“Azért a víz az úr” – Budapesi Víz Világtalálkozó

“A víz egyesít, nem pedig szétválaszt” –hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter az október 11-én zárult Budapesti Víz Világtalálkozó (Budapest Water Summit) záró napján.  A négynapos nemzetközi konferencián, melyet Áder János köztársasági elnök és Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára nyitott meg, több mint 100 országból 1300 résztvevő vett részt. A budapesti tanácskozás történelmi jelentőségű volt, hiszen a kormányok, a civil szervezetek, az üzleti élet, a tudomány és az ifjúság képviselői is részt vettek, és végül közös nyilatkozatban deklarálták a víz kiemelt szerepét és önálló célként való megjelenését a Fenntarthatósági Fejlesztési Célokban. Szervezetünk a Világtalálkozó hivatalos együttműködő partnereként a három napos Üzleti Fórum szervezésében való részvételre kapott felkérést.

Talán a tanácskozáson nem találtak megoldást minden kérdésre, de a résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy mindenképpen megoldást kell találni – fogalmazott Martonyi János. Áder János köztársasági elnök diplomáciai sikerként értékelte a rendezvényt, amely szerinte elérte célját és még inkább rávilágította a figyelmet a víz problémakörére. Megjegyezte, a csúcstalálkozó tovább javította Magyarország vízügyi tudásának megítélését, ráadásul szerinte az ország a szokásosnál is nagyobb dicséretet kapott Ban Ki-moon ENSZ-főtitkártól. Áder János szerint a találkozó részvevőinek legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy szemléletváltásra van szükség a tudatosabb vízhasználat érdekében. Elmondása szerint ez éppúgy vonatkozik a lakosságra, mint a különböző vállalatokra, elsősorban a rendkívül vízigényes mezőgazdaság területén.  Dogan Altinbilek, a Víz Világtanács alelnöke sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy tavaly a Rió+20 csúcstalálkozón született meg a döntés, hogy fenntartható fejlesztési célokat dolgoznak ki a 2015 utáni időszakra. Ezért időszerű és fontos esemény volt a budapesti találkozó, hiszen 36 éve nem volt a vízgazdálkodással foglalkozó nemzetközi tanácskozás.

Az ivóvízhez jutás legyen alapvető jog

Ötvenöt százalékkal nőhet a világ vízigénye 2050-ig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján. Kérdés, hogy van-e, lesz-e ennyi víz a világon.  Ezért is időszerű, hogy az élethez való, mindenekfelett álló joghoz kapcsolódva legyen alapvető joga mindenkinek az elérhető, megfizethető ivóvízhez jutás, a vízbázisok mai hasznosítása során pedig garantálják, hogy az ne veszélyeztesse a következő nemzedékek ellátását – foglalta össze a magyar kezdeményezést Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével megbízott helyettes ombudsman, aki azt is javasolta, hogy mindezek érdekében az ENSZ partnereként együttműködve közösen lépjenek fel világszerte a jogvédő intézmények. A magyar javaslat szerint ezzel kiegészíthetnék a rövidesen munkába álló, a jövő nemzedékek érdekeiért felelős ENSZ-főbiztos tevékenységét.

A szennyező fizessen többet

Helen Mountford, az OECD igazgatóhelyettese szerint el kell érni, hogy a szennyezés többe kerüljön, mint a környezetkímélő technológiák alkalmazása, ennek módja például a környezetszennyezésért járó büntetések megemelése. Szükséges az is, hogy megfelelő árat kérjenek el a vízfogyasztásért. Az OECD adatai szerint azokban a háztartásokban, ahol fizetni kell a vízért, átlagosan 20 százalékkal kevesebb a vízfogyasztás. Fontos feladat továbbá a beruházások növelése a környezetbarát infrastruktúrákba, a káros – például a mezőgazdasági túltermelést ösztönző – támogatások megszüntetése, a szabályozások szigorítása és az innováció támogatása a zöld iparágban.

Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről

A nemzetközi tanácskozás végén elfogadott nyilatkozatban a szakemberek hét pontban foglalták össze, mi szükséges a vízellátás biztosításához a jövőben.  Ennek lényege, hogy új megközelítésre van szükség a vízgazdálkodásban, a társadalmi és gazdasági kérdésekben, különösen az egészségügyi, az élelmiszer- és az energiaellátás szempontjából.  Kiemelik: a  vízgazdálkodást a fenntarthatóságnak kell meghatároznia.  A dokumentumot elfogadók szerint szükséges, hogy a 2015 utáni időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok között legyen olyan, amely kifejezetten a vízhez és a szanitációhoz (szennyvízkezeléshez) kapcsolódik. Kitérnek arra is, hogy gondoskodni kell a víz szennyezettségének csökkentéséről és az újrafelhasználásáról, és a megfogalmazandó cél nagy hangsúlyt helyezne a vízzel kapcsolatos természeti katasztrófák kezelésére és a védekezésre is. Végül a nyilatkozat utolsó részében új mechanizmus kidolgozását sürgetik, amely a kormányok közötti együttműködést szolgálná a vízzel kapcsolatos kérdésekben.

„No water, no business” – a vállalatoknak elemi érdekük a vízvédelem

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Víz Világtalálkozó hivatalos együttműködő partnereként a víz szerepét középpontba helyezve tartotta meg október 11-én üzleti reggelijét a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara társszervezésében. A szakmai programot Joppe Cramwinckel, a WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) Víz Programjának igazgatója és a Víz-Világtalálkozó Üzleti Fórumának elnöke nyitotta meg. Bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt 20 évben jelentősen megváltozott az üzleti szféra jelenléte, súlya a fenntarthatóságról való gondolkodásban. Korábban a vállalatoknak nem volt fórumuk, ahol megbeszélhették volna, hogyan is tudnának szerpeet vállalni a globális gazdasági, környezeti és társadalmi problémák kezelésében. „A bolygó bajban van, 2050-re 9 milliárd ember fog élni a Földön, ezért nekünk, az üzleti szférának megoldási javaslatokkal kell előállnunk”- hangsúlyozta. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogyan lehet a radikális átalakítást rövid és hosszú távú célokra lefordítani. A WBCSD ezért Action 2020 programjában kilenc pontban foglalta össze a legnagyobb prioritású területeket. Ezek: klímaváltozás, termőföldek tápanyagtartalma, ökoszisztémák, szennyezések, káros anyagok, víz, alapvető emberi szükségletek és jogok, tudás és foglalkoztatás, fenntartható életmód, élelmezés.

A víz jelen pillanatban az egyik legkiemeltebb téma, hiszen az árvizek szinte minden országot érintenek, emellett kb. 1,8 milliárd ember jut biztonságos ivóvízhez. A helyes vízgazdálkodás, a vízpazarlás csökkentése ezért a vállalatok számára is az egyik legfontosabb feladat.  Milyen területekre kell fókuszálniuk a vállalatoknak?  Elsősorban ösztönözni, befolyásolni a vízfelhasználás hatékonyságát a vízhiányos mezőgazdasági területeken, csökkenteni a kezeletlen ipari szennyvíz mértékét az egész ellátási láncban, kollektív felelősséget vállalva ágazatközi üzleti tevékenységeken keresztül biztosítani az egyenlő hozzáférést a biztonságos ivóvízhez, valamint az üzleti szféra részvételének növelését a közös vízkészletek  felhasználásának csökkentésében.

Szerkesztette: Simon Izabella