Az Auchan a felelős termelőkkel való kapcsolatra alapozva, hozta létre a Gazdától az asztalig programját. A programba bekerülő partnereknek egyszerre több kritériumnak kell megfelelniük, az állati takarmányozási módszerektől kezdve, a növényvédőszer és antibiotikum használaton keresztül a víz- és energiagazdálkodásig azért, hogy a fogyasztók asztalára felelős forrásból származó élelmiszerek kerülhessenek. Bizonyos termékfejlesztéseiknél a Kék Fehér Szív Egyesülettel is együttműködnek, ami garantálja a magas beltartalmi értékű és környezetkímélő termékek minőségét. Április végétől rendszeres kóstoltatások lesznek az Auchan áruházakban, ahol a finomságok mellé dietetikusi tanácsadást is kapnak a vásárlók.

A Kék Fehér Szív Egyesület óriási tudással rendelkezik az állati takarmányozás terén. Húsz éve dolgoznak együtt agrármérnökökkel, klinikai kutatólaboratóriumokkal, azért, hogy közreműködésükkel tudományos vizsgálatokat folytassanak különböző témákban. A nemzetközi kezdeményezés, több mint 20 országban van jelen a világon. Az ellátási lánc több szereplője is része a programnak: a gazdálkodóktól kezdve az állattenyésztőkön keresztül, takarmánygyártók, élelmiszergyártók, forgalmazók, kutatóorvosok, egészségügyi szakemberek, gasztronómiai szakemberek, szakácsok, táplálkozástudósok és fogyasztók, 8-10 ezer fővel.

A kezdeményezésük alapja az a megfigyelés, hogy a füvön legeltetett állatok sokkal jobb egészségi állapotban vannak, a tejükből készült termékek pedig előnyösebb tulajdonságokkal bírnak. Kutatóorvosi támogatottsággal elindultak azon az úton, hogy laboratóriumi körülmények között kimutassák, milyen hatással van az állatok egészségére, ha a legeltetett állatokéhoz hasonló módon állítják be az istállózó állattartásban nevelt állatok takarmányát.

Az Auchannal közös termékfejlesztéseik a tejtermékek és a pékáruk piacán lelhetők fel. A Gazdától az asztalig programban, Kék Fehér Szív logóval ellátott termékek között tejek, tejföl, kefir, vaj, túró, mascarpone, trappista, füstölt trappista, gomolya sajtok (natúr, magyaros, fokhagymás) és péksütemények találhatók, utóbbiak között van lenmagos császárzsemle és lenmagos vekni friss és fagyasztott formában is.

A program zászlóshajója a Martontej, aki elsőként vezette be Magyarországon a Kék Fehér Szív által javasolt takarmányozási módszereket. Az Auchan Kék Fehér Szív Egyesülettel és a Martontejjel létrejött, díjnyertes termékcsaládja, megkülönböztető erővel bír a piacon. A titok természetesen itt is az omega-3 és omega-6 zsírsavak arányában rejlik, amiről a dietetikusok is beszélnek majd az áruházi kóstoltatások alkalmával.

A Gazdától az asztalig programban jelenleg 130 termék szerepel, közülük mintegy 20 termék Kék Fehér Szív logóval rendelkezik.

Igyekszünk lehetőséget biztosítani extra megjelenítésekre, mind az áruházban, mind az online felületünkön. Megkülönböztető címkékkel, matricákkal látjuk el ezeknek a termékeknek a környezetét. A jövőben pedig áruházi kóstoltatásokat is szeretnénk tartani, ahol a vásárlóknak arra is lehetőségük lesz, hogy közvetlenül az egyesület és a gazdaság képviselőitől kapjanak mélyebb ismereteket a termékek pozitív tulajdonságairól” – mondta el Nagy Attila, az Auchan Magyarország értékesítési igazgatója.

Április 26-án kezdődnek a kóstoltatások az Auchan áruházakban dietetikusi tanácsadással egybekötve a Gazdától az asztalig szigetek mellett. A dietetikusok arról fognak beszélni, hogy miért fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, hogyan tudnak odafigyelni a fogyasztók arra, hogy magas tápértékű és minőségi élelmiszereket válasszanak. Ismertetik a hazai táplálkozási ajánlásnak, az OKOSTÁNYÉR®-nak megfelelő adagokat, és azt, hogy a Kék Fehér Szív logóval ellátott tejtermékek mely tulajdonságukkal szolgálják a kiegyensúlyozott táplálkozást. A tanácsadással egybekötött kóstoltatások időpontjairól az akciós újságokban, az Auchan online felületein és elektronikus levéléből lehet tájékozódni.

Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy felhívjuk vásárlóink figyelmét az egészségmegőrzés fontosságára. Ehhez olyan alternatív, minőségi élelmiszereket kínálunk nekik, amelyek segítségével kiegyensúlyozottabbá, változatosabbá, különféle tápanyagokban gazdagabbá tehetik táplálkozásukat” – tette hozzá az Auchan értékesítési igazgatója.

Az IKEA Lakberendezési Kft. és a Scale Impact | B Corp™ egy sokszereplős tapasztalatcserét szervez a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítésével kapcsolatban.

Az IKEA-nál arra törekszünk, hogy mindenki számára befogadó hely legyünk, beleértve munkatársainkat, látogatóinkat és vásárlóinkat is. Célunk a megváltozott munkaképességgel élő emberek számára vonzó toborzási folyamatok és omnichannel kiskereskedelmi környezet kialakítása.

Azért szervezzük a témában második workshopunkat, hogy partnereinkkel együtt bemutassuk azokat a vállalati jó gyakorlatokat, amelyek élen járnak a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásában, integrálásában és megtartásában, így példaként szolgálhatnak mások számára is.

💙💛 Hiszünk abban, hogy közösen, egymástól tanulva, gyorsabban és hatékonyabban tudunk lépéseket tenni a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásért, jobb piaci integrációjáért.

📅 Az esemény részletei: 2025 június 10., 8:30-12:00, Budapest, Impact Hub
Az eseményre itt lehet regisztrálni: IKEA – MMK tapasztalatcsere – Scale Impact

 

 

 

Nagy Julianna a Corvinus Business Intelligence podcast adásában:

 

 

 

 

 

 

Harmadik alkalommal díjazta a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén című pályázatán az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) a női vezetőket. Az elismerésre gazdasági társaságok, különböző szervezetek nevezték azokat a digitális gazdaság és technológia területén tevékenykedő női kollégáikat, akik kimagasló eredményeikkel világítanak rá a korosztályban rejlő értékekre és lehetőségekre, ezáltal példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generáció számára. Az inspiráló női vezetők kategória nyertese Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője lett. 

Az IVSZ és a WiTH közös díjának célja megmutatni, hogy a 40 év feletti nők sokszínűsége különleges értéket képvisel, hiszen eltérő élettapasztalataik és egyedi nézőpontjaik gazdagítják a munkahelyi kultúrát, különösen a csapatmunkát igénylő területeken. Ez a sokféleség nemcsak kreatív és innovatív megoldásokat eredményez, hanem erősíti a kritikus gondolkodást és a kiegyensúlyozott döntéshozatalt is, így az együttműködés hatékonyságát új szintre emeli.

A legfrissebb uniós statisztikák szerint 2023-ban a tagországokban összességében 9,8 millió infokommunikációs szakember dolgozott, és a megelőző tíz évhez képest csaknem 300 százalékponttal, 