Mit kell tenni ma azért, hogy az emberiség és a civilizáció holnap és holnap után is megmaradjon?

Mi a szerepe az üzleti szférának a fenntarthatóság kapcsán 2021-ben? Hogyan hat a vállalatok működésére a pandémia évének következményeként felmerült általános bizalomvesztés és tőkepiaci átalakulás? Mit tehetünk vezetőként és magán emberként a globális kockázatok kapcsán? Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja online február 25-én, melynek házigazdája az Essity volt.

Tápai Dezső, az Essity értékesítési igazgatója nyitotta meg a szakmai napot, hangsúlyozta, hogy az együtt gondolkodásnak kiemelt szerepe van a fenntartható változások elérésében. Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2021-es év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Bemutatásra került a BCSDH éves szakmai programja, melynek fókuszai a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság lesznek.

Dr. Zilahy Gyula a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, illetve tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének előadása rávilágított, hogy Az üzleti stratégiának integráns része a fenntarthatóság és a környezet, másképp a vállalat nem tud működni

A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől működik a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Mindenkinek az a feladata, hogy a maga szintjén tegyen. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is kijelöli már a jó irányt.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat online World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

Tápai Dezső és Nagy Réka, a közép-európai régió customer marketing managere bemutatták az Essity három pilléren alapuló fenntarthatósági stratégiáját. „A környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt minden 3. válaszadó aggódik”- hívta fel a figyelmet Nagy Réka az előadás bevezetőjében. Boncolgatták az egyéni és vállalati felelősség kérdését. Tápai Dezső beszélt a világ első újrahasznosítási szolgáltatását a papír kéztörlők számára, melyen keresztül megvalósul a körforgásos gazdaság elmélete.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

A nap zárásaként Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke egy órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Megkérdezte a résztvevőket, hogy mit jelent számukra a fenntarthatóság, amit végül így foglalt össze: „Mit kell tenni ma azért, hogy az emberiség és a civilizáció holnap és holnap után is megmaradjon?”