A klímaváltozás nem egy jövőbeli esemény: hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések vagy éppen heves szélviharok formájában már most is érzékelhetjük egyre erősödő hatásait. Már most 1,2°C-kal magasabb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest.
Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítására van szükség a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. A jelenlegi nemzeti
kötelezettségvállalások egyelőre alkalmatlanok a Párizsi Megállapodás éghajlati céljainak elérésére, és a század végére legalább 3°C-os hőmérséklet-emelkedéshez vezetnének. A nemrégiben egyes országok által bejelentett nettó zéró kibocsátási célok ezt mindössze körülbelül 0,5°C-kal csökkenthetik, feltéve, hogy a rövid távú nemzeti kötelezettségvállalásokat és a megfelelő politikákat összhangba hozzák a nettó zéró célokkal.
Az elmúlt évszázadban kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége miatt eldöntött tény, hogy a bolygó jelentős felmelegedéssel kell, hogy szembenézzen, függetlenül a mérséklés terén elért sikereinktől. A csökkentés, megelőzés
mellett tehát éppen annyira fontos odafigyelni és befektetni az alkalmazkodásba is. A korai előre jelző rendszerekbe, a
katasztrófáknak ellenálló infrastruktúrába való befektetések és a pénzügyi piacokon keresztüli kockázatmegosztás, valamint a szociális biztonsági hálók fejlesztése korlátozhatják az időjárás okozta sokkok hatásait és segíthetnek a gazdaság gyorsabb helyreállításában is.
Ez az év a cselekvés éve. Az országoknak el kell kötelezniük magukat a nettó zéró kibocsátás mellett 2050-ig. A glasgow-i COP26 előtt jóval ambiciózusabb nemzeti klímaterveket kell benyújtaniuk, amelyek együttesen 45%-kal csökkentik a globális kibocsátást 2030-ig a 2010-es szinthez képest, mely így is elmarad az EU Zöldmegállapodásban megfogalmazott 55%-os csökkentési céltól 2030-ig.
Így kell tenniük a vállalatoknak is, ha meg akarják védeni az embereket, magukat és a gazdaságot a klímaváltozás katasztrofális következményeitől. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést
kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség.
Ehhez elengedhetetlenek az elkötelezett vezetők, változásvezetők, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható
gazdasági működést, fókuszba állítják a klímaváltozásból fakadó kockázatok és lehetőségek elemzését, a karbonkibocsátás csökkentésére célokat tűznek ki, konkrét intézkedéseket, lépéseket tesznek azok megvalósítására, és az eredményeket folyamatosan mérik, nyomon követik.
A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra.

A BCSDH küldetése, hogy támogassa tagvállalatait abban, hogy aktív formálói legyenek a szükséges változásoknak.