Mekkora a baj és ki felelős a megoldásért?

Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni?  Van-e jó műanyag vagy csak rossz? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja a Siemens GP Budapesti Turbinakomponens-gyárában 2020. február 6-án.

A világ folyamatosan változik, most már nem az a jó vezető, akinél minél több információ rendelkezésre áll, hanem az, aki a helyes döntéseket meg tudja hozni – vetette fel Tobias Panse, a Siemens Gas and Power Budapesti Üzem ügyvezető igazgatója nyitó beszéde során.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2020-as év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Csizmadia Edit, a BCSDH szakmai vezetője pedig bemutatta a BCSDH éves szakmai programjának gerincét képező Action 2020 Magyarország programot, melynek fókusztémája 2020-ban az Élelmezés és Természet (Biodiverzitás).

Egy kvíz segítségével ezt követően a résztvevők közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vették végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat.

Dr. Zilahy Gyula, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának illetve tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének előadása rávilágított arra, hogy az üzleti stratégiának integráns része a fenntarthatóság és a környezet, másképp a vállalat nem tud működni. A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől működik a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Mindenkinek az a feladata, hogy a maga szintjén tegyen. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is kijelöli már a jó irányt.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

„A Siemens 170 éve alakítja a technológiai fejlődést Németországban és az egész világon. A vállalatalapító Werner von Siemens azt mondta, hogy nem fogja eladni a jövőt a rövidtávú profitszerzés érdekében” – indította prezentációját Virágh Adrienn, a Siemens kommunikációs igazgatója, aki bemutatta, hogyan hatja át a fenntarthatóság a vállalat működését.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

A résztvevők a nap során a gyárat is meglátogatták, ahol különböző méretű turbina-alkatrészek gyártása zajlik.

A nap zárásaként Dale A. Martin, a Siemens elnök-vezérigazgatója egy órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Beszélt a Siemens működéséről, fenntarthatósági törekvéseikről, a multikulturális környezetben való munkáról és a konstruktív, összetartó csapat fontosságáról.

A napról készült képeket ide kattintva érheti el.