Napjaink egyik legsürgetőbb kihívása a társadalmi polarizáció drámai sebességű növekedése

A világ népességének leggazdagabb 1%-a birtokolja a globális vagyon 45,6%-át, a legszegényebb 50% alig 0,75 %-ot. A jövedelem és a vagyon ilyen egyenlőtlen elosztása miatt emberek százmillióinak alapvető szükségleteik kielégítése is hatalmas kihívást jelent.

Az országok közötti jövedelemegyenlőtlenségek ugyan csökkennek, az országokon belüli jövedelemegyenlőtlenségek viszont nőttek az elmúlt években.

Az egyenlőtlenség rendszerszintű kockázat

Az egyenlőtlenség akadályozza a társadalmi és gazdasági fejlődést, azonnali cselekvések hiányában pedig ez tovább súlyosbodhat. Ezen felül a folyamat gyengítheti az eddigi, a szegénységgel, az éghajlatváltozással és a gazdasági átalakulással kapcsolatban megtett intézkedések eredményeit és hatásait is.

Az egyenlőtlenségek a gazdasági szférára is kihatnak az alacsonyabb termelékenységen, a kieső adóbevételeken, a csökkenő, elkölthető jövedelmen keresztül, mely korlátozza a fejlődést, destabilizálja az ellátási láncokat, valamint politikai és gazdasági bizonytalanságot is okoz.

Az egyenlőtlenségek csökkentése gazdasági érdek is a fenti kockázatok mérséklése által.

Az üzleti szféra lehetőségei

A változások elindításában kulcsfontosságú, hogy az ember mint érték jelenjen meg a vállalat értékteremtő folyamataiban is. A cselekvések négy érintetti körre lehetnek hatással 1. saját munkaerő, 2. az értékláncban dolgozók, 3. fogyasztók, 4. közösségek.

A BCSDH Foglalkoztatás területén megfogalmazott 2017-es ajánlásait felülvizsgálva, az aktuális kihívásokat figyelembe véve kidolgozta az üzleti szektor számára az új ajánlását és a hozzá kapcsolódó akciókat a saját munkaerő területén. Ugyanakkor a megfogalmazott akciók az értékláncban is relevánsak, így javasoljuk az akciók megvalósulásának felmérését és kiterjesztését rájuk is.