Az MBH Bank támogatásával 7 hektáron újul meg egy elpusztult fenyőerdő a Börzsönyben

Az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. együttműködésében újabb faültetési akció valósult meg a Börzsönyben, Szokolya községhatárban. A természetvédelmi terület helyreállítását célzó munkálatokhoz ezúttal is csatlakoztak a bank munkatársai, köztük az agrár üzletág dolgozói, akik önkéntes alapon, aktív részvételükkel járultak hozzá a korábban nagy károkat szenvedett fenyőerdő területének rehabilitációjához, összesen 10 ezer facsemete ültetésével. Az MBH Bank elkötelezetten támogatja a biodiverzitás megőrzését és az erdészeti ágazat fejlődését, ezért országszerte rendszeresen szervez és támogat faültetési kezdeményezéseket.  

Az MBH Bank 2024 áprilisában lépett együttműködésre az IPOLY ERDŐ Zrt.-vel, amelynek értelmében a károsodott erdőállományok helyreállítására irányuló természetvédelmi törekvéseiben támogatja az erdészeti társaságot. A helyreállítási projekt célja a természeti károk által sújtott fenyőerdő rehabilitációja, mivel az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a jelentős erdőkárokat okozó, szélsőséges és aszályos időszakok. Az aszály sújtotta erdőterületekre ezért őshonos, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb fajokat, például tölgyeket ültetnek az erdészek, az erdő hosszútávú stabilitása érdekében.

A tavalyi év során a hitelintézet munkatársai közel négyezer facsemetével járultak hozzá Balassagyarmaton, a Nyírjesi Parkerdő helyreállításához. A megkezdett rehabilitációs munkálatok most az Erdők Világnapja alkalmából újabb faültetési akcióval folytatódtak, amelyhez hagyományosan ismét csatlakoztak az MBH Bank önkéntes munkatársai. A kezdeményezés alkalmával a bank 100 munkatársa újabb 10 ezer facsemetét ültetett el hét hektárnyi területen a Börzsönyben található Szokolyán, tovább gyarapítva az őshonos fafajokból állóerdőállományt.

Az MBH Bank munkatársai nem először csatlakoznak hasonló kezdeményezéshez. Az IPOLY ERDŐ Zrt. vagyonkezelt területén végzett munkálatok mellett már több éve zajlik az MBH Erdő program, amelynek keretében az előző években elültetett mintegy 30 ezer fa után, tavaly 13 ezer facsemetével növelte az erdő területét a bank 140 munkatársa.

„Nagy öröm számunkra, hogy a tavaly megkezdett sikeres együttműködést követően idén is újabb faültetéssel folytatódhatott az elpusztult fenyőerdők megújítása, hiszen az IPOLY ERDŐ Zrt.-vel közös célunk, hogy a terület minél gyorsabban és eredményesebben megújulhasson. A Fenntartható Jövő Bankja programunk egyik kiemelt vállalása a biodiverzitás megőrzése, ezért több hazai Nemzeti Parkkal is együttműködünk a természetvédelmi területek helyreállítása és védelme érdekében. Bankunk ESG stratégiáját követve különösen fontos számunkra, hogy munkatársaink személyesen is részt vehessenek ezekben az akciókban, melyek a kollégák részéről is rendkívül pozitív visszhangra találnak” – mondta el Szege György, az MBH Bank ESG- és Fenntarthatósági vezetője.

Az MBH Bank agrár üzletága is szerepet vállal a fenntarthatósági törekvésekben

A fenntarthatóság és a klímaváltozás hatásainak kezelése a mezőgazdaságban kiemelkedően fontos, hiszen az agrárium az első ágazat, amely közvetlenül érzékeli az éghajlatváltozás következményeit. Az erdészeti ágazat pedig meghatározó szerepet tölt be az agráriumban: Magyarország 9,3 millió hektáros területéből közel kétmillió hektárt borít erdő, amelyek mintegy 60 százaléka a fenntartható faanyagtermelést szolgálja. A fa rendkívül sokoldalúan hasznosítható, megújuló nyersanyag, a fenntartható erdőkezelésből származó fafeldolgozás pedig évente mintegy 250-300 milliárd forint értékű kibocsátást generál.

