Egy év alatt megduplázódott a karbonsemlegességet vállaló vállalatok száma. – beszámoló a második Towards Net Zero kutatás eredményéről

Most készült másodszor kutatás arról, hogy hol tart a magyar üzleti szféra a karbonsemleges működéshez vezető úton. Bár az, hogy az élenjáró vállalatok 73%-ának már vannak nettó zéró kibocsátási céljai  – és ez több, mint a duplája a 2021-ben mért 31%-nak- mutatja, hogy a téma egyre jobban előtérbe kerül a vállalatoknál, de egyelőre még a kibocsátás pontos mérése elmarad a szükséges szinttől, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai segítségével végzett Towards Net Zero kutatásból.

 

Korunk nagy feladata a nettó zéró kibocsátás elérése, és a következő lépések megalapozásához adhat támpontot ez a kutatás.

Már a klímaváltozás korát éljük, de minden eszközünk és lehetőségünk megvan arra, hogy aktívan cselekedjünk. Mindenki a saját szintjén tud tenni, hogy elkerüljük a legrosszabb lehetséges következményeket. A vállalatvezetőknek kiemelt felelősségük és lehetőségük van, hogy a rendszerek szintjén érjenek el pozitív változásokat. A kérdés már csak a hogyan. A karbonsemlegességi törekvéseikhez ez az időszerű és értékes kutatás eredményei fontos útmutatóul szolgálnak.

Meghatározza a legsürgősebb teendőket úgy, mint nemzetközi sztenderdek és kezdemények népszerűsítése, a finanszírozási lehetőségek, az üvegházhatású gázok csökkentési, mérési lehetőségeinek megismertetése. Iránymutatást adva, hogyan lehet a jelenlegi helyzet és a kívánt net zero működés elérése közti átmenetet a már meglevő eszközökkel felgyorsítani.

 

Az előző évhez képest jelentős növekedést mutat a 2050-re karbonsemlegességet elérni kívánó vállalatok aránya. A karbonsemlegességi célokhoz azonban sok esetben nem tartozik tényleges, mérhető/tudományos ÜHG kibocsátáscsökkentési vállalás.

A megkérdezett vállalatok 79%-a rendelkezik valamilyen kibocsátáscsökkentési céllal, viszont csak 60%-ának van konkrét célja és csak 44% méri legalább a scope 1, 2 kibocsátásait.

A vállalatok 35%-a rendelkezik Scope 1, 2 és 3-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési céllal, de ezen vállalatok csupán kb. fele méri fel Scope 1, 2 és 3 kibocsátásait.

A vállalatok 30%-ának van tudományosan megalapozott kibocsátáscsökkentési célja

Viszont csupán 20% méri az értékláncon belül keletkező kibocsátásokat (scope 3)

 

Jó látni, hogy a BCSDH tagvállalatai élen járnak a klíma célok kitűzésében, de feladatunk a szélesebb üzleti kör mozgósítása. Minden vállalatot érinti a klímaváltozás, és minden vállalatnak lehetősége van pozitívan befolyásolni azt. A cél már egyértelműen a nettó zéró kibocsátás elérése. A kutatás rámutatott arra, hogy nagy még a bizonytalanság, jellemző az ismerethiány és sokszor vállalatokon belüli erőforrások allokációja sem megfelelő.  A lehetőségek, jó példák bemutatásával ezen a területen tudja a BCSDH leginkább segíteni a tagvállalatait és a szélesebb üzleti környezetet.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „A nettó zéró működésre való átmenet felgyorsításához szükség van egy szélesebb összefogásra, kormányzati, törvényhozói támogatásra is, ebben az általunk 2021 januárjában életre hívott Net Zero Advisory Board is segíthet” – tette hozzá.

 

A cégek harmada jelenleg nem teszi közzé a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó tevékenységét, azonban a közeljövőben jelentős részük (89%) ezt tervezi publikálni elsősorban a vállalat honlapján , vagy egyedi fenntarthatósági jelentés formájában.

A vállalatok számára a legfőbb ösztönzőket a kibocsátások csökkentésére a versenyképesség megtartása vagy növelése, illetve a szabályozásnak való megfelelés jelentik.

 

A vállalatok által leghatásosabbnak ítélt klímavédelmi intézkedések

  • céges elektromos autó flotta bővítése
  • a megújuló energiaforrások használata
  • a szemléletformálás
  • hatékony terméktervezés
  • a faültetés

A vállalatok körében legnépszerűbb taktikák a működésből adódó kibocsátások csökkentésére:

  • Megújuló energiaforrások használata
  • Energiahatékonyság növelése
  • Erőforráshatékonyság növelése a nyersanyag felhasználás csökkentésével
  • Offsetting természetalapú megoldásokkal (erdősítés, erdőírtás megfékezése) Magyarországon vagy külföldön.

 

A vállalatok körében legnépszerűbb taktikák a közvetett kibocsátások csökkentésére:

  • Üzleti utak számának csökkentése
  • A körforgásos megoldások alkalmazása
  • a hulladékcsökkentés által már a tavalyi évben is fontos taktikának bizonyult
  • Használt alapanyagok felülvizsgálata és alacsonyabb ÜHG kibocsátással rendelkező alapanyagra való átállás
  • Szállítmányozásból adódó ÜHG kibocsátás csökkentése

 

Most van itt a cselekvés ideje. Az eddigi változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele. A mostani válság nem odázhatja el ezeket a lépéseket. Még rendelkezésünkre áll egy szűk időablak rendszereink alapvető és azonnali átalakítására. A BCSDH elnökeként számomra egyértelmű, hogy a vállalatoknak a rendszerszintű változások élére kell állniuk, aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el az olyan külső hatásokat is, mint az energiaárak növekedése vagy az ellátási láncokban fellépő elakadások. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit, döntéseit. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 programunk is, amelynek része a klímasemleges gazdaságra való áttérést célzó Race to Zero kezdeményezés.” – mondta el Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója.