Márta Irén képviselte a BCSDH-t a One Planet Summiton

Több mint ötven ország vezetője konkrét kötelezettségeket vállalt a Párizsi klímaegyezmény végrehajtásáért, de még nagyobb összegek megmozdítására lenne szükség, hogy a globális felmelegedés 2 fok alá csökkenjen.

Több mint ötven ország állam- és kormányfőjének, valamint 130 ország nyolcszáz szervezetének – finanszírozók, befektetési alapok, nemzetközi vállalatok, régióvezetők, környezetvédő mozgalmak – részvételével , pont a Párizsi klímaegyezmény két éves évfordulóján, december 12-én rendezték meg a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót, amelynek célja a klímavédelmi lépések finanszírozásának felgyorsítása és konkrét bejelentések megtétele.

A csúcs elsődlegesen azért jött létre, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a legmagasabb szinten tartsa a politikában illetve, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja  a nagy finanszírozókat, felgyorsítsa a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását, és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.

Magyarországot hivatalosan Áder János köztársasági elnök képviselte a konferencián. A BCSDH képviseletében Márta Irén vett részt a rendezvényen.

A csúcstalálkozó házigazdái Emmanuel Macron francia elnök, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke voltak.

“Nem haladunk elég gyorsan és ez tragédia” – fogalmazott Emmanuel Macron francia államfő a párizsi klímamegállapodás második évfordulóján kedden az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében a francia fővárosban rendezett konferencia megnyitóján. “Muszáj lépnünk, mert mindannyiunknak számot kell majd adnunk” – tette hozzá.

A francia köztársasági elnök szerint a jelenlegi nemzedék már “nem mondhatja, hogy nem tudtuk” előre, mit jelent a klímaváltozás.

“Mostanra állandósult a sürgősségi helyzet, és a mi nemzedékünk számára az a kihívás, hogy gyorsan cselekedjen, nyerje meg a csatát az idővel szemben, és olyan konkrét lépéseket tegyen, amelyek megváltoztatják az országainkat, a társadalmainkat, a gazdaságainkat” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Hasonló hangnemben szólalt fel Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is, aki arra figyelmeztetett, hogy az éghajlat felmelegedéséért nagy részben felelős fosszilis energiák támogatása a “vesztünkbe történő befektetés”.

“A fosszilis energiák továbbra is nagyon súlyos szubvenciókat élveznek, ami azt jelenti, hogy a saját vesztünkbe fektetünk be” – hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár, aki szerint “a klímaváltozás elleni háborút még nem nyertük meg”.

Hivatalos adatok szerint a G20 országcsoport – a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió – évente négyszer annyit költ fosszilis energiájú projektekre, mint a tiszta energiák támogatására.

Dzsim Jong Kim, a Világbank elnöke a konferencián bejelentette, hogy a pénzintézet 2019-től nem finanszíroz tovább fosszilis energiákkal kapcsolatos projekteket, kivéve “rendkívüli körülmények” esetén. Hasonló bejelentést tett több nagy nemzetközi bank és biztosítótársaság is.

John Kerry volt amerikai külügyminiszter a találkozón az amerikai döntést szégyennek nevezte, álláspontja szerint az egy “politikai célú önromboló döntés”. Arnold Schwarzenegger volt kaliforniai kormányzó pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hozzá hasonlóan nagyon sok amerikai állam és város vezetője elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A fejlett, északi országok elkötelezték magukat arra, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dollárral támogatják az afrikai országokat a klímaváltozás miatt szükséges beruházásokban – gátak építésében, szigetek megóvásában, meteorológiai jelzőberendezések kiépítésében.

Két évvel ezelőtt a párizsi klímaegyezményben a nemzetközi közösség elkötelezte magát amellett, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Az amerikai döntés azonban nagy csapás a klímaegyezmény végrehajtására, s a jelenlegi önkéntes vállalások alapján az emelkedés egyelőre még több mint 3 Celsius fok lehet.

Becslések szerint 2030-ig mintegy 90 ezer milliárd dollárra lenne szükség tartós zöld befektetésekhez, de a One Planet Summiton ennek csak töredékére történt konkrét vállalás és ezek az ígéretek egyelőre nem elegek arra, hogy a globális felmelegedés 2 fok alá csökkenjen.

Forrás: MTI, Euronews, képek forrása: Euronews, Márta Irén

Bővebben:

https://www.oneplanetsummit.fr/en/