A faültetés önmagában nem oldja meg a klímaváltozás problémáját

Már csak pár évünk van, hogy megállítsuk a felmelegedést a 1.5 C° elérése előtt. Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mi a megoldás? Mit tehetünk vezetőként? Mik a karbonsemlegesség elérésének lépései? Elég a nettó zéró vagy a zéró a cél? Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás hatásairól Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, az IPCC csoportjának alelnöke beszélt. Az IPCC legújabb jelentése szerint már most visszafordíthatatlan változások vannak az éghajlati rendszerünkben. 1. A tengerszint még évszázadokig, akár évezredekig fog változni akkor is, ha holnaptól nem bocsátunk ki több CO2-t. 2. Vannak úgynevezett billenő pontok, amik nem tudnak már visszafordítódni: pl. a Grönlandi jégtakaró 2-3 C° melegedés között instabillá válik és meg fog szűnni. 3. A Korallszirtek fele kipusztult. 4. A hegyi erdőrendszerekben megindult a nagymértékű pusztulás. 5. Európában a legnagyobb kár a hőséghullámok.

„A faültetés önmagában nem oldja meg a klímaváltozás problémáját. Hosszútávú, stabil megoldásokat kell bevezetni, amik egy jobb életminőséget, jobb jóllétet tudunk teremteni” – emelte ki Diána  és hozzátette, hogy a klímaváltozás megoldását célzó megoldások bevezetésével egy jobb életminőséget, egy jobb jóllétet tudunk teremteni. Ehhez hosszútávú, stabil megoldásokat kell bevezetni. Ha az autógyárakat, repülőtereket csak addig üzemeltetjük, amíg minden befektetés épp csak megtérül, már akkor 2030-ra 120 %-kal többet bocsátottunk ki, mint amennyivel tudjuk tartani a 1,5 fokos felmelegedést.

Ami fontos, hogy a felmelegedés bármilyen szinten történő megállításához is szükséges a nettó zéró kibocsátás elérése, és ha már mindenképp el kell érnünk, nem mindegy azt milyen gyorsasággal tesszük. Előadásának egyik kulcsgondolata volt, hogy a legtöbb innovációra az üzleti modellekben van szükség. A legújabb jelentés egyik újdonsága, hogy nem a technológiai váltást, hanem a fogyasztásunk és életmódunk megváltoztatását hangsúlyozza. A társadalomnak át kell térnie a mennyiségitől a minőségi fogyasztásra, például tartós termékek használatával, termékek újratervezésével, „repurposing”. Fontos lenne a szolgáltatásalapú gazdaság bevezetése és a zöld infrastruktúra kiépítése.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Dr. Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének regionális körforgásos gazdasági szakértője jógyakorlatokon és nemzetközi, főként holland példákon keresztül mutatta be a körforgásos gazdaság működését, ami az idei évfolyam projektmunkájának a témakörét is adja. Kiemelte, hogy nem az újrahasznosítás a körforgásosság elérésének a legmegfelelőbb eszköze, hanem az egész értékteremtő folyamat során alkalmazható lépések.

A Tesco élelmiszermentés programját Zsilkina Lívia, a Tesco CSR és közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Lívia bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. „Egyelten falat sem veszhet kárba!” néven immár 9 éve fut. Mostanra már több mint 160 áruházban gyűjtik a továbbadható ételmaradékot. Az évek során újabb és újabb áruházakat és helyi partnerszervezeteket vonnak be.

Alexandra Petrujinschia Vertis/Strive karbon kereskedője arról beszélt, hogyan kezdjen bele egy vállalat a fenntarthatóvá válásba, illetve hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a 4 kulcslépés mentén. 1. Mérd, 2. Csökkentsd, 3. Kompenzáld, 4. Kommunikáld. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők.

Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Bédi Attila, a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Bemutatta a Greenairport együttműködési programot, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, ami kapcsán teljes ciklusátvilágítást is terveznek. A természetvédelmi programjaik fontos része az ürgeállomány védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról a vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.