„Az ágazat legnagyobb banki finanszírozójaként az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágánál is támogatjuk azokat a megoldásokat, amelyek leginkább segítik az ágazat fenntartható, zöld átmenetét, ezáltal pedig a versenyképesség növelését is. Elismerjük és fontosnak tartjuk az erdészetek szerepvállalását természeti kincseink megőrzésében, ezért tavaly egy olyan hitelkonstrukciót hoztunk létre, amely egyedi igényeik szerint támogatja az állami tulajdonú erdészeteket” – mondta a faültetés alkalmával Kasler György régióvezető, MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága, Közép-magyarországi Agrárrégió.

Az MBH Bank a jövőben is aktívan részt kíván venni az erdőállományok megújításában, és továbbra is együttműködik olyan partnerekkel, akik elkötelezettek a fenntarthatóság, a biodiverzitás védelme és a klímaváltozás hatásainak csökkentése mellett.

Budapest, 2025. március 21.

Egy építőanyag valódi környezeti hatásait nem lehet pusztán ránézésre megítélni. Mennyi energiát használtak fel a gyártásához? Mekkora a szén-dioxid-kibocsátása? Hogyan hat a bolygóra a teljes életciklusa során? A válaszokat mostantól nem találgatni kell: a Prebeton 11 terméke hivatalos Környezetvédelmi Terméknyilatkozatot (EPD) készítetett, amely hitelesen és átláthatóan mutatja be ezeknek az anyagoknak az ökológiai lábnyomát.

Az EPD egy független szakértők által hitelesített dokumentum, amely az ISO 14025 és EN 15804 szabványok szerint készül. A tanúsítvány számokkal és konkrét adatokkal támasztja alá, hogy egy adott építőanyag milyen hatással van a környezetre a gyártástól kezdve egészen az újrahasznosításig. Ez különösen fontos olyan beruházásoknál, ahol a fenntarthatóság kulcsfontosságú szempont, például zöld minősítési rendszerek (LEED, BREEAM, DGNB) esetén vagy a karbonlábnyom csökkentésére törekvő projektekben.

De miért is számít ez ekkora előrelépésnek? Magyarországon még mindig kevés építőanyaggyártó rendelkezik EPD-vel, így a Prebeton az elsők között vállalta, hogy termékei környezeti teljesítményét nemcsak kommunikálja, hanem független szakértőkkel is hitelesíti. Ez nemcsak az építőipari szereplőknek ad fontos információkat, hanem előnyt is jelent pályázatok és tenderek során.

A fenntarthatóság nem egyszeri vállalás, hanem folyamatos fejlődés: az EPD tanúsítványok öt évig érvényesek, ezt követően frissítésre van szükség. A Prebeton célja, hogy továbbra is a legátláthatóbb módon biztosítson adatokat termékeiről, és ezzel hozzájáruljon a környezettudatos építőipar fejlődéséhez.

Rendkívüli figyelem övezi a 2025. február 26-án az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott Omnibusz jogalkotási csomagot, amelynek részeként az EB javaslatot tett a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét szabályozó irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), a vállalatok fenntarthatósági átvilágítását szabályozó irányelv a CSDDD (Corporate Due Diligence Directive), az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, a CBAM (Carbon Adjustement Mechanism), valamint a vállalatok tevékenységének környezetbarát mivoltát osztályozó EU Taxonómiarendelet módosítására, az „Egyszerűbb, könnyebb, gyorsabb: az uniós szabályozás versenyképességre való alkalmassá tétele” jeligére.

A kezdeményezés előzménye, hogy 2025. január 29-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a „Versenyképességi iránytű az EU számára” című dokumentumát, amelyben meghatározta a második jogalkotási ciklusának fő prioritásait, a 2024-es Budapesti Nyilatkozatra építve.

A most nyilvánosságra hozott módosítási javaslatcsomag fenntarthatósági jelentéstételi szempontból talán legfontosabb eleme, hogy megemelné a CSRD jelentéstételre kötelezett vállalkozások méretküszöbét, meghagyva az önkéntes jelentéstétel lehetőségét a kisebb vállalkozások számára. A Bizottság fontos stratégiai célnak tartja ezt témát, és bízik abban, hogy továbbra is jelentős számban készülnek majd ebben a körben is a CSRD-on alapuló fenntarthatósági jelentések. A javaslat arra is kitér, hogy a jelenlegi kötelező jelentéstételi határidő kezdete két évvel kitolódjon a második és harmadik körben érintett vállalatok esetében. A kezdeményezésben ígéret szerepel arra, hogy az EFRAG felülvizsgálja a jelenlegi ESRS-eket és a hatókörben lévő vállalkozások számára további könnyítéseket vezetnek be egyes adatpontok önkéntessé tételével, míg az önkéntes jelentéstételre továbbra is a KKV-k számára 2024-ben elkészült önkéntes jelentéstételi standardokat (VSME) lehetne alapul venni, ami ugyancsak sorvezetőként szolgálna a vállalkozások számára az értékláncban működő szereplőktől történő adatgyűjtéshez. A javaslat alapján az EU eltekintene a még nem publikált szektor-specifikus standardoktól is. Fontos viszont, hogy ugyanakkor megmaradna a kettős lényegesség fogalomrendszere és módszere.

Emellett a javaslat kitér a jelentéstételi követelmények és a befektetők adatigényeinek jobb összehangolására, aminek következtében az ESRS szerinti közzétételi követelmények várhatóan szinkronba kerülnek az SFDR-ben (Sustainable Finance Disclosure Requirement) szereplő fő mutatókkal.

A kezdeményezés az EU Taxonómiarendelet módosítását is indítványozza, amelynek szintén központi eleme a jelentéstevők körének szűkítése oly módon, hogy a legnagyobb 1000 fő és 450 millió EUR árbevétel feletti vállalkozások számára továbbra is kötelező lenne közzététel, ugyanakkor önkéntes közzétételi lehetőséget biztosítva a kisebb vállalatok számára abban az esetben, ha deklarálni kívánják részleges vagy nem igazodó tevékenységeiket. A módosítás szándékolt célja, hogy csökkentse azon vállalkozások adminisztrációs terheit, akik jellemzően részben vagy nem igazoló tevékenységeket folytatnak.

A CSDDD kapcsán lényeges módosítási javaslat, hogy szűkítené az irányelv hatályát a közvetlen beszállítókra és érdekelt felekre, és eltolná a legnagyobb vállalatokra meghatározott alkalmazási határidőt egy évvel, 2028. július 26-ra, illetve előbbre hozná a tagállami implementáció határidejét 2026. július 26-ra. Korlátozná a beszállítók felé feltehető kérdések mennyiségét, ami pedig a kockázatértékelést illeti, 5 éves gyakoriságú felülvizsgálatot várna el a jelenlegi éves helyett. Emellett, többek között javaslat szerepel az éghajlatváltozási átállási tervkészítési kötelezettség módosítására, valamint a beszállítói szerződések megszüntetése helyett, lehetőség lenne azok felfüggesztésére.

A CBAM esetében javasolt egyszerűsítések elsősorban a kis volument beszállító importőröket érintenék, oly módon, hogy őket mentesítené a kötelezettségek alól, ugyanakkor a kibocsátás 99% százalékáért felelős vállalatokat továbbra is a rendelet hatálya alatt tartaná.

Fontos kiemelni, hogy az Omnibusz javaslat sorsa várhatóan hosszasan elhúzódó egyeztetések és viták eredményeképp fog eldőlni az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban. A végleges verziót az EU Hivatalos Lapjában hirdetik majd ki, és csak azt követően emelhető át a tagállami joganyagba. A tagállamoknak 12 hónap áll rendelkezésükre a nemzeti jogba való átültetésre. A vállalkozások kötelezettségeit a mindenkori hatályos jogszabályok, így Magyarországon a számviteli és az ESG törvény előírásai szabályozzák közvetlenül.

Továbbá fontos látni, hogy Magyarország a fenntarthatósági témakör szabályozásában az élenjárók között van, így jelenleg is előremutatóbb helyi szabályozással rendelkezik a jelenlegi EU-s minimumelvárásokhoz képest.

Egy magyar innováció, a Master Good cégcsoport BioFer névre keresztelt, granulált baromfi trágyájával feléleszthető a talajélet, ráadásul többlettámogatást is kaphat az, aki elkötelezi magát a szisztematikus talajjavítás mellett.

„Védjük meg a talajt az utódainknak! Ez vezérelt minket, amikor termékeinket fejlesztettük” – hangsúlyozza id. Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. „A talaj egy természeti erőforrás. Egyik legfontosabb alkotó része, annak szerves anyaga. Európában és hazánkban is az elmúlt évtizedekben drasztikus mértékben csökkent a talajok szervesanyag készlete. Rendszerünk egy olyan megoldást kínál, mely alkalmas arra, hogy a gazdák elkezdjék a talajéletet feléleszteni, termékeinkkel koncentráltan tudják pótolni a szerves anyagot. …”

A talajjavítás kulcsa a megfelelő mennyiségű és minőségű szervestrágya használata.

Magyarországon az állatállomány a magas takarmányáraknak és az aszályoknak köszönhetően nem növekszik, sőt a sertés szerény mértékben csökken, a baromfi évi 2-3 százalékos növekedési ütemmel gyakorlatilag elhanyagolható, a szarvasmarhatartás, ami szintén képes szerves trágyát előállítani, a jelenlegi körülmények között nem növelhető. Tehát a talajjavításhoz szükséges szervesanyag pótlás a következő években, évtizedekben kiegészítésre szorul.

Ezért van szükség szerves trágyára. A BioFer pedig az állandóan elérhető, 7 termékből álló kínálata mellett egy speciális terméket is kínál. A személyre, pontosabban termőtalajra szabható szerves trágyát. 

A Master Good cégcsoport 10 évvel ezelőtt kezdett hozzá a fejlesztéshez, nyírjákói üzemük  Magyarország piacvezető szerves trágyáját készíti, a tervek szerint pedig 3 év alatt Európa legnagyobb szerves trágya gyárává válik. Jelenleg 7 terméket, köztük 4 bio minősítésű terméket kínálnak. Tavaly közel 30 ezer tonna trágya került értékesítésre. Termékeiket 2025. május 31-ig a 2024-es árakon kínálják, ezzel ösztönözve a gazdákat termékeik kipróbálására és az uniós támogatás igénybevételére.

„A BioFer különleges ajánlata fontos üzenetet közvetít a felhasználók felé: a gazdák előbb vizsgálják meg, az adott talaj összetételét, vizsgálják meg, milyen makró és mikró elemekből hiányzik a megfelelő mennyiség, illetve ezek milyen minőségben állnak rendelkezésre. Mi készek vagyunk az adott talajtípusra legyártani azt nekik. Épp úgy, mint egy úri szabóság méret utáni gyártás esetén – mondja id. Bárány László –, mi is képesek vagyunk 10 tonna feletti megrendelésnél, a szükséges beltartalmi összetételben, a talaj igényeinek megfelelő finomhangolással, receptúrázással beállítani a tápanyagszintet, mely az adott termőhelyi terület és az ott termeszteni kívánt növényi kultúra számára optimális. Szerencsére egyre többen élnek a lehetőséggel, ugyanis cégünk, a Baromfi-Coop Kft. saját központi laboratóriuma akkreditációval rendelkezik mind talajkémia, mind talaj mikrobiológia területén, tehát képesek vagyunk a behozott minták alapján, a minta beérkezését követő ötödik-hatodik napon eljuttatni a termelőhöz a mért beltartalmi értékeket, mellékelve egy olyan ajánlást, amivel azon talajtípusnál biztonságosan el lehet kezdeni a tápanyagok visszapótlását, a talajélet javítását.”

Ami hazánk termőtalajaival történik, sajnos nem elszigetelt eset: az Európai Unió felismerte, hogy a szántóföldek és a különböző növényi kultúrák talajainak tápanyaggazdálkodása az egész kontinensen nagyon rossz irányt vett. Az egyoldalú műtrágyázás miatt a talajok elsavanyodtak, a talajélet haldoklik. Az Európai Unió erre vonatkozóan több irányelvet fogalmazott meg és szerencsére Magyarország is magáévá tette ezeket az ajánlásokat, így ez év januárjától a BioFer termékcsaládot és a hozzá hasonló hatásmechanizmussal bíró termékeket, besorolták a talajjavító, talajkondicionáló termékek sorába. Aki igazoltan ilyen terméket használ, az a földalapú támogatásán kívül többlettámogatást igényelhet, melynek mértéke hektáronként 5 és 10 ezer forint között van. Ezt a támogatást természetesen igényelni kell, nem jár automatikusan. Azok a gazdák jogosultak a talajkondicionálószerek használata utáni többlettámogatásra, akik számlával tudják igazolni, hogy ilyet vásároltak és használtak.