tudja hozni – vetette fel Tobias Panse, a Siemens Gas and Power Budapesti Üzem ügyvezető igazgatója nyitó beszéde során.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2020-as év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Csizmadia Edit, a BCSDH szakmai vezetője pedig bemutatta a BCSDH éves szakmai programjának gerincét képező Action 2020 Magyarország programot, melynek fókusztémája 2020-ban az Élelmezés és Természet (Biodiverzitás).

Egy kvíz segítségével ezt követően a résztvevők közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vették végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat.

Dr. Zilahy Gyula, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának illetve tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének előadása rávilágított arra, hogy az üzleti stratégiának integráns része a fenntarthatóság és a környezet, másképp a vállalat nem tud működni. A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől működik a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Mindenkinek az a feladata, hogy a maga szintjén tegyen. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is kijelöli már a jó irányt.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

„A Siemens 170 éve alakítja a technológiai fejlődést Németországban és az egész világon. A vállalatalapító Werner von Siemens azt mondta, hogy nem fogja eladni a jövőt a rövidtávú profitszerzés érdekében” – indította prezentációját Virágh Adrienn, a Siemens kommunikációs igazgatója, aki bemutatta, hogyan hatja át a fenntarthatóság a vállalat működését.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

A résztvevők a nap során a gyárat is meglátogatták, ahol különböző méretű turbina-alkatrészek gyártása zajlik.

A nap zárásaként Dale A. Martin, a Siemens elnök-vezérigazgatója egy órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Beszélt a Siemens működéséről, fenntarthatósági törekvéseikről, a multikulturális környezetben való munkáról és a konstruktív, összetartó csapat fontosságáról.

A napról készült képeket ide kattintva érheti el.

2020. január 21. Davos, Svájc: Ma a davosi Világgazdasági Fórumon a Business for Nature – befolyásos szervezetek és jövőorientált vállalatok globális koalíciója – konkrét lépésre szólítja fel a kormányokat, hogy új megállapodást hozzanak létre a természetért és az emberekért. A 2020-as év történelmi lehetőséget biztosíthat, mivel a világ vezetői és a kormányok több kulcsfontosságú pillanatban találkoznak, hogy meghatározzák a bolygó jövőjét.

A Világgazdasági Fórum ma megjelenő Nature Risk jelentése szerint az üzleti szféra jobban függ a természettől, mint eddig gondoltuk: a természet degradációja miatt 44 billió dollárnyi gazdasági érték megteremtése forog kockán.

A Business for Nature közösség több mint 360 vállalata már elköteleződött amellett, hogy segíti a természeti veszteségek visszafordítását. Ezzel arra a valós és jelentős kockázatokra reagálnak, melyek a gazdaságokat, közösségeket és az általános megélhetést veszélyeztetik.

Van cselekvés, de ez nem elég. A vállalatoknak sürgősen növelniük és gyorsítanuk kell az erőfeszítéseiket, valamint ambiciózus politikára van szükségük ahhoz, hogy ösztönözhessék az átalakulást, amely a világ tudósai szerint szükséges az éghajlatváltozás enyhítéséhez, a fenntartható növekedés előmozdításához és a biodiverzitás csökkenésének megállításához.

Az ajánlások kidolgozása érdekében a Business for Nature több száz vállalattal működött együtt 15 különböző szektorból, öt kontinensről, valamint számos más szervezettel is.

Ezek a határozott természetvédelmi törekvések – amennyiben alkalmazzák őket – új lehetőségeket szabadíthatnak fel, és támogathatják az üzleti szektort, hogy még többet tegyenek, ami viszont nagyobb politikai ambíciókat eredményez. A vállalatok nyomást gyakorolhatnak a kormányokra, hogy fogadják el ezeket az irányelveket, hiszen tudják, hogy a társadalmi és gazdasági jólét, valamint vállalkozásuk sikere az egészséges természeti világon nyugszik. A klímaváltozás és biodiverzitás válságának megoldása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében meg kell védenünk és helyre kell állítanunk a természetet.

A davosi nyitóeseményen beszédet tartó Eva Zabey, a Business for Nature ügyvezető igazgatója azt mondta: „A pénzügyi teljesítménynek nincs jelentősége egy halott bolygón. A vállalatok a háttérben egyesülve szólítják fel a kormányokat, hogy támogassák ezeket az ajánlásokat az egyenlő feltételek és a stabil működési környezet megteremtése érdekében. A természet rejtett értékének és az ökoszisztémák védelmének elmulasztásának gazdasági következményeinek bemutatásával beépíthetjük a természetet a mainstream üzleti, pénzügyi és kormányzati döntéshozatalba.”

Ez az év egyedülálló lehetőséget kínál a nemzetközi megállapodások megkötésére, ahogyan a vezetők tették azt a Párizsi Klímaegyezménnyel 2015-ben. Egy új megállapodás a természetért és emberekért a környezeti és társadalmi fejlődést a gazdasági, politikai, társadalmi és pénzügyi rendszerünk középpontjába helyezheti. A vállalatok egyesülnek és felkérik a világ vezetőit, kormányait, hogy fogadják el a Business for Nature által ma bejelentett irányvonalat – ők pedig készen állnak segíteni. Sok vállalat nem csupán a természet védelme, hanem annak helyreállítása mellett is kötelezettséget vállalt. Az üzleti szféra nem képes ezeket a kihívásokat önmagában megoldani, szükség van a politikai vezetésre további üzleti tevékenységek katalizálása érdekében.

A vállalatok, a kormányok és a civil társadalom csak közösen tudják kiaknázni az új lehetőségeket a globális és rendszerszintű változás megvalósításához azért, hogy minden és mindenki fenntartható módon élhessen egy egészséges bolygón.

****

Business for Nature – az üzleti szféra támogatása a politikai ambíciók ösztönzése érdekében

A Business for Nature befolyásos szervezetek és jövőorientált vállalatok globális koalíciója. Együttesen demonstráljuk az üzlet tevékenységét, és közösen építjük fel az üzleti szféra erős hangját annak érdekében, hogy felszólítsuk a kormányokat a természet degradációjának megfékezésére.

https://www.businessfornature.org/