Csomagolási hulladék csökkentés profitnövekedéssel – néha a több a kevesebb, még műanyagban is

A csomagolástechnika problémái két oldalról is nyomják az érintett vállalatok vezetőinek vállát: nem csak a saját költségvetésükben jelent komoly tételt ez a terület, de a felhasznált csomagolóanyag mennyisége jelentősen befolyásolja a cég működésével járó ökolábnyom méretét is. Talán meglepő, de a megoldást mindkettőre a magasabb minőségű, így drágább csomagolóanyag jelentheti. A továbbiakban pontosan kiderül, miért.

A Manuli Stretch Magyarország Kft. csomagolástechnikai és csomagolóanyag gyártó vállalat létére azt a küldetést tűzte ki maga elé, hogy a lehető legkisebbre csökkentse a hazai gyárak és logisztikai központok csomagolóanyag-felhasználását. A cég vezetője, Arató Gábor éppen abban látja a csomagolástechnológusok felelősségét, hogy komplex csomagolástechnikai megoldásaikkal minimalizálni tudják a környezetet erő terhelést, s egyben partnereik csomagolási költségeit. A Manuli Stretch jelenleg éves szinten több mint 2000 tonnával csökkenti a hazai műanyagfólia felhasználást. Célja tehát nem az, hogy minél több anyagot erőltessen a piacra ‒ ellenkezőleg.

A csomagolóanyag-mennyiség csökkentéséhez azonban általában drágább gépek és anyagok szükségesek. Ezt, bár olykor nehéz átvinni a bonyolultabb döntési rendszereken (elfogadtatni a döntéshozókkal), ma már számtalan referencia és sok éves tapasztalat támasztja alá: a megfelelő optimalizáló megoldásokkal 60%-nál nagyobb megtakarítás érhető el, de 90%-os csökkentésre is volt már példa. Vagyis, bár a jobb minőségű anyag egységára magasabb, a minimalizált felhasználás végül komoly költségmegtakarítást eredményez. S hogy ez miként valósul meg a gyakorlatban?

A stretch-fóliázás esetében például a gépen található egy úgynevezett „előnyújtó egység”, amely akár a négyszeresére is elő tudja nyújtani a fóliát. A fólia különlegessége, hogy miközben ezáltal a negyedére csökken a vastagsága, mégsem veszít fizikai tulajdonságaiból, vagyis tartóerejéből, illetve átszúrási és továbbszakadási ellenállásából. Ebből következik, hogy míg azelőtt egy raklap befóliázásához 600 gramm csomagolóanyagra volt szükség, a Manuli Stretch megoldásával ez a mennyiség 150 grammra csökken.

Persze nem csak a csomagolóanyag, de a gépek minősége és az adott feladatra szabott megfelelő technológia is meghatározó szempont.

Ezt bizonyítja a Bonduelle konzervgyárnál végrehajtott csomagolástechnikai optimalizálás, aminek során pusztán a meglévő, régi gépek kritikus alkatrészeinek lecserélésével sikerült elérni a 66%-os fóliamegtakarítást.

A Schneider Electric számára ezzel szemben a komissiózott rakatok fóliázásának teljes automatizálása volt a feladat, amelynek nehézsége abban állt, hogy valamennyi rakat más és más magasságú és szélességű volt. Azelőtt 7-8 félautomata stretch-fóliázó géppel és jelentős kézi munkaerővel dolgoztak. A Manuli Stretch megoldása egy automata szállítószalag-rendszer volt, fedőfóliázóval és stretch-fóliázóval, amely alkalmazkodni tudott a különböző rakatméretekhez. A munkaerő-megtakarítással előzetesen 2 éves megtérülést vártak az automatizálástól, azonban olyan mértékben csökkent a fóliafelhasználás rakatonként, hogy a beruházás már egy éven belül visszahozta az árát. A Schneider Electric pedig azóta már több logisztikai központjában telepítette ugyanezt a megoldást, a tudatos csomagolás jegyében.