A COVID19 nem megoldás a klímaváltozásra

 „A COVID19 válság talán az utolsó figyelmeztetésünk a civilizáció veszélyeztetettségére. Ugyanakkor évszázados az esély azokra a reformokra, amikkel az éghajlatváltozást teljesen, a biodiverzitást és járvány-rezilienciát jórészt meg lehet oldani” – mondta Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője “A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe online. A résztvevőket nap házigazdájaként Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója köszöntötte.

A klímaváltozás és ennek következtében például a biodiverzitás csökkenése egyértelmű kockázati tényezőt jelent nem csak az üzleti szféra, de mindannyiunk számára. Az üzleti életnek azonban lehetőségként kell tekintenie a kialakult helyzetre. Hogyan tudunk átállni egy 20. századi technológiai és gazdasági modellből egy modernebb 21. századira?  Hogyan tudunk a fogyasztás fókuszú gazdaság helyet átállni egy digitális, szolgáltatás alapú modellre, ahol az emberek jólléte kerül a központba? Súlyos a helyzet, de sok minden még megmenthető, visszafordítható, ehhez azonban drasztikus és azonnali lépések szükségesek. A klímakutató arra is rámutatott, hogy a COVID19 válság okozta széndioxid kibocsátás csökkenés hatása gyakorlatilag elhanyagolható a klímaváltozás szempontjából. Valódi paradigmaváltásra, új modellekre van szükség. „Elegendő lenne a világ éves GDP-jéne csupán 2,5 százaléka a klíma krízis megoldására” – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diána.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Katerina Kolaciova a Vertis Zrt. képviseletében arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a három kulcslépés mentén: „1. Mérd!, 2. Csökkentsd! 3. Kompenzáld!”. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatója a körforgásos gazdaság bevezetésének fontosságáról beszélt. Bemutatva az ennek eléréséhez szükséges vállalati környezet lehetséges eszközeit, előnyeit és már működő jó gyakorlatokat.

Jancsár Gergely, a MOL csoport Fenntarthatósági vezetője mesélt Green Fund programjukról, ami éves keretet biztosít ahhoz, hogy a kiemelkedő környezeti előnyökkel járó projektek megvalósuljanak.

Temesváry Péter, a Budapest Airport ESC menedzsere pedig beszélt a Budapest Airport környezeti felelősségvállalásáról, az utóbbi 1 év kitartó munkájáról, aminek eredménye a Budapest Airport most meghatározott fenntarthatósági stratégiája. A résztvevők számára ennek alappillérei kerültek bemutatásra.

A három vállalati példát követően kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők a BCSDH moderátorai segítségével azt, hogy a járvány után hogyan tudnak a vállalatok visszatérni a munkahelyekre és mik azok a lehetőségek, amiket kihasználva a fenntarthatósági célokhoz is hozzá tudnak járulni.

A nap házigazdája, az Essity Hungary Kft. képviseletében, Tápai Dezső, értékesítési igazgató bemutatta, hogyan tud egy papíripari cég több évtizede felelősen és fenntarthatóan működni. A körforgásos gazdálkodás egyik legismertebb megvalósítójaként a vállalat stratégiai célja, hogy hozzájáruljanak a fenntartható és körforgásos társadalom kialakításához, ahol semmi nem megy kárba. Paper Circle Progamjuknál az erőforrások hatékony felhasználásra koncentrálnak, mind a gyártás, mind a termékek tekintetében. Emiatt például minden kivágott fa után, három újat ültetnek, és a keletkezett hulladékra erőforrásként tekintenek, amit újra fel lehet használni.

A napot a vezetői interjú zárta Venter Zoltánnal, az Essity Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között vállalati kultúráról, vezetői kihívásokról, a sokszínűségről a vállalaton belül és fogyasztók között beszélgettek, és arról, hogyan lehet felkészíteni egy céget a változásra.