Európában egyedülálló Pharma ethanol üzem épült Szabadegyházán

2013. október 22., Szabadegyháza – Az idén 101 éves Hungrana Kft. megépítette Európában egyedülálló technológiájú és kapacitású gyógyszerkönyvi minőségű alkoholt gyártó üzemét. Az EU piacvezető izocukorgyártója, a kontinens legjelentősebb kukorica-feldolgozó gyára 1 milliárd forint beruházással hozta létre Pharma ethanol gyáregységét, amely elsősorban a gyógyszer- és az igényes vegyipar számára állít elő kiváló bioökonómiai alapanyagot.

A cég innovációs és bővítési lépéseinek legújabb mérföldköveként, a környezettudatosság jegyében létrejött üzemet ma Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter avatta fel.

Az idén 101 éves Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. évek óta komoly beruházásokkal fejleszti és bővíti ipartelepét: 2008-ban bioetanol üzemegységet épített, ahol éves szinten 110 ezer tonna üzemanyagcélú bekeverésre gyártott bioetanolt állít elő megújuló energiaforrásból, és a GreenPower E85 néven forgalmazott üzemanyag is készül. Tavaly 3 milliárd forint összértékű beruházása legjelentősebb részeként a cég létrehozta – a teljes gyárkomplexum energiafelhasználásának 25%-át adó – biomassza erőművét, amellyel csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és a fosszilis energia felhasználást is.

A bioökonómiai iparág példaképeként is ismert környezettudatos társaság 2013. október 22-én felavatta beruházásainak legújabb tagját, az Európában egyedülálló technológiájú és kapacitású gyógyszeralkoholt gyártó üzemét. Az új Pharma ethanol üzemben napi 1 200 hektoliter gyógyszer-, kozmetikai- és egyéb finomvegyipari célokra alkalmas nagytisztaságú etanol terméket állítanak elő. Az itt készült alapanyagokat felhasználják majd gyógyszer hatóanyagok, kozmetikumok, tisztító- és fertőtlenítőszerek, festékek és hígítók valamint az elektromos autók akkumulátorai töltőanyagainak gyártásához.

A hagyományos, nagy energiaigényű, „hidroszelekciós” eljárással szemben, a világon egyedülálló újszerű technológiát valósítottak meg, ami egy ún. vízmentes etanol termék tovább feldolgozásán alapul. Igen magas reflux arány és tányérszám melletti többlépcsős finom desztillációt alkalmaznak, kifinomult hő-integrációval egybekötve. Az alacsony fajlagos energiafelhasználás ellenére az új technológiával előállított termék szennyezőanyag tartalma töredéke a hagyományos technológiával elérhető értékeknek. Az eddig jellemző két fő szennyező komponens – a metanol és dietil-éter – koncentrációja az új termékben a kimutathatósági határ alá csökkent.

„Néhány évvel ezelőtt az előre mutató utat választottuk: az állandó beruházást, a folyamatos innovációt és a növekedést. A mai üzemátadás is ennek a folyamatnak a legújabb lépcsőfoka. Ahogy eddig is, ezután is száz százalékban magyar alapanyagot használunk fel, és a világszínvonalú termékek előállításakor hulladékmentesen, a kukorica minden részecskéjét hasznosítjuk.” – tette hozzá Lengyel Attila, a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója.

A tavaly 113 milliárd forint feletti árbevételt elérő vállalat jelentős innovációs és bővítési lépéseinek újabb mérföldköveként létrejött, magasan automatizált – és 1 milliárd forint beruházási értékű – gyáregységét ünnepélyes keretek között Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter avatta fel.

További információ: http://www.hungrana.hu/

A KPMG 2013-ban is meghirdeti pályázati programját. Együttműködési lehetőséget kínálnak oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi területen működő, Magyarországon bejegyzett, közhasznú non-profit szervezetek vagy civil alapítású társadalmi vállalkozások számára. Előnyt élveznek a hátrányos helyzetű gyermekek egészségét, vagy pénzügyi, gazdasági fejlesztését kiemelten kezelő szervezetek.

A pályázati felhívásról bővebben itt olvashat: http://www.kpmg.com/HU/hu/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Factsheets/Documents/KPMG-FTP-Fs-20131016.pdf

Második alkalommal adták át a Figyelő TOP200 Gálán a Telenor Etikus Vállalat Díjat, amelyet nagyvállalati kategóriában a Siemens Hungary Zrt., a kis- és középvállalatok közül pedig az ABB Kft. nyert el. A Telenor Magyarország tavaly, hagyományteremtő szándékkal alapította a díjat civil szervezeti partnerével, a Transparency International Magyarországgal együttműködésben, hogy elismerjék a hazai vállalatok tisztességes vállalati működésre irányuló programjait.

A díjakra konkrét és már elindított korrupcióellenes-, illetve vállalati átláthatóságot segítő projekttel vagy programmal lehetett pályázni. A nagyvállalatok közül az elismerést a Siemens Hungary Zrt. nyerte el. A nagyvállalat pályázata több innovatív és hatékony elemet tartalmaz, amely a szakmai zsűri értékelése szerint más vállalatok számára is követendőnek tekinthető, mint például a feddhetetlenségi képzések, vagy az ún. „Integrity Dialogue”, amelynek keretében vezető és beosztott közösen dolgoz fel egy esettanulmányt.

Kis- és középvállalati kategóriában a hazai közmű- és energiaszektor vezető szállítóként jelen lévő ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. pályázata érdemelte ki a díjat. Programjukban számos, a zsűri szerint más üzletágak és vállalatok számára példaértékű elem található – például e-learning, belső kommunikációs hírlevél, poszterek –, amelyek segítik az etikus vállalati kultúra meghonosítását.

„A Telenor minden országban, ahol jelen van, azért dolgozik, hogy az internet és a mobilkommunikáció eszközein keresztül a társadalom nagy kihívásaira is válaszokat adjon. Ügyfeleinknek lehetővé tesszük, hogy a digitális kommunikáción keresztül kezükbe vegyék saját sorsukat, javítsanak a körülményeiken, építsenek szabadabb, nyitottabb, átláthatóbb társadalmakat. Hangsúlyosan és tevékenyen vállaljuk, hogy tisztességes cégként működünk, és ebben is példát szeretnénk mutatni, sőt, segíteni szeretnénk más vállalatokat. A Telenor Etikus Vállalat Díjat is ezért alapítottuk, és adjuk át immár másodszor, mert tudjuk, mennyire fontos a visszajelzés, a megbecsülés. Lényeges, hogy a piaci szereplők megismerhessék a jó példákat, a kiemelkedő tudatosító programokat, amelyeket talán a saját cégüknél is elindíthatnak.”– mondta el Németh Zoltán, a  Telenor Magyarország humánerőforrás vezérigazgató-helyettese október 11-én a Figyelő Top200 Gálán, a díjak átadásakor.

„A számos intézmény képviselőjét felvonultató szakmai zsűri a benyújtott pályázatok alapján idén két olyan vállalatnak ítélte oda az elismerést, amelyek a korábbi korrupciós botrányaik után akartak, mertek és tudtak váltani, és az átlátható működés útjára léptek. A TI Magyarországnál meg vagyunk győződve arról, hogy hosszabb távon csak az etikus és transzparens működés fenntartható, ez szolgálja a vállalatok és az ország érdekét.” – tette hozzá a díj átadásakor Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója.

Forrás: Transparency International Magyarország

 

Jól megválasztott készülékekkel a villanyszámla is csökkenthető

Idén is átadták az E.ON Energiatakarékossági Díjakat a hiteles vizsgálatok alapján  legtakarékosabbnak bizonyuló háztartási készülékeknek.

„E.ON Energiatakarékossági Díj 2013 nyertese” címkét kapnak azok a háztartási készülékek, melyek az E.ON felkérésére a TÜV Rheinland életszerű vizsgálati módszerei alapján energiafogyasztási szempontból a leghatékonyabbnak bizonyultak. Energiatakarékos háztartási termékek használatával és okos döntésünkkel akár több tízezer forintot is megspórolhatunk évente. Az E.ON által meghirdetett pályázatára 78 terméket neveztek, a 20 kategóriában kihirdetett győztes készülékek gyártói október 15-én vehették át díjaikat.

A negyedik éve megrendezett verseny népszerűségét jól mutatja, hogy idén már 20 kategóriában érkeztek be nevezések az E.ON Energiatakarékossági Díj pályázatára. A kérdés tehát nem csak a fogyasztókat, hanem a gyártókat is élénken foglalkoztatja; melyek azok az eszközök, amik hiteles, valós körülményeket modellező fogyasztási tesztben a leginkább energiatakarékosnak bizonyulnak. „Mindenkiben felmerül a kérdés, miért is díjaz az E.ON olyan készülékeket, amelyek voltaképpen csökkentik a bevételét, hiszen kevesebbet fogyasztanak. Erre igazán egyszerű a válasz: hosszútávú stratégiában gondolkodó felelős vállalatként nem a többletfogyasztásban vagyunk érdekeltek, hanem az elégedett fogyasztókban és a fenntartható környezetben.”

Mint Winkler János, az E.ON Hungária csoport igazgatósági tagja elmondta, a cégcsoportnak nem csupán az a célja, hogy a különböző gyártókat megversenyeztesse és ezzel minél energiatakarékosabb termékek fejlesztésére ösztönözze, hanem hogy felhívja mindenki figyelmét az energiatudatosságra, a hozzáállásban szükséges változtatásokra, és az ezzel elérhető megtakarításokra mind költségeket, mind a káros anyag kibocsátást illetően.

A díjra idén is bármely háztartási készülékgyártó ingyenesen benevezhette készülékét, az energiafogyasztás vizsgálatát ezúttal is a TÜV Rheinland Intercert Kft. szakértői végezték el, immár szárítógépeket, légkondicionálókat, főzőlapokat és bojlereket is vizsgálva.

A legnagyobb eltérések, és a lehetséges legtöbb megtakarítás továbbra is a jól megválasztott hűtőgépeknél és porszívóknál érhető el, de sokat számít a hatékony klímaberendezés, vagy a jól megválasztott TV és mosógép is.

Általánosságban elmondható, hogy a hűtés-fűtés kategóriában készülékenként mintegy 10 ezer forint sorsa múlik egy háztartásban a jó választáson, tehát összességében 30-50 ezer forintot is nyerhetünk a tudatossággal, ami bizony több havi villanyszámlát is jelenthet!

A teljes sajtóközlemény és a nyertes termékek listája itt olvasható: 2013 10 15Press rel__E ON Energiatakarékossági díj

„A víz egyesít, nem pedig szétválaszt” –hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter az október 11-én zárult Budapesti Víz Világtalálkozó (Budapest Water Summit) záró napján.  A négynapos nemzetközi konferencián, melyet Áder János köztársasági elnök és Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára nyitott meg, több mint 100 országból 1300 résztvevő vett részt. A budapesti tanácskozás történelmi jelentőségű volt, hiszen a kormányok, a civil szervezetek, az üzleti élet, a tudomány és az ifjúság képviselői is részt vettek, és végül közös nyilatkozatban deklarálták a víz kiemelt szerepét és önálló célként való megjelenését a Fenntarthatósági Fejlesztési Célokban. Szervezetünk a Világtalálkozó hivatalos együttműködő partnereként a három napos Üzleti Fórum szervezésében való részvételre kapott felkérést.

Talán a tanácskozáson nem találtak megoldást minden kérdésre, de a résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy mindenképpen megoldást kell találni – fogalmazott Martonyi János. Áder János köztársasági elnök diplomáciai sikerként értékelte a rendezvényt, amely szerinte elérte célját és még inkább rávilágította a figyelmet a víz problémakörére. Megjegyezte, a csúcstalálkozó tovább javította Magyarország vízügyi tudásának megítélését, ráadásul szerinte az ország a szokásosnál is nagyobb dicséretet kapott Ban Ki-moon ENSZ-főtitkártól. Áder János szerint a találkozó részvevőinek legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy szemléletváltásra van szükség a tudatosabb vízhasználat érdekében. Elmondása szerint ez éppúgy vonatkozik a lakosságra, mint a különböző vállalatokra, elsősorban a rendkívül vízigényes mezőgazdaság területén.  Dogan Altinbilek, a Víz Világtanács alelnöke sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy tavaly a Rió+20 csúcstalálkozón született meg a döntés, hogy fenntartható fejlesztési célokat dolgoznak ki a 2015 utáni időszakra. Ezért időszerű és fontos esemény volt a budapesti találkozó, hiszen 36 éve nem volt a vízgazdálkodással foglalkozó nemzetközi tanácskozás.

Az ivóvízhez jutás legyen alapvető jog

Ötvenöt százalékkal nőhet a világ vízigénye 2050-ig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján. Kérdés, hogy van-e, lesz-e ennyi víz a világon.  Ezért is időszerű, hogy az élethez való, mindenekfelett álló joghoz kapcsolódva legyen alapvető joga mindenkinek az elérhető, megfizethető ivóvízhez jutás, a vízbázisok mai hasznosítása során pedig garantálják, hogy az ne veszélyeztesse a következő nemzedékek ellátását – foglalta össze a magyar kezdeményezést Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével megbízott helyettes ombudsman, aki azt is javasolta, hogy mindezek érdekében az ENSZ partnereként együttműködve közösen lépjenek fel világszerte a jogvédő intézmények. A magyar javaslat szerint ezzel kiegészíthetnék a rövidesen munkába álló, a jövő nemzedékek érdekeiért felelős ENSZ-főbiztos tevékenységét.

A szennyező fizessen többet

Helen Mountford, az OECD igazgatóhelyettese szerint el kell érni, hogy a szennyezés többe kerüljön, mint a környezetkímélő technológiák alkalmazása, ennek módja például a környezetszennyezésért járó büntetések megemelése. Szükséges az is, hogy megfelelő árat kérjenek el a vízfogyasztásért. Az OECD adatai szerint azokban a háztartásokban, ahol fizetni kell a vízért, átlagosan 20 százalékkal kevesebb a vízfogyasztás. Fontos feladat továbbá a beruházások növelése a környezetbarát infrastruktúrákba, a káros – például a mezőgazdasági túltermelést ösztönző – támogatások megszüntetése, a szabályozások szigorítása és az innováció támogatása a zöld iparágban.

Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről

A nemzetközi tanácskozás végén elfogadott nyilatkozatban a szakemberek hét pontban foglalták össze, mi szükséges a vízellátás biztosításához a jövőben.  Ennek lényege, hogy új megközelítésre van szükség a vízgazdálkodásban, a társadalmi és gazdasági kérdésekben, különösen az egészségügyi, az élelmiszer- és az energiaellátás szempontjából.  Kiemelik: a  vízgazdálkodást a fenntarthatóságnak kell meghatároznia.  A dokumentumot elfogadók szerint szükséges, hogy a 2015 utáni időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok között legyen olyan, amely kifejezetten a vízhez és a szanitációhoz (szennyvízkezeléshez) kapcsolódik. Kitérnek arra is, hogy gondoskodni kell a víz szennyezettségének csökkentéséről és az újrafelhasználásáról, és a megfogalmazandó cél nagy hangsúlyt helyezne a vízzel kapcsolatos természeti katasztrófák kezelésére és a védekezésre is. Végül a nyilatkozat utolsó részében új mechanizmus kidolgozását sürgetik, amely a kormányok közötti együttműködést szolgálná a vízzel kapcsolatos kérdésekben.

„No water, no business” – a vállalatoknak elemi érdekük a vízvédelem

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Víz Világtalálkozó hivatalos együttműködő partnereként a víz szerepét középpontba helyezve tartotta meg október 11-én üzleti reggelijét a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara társszervezésében. A szakmai programot Joppe Cramwinckel, a WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) Víz Programjának igazgatója és a Víz-Világtalálkozó Üzleti Fórumának elnöke nyitotta meg. Bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt 20 évben jelentősen megváltozott az üzleti szféra jelenléte, súlya a fenntarthatóságról való gondolkodásban. Korábban a vállalatoknak nem volt fórumuk, ahol megbeszélhették volna, hogyan is tudnának szerpeet vállalni a globális gazdasági, környezeti és társadalmi problémák kezelésében. „A bolygó bajban van, 2050-re 9 milliárd ember fog élni a Földön, ezért nekünk, az üzleti szférának megoldási javaslatokkal kell előállnunk”- hangsúlyozta. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogyan lehet a radikális átalakítást rövid és hosszú távú célokra lefordítani. A WBCSD ezért Action 2020 programjában kilenc pontban foglalta össze a legnagyobb prioritású területeket. Ezek: klímaváltozás, termőföldek tápanyagtartalma, ökoszisztémák, szennyezések, káros anyagok, víz, alapvető emberi szükségletek és jogok, tudás és foglalkoztatás, fenntartható életmód, élelmezés.

A víz jelen pillanatban az egyik legkiemeltebb téma, hiszen az árvizek szinte minden országot érintenek, emellett kb. 1,8 milliárd ember jut biztonságos ivóvízhez. A helyes vízgazdálkodás, a vízpazarlás csökkentése ezért a vállalatok számára is az egyik legfontosabb feladat.  Milyen területekre kell fókuszálniuk a vállalatoknak?  Elsősorban ösztönözni, befolyásolni a vízfelhasználás hatékonyságát a vízhiányos mezőgazdasági területeken, csökkenteni a kezeletlen ipari szennyvíz mértékét az egész ellátási láncban, kollektív felelősséget vállalva ágazatközi üzleti tevékenységeken keresztül biztosítani az egyenlő hozzáférést a biztonságos ivóvízhez, valamint az üzleti szféra részvételének növelését a közös vízkészletek  felhasználásának csökkentésében.

Szerkesztette: Simon Izabella

Létezhet-e egyéni boldogság a közösség jól-léte nélkül? Függ-e a közjó a gazdaság állapotától? Elégedetté tehet-e bennünket a fogyasztás, ha hulladékhegyek nőnek körülöttünk? Hogyan része a környezet a közjónak?

A KÖVET évente megrendezésre kerülő konferenciáját 2013. október 16-án tartja 9:30-tól, Gondolatok a közjóról címmel.

Helyszín: Danubius Hotel Gellért; 1111 Budapest, Szent Gellért tér 1.

Bővebb információ és jelentkezés:  http://www.kovet.hu/rendezvenyek/xviii-kovet-konferencia-gondolatok-a-kozjorol

Részletes program: XVIII. KÖVET Konferencia_program