Magyarország 2030-ra fenntartható pályára állhat – Az Országygyűlés elfogadta a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát

A 2017-2030 közötti és a 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó, második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat elfogadta az Országgyűlés október 30-án.

Palkovics László miniszter szerint a stratégia megvalósításával Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely fenntartható és az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít.

A határozat itt olvasható.

A sztatégia innen tölthető le.

Az országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő innovációs és technológiai miniszter szerint a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia megvalósításával Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely fenntartható, az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít. Palkovics László közölte, a stratégia hozzájárul a Kárpát-medence életfeltételeinek, a vízkészleteknek, a termőföldeknek, az erdőknek és a változatos élővilágnak a tartós megóvásához. Ez nemzetstratégiai érdek – rögzítette.

– Közös érdekünk kell legyen – mondta -, hogy a világban zajló óriási átalakulások során Magyarország klímapolitikai szempontból egy olyan előremutató, racionális pályára lépjen, amelyet “okos alkalmazkodásból indított piaci térnyerés és irányító szerep jellemez”. Hozzátette: átfogó szemléletváltásra van szükség a versenyképesség fogalmában többek között a támogatott gazdasági ágazatok körének megváltoztatásával.

– Ahogy Magyarország példája is mutatja a GDP növekedése nem kell, hogy együtt járjon az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével – hangoztatta.

Palkovics László közölte, Magyarország az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggésben jelentős kiaknázható fejlesztési és technológiai potenciállal rendelkezik. Kiemelten fontos, hogy a zöldinnováció a magyar ipar erőssége legyen, például az energiatárolással kapcsolatos megoldások terén. A versenyképességet az anyag- és a szennyezéskorlátok szigorodó feltételrendszere is erősítheti azáltal, hogy további impulzusokat ad az innovációnak – magyarázta.

Palkovics László elmondta, a célok elérését több uniós forrás is segítheti, 2021-2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy uniós és tagállami források mellett elengedhetetlen magánbefektetők bekapcsolódása is.

A miniszter szerint a stratégia elfogadásával Magyarország az elsők között lehet azon országok között, amelyek a párizsi klímaegyezménnyel teljesen kompatibilis stratégiát tesznek le az asztalra. Elmondta, a stratégia átfogó, tematikus és specifikus célokat tartalmaz. Az átfogó célok – ezek közé tartozik például a fennmaradás témaköre – szakterületi kifejtését a tematikus célok foglalják össze. Hozzátette: ide tartozik a dekarbonizáció, az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata vagy az éghajlati partnerség kialakítása. Közölte, a specifikus célok határozzák meg az egyes ágazatokra vonatkozó célértékeket, határidőket. A stratégiában foglalt célok teljesítése érdekében három évre szóló cselekvési tervet készítenek majd.

Beszámolt arról is, hogy a stratégiában szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló “dekarbonizációs útiterv” és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást elősegítő nemzeti alkalmazkodási stratégia is. Hozzátette, hogy a Föld jelenlegi átlaghőmérséklete a 20. századi átlagos értékhez képest egy Celsius-fokkal magasabb és Magyarországon is azzal kell számolni, hogy tovább emelkedik az átlaghőmérséklet. Azt is figyelembe kell venni – folytatta -, hogy a Kárpát-medence fekvése, természetföldrajzi viszonyai miatt a bolygó átlagánál nagyobb mértékben van kitéve a klímaváltozás hatásainak.

Palkovics László szükségesnek tartja egy új energiastratégia megalkotását is. Fontosnak nevezte a nukleáris erőmű szinten tartását; a paksi beruházás szerinte nemcsak az ellátásbiztonság miatt fontos, hanem a klímabarát energiaszektor létrehozása szempontjából is. Elmondta, napelemforradalom zajlik Magyarországon és megkezdődött a távhőszolgáltatás megújuló energiaforrásra történő átalakítása is.

Az innovációs és technológiai miniszter úgy összegzett: az energiaszektor klímabarát átalakítása hosszú távú cél, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosításával, az ellátásbiztonság további erősítésével és az energetikai innovációban, valamint a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználásával.

Nincs jobb- vagy baloldali, nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás – mondta Áder János államfő a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitáját megnyitó felszólalásában.

A köztársasági elnök rámutatott: Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. – Mert az a kérdés, hogyan mentsük meg az emberi civilizációt – mondta. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.

(MTI / ITM)