A 1.5°C-os cél körforgásos gazdaság nélkül nem elérhető

A körforgásos gazdaság eléréséért bevezetett stratégiákkal 39% -kal csökkenne az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása. Hogyan érhetjük el a klímavédelmi célokat a körforgásos átmenet révén? – ez az égető kérdés állt a 2021. november 25-én kiemelt érdeklődés mellett, közel 170 fővel tartott, immár negyedik Körforgásos Gazdasági Summit középpontjában.

Az egész világ távol van még a körforgásos gazdaság megvalósításától. Pedig a körforgásos gazdaság számos eszközt és komplex rendszert kínál, amely hatékony választ jelent az éghajlatváltozás kezelésére, és a biodiverzitás újraépítésére is. Az ING Bank segítségével létrejött év legnagyobb körforgásos eseménye számos vállalati és start-up példa bemutatásán túl kitekintést adott a nemzetközi folyamatokra is.

Mára már 94 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

Bodor Tibor, az ING Bank magyarországi és közép-kelet-európai vezetője, az esemény házigazdája kiemelte, hogy egyre több, piacot meghatározó résztvevő jelenik meg a körforgásos gazdasági folyamatokban. Ez optimizmusra ad okot és arra a reményre, hogy felgyorsulnak a körforgásos gazdaságra történő átalakulások.

A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A klímaváltozás most történik: hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések vagy éppen heves szélviharok formájában érzékelhetjük egyre erősödő hatásait. Az éghajlatváltozás döntő része a vízen keresztül jelentkezik majd.

Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítására van szükség a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. A most lezárult COP26 egyik legfőbb sikere, hogy ambíciózusabb, nettó nulla kibocsátású nemzeti vállalások történtek. Míg három héttel az esemény előtt a globális kibocsátás mindössze 2/3-át fedezték a nettó nulla célkitűzések, a COP26 után ez már 90%.  Magyarország is elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig.

„A vállalatoknak is most kell cselekedniük. Komoly kockázatot vállal az a cég, aki nem vált időben. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra, a körforgásos gazdaság elterjesztésére és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.
Mint annyi más területen, itt is a vállalatok az élenjárók, akik közül már egyre többen integrálták a körforgásos gazdaságot a stratégiájukba. Egyelőre legtöbbször ezek a megoldások új üzleti lehetőségként jelennek meg a meglévő „anyagigényes” folyamataik mellett. De a cél az lenne, hogy egyre inkább váltsák le azokat, hisz így csökkenhet csak a természeti erőforrások felhasználásának növekedése.” – tette hozzá.

A természeti erőforrások közül kiemelt figyelmet érdemel a víz, mint a hatékony klímaadaptáció alapja. Magyarországot az átlaghőmérséklet emelkedése mellett várhatóan a fokozódó vízhiány fogja leginkább érinteni. A víz körforgásának megvalósítása sürgető és szükségszerű.
Ezzel a felhasznált vízkészleteket minél tovább a rendszerben tartva, hozzájárulva a vízlábnyom csökkentéséhez és redukálva kitettségünket a klímaváltozás hatásainak.

Magyarország jelenleg nem gazdálkodik jól a természeti erőforrásaival, és messze még a körforgásosság, de bíztató, hogy Magyarországon is elkezdődött az a törvényalkotói folyamat, amely már foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Fontos lépések ezek ahhoz, hogy Magyarország további fejlődése ne a természeti erőforrásaink felélésével történjen.

A Körforgásos Gazdaság Summit vendégelőadója volt Vojtech Vosecky, a körforgásos gazdaság neves szakértője, a Circle Economy nemzetközi szervezet munkatársa, és többek között Prága városának a körforgásos gazdaságra való átállásáért felelős irányítóbizottságának elnöke, aki a klímavédelmi célok és a körforgásosság összefüggéseiről adott elő.

A körforgásosság mérése vállalati szinten – és az ezt segítő, a WBCSD és a KPMG által közösem kidolgozott CTI rendszer és annak gyakorlati alkalmazása volt a kerekasztalbeszélgetés témája, Irene Martinetti, a WBCSD Circular Economy menedzsere vezetésével.

A körforgásos vízgazdálkodás számos nemzetközi és hazai példája, köztük vállalati és start-up megoldások megismerésén túl bemutatkozott a Circular Regions projekt, kitekintést adva a regionális együttműködésekben rejlő körforgásos lehetőségekre.

„A körforgásos gazdaság Hollandia diplomáciai tevékenységének jelentős pillére, és ez a régió kiemelt szerephez jut ebben. Öröm látni, hogy ez a regionális szemlélet itt is megjelenik, ahol gyakorlatainkkal inspirálunk más országokat, és inspirálódunk mások példáiból, bemutatva, hogy a körforgásos átmenet miként ad választ korunk összetett ökológiai kérdéseire.” – emelte ki Désirée Bonis, Hollandia magyarországi nagykövete.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

Épp ezért a Körforgásos Gazdaság Platform 2021-es Körforgásos Gazdaság Akadémiáján a résztvevők neves szakemberektől kaptak betekintést a körforgásos teljesítménymérési rendszerek, az élelmiszerpazarlás illetve a körforgásos design témájába, innovatív nemzetközi és hazai példákon keresztül. A munka folytatódik, a fókusz továbbra is a tudásmegosztáson, az összefogáson és a cselekvésen van.

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Köszönjük a Platform idei támogatóinak!