2050-re ígér klímasemlegességet Magyarország – a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.

A Parlament szerdán elfogadta a klímatörvényt. Az ITM szerint Magyarország 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné ám a szakmai szervezetek szerint az abban tett vállalások közel sem elegendőek.

A klímavédelemről szóló törvény megállapítja, hogy “a klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak”, ennek jegyében pedig az Országgyűlés felkéri a Kormányt a rövid-, közép-, és hosszú távú klímavédelmi és klímaalkalmazkodási intézkedések megvalósítására. Ennek jegyében Magyarország vállalja, hogy

  • 2030-ig 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékekhez képest,
  • 2030-ig a megújuló energiaforrások részaránya eléri a 21%-ot,
  • és Magyarország 2050-re eléri a nettó klímasemlegességet, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátása és elnyelése egyensúlyba kerül.

A törvényben kitűzött célok között megtalálhatjuk a Zöld Államkötvény kibocsátását, a hazai vállalkozások energetikai fejlesztéseinek támogatását, valamint azt, hogy a lakosság fogyasztókból aktív energiatermelővé váljon.

***

Budapest, 2020. június 3., szerda (MTI) -Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátás-csökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emisszió-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki az MTI-nek Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.

A törvény elfogadása megerősítette, hogy a kormány cselekszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, teremtett világunk megóvásáért, ezt bizonyítják az eddigi intézkedései és idei évben elfogadott energia- és klímapolitikai stratégia, valamint a miniszterelnök által meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akcióterv.
Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben eddig is a kiemelkedő teljesítményt nyújtó államok között volt, kellően nagyra törő intézkedési tervekkel. Az elmúlt három évtized kiváló magyar klímateljesítménye arra tanít, hogy a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai egymással összeegyeztethető, sőt egymást erősítő célok. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szerdán elfogadásra javasolt törvény- és határozati javaslatok megerősítik a kormány azon tavalyi döntését, amely szerint Magyarország támogatja a teljes klímasemlegesség elérését 2050-re, hangsúlyozta az államtitkár.
Kaderják Péter meggyőződését fejezte ki, hogy ezzel Magyarország a múlt helyett a jövő, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági növekedés útját választja.
Az államtitkár kiemelte, a magyar teljesítmény a bizonyíték arra, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem nem ellentétes, hanem egymást erősítő célok. A kedvező folyamatot a 2018-as kibocsátási adatok is megerősítik: míg a GDP-növekedés 5,1 százalékos volt, az üvegházgáz kibocsátás közel 0,9 százalékkal csökkent.
Kaderják Péter szerint fontos, hogy a klímasemleges gazdaság költségeit a nagy szennyezők fizessék meg. Azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az Európai Unió a következő hétéves költségvetésében a kohéziós alapokból csoportosítson át pénzt a klímavédelemre, nem szabad a szegényebb országoktól a pénzt elvenni – mondta.
A klímaváltozás elleni küzdelemhez szintén hozzájárulnak az idén tavasszal meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akcióterv intézkedései. Ennek értelmében például a kormány a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. A következő tíz évben meghatszorozza a naperőművek kapacitását, ami nemcsak környezetbarát, hanem olcsó energiát is biztosít majd a magyar családok számára. A kormány támogatja az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, az ezzel kapcsolatos pályázatra június 15-től lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. 2022-től pedig csak elektromos buszok forgalomba állítása lesz megengedett a városi közlekedésben – emlékeztetett Kaderják Péter.
A kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem egymást támogató megoldások. A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet.
Magyarország a kormány által elfogadott hosszú-, közép- és rövid távú stratégiák, akciótervek mentén fokozatosan, 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné, költségei a magyar családokat terhelné – tette hozzá Kaderják Péter.

***

Az Energiaklub, a Greenpace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége a törvény megszavazása után közös közleményt adott ki, amely szerint “a ma elfogadott klímavédelmi törvény nem fogja megvédeni a magyarokat a klímaválságtól.” A szakmai szervezetek szerint Magyarország elszalasztotta a lehetőséget, hogy érdemi választ adjon az emberiséget fenyegető klíma- és ökológiai válságra, és sürgős, érdemi intézkedésekre buzdítják a magyar kormányt. Javaslataik szerint

  • még idén fel kell oldani az új szélerőművek építését tiltó intézkedéseket,
  • olcsóbbá kell tenni a lakossági napenergia beruházásokat, és támogatni kell a közösségi energiatermelést,
  • 2025 végéig be kell zárni a Mátrai Erőművet,
  • haladéktalanul be kell tiltani a szén értékesítését a lakosságnak, ezzel párhuzamosan segítve az alacsony jövedelmű háztartások átállását a tiszta fűtésre,
  • és 2030-ig legalább 55%-kal kell csökkenteni Magyarország széndioxid-kibocsátását.