Az EFRAG tervezete alapján nagyfokú egyszerűsítések jönnek az ESRS szabványokban, miközben a vállalatok felkészülési ideje nő az Omnibus csomag „Stop the Clock” intézkedése révén.  

Az európai fenntarthatósági jelentéstétel jelentős átalakulás előtt áll: az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) által 2025 júniusában közzétett előrehaladási jelentés és a július végén publikált ESRS tervezet szerint az érintett vállalatok számára nyilvánosságra hozandó adatpontok száma akár 57%-kal is csökkenhet. Ez a lépés nem csupán az adatkör szűkítését, hanem az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványok egyszerűsítését, átláthatóbbá tételét és a vállalati jelentések könnyebb kezelhetőségét célozza.  

Az Európai Bizottság idén februárban kiadott Omnibus csomagja tartalmazta az úgynevezett „Stop the Clock!” javaslatot, mely értelmében a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek bevezetése a második körben belépő vállalatok számára 2028-ra tolódik ki (a 2027-es üzleti évre vonatkozóan), lehetőséget adva a szabványokra való alaposabb felkészülésre.   

Arról kell jelenteni, ami fontos  

 Az ESRS szerinti jelentések 2025-ben léptek életbe több nagyvállalat számára, és az első ciklusban megjelent több száz jelentés alapján egyértelművé vált az információs túlterheltség, valamint a jelentésekben előforduló tartalmi ismétlődések és széttagoltság. Az EFRAG ezért a kettős lényegességi értékelés (DMA) egyszerűsítése mellett döntött, a „top-down” megközelítés erősítésével. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok az üzleti modelljükből kiindulva, a legfontosabb, releváns fenntarthatósági témákra koncentrálva jelentenek, csökkentve a túlzott mennyiségű, kevésbé fontos adatgyűjtést.    

„A felülvizsgálat során hangsúlyt kap a jelentések tömörítése és integrációja is, így az önkéntes és kötelező adatok elkülönítése, valamint az EU Taxonómia adatainak külön függelékben történő bemutatása is várható. A korábbi átfedések megszüntetésével alakítják ki a minimális közzétételi követelmények és a tematikus szabványok közti egyértelműbb rendszert, megkönnyítve a vállalatok munkáját” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.    

További könnyítések között szerepel a felvásárlások és eladások kezelésének tisztázása, az „indokolatlan költség és erőfeszítés” elvének szélesebb körű alkalmazása, valamint a jelentési határok és hiányzó inputadatok esetén nyújtott könnyítések, amelyek szintén a jelentéstételi terhek mérséklését szolgálják.    

 Koherens és összehasonlítható adatok  

Az EFRAG arra is törekszik, hogy az ESRS szabványok erősebb interoperabilitást biztosítsanak a globális jelentési keretrendszerekkel, mint például az IFRS S1/S2 vagy a GHG Protocol szabványokkal. Ez az adatpontok mennyiségének csökkentése mellett az információk pontosabb értelmezését és a vállalati fenntarthatósági teljesítmény összehasonlíthatóságát is segíti.    

Az ESRS felülvizsgálatának jelenlegi állása és az Omnibus csomag által biztosított halasztás egyaránt fontos mérföldkövek a fenntarthatósági jelentéstétel fejlődésében.  

 „Bár sokan úgy értelmezik a változásokat, mint a CSRD „kivéreztetését”, az első jelentések tapasztalatai egyértelműen azt mutatják: az egyszerűsítés és az egyértelműsítés nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a jelentések valódi értéket teremtsenek, és a vállalatok valóban releváns információkat tudjanak átadni érintettjeiknek” – mutatott rá a szakember.  

 A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek mind szabályozói, mind vállalati szinten, hiszen a 2025. szeptember 29-ig tartó nyilvános konzultáció során érkezett visszajelzések döntően befolyásolják majd az ESRS végleges formáját és a vállalatok felkészülési útját a fenntarthatósági jelentéskészítés új korszakára.  

Az E.ON szakemberei idén is támogatták a Nemzeti Park Igazgatóságok és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembereinek munkáját az észak- és dél-dunántúli vármegyékben, valamint Budapest környékén lezajlott gólyagyűrűzésekben. 199 településen 297 fészeknél összesen 915 gólyafióka gyűrűzésében segédkeztek. Mindemellett a vállalat évi többszázmillió forintot költ madárvédelmi beruházásokra.

A legtöbb gyűrűt Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, összesen 253-at, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér megyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést. A fémgyűrű távoli országokban is segíti az augusztusban szárnyra kapó gólyák beazonosítását, információt szolgáltat vonulásukról, párválasztásukról, jövő évi hazatértükről.

Jelentős korkülönbségek voltak az idei kisgólyák között, több kései költés is akadt: a szakemberek a júniusi gyűrűzésekkor az átlagosan hét hetes fiókák mellett egészen apró, még nem gyűrűzhető egy heteseket is találtak, az ő lábukra később kerülhetett gyűrű. A tavasszal fészekből kipottyanó és madárkórházban cseperedő fiókák közül néhányat a gyűrűzéskor csempésztek vissza hasonló korú kisgólyák mellé.

50 településen akadtak az átlagosnál több, négy fiókát rejtő fészkek is, hét település pedig öt fiókával is büszkélkedhet, ugyanakkor átlagosan három fióka a jellemző fészkenként. A gyűrűzés a fiókák egészségi állapotáról is hírt ad a szakembereknek, és jó alkalom arra is, hogy a fészkekbe felhordott szemetet, veszélyes anyagot eltávolítsák.

Az E.ON egész évben együttműködik a hazai nemzeti parkokkal a gólyák és más madarak érdekében: a fészeképítésben és -javításban, a fészkek kikönnyítésében, fiókamentésben is támogatást nyújt.

Az ESG szemlélet már nem csupán felelős vállalati hozzáállás, hanem jogszabályi és piaci követelmény: a jelentéstételre és beszállítói kockázatkezelésre vonatkozó elvárások évről évre szigorodnak, miközben a hazai szabályozási környezet – a CSRD és a CS3D irányelvekhez igazodva – pontosabban határozza meg a vállalatok teendőit. E logika mentén épül fel az OPTEN Nagyvállalati ESG-platformja is, amely a jelentéstételhez szükséges adatok gyűjtését, rendszerezését és értékelését digitális, auditálható folyamattá rendezi, kifejezetten a nagyvállalati megfelelés igényeire hangolva.

A beszállítói lánc átvilágítása a 2025-ös módosítások nyomán különösen érzékeny terület lett: a hatályos szabályozás 2027. június 30-ig kimondja, hogy a mikro- és kisvállalkozásoktól ESG-adatszolgáltatás nem kérhető, és nem vállalhatnak ilyen kötelezettséget sem szerződésben, sem nyilatkozatban; a középvállalkozásokra is enyhébb, arányosságot érvényesítő szabályok vonatkoznak. Ez a tilalom a nagyvállalatok oldalán nehezíti a beszállítói megfelelés hagyományos, kérdőíves feltérképezését, miközben az üzleti kockázatok az ellátási lánc egészére kiterjednek.

A szabályozási korlát és a kockázatkezelési igény közötti feszültséget az adatvezérelt értékelés enyhítheti. Az OPTEN megközelítése ennek megfelelően nem a tiltott, közvetlen ESG-adatkérésekre épít a mikro- és kisvállalkozói körben, hanem céginformációs és nyilvános forrásokból levezetett modellekre, amelyek jogi megfelelés, pénzügyi kitettség, környezeti gyakorlatok és munkavállalói szempontok alapján adnak objektív képet a beszállítókról. Az így előálló, összehasonlítható mutatók a beszállítói térkép hiányzó elemeit pótolják anélkül, hogy a jogszabályi tilalomba ütköző adatkérésre kerülne sor.

Ebben a keretben kap szerepet az OPTEN ESG-index és a hozzá kapcsolódó minősítési komponens: az OPTEN Vállalati ESG szoftvere Magyarországon az első és egyetlen, az SZTFH által akkreditált, ESG minősítéssel kombinált szoftvere, amely a teljes beszállítói lánc átvilágítását támogat. A módszertan 75 bemeneti paraméteren alapul, így a mikro- és kisvállalati beszállítók kockázata is gyorsan, megbízhatóan és automatikusan értékelhető.

A platform felépítése illeszkedik a hazai ESG keretrendszerhez: az ESG Törvény és az SZTFH által előírt adatpontok strukturált rögzítése és a beszállítói kitettségek azonosítása egy felületen történik, az eredmények pedig auditálható módon, egységes terminológiával válnak visszakereshetővé.

A jogkövető beszállítói átvilágítás ma tehát kettős feltételrendszernek kíván megfelelni: egyrészt biztosítania kell, hogy a mikro- és kisvállalkozói körre ne nehezedjen tiltott adatközlési teher, másrészt tényleges kockázati képet kell adnia a nagyvállalati beszerzési és megfelelési döntésekhez. Ebbe a térbe illeszkedik az OPTEN megoldása, amely a minősítői akkreditációra épülő módszertant és a szoftveres folyamatokat egy rendszerbe szervezi, és ezáltal a beszállítói lánc kockázatainak átlátható, összehasonlítható és ellenőrizhető feltárását teszi lehetővé.

Végső soron a fenntarthatósági megfelelés versenyképességi kérdés is: ahol a megfelelés mérhető és auditálható, ott a szervezetek képesek a lényeges kockázatokra koncentrálni, és a beszállítói hálózatot a jogszabályi korlátok tiszteletben tartásával, ugyanakkor adatvezérelt módon irányítani. Az „átláthatóság és versenyelőny” összekapcsolása ma ezt jelenti a gyakorlatban.

További információ és regisztráció: www.esgkerdesek.hu

Októberben ismét megjelenik a BCSDH-val együttműködésben a HVG Fenntartható Fejlődés című kiadványa.

Az évente megjelenő különszám idén is sorra veszi a bolygónkat veszélyeztető legkomolyabb kihívásokat.

Témáinkból:

Miként változik a globális energiafogyasztás szerkezete. Az energia tárolás formái. Mire lesz jó a Clean energy boom?  A magyar mezőgazdaság fenntarthatósági problémái. Szó esik a technológiai újításokról, pl. az új szintetikus növényvédőszerekről. Az új ásványok és bányászati technológiákról. A fenntartható városok témakörében a Last mile delivery jelentőségéről. A norvég autóhelyzetről: mindenki villanyos.

Tartalmi – marketing együttműködéssel kapcsolatban Tasnádi Rózsa szívesen áll rendelkezésére.

HVG Kiadó Zrt.

1037 Budapest, Montevideo u. 14.

telefon: +36 1 436-2450, fax: +36 1 436-2089,

mobil: +36 30 288 6175, email: r.tasnadi@hvg.hu

A BCSDH tagok speciális kedvezményt kapnak!

Az Európai Unió új bértranszparencia szabályozása 2026 júniusától élesedik. A szabályok célja eredetileg a férfiak és nők közötti bérkülönbségek csökkentése volt, de a hatásuk ennél jóval nagyobb. Ezért a cégeknek már most készülniük kell a változásokra, s ebben adott támogatást az IFUA Horváth és a Myskill üzleti reggelije.

A legfontosabb változás, hogy 2027-től kötelező lesz minden munkáltatónak részletes jelentést készíteni a bérezésről. Ebben bizonyítani kell, hogy munkakörönként a nemek közötti bérkülönbség nem haladja meg az 5%-ot.

Már 2026-tól a munkavállalóknak joguk lesz tájékoztatást kérni arról, hogy adott pozícióban hogyan alakulnak a bérek nemek szerint. E mellett bárki nyilvánossá teheti a saját fizetését és minden álláshirdetésben fel kell tüntetni a várható bérsávot vagy pontos fizetést.

Az uniós bértranszparencia szabályozás tehát a teljes bérezési rendszerre hatással van, és erre a cégek nincsenek felkészülve. Az IFUA Horváth tapasztalatai szerint sokszor olyan mértékben eltérnek a fizetések – és nem csak a férfiak és a nők között, hanem általánosságban -, hogy ezeket nem lehet egyszerűen az éves szokásos béremelési gyakorlatba beilleszteni. Mielőbbi, tudatos felkészülésre van szükség.

A bértranszparenciáról szóló üzleti reggelin Koltai Vera, az IFUA Horváth partnere és Zsiska Zsófi a Myskill vezetője adott elő, majd moderált közös beszélgetés és tapasztalatcsere folyt a meghívottak között.