A világ munkavállalóinak harmada kevesebbet keres, mint ami a megélhetéshez szükséges. A megélhetési bérkülönbség megszüntetésének globális GDP-re gyakorolt ​​pozitív hatása 4,5 trillió dollár lenne. Az egyenlőtlenség csökkentése összehangolt intézkedéseket igényel minden szereplő részéről, így a vállalatoknak is létfontosságú szerepük van ebben. A változások elindításában kulcsfontosságú, hogy az ember, mint érték jelenjen meg a vállalat értékteremtő folyamataiban. – mutatott rá Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation Europe elnöke, a Randstad globális public affairs vezetője a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) március 26-án tartott üzleti reggelijén és szakmai fórumán, amelynek fókuszában az emberi érték állt. A résztvevőket a nap házigazdájaként Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható pénzügyekért felelős főosztályvezetője köszöntötte.

A klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlása mellett a növekvő egyenlőtlenségek jelentik világunk legsürgetőbb fenntarthatósági kihívásait. A növekvő egyenlőtlenségek mára már globálisan is rendszerszintű kockázatokká váltak, melyek nemcsak egyéni közösségeket vagy vállalatokat fenyegetnek, hanem egész gazdaságokat és társadalmakat is.

Az egyenlőtlenségek akadályozzák a társadalmi és gazdasági fejlődést, ami kihat a vállalatok eredményességére is. Az egyenlőtlenségek ugyanakkor rendszereink következményei, amelyeket képesek vagyunk megváltoztatni. Ehhez azonban a legmagasabb szintű elköteleződés mellett azonnali lépésekre, tettekre és rendszerszintű változásra van szükség. Hiszünk benne, hogy az üzleti szférának vezető szerepet kell betöltenie e kívánt, gyors változás elérésében.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke nyitóbeszédében.

 

„A vállalatok munkavállalóikon keresztül tudnak a legtöbbet tenni az egyenlőtlenségek csökkentéséért. Az előrelépéshez kulcsfontosságú a szociális innováció, amely a munkavállalás, a tanulás és a szociális védelem új megoldásainak holisztikus megvalósítását jelenti a munkavállalók, a munkaadók és általában a társadalom javára. Ez vezet a jövőbiztos, mindenki számára működőképes munkaerőpiacokhoz kialakulásához.” – hangsúlyozta Sonja van Lieshout, aki a Randstad Hungary meghívására és szakmai támogatásával érkezett hazánkba.

Az előadást követő zártkörű szakmai fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők egyeztettek az emberi érték témakör aktuális helyzetéről és kihívásairól, olyanokról, mint a polarizáció és a bizalomvesztés üzleti kockázatai, értékteremtés az emberi tőke megbecsülésével, vagy a fizikai és mentális egészség és a hatékonyság összefüggései, valamint feltártak számos üzleti jógyakorlatot és megoldást. E három fő téma vezetője Kelemen Attila, a ProSelf Zrt. vezérigazgatója, Baja Sándor a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója és Nagy Gréta a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakmai fórumon feltárt hazai helyzet, feltárt  kihívások és előmozdító tényezők további feldolgozására a májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken kerül sor. Célunk, hogy az ember, mint érték témában a vállalatok számára ajánlások készüljenek, amelyek a BCSDH októberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra. Fontos, hogy ebben a témában is cselekvésre buzdítsuk a vállalatokat és segítsük őket a legfontosabb lépések megtételében.

Mitől lesz egy innováció sikeres? Mik az innováció buktatói? Lehet olyan zöld- vagy társadalmi innováció, ami tényleg megoldja a problémákat és nem újakat okoz? Fogunk-e valaha rovarokkal táplálkozni? – ilyen és hasonló kérdésekről volt szó „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján, amelyet vendéglátónk az EUROAPI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója Dr. Diószegi Zsuzsanna nyitott meg.

Dr. Bajmócy Zoltán, az SZTE professzora, a tudományos és esélyegyenlőségi ügyekért felelős dékánhelyettese felvezető előadásában beszélt az innovációk és a fenntarthatóság kapcsán felmerülő dilemmákról és az elkerülendő problémákról. Mint elmondta, a planetáris rendszerek hatnak egymásra, Rubik kockaként egyszerre kell figyelni az összes területre, nem oldhatunk meg csak egyet, mert az több kárt okozhat. A lehetséges megoldások között a zöld innovációk mellett a társadalmi innovációk jelenthetnek megoldást. Emellett kiemelte, hogy újra kell keretezni a problémákat, új társadalmi megállapodásokra van szükség, új szerveződési formákra, új cselekvési módokra.

A délelőtt hátralévő részében játékos munka következett: a résztvevők projektcsapataikban a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megtalálni azt a fenntarthatósági problémát, amire a következő hónapokban megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója, valamint a Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője voltak segítségükre.

A délután izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Dr. Ligeti Gábor a Heineken főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmund, az AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Szederkényi Zita a program vezetőjének moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy közel 130 éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő start-upnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa. Az innovációt és új termékek bevezetését sokszor a fogasztó vagy a piac határozza meg. A beszélgetés során olyan kérdéseket érintettek, mint egy termékbevezetés sikerének kulcsa vagy sikertelenségének kezelése, milyen formában jelenik meg az innováció a termékfejlesztés mellett, vagy éppen fogunk-e a közeljövőben rovarliszttel táplálkozni.

A folytatásban Nádasi Róbert, a Masterplast Nyrt. vezérigazgató-helyettese bemutatta a vállalat fenntarthatósági stratégiáját, majd innovatív hőszigetelési megoldásukat, a Zöld Hungarocell Programot, mely az első minősített rendszerben működő körforgásos gazdálkodási modell a hazai építőiparban. Jelenleg az építési gyakorlatban a polisztirol anyagok méretre vágásából keletkező káló mértéke évente akár a 100 ezer köbméteres mennyiséget is elérheti. A programban, az értékesített bizonyos Hungarocell termékek felhasználása során keletkező fel nem használt vágott anyagokat visszagyűjtik és újrafeldolgozzák, majd újrahasznosítják.

Ezt követően három csoportra osztva gyárlátogatás következett, ahol az EUROAPI egyik termelési üzemét, raktárát és Kutatás-Fejlesztési laborjait látogatták meg a résztvevők szakértők kíséretében, olyan kérdésekre is választ kapva, hogy milyen fenntarthatósági kihívásai vannak a gyógyszerhatóanyag gyártásnak; mi a különbség a természetes és mesterséges C-vitamin között; mi a No-spa kémiai képlete és hogyan készül; vagy hogyan lehet fenntartható raktározást üzemeltetni.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Dr. Diószegi Zsuzsannával, az EUROAPI ügyvezető igazgatójával beszélgettek a résztvevők, aki mesélt színes karrierútjáról, legnagyobb üzleti kihívásairól. Kiemelte, hogy fontos a rugalmasság és a nyitottság, ne tartsunk a változásoktól, hanem lássuk meg benne a lehetőséget és ragadjuk meg.

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

Lehet egy Fenntarthatósági jelentéskészítésnek csapat erősítő jellege? Lehet menedzsment eszköz egy ilyen jelentés? Hogyan lehet elindulni, miért érdemes már most próbajelentéseket készíteni, adatokat gyűjteni? Ilyen kérdésekre keresett választ a BCSDH idei első kommunikációs munkacsoportja, amelyet a Gránit Pólus látott vendégül 2024. március 20-án.

Ujvári Eszter Employer branding és kommunikációs koordinátor köszöntötte a résztvevőket majd Szemerédi Dóra a cég ESG vezetője inspiráló betekintést adott vállalata fenntartható működési stratégiájába és jó megoldásaiba. Kiemelte az eredményeiket az energia- és hulladékgazdálkodás területén, és olyan jó példákat mutatott be, mint a WESTEND-ben található egyre bővülő profillal működő, használt ruhával induló ReStore-ja, illetve a biodiverzitásra és élőhely regenerációra is fókuszáló Tetőterasz.

 

Az üzleti életet érintő legnagyobb kockázatok és kihívások már a környezettel és a társadalommal összefüggő kockázatok. A növekvő jelentéstételi nyomás az EU és a magyar szabályozás részéről fokozatosan minden céget érinteni fog. A törvényi szabályozás aktualitásairól, az érintettekről és a folyamatról Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója beszélt.

A cégeken múlik, hogy mennyire tudják kihasználni az előnyöket, amiket maga jelentés, illetve a begyűjtött adatok és megfogalmazott célok jelenthetnek. Ennek a munkának a koordinációja sokszor a kommunikációs, a CSR vagy a marketing osztály kezében van.

A jelentéskészítés gyakorlatába adtak betekintést és osztották megtapasztalataikat a bevezető elődádást követő kerekasztal résztvevői: Farkas Ildikó, a Graphisoft Park CFO-ja, Koncsikné Káli Andrea, a PURECO Kft. kommunikáció és marketing vezetője és Kovács Dávid Gábor a Zwack Unicum Nyrt. marketing igazgatója.

A Graphisoft Park már egy fenntartható gondolatra épülő üzleti modellel 2023-ban készítette el a BÉT ösztönzésére az első ESG/ Fenntarthatósági jelentését, ami elnyerte a Zöld Béka díjat. A PURECO Kft. a BÉT pályázatán nyerve készítette el első jelentését szintén 2023-ban. A Zwack Unicum Nyrt. pedig 2008 óta készít beszámolót a társadalmi és fenntarthatósági teljesítményéről.

Mindhárom cégnek lesz jelentéstételi kötelezettsége a magyar ESG törvény és az Európai CSRD szerint is. Fontosnak tartották, hogy addigra, amire élesben kell jelenteniük már bejáratott gyakorlataik, folyamataik legyenek és kiépítsék azokat a vállalaton belüli és külső érintetti kapcsolatokat, amelyek segítik a folyamatot és az adatgyűjtést.

Mindhárom cég megerősítette, hogy ez egy idő és emberi erőforrás igényes munka, de számtalan hasznát is megtapasztalták már rövid távon is. Az üzleti sikereken, előnyön túl a szervezeten belüli információáramlást, az egymás területeibe való betekintést, az eredmények szervezeten belüli tudatosítását, egyfajta „csapatépítést” is.

Lehet-e pénzre váltani az emberi életet? És ha igen, mennyit ér? Mitől leszel egészséges a munkában? Milyen általános tévhitek övezik a fenntarthatóság fogalmát? Mitől működik egy vállalatnál a fenntarthatóság? „A jövő vezetői” tehetségprogram tavaszi Alumni találkozóján dr. Felsmann Balázzsal a Hungaropharma pénzügyi vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk házigazdánk, a KPMG hangulatos Rooftop 825 Caféjában március 19-én.

Nagy Julianna, a KPMG ESG & fenntarthatósági szolgáltatások szenior menedzsere köszöntötte a résztvevőket, elmondta, hogy a tavaszi „A jövő vezetői” Alumni találkozóval szeretnének hagyományt teremteni és visszavárják a csapatot jövő tavasszal is.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója elmondta, hogy a világunk forrong és az a generáció vagyunk, akik leginkább szembesülnek a fenntarthatósági kihívásokkal, viszont ebben a közösségben igazi rózsaszín buborékban vagyunk együtt olyanokkal, akik tényleg a jó dolgokért és a fenntarthatóságért dolgoznak és az a feladatunk, hogy ezt a buborékot még inkább kiszélesítsük.

Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs igazgatója és az Alumni közösség vezetője bemutatta az idei éves programtervet és bátorította a résztvevőket, hogy csatlakozzanak minél több eseményhez.

Ezt követően Dr. Felsmann Balázs, a Hungaropharma pénzügyi vezérigazgató-helyettese kávéházi vezetői beszélgetés során mesélt szakmai útjáról, vezetői pályájáról, a gyógyszeripar kihívásairól és legégetőbb fenntarthatósági kérdéseiről, illetve arról, hogy a fenntarthatóság valóban csak akkor tud működni, ha vannak olyan vezetők, akinek ez belső indíttatása és komolyan, őszintén foglalkoznak vele. A beszélgetést Guti Gellért, a Reptéri Üzemanyag-kiszolgáló Kft. minőségbiztosítási mérnöke vezette.

A teljes képgaléria megtekinthető itt.

 

Legközelebb május 30-án a Zwack Unicum Zrt-nél az Unicum Házban találkozunk, ahol Salgó Istvánnal, a Zwack Unicum Zrt. Felügyelő bizottságának tagjával beszélgetünk majd és az estét múzeumlátogatással és kóstolással zárjuk.

„A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni szervezetének 2024-es tervei:

  • Május 30. 18:00, Zwack, Unicum Ház – Vezetői interjú Salgó Istvánnal, a Zwack Unicum Zrt. Felügyelő bizottságának tagjával és múzeumlátogatás kóstolóval
  • SDG Game – szervezés alatt
  • November 6. 16:00, Nokia – Laborlátogatás és Üdvözöljük az új évfolyamot
  • Az iskolás generáció fenntarthatósági képzése munkacsoport – Okosdobozvizsgáljuk a lehetőséget

A március 7-i, nagy érdeklődéssel kísért Race to Zero munkacsoporton, melynek a Bay Zoltán Kutatóközpont volt a házigazdája, számos izgalmas szakmai kérdés felmerült.

Először Dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete számolt be a COP28 Klímacsúcsról, amelyen természetesen ő is részt vett. Megerősítette, hogy valóban történelmi megállapodás született a fosszilis energiahordozók kivezetéséről szóló döntéssel, de sok a tennivaló még, hogy valóban elérjük a klímasemleges működést. Előadásában átfogó képet kaptak a résztvevők az eredményekről és az előttünk álló kihívásokról.

 

A Bay Zoltán Kutatóközpont részéről először Chrabák Péter, a Körforgásos Gazdaság kutatási szakterület vezetője ismertette a cég egyedülálló, a fenntarthatóságra fókuszáló kutatási tevékenységét, amely az anyagtudománytól, a mezőgazdaságon és az energián át a hulladék témakörig terjed.

 

 

Dr. Vida Ádám, a cég divízió igazgatója olyan projekteket mutatott be, amelyek kimondottan a karbonkibocsátás csökkentését teszik lehetővé, hallhattunk többek között a szintetikus üzemanyagokról, a zöld acélról vagy éppen az akkumulátorcellákban használható újgenerációs anyagcsaládról.

Ezt követően Nagy Andrea, a BCSDH Race to Zero szakmai projektvezetője beszélt az idei évi programtervről, majd bemutatta a magyarul most megjelent „Vállalatvezetői Útmutató a klímaváltozással kapcsolatos vállalati teljesítmény- és elszámoltathatósági rendszerhez (CPAS) c. kiadványt, amelyet a Világtanács dolgozott ki, és a hiányzó kapocs a pénzügyi rendszer és a klímaváltozással kapcsolatos üzleti átalakulás között.

Az eseményt Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vezette és moderálta.

A Tesco Fenntarthatósági Tanösvényt járták végig a Körforgásos Gazdaság Platform munkacsoport kihelyezett találkozójának résztvevői a cég budaörsi áruházában.

Az eseményen Hevesi Nóra kommunikációs vezető és Frang Rita, a magyarországi ingatlanszolgáltatások vezetője hat különböző területre bontva mutatta be a résztvevők számára a fenntarthatóság területén végzett munkájuk eredményeit. Többek között klímavédelem és energiahatékonyság, újrahasználat és hasznosítás, csomagolás, egészséges választék, területén. Az élelmiszermentésért létrehozott együttműködés eredményeit Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója és Perepelica Kirill, a Munch társalapítója ismertette.

Néhány hete készült el a „Tányérunkon a változás – WWF jelentés a fenntartható táplálkozásról Közép-Európában” címmel, melynek főbb megállapításait Rezneki Rita a WWF Magyarország szakértője ismertette.

A program zárásaként Márta Irén, a BCSDH igazgatója a Körforgásos Gazdaság Platform 2024-re tervezett szakmai programját mutatta be, melyben jelentős szerepet kap a nemzetközi tapasztalatok hazai megismertetése.

Emellett a résztvevőknek lehetőségük nyílt megosztani egymással saját tapasztalatikat is a témával kapcsolatban.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2024. évi támogatóinak:

Hogyan lesz sikeres, de társadalmilag is felelős a vállalat?  Élni akarsz vagy túlélni? Hogyan programozható át a stressz? Mi az a fekete hattyú jelenség? Mi lesz a vezetők feladata a jövőben? – ezen kérdések mentén zajlott a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja a felelős vállalatirányítás témájában.

Az eseményt házigazdánk, a Nestlé Hungária Kft. képviseletében Dr. Tompa Gábor, vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgató nyitotta meg.

Első előadónk Dr. Zilahy Gyula a BME egyetemi tanára volt, aki előadásában a vállalati szektor fenntarthatósági szerepvállalásának számos aspektusát hozta el a résztvevőknek. Előadását a vállalatok szerepének körvonalazásával kezdte, majd beszélt azokról a rövid- és hosszútávú kockázati tényezőkről – kiemelve, hogy ezek között megjelent az AI is – amelyekkel a vállalatoknak aktuálisan szembe kell nézniük. Ezt követően a felelősök, a megoldások és a kockázatok kérdéskörére is kitért, valamint arra, hogy miként is definiálhatjuk a fenntarthatóság üzleti alapjait, illetve, hogy valóban fenntarthatóak-e az új, fenntarthatóságot szolgálandó üzleti modellek.

A folytatásban a tehetségprogram vezetője, Szederkényi Zita mutatta be a BCSDH vállalatvezetői irányelvének Felelős vállalatirányítás pontját, majd vezetésével játékos feladat keretében megalakult az öt projektmunka-csapat. A csapatok meghatározták, hogy az emberi érték támáját tovább bontva, pontosabban milyen kérdésekkel szeretnének foglalkozni projektmunkájukban, amelyet a tehetségprogram végén fognak majd bemutatni.

 

Ezt követően Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be karrierútját és mondta el, hogyan lett a Henkel első női vezetője. A résztvevők kérdéseire válaszolva olyan kulcsjellemzőket emelt ki, amelyek szerves részét képezik vezetési stílusának. Így megtudtuk, hogy a csapatban gondolkodás az egyik fő eleme ennek, szem előtt tartva, hogy „mindent lehet delegálni, de a felelősséget nem.”  Arra bíztatta a résztvevőket, vagyis a jövő vezetőit, hogy lássák meg a hibázásban és a kockázatvállalásban rejlő lehetőségeket, mert ezek a képességek segíthetnek abban, hogy nyomot hagyjanak és láthatóbbá váljanak.

A folytatásban Handó János, a Katica Tanya alapítója mutatkozott be, aki egy olyan egyedülálló élményközpontot álmodott és valósított meg feleségével együtt, ahol a természet maximális tiszteletben tartása mellett igazi élményekkel gazdagodhatunk. A komplexum teljesen zöldmezős beruházásként jött létre és csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója saját fejlesztésű crenchmarking, azaz a kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését mutatta be: 1.: Inspiráció, 2.: Önismeret, 3.: Válassz csatamezőt!, 4.: Valósítsd meg!, 5.: Szeresd, amit csinálsz! Ahogy előadásában rávilágított, a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A délelőtti program zárásaként Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg inspiráló vezetői gondolatait a résztvevőkkel. Beszélt arról, hogy az ő meglátása szerint mi a siker alapja és képlete; arról, hogy szükség van olyan emberekre, akik folyamatosan kérdéseket tesznek fel, hiszen ők azok, akik új megoldásokat találnak; valamint a hibázásról; bizalomról és arról, hogy a problémamegoldáshoz szükséges a gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárása.

Az ebédet követően Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatójának és társalapítójának karrierútján keresztül egy mondhatni „lázadó” karrierutat ismertünk meg. Beszélt arról, hogy milyen, amikor pozitív társadalmi változásokért dolgozik az ember. Beszélt döntési pontokról, valamint arról, hogy miként térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója folytatta, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség legnagyobb ereje a közösségben rejlik, ez biztosítja tudását, biztonságát, fejlődését és ez adja szépségét is. Mit jelent ma a közösség? Mi a hatása erre a virtuális térnek? És hogyan tudják a vezetők elősegíteni, hogy a közösségben rejlő valód erőt, képességet jól használjuk, mint emberiség és társadalom?

Hogy milyen 2024-ben egy vezető és mi az ő vezetői ars poeticajuk? Erre a kérdésre keresték a választ a résztvevők: kiscsoportos beszélgetések keretében, inspirálódva a szakmai napon már elhangzott előadásokból is, összegezték, hogy milyen értékekkel és jellemzőkkel kell, hogy rendelkezzen a fenntartható elvek mentén működő vállalatvezető.

.

 

A folytatásban Pesti Tímea, az ALD LeasePlan vezérigazgatója bemutatta, hogy a vezetőnek milyen felelősségei és feladatai vannak a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti pillérei kapcsán. Mind a három területet érintő irányelvek, ami a vezető működését elősegítik a stratégiai megközelítés, az átlátható működés, a partnerség, a felelősség és az etikus működés. Személyes vezetői tapasztalatainak megosztásakor rávilágított, hogy mekkora ereje van a közösen gondolkodó és koherens vezetői közösségnek, és, hogy a kitűzött célok megvalósításának nélkülözhetetlen kulcsa a kommunikáció.

Házigazdánk, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé fenntarthatósági törekvéseit és a „Közös értékteremtés” víziójukat. A büki gyárukhoz kapcsolódóan Európában elsők a talajmegújító gazdaság projektjükkel. Bemutatta a Nestlé Nettó Zéró Akciótervet is, melyben a vállalat vállalta, hogy 2050-ig eléri a nettó zéró kibocsátást a Scope 3-ra kiterjedően is.

A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita szakmai programvezető részvételével. A beszélgetés során az ügyvezető mesélt karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.

A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház pince- és múzeumlátogatással várta az érdeklődőket, amely során megismerték az Unicum messzire nyúló családi történetét, megnéztek gyógynövény alapanyagokat, valamint bepillantást nyertek a gyártási folyamat bizonyos részeibe.

Tovább a teljes képgalériához >>>

Budapest, 2024. február 27.: A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) mára több mint 140 felelős vállalat elsőszámú vezetőjét tömörítő szervezetként készen áll arra, hogy egy kihívásokkal teli időszakban a rendszerszintű változások élére álljon. A szervezet Vasúttörténeti Parkban tartott Taggyűlésén Kőrösi Csaba, az ENSZ közgyűlés nemrégiben leköszönt elnöke egy új, a nehézségeinkre megoldásokkal szolgáló korszak kezdetéről beszélt.

„A háborúk korszakába léptünk, miközben a fenntartható fejlődési fordulatot szeretnénk elérni. De van remény, mert a tudomány sokkal pontosabb diagnózist tud adni, mint bármikor korábban, a közösségek igénye a biztonságra, kiegyensúlyozott fejlődésre egyre erősebb, s a gazdasági szereplők közül egyre többen látják, hogy a fenntartható fejlődés, az anyag- és energiahatékonyság, a csökkenő környezeti lábnyom és a társadalmi felelősségvállalás versenyképességi tényezővé vált. Eljött a megoldások ideje – mondta el Kőrösi Csaba.

 

Az EU-s és hazai ESG szabályozás egy olyan adatgyűjtési és mérési feladatot ró a vállalatokra, amely – ha túllépünk a megfelelési szinten – jelentős fejlődési területekre mutathat rá. Egy jól megfogalmazott menedzsment eszközként használva a vállalatoknak lehetőségük van szintet lépni és maximálisan kihasználni a fenntartható fejlődés lehetőségeit. Ez nagyon jó alapja lehet annak a paradigmaváltásnak, hogy a vállalatok értékékelése ne csak gazdasági mutatók, hanem fenntarthatósági teljesítményük alapján is történjen.” – tette hozzá Márta Irén, a szervezet ügyvezető igazgatója a 2023-as évről szóló beszámoló elfogadását követően.

A BCSDH 2024-es céljaként fogalmazta meg, hogy a tagvállalatokat és az üzleti szektort támogassa a klímasemleges működés, a biodiverzitás helyreállításához szükséges célkitűzések, a befogadó, az egyenlőséget, sokszínűséget támogató és az üzleti emberi jogokat maximálisan tiszteletben tartó vállalati kultúra és működés, valamint a legmagasabb átláthatóság megvalósítása területén.

„A polikrízis korszakát éljük, ugyanakkor a több mint 140 tagvállalattal rendelkező közösségünk hisz abban, hogy képesek vagyunk meglévő rendszereink alapvető átalakítására és ebben az üzleté a főszerep. A BCSDH célja, hogy olyan azonnali modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a hazai és a globális kihívásokra: a klímaváltozás és a biodiverzitásvesztés mellett olyanra is, mint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek. Ezek a kihívások társadalmi, politikai hatásuk mellett közvetlenül befolyásolják a vállalatok eredményességét és alááshatják a fenntartható fejlődés megvalósítására irányuló kollektív képességünket is. Megoldásokat kell találnunk, most van itt a cselekvés ideje.” – fejtette ki ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ezt támogatja a BCSDH hosszú távú és éves szakmai munkája is, ahol a 2024-es évben az ember mint érték kerül fókuszba. Az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 keretprogram a rendszerszintű átalakítások felgyorsítására született, magában foglalva a Race to Zero kezdeményezést, segítve a magyar gazdaság klímasemlegessé válását 2050-re; a Körforgásos Gazdaság Platformot, amelynek célja a körforgásos gazdasági modellre történő áttérés felgyorsítása és az ESG munkacsoportot, amely tudásmegosztással készíti fel a tagvállalatokat a várható szigorúbb szabályozásra. „A jövő vezetői” tehetségprogram pedig továbbra is hiánypótló programként támogatja, hogy minél szélesebb körben és minél több vállalati vezető értse meg „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” és építse be a mindennapi vállalati működésbe.

Az esemény galériája itt tekinthető meg.

Emberszemlélet címmel jelenik meg idén márciusban Gazsi Zoltán (ügyvezető igazgató, Eisberg) elnökségi tagunk első könyve. A BCSDH 2024-es fókusztémájához is kötődő mű érdekes olvasmánynak ígérkezik, amelyben a sokunk által ismert „életigenlő cégvezető” vall fenntarthatóságról, cégvezetésről, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről.

„Ez a könyv nem tartozik a hagyományos memoárok közé, műfaja nem sorolható egyetlen kategóriába: életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv, egyszersmind humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv (…) Kinek szól? Tapasztalt és kezdő cégvezetőknek; magányos farkasoknak és falkatagoknak; pszichológusoknak és coachoknak; betegséggel élőknek és gyógyulóknak, valamint mindenkinek, aki érdeklődik az emberi természet szépsége és változatossága iránt.”

„Az életszeretet 21. századi himnusza; az elfogadás és odafigyelés nagykönyve, amelyből generációktól és korosztálytól függetlenül mindenki csak tanulhat – a szó legszebb értelmében. Fantasztikus olvasmány.”
Steigervald Krisztián
generációkutató

https://www.lira.hu/hu/szerzo/gazsi-zoltan