Regionális összefogás és cselekvés szükséges – a fenntartható körforgásos élelmiszer rendszerek hozzájárulnak az éghajlatváltozás megoldásához

A körforgásos gazdaság számos eszközt és komplex rendszert kínál az élelmiszerellátás fenntarthatóvá tételéhez, amely hatékony választ jelent az éghajlatváltozás kezelésére, és a biodiverzitás újraépítésére is. A 2020. november 26-án tartott, immár harmadik Körforgásos Gazdasági Summit középpontjában az élelmezés és a biodiverzitás állt, számos vállalati és start-up példa bemutatásával és kitekintést adva a nemzetközi folyamatokra.

Mára már 88 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

A világ népessége rohamléptekben nő és urbanizálódik, az éghajlatváltozás és hatásai gyorsabban és markánsabban jelentkeznek, mint azt sokan gondolták. A biodiverzitás rohamosabban csökken, mint az emberiség története során bármikor, de ennek ellenére a természettel kapcsolatos kockázatokat még mindig sokan alábecsülik az üzleti döntéshozatalban.

„A pandémia alatti rendkívüli kihívások, a bizonytalanság, a vezetőkre jelentős nyomásként nehezedik, hogy olyan azonnali, rövidtávú döntéseket hozzanak a világjárvány és annak következményeinek kezelésére. Fontos, hogy a rövidtávú intézkedések és a pandémiát követő gazdasági válság ne szorítsanak háttérbe olyan ügyeket, mint a klímaváltozás vagy a fenntarthatóság és mihamarabb megszülessenek azok a legfontosabb hosszútávú döntések, amelyeken a jövőnk múlik. – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.
 „A pandémia rámutatott arra, hogy a klímaváltozás kapcsán képesek vagyunk hatást elérni, de arra is, hogy ez csak jelentős áldozatokkal sikerülhet. Most nagyon fontosak az olyan kezdeményezések, mint az ENSZ klímasemlegesség elérésének felgyorsítását célzó Race to Zero programja, vagy az európai Green New Deal, amelyek egyértelmű célként tűzték ki, hogy a gazdaság újraindításának fenntartható módon, egy új normális szinten kell megtörténnie. Ennek egyik nagyon fontos eszköze a körforgásos gazdaságra való áttérés. Ebben az üzleti szférára nagy szerep hárul, eljött a tettek ideje.” – tette hozzá.

A körforgásos élelmiszer rendszerek egyik kulcsát jelentő, az élelmiszerhulladék gazdálkodásra is kitérő új kormányzati szabályozás, és a fenntartható agro-finanszírozás mellett új innovatív, a körforgásos gazdálkodást megvalósító innovatív vállalati megoldások is segíthetik a folyamatot.

A körforgásos gazdasági célok csak az érintett szereplők aktív közreműködésével érhetők el. Az érdekeltség megteremtése érdekében olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyek segítik a gazdaság szereplőit, hogy elinduljanak ezen az új úton, hogy érdekeltté váljanak az új szemlélet elsajátításában és alkalmazásában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mint a Körforgásos Gazdaság Platform alapító tagja, célul tűzte ki a gazdasági szereplők érdekeinek a jobb megismerését a körforgásos gazdasági célokat megállapító jogszabályok átültetése során.” – mondta el nyitóbeszédében Hizó Ferenc az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. A jelenleg előkészítés alatt álló középtávú Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégiánk víziója, hogy a magyar hulladékgazdálkodási ágazat a körforgásos gazdaság egyik mintaértékű modellje legyen Európában. Az általunk tervezett intézkedések célja olyan hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése, amely biztosítja az állami források hatékony felhasználását és növeli a hulladékgazdálkodási ágazat versenyképességét. Ez az ágazat minden szereplője számára előnyös lehet, és várhatóan pozitív hatással lesz az ágazatba irányuló beruházásokra.”- tette hozzá.

A Körforgásos Gazdaság Summit vendégelőadója volt Christian van MAAREN, a keletkező felesleg és hulladék másodlagos piacát segítő, példaértékű holland Excess Materials Exchange alapítója. Számos nemzetközi és hazai példa, köztük vállalati és start-up megoldások megismerésén túl bemutatkozott a Szlovák Körforgásos Platform, kitekintést adva a visegrádi országokban zajló hasonló folyamatokra.

A zéró kibocsátást egy zöld és igazságos társadalmi átalakulás révén kell elérnünk. Építsük újra a gazdaságot, jobban, az alábbi elvek szerint: Gondoskodjunk az EU és a tagállamok versenyképességének lehető legnagyobb növekedéséről! Erősítsük meg az EU globális geopolitikai és gazdasági helyzetét erős tagállamokra alapozva! Valamint álljunk ki az EU értékeiért, a jogállami alapon nyugvó átláthatóságért és szabad versenyért!“- emelte ki bevezetőjében René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövete.

„A körforgásos gazdaság olyan rendszerszintű választ ad a klímaválságra, amely a globális felmelegedést amennyire az csak lehetséges 1,5o C-hoz közel tarthatja. Az ING mint bank másképp kell hogy értékelje és kezelje a kockázatokat, és másképp kell hogy finanszírozzon amikor körforgásos gazdaságról beszélünk.” – emelte ki bevezetőjében Bodor Tibor, az ING Wholesale Banking Magyarország vezérigazgatója, aki a konferencia házigazdájaként üdvözölte az eddig elért eredményeket.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

Épp ezért a Körforgásos Gazdaság Platform 2020-as nagysikerű webinar sorozatában a résztvevők neves szakemberektől kaptak betekintést a körforgásos gazdaság elméleti és gyakorlati alapjaiba, valamint jogi keretrendszerébe. Továbbá, innovatív nemzetközi és hazai példákon keresztül ismerhették meg a legújabb körforgásos üzleti modelleket és terméktervezési eljárásokat. A munka folytatódik, a fókusz továbbra is a tudásmegosztáson, az összefogáson és a cselekvésen van.

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Köszönjük támogatóinknak!