KPMG: a műanyag újragondolása start-upokon keresztül

A világ évente megközelítőleg 381 millió tonna műanyaghulladékot termel. Ahhoz, hogy megvédje a környezetet és ösztönözze az újrahasznosítást, az EU célul tűzte ki, hogy a műanyag csomagolások 55%-át újra kell hasznosítani 2030-ig. Az újrahasznosítási szabályok korábban szinte kizárólag a kínálati oldalra (supply side) összpontosítottak, a kimenet (output) oldalon a műanyag újrahasznosítása nagyrészt szabályozatlan volt. Az EU bővíti a szabályozási keretet az újrahasznosítással kapcsolatban, ezzel is erősítve a körforgásos gazdaság szemléletét.

Az egyszer használatos műanyagokról szóló EU irányelvet azzal a céllal fogadták el, hogy megelőzzék és csökkentsék az egyes műanyag termékek által a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatást. Mindemellett fő szempont, hogy előmozdítsák a körforgásos gazdaságra, innovatív és fenntartható üzleti modellekkel, termékekkel és anyagokkal történő átállást. Magyarországon 2021. július elsejétől nem lehet forgalomba hozni bizonyos részben vagy teljes egészében műanyagból készült, egyszer használatos termékeket.

Ezen termékek közé tartozik például a fültisztító pálcika, a szívószál, az eldobható evőeszköz, és az expandált polisztirolból készült étel- és italtartó. Bizonyos egyszer használatos termékekre a rendelet hatálya nem terjed ki. Ilyen termék például az orvostechnikai eszközként használatos pálcika vagy az ipari és egyéb foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonok. A rendelet továbbá az „oxoműanyagok”, vagy oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalmazását is megtiltja. Ezek olyan adalékanyagokat tartalmazó műanyagok, amelyek UV-sugárzás vagy hőhatás következtében felgyorsítják az anyag apró részekre bontását. Az adalékanyagok hatására a műanyag idővel műanyag részecskékre, majd mikroműanyagokra töredezik, melyek gyorsan felhalmozódnak a környezetben, különösen a tengeri környezetben.

A jelenlegi alternatívák az egyszer használatos műanyag termékek helyettesítésére nem mindig jelentenek valódi megoldást. A természetes alapú, növényi keményítőből készült (PLA) zacskók például csak speciális komposztálókban, meghatározott környezeti feltételek – megfelelő nyomás és hőmérséklet –mellett bomlanak le biológiai értelemben. A hordtasakok, amelyekkel már gyakran találkozhatunk a gyümölcsös és zöldséges pultnál a háztartási komposztálóban nem tudnak lebomlani, mivel nincsenek meg a megfelelő körülmények. Továbbá ezeknek a szelektív gyűjtése sem megoldott, így a gyakorlatban jelenleg ezek is hulladéklerakón vagy égetőben végzik. A természetbe vagy vizekbe kerülve pedig ugyanúgy szennyezik a környezetet, mint a hagyományos műanyagok.

Felismerve az egyszer használatos műanyagok káros hatását és a helyettesítésükben rejlő kihívásokat, a KPMG partnerként csatlakozott a Klímainnovációs Közösség egyedi startup programjához. A Startup Plastic Surgery 2021 olyan ötleteket támogat, amelyek alternatív megoldást nyújtanak a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra. A műanyaggal kapcsolatos innovációs ötleteket kínáló startupok fejlesztésében a KPMG aktív szerepet vállal, szakmai és üzleti tanácsokkal segítve őket. A műanyagot célzó innovatív alternatívákra nagy szükség van, hiszen egy-egy rendelet nem tud minden részletre kiterjedően megoldást nyújtani.

Az EU-s irányelvek és az ehhez kapcsolódó nemzeti szabályozások nagy hatással vannak az üzleti életre is. A KPMG szolgáltatásai nemcsak a szabályozások közvetlen hatásaiból adódó kérdésekben nyújtanak segítséget, mint például a zöld pénzügyekkel kapcsolatos tanácsadás, hanem hosszútávú megoldásokat is kínálnak, akár a körforgásos gazdaság szempontjainak implementálásával. A KPMG közreműködött a WBCSD Circularity Transition Indicators (CTI) keretrendszer fejlesztésében, amely az első, globális nyílt szabvány a körkörösség mérésére és felügyeletére. A műanyaggal kapcsolatos kihívások más fenntarthatósági kockázatokra is rávilágítanak, hiszen egyre több vállalat kezd bele saját ESG stratégia kidolgozásába a kapcsolódó kockázatok azonosítására reagálva. Emellett fokozódik az elvárás a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) dimenziók tudatos beépítésére az üzleti életbe.

Fontos mérföldkő, hogy 2020-ban megjelent az EU Taxonómiarendelete, amely alkalmazására 2021-ben további segédrendeleteket fogadtak el. Az EU Taxonómia körülhatárolja azokat a zöld tevékenységeket, amelyek lényegesen hozzájárulnak a rendeletben kiemelt 6 környezeti célkitűzéshez, elősegítve a fenntartható gazdasági működésre történő átállást. A 6 környezeti cél: éghajlatváltozás mérséklése, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, körforgásos gazdaságra való átállás, szennyezés megelőzése és csökkentése, biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása. A Taxonómiarendelet alapján a hatálya alá kerülő vállalatoknak 2022-től közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen mértékben kapcsolódik a meghatározott környezeti szempontból fenntartható tevékenységekhez. A KPMG ezt az átállást igyekszik megkönnyíteni a vállalatok számára a fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatásával.