Nő a befektetői igény a felelős befektetések iránt

Mindenki személyesen felelős azért, hogy etikusabb legyen, mint a társadalom, amiben felnőtt.

Mit teszünk, ha kiderül, hogy termékünket megmérgezték? Hogyan tájékoztatjuk az érintett és érdekelt feleket a vállalat működéséről? Mi biztosítja egy vállalat etikus működését? Hogyan teremtsünk értéket az átlátható vállalati működéssel? Nap mint nap szembesülünk etikai kérdésekkel akár magánéletünk során, ügyintézés közben vagy a munkahelyünkön. A mindennapok rohanásában, a teljesítmény nyomása alatt is tisztában kell lennünk azzal, hogy az etikus viselkedés rólunk és a döntéseinkről szól. Vezetőként pedig a felelősségünk megsokszorozódik. Hatással vagyunk a vállalatunkra, kollégáinkra, partnereinkre, fogyasztóinkra. Az etikus és átlátható működés a fenntartható gazdaság egyik alappillére és a gazdasági szféra szereplői felé pedig immár alapvető elvárás. „A jövő vezetői” tehetségprogram Etikus és átlátható működés virtuális szakmai napján szeptember 3-án azokról a témákról, eszközökről és folyamatokról beszélgettünk, melyekkel biztosítható vállalataink felelős működése.

A szakmai napot Endrei-Kiss Judit, a a megfelelőség (compliance) kultúrájáról nemzetközileg is elismert Telenor HR vezérigazgató-helyettese, egyben a szakmai nap házigazdája nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte az etikus működés során a szolidaritás fontosságát, különösen egy ilyen embertpróbáló időszak után, ami eddig a 2020-as évet jellemezte.

“Személyesen vagyunk felelősek azért, hogy etikusabbak legyünk, mint a társadalom, amiben felnőttünk.” – vezette fel Szederkényi Zita, “A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője a nap szakmai programját, kiemelve a vezetők felelősségét, akik egész szervezetük kultúráját meghatározzák. A jól informált közösségek jobban bíznak az őket körülvevő világban, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy kiegyensúlyozott, hiteles tájékoztatást nyújtsunk vállalatunk működéséről.

Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa előadásában rámutatott, hogy az etika arra való, hogy jobban működtessük a világot. Keretbe foglalta az etika szerepét a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az emberi cselekvés motorjairól, a felelősség értelmezéséről, az erkölcsös magatartásról, az etika szervezeti intézményesítéséről.

A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter beszélt arról, hogy világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg. A résztvevőkkel beszélgetett Magyarország helyzetéről nemzetközi összehasonlításban és arról, hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Fazekas Orsolyaügyvéd a csernobili katasztrófán keresztül mutatta be a külső és belső  átláthatóság hiányának következményeit, illetve azt, hogyan alakult ki a nukleáris iparban a jelentéstételi kötelezettség szabályozása. A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön.

A délután során konkrét vállalati eseteket vizsgáltak meg a résztvevők a mentorok vezetésével. A MOL csoport Etikai Bizottságának elnöke, dr. Kara Pál egy izgalmas beszélgetés keretében bemutatta a vállalat etikai menedzsment rendszerének elemeit és a „whistle-blowing” folyamatát.

Telenor Magyarország megfelelőségi tanácsadója, Molnár István a vállalat megfelelőségi gyakorlatának prezentációja után egy esettanulmányon keresztül tette próbára a jövő vezetőinek érzékenységét a témában. Mikor érdemes bevonni a megfelelőségi csapatot? Baj-e, ha egyik ismerősünket, barátunkat hozzuk be beszállítóként? Hogyan kell viselkedni egy beszerzési folyamat során pénzügyi és időbeli nyomás alatt?

Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója, beszélt az ESG (environment, social and corporate governmental impact) térnyeréséről a vagyonkezelés elvárásai között. Elmondta, hogy aktív befektetői igény jelent meg a felelős, fenntartható befektetések iránt és hogy az ESG kiválasztás ma már hozamelőnnyel is jár. Bemutatta az ESG minősítési rendszer complex, szektorspecifikus kritériumait.

A jelentések, a transzparencia nem fenyegetés, sokkal inkább lehetőség. Vállalati értéknövelést hoz. Lényeges, hogy ne kötelező adatszolgáltatásként tekintsünk rá, hanem a kölcsönös párbeszéd alapjaként, emelte ki többször is Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója, a BCSDH elnöke előadásában.

“A jelentéstétel folyamata a fontos, a jelentés csupán ennek a folyamatnak a végterméke, a folyamatos fejlődés és az átlátható működés biztosításának egyik hatékony eszköze” – foglalta össze a gondolatmenetet Szabó István, a KPMG szenior menedzsere, aki Anga Adriennel, a KPMG tanácsadójával egy izgalmas szimulációt is levezetett, melyben a résztvevők kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot mellettük dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója és Ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója és a BCSDH elnöke támogatta aktív részvételével.

A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről etikusan működjön minden szintjén, másrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel. Hiába érezzük dilemmás helyzetekben, hogy mi a helyes, de mind a magánéletünkben, mind az üzleti életben gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. A mindennapi helyzetek, sokszor nehezen megszülető döntései viszont sokszor vezetnek feszültséghez, nehezen feloldható helyzetekhez.

“Vezetőként, ne félj, mikor valami újba kell belevágnod! Tedd meg az első lépést, menetközben nagyon sokat fogsz tanulni.” – tanácsolta a jövő vezetőinek a napot záró vezetői interjúban Jan Hanus, a Telenor Zrt. vezérigazgatója,  aki személyes és vezetői tapasztalatait osztotta meg orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

A projektcsapatok bemutatták egyperces projektfilmjeiket és visszajelzést adtak egymásnak a filmek további fejlesztéséhez.

Köszönjük a Telenor Magyarországnak a vendéglátást és mentorainknak szakértelmüket, hozzájárulásukat a nap sikeréhez!