Ön itt áll: / / / Kibocsátás és energiahasználat

Kibocsátás és energiahasználat

A 2050-es klímacél, vagyis a nettó zéró kibocsátás elérése európai uniós kötelezettség, amit Magyarország törvényben is rögzített.

Az IPCC által készített tanulmány nem csak a levegőbe beszél, konkrét megoldási javaslatokat is tesz arra, hogyan érhetjük el az előttünk álló 7,5 évben a kitűzött célt, a globális felmelegedés másfél fok alatt tartását. Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele.

A McKinsey 2022-es friss tanulmánya és felvázolt megvalósítási útvonala szerint Magyarország 2030-ra 55-60 százalékos, 2050-re pedig 100 százalékos kibocsátáscsökkentést is elérhet úgy, hogy közben növeli az energiaellátása biztonságát is.
Magyarország dekarbonizációjának költségoptimalizált megvalósítása 2050-ig várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további tőkeberuházást (CAPEX) fog igényelni.

A Vision 2050-ben meghatározott lefőbb célok:

  • A nettó nulla, természet pozitív és méltányos energiarendszer átalakításának meghatározása, megtervezése és finanszírozása.

  • A beruházások egy olyan intelligens, rugalmas és digitalizált hálózatba való rendezésének ösztönzése, amely olyan kiemelt értékláncokra összpontosít, mint például az e-mobilitás és az épített környezet találkozása.

  • Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén-, a megújuló energia- és a megújuló hőforrások megoldásainak felgyorsítása.

  • A dekarbonizáció katalizáláa az elektromos hálózatok, a mobilitás és az épületek kapcsolatában fenntartható villamosítási megoldásokkal, együttműködve az Energia és az Épített Környezet útvonalakkal.

  • Kísérleti szén-dioxid-elszámolási módszerek az autóipari értéklánchoz a szén-dioxid-átláthatósági projekt részeként.

  • Kapacitás és eszközök létrehozása a fenntartható városi mobilitás adatmegosztásához.

Szakértőink bevonásával azonosított akadályozók és előmozdítók:

TOP3 AKADÁLYOZÓ

  • Az energiamixben nem mutatkozik javulás, 2040-ig még az ÜHG növekedésével számolhatunk a jelenleg hiányzó konzisztencia és holisztikus stratégia következményeként.

  • Nagyobb elmaradás tapasztalható a mezőgazdaság és KKV-k terén a dekarbonizáció érdekében tett lépésekben, a megbízható és összehasonlítható adatok hiánya további nehezítő tényező.

  • Mobilitás terén technológiai, műszaki és elérhetőségi akadályok tapasztalhatók, az árazás nem tükrözi a valós társadalmi és környezeti hatást.

TOP3 ELŐMOZDÍTÓ

  • A kibocsátás legnagyobb része a lakosság oldaláról történik. Különböző kutatások és programok segítik a tudatosság fejlesztését (Energia állampolgárság, EU lakossági megtakarítás ajánlás – Playing my part, 1.5 fok életmód program). Ez szükséges is, mert a lakosság energiatudatossága elmaradott, részben a piaci árak tartós torzító leszabályozása miatt.

  • Magyarországon is megjelennek az első vállalati hosszú távú áramvásárlási szerződések (Long term PPA), amelyek segítségével a nagyvállalatok saját fogyasztásuk kielégítésére létesítenek megújuló erőművet egy energiaszolgáltató segítségével, aki akár megvalósítja a beruházást és üzemelteti is azt. Majd az erőmű teljes élettartamára köthetnek hosszú távú energiaszolgáltatási szerződést. Az egyre olcsóbbá váló napenergia, illetve az ezzel párhuzamosan emelkedő energiaárak segíthetik a trend hazai felfutását az „onsite” energiatermelés és a zöldáram vásárlása mellett.

  • Egyre nagyobb a nyitottság a vállalati szereplők oldaláról a kibocsátás csökkentésén túl a természetalapú megoldások iránt (földhasználat megváltoztatás és erdőgazdálkodás).

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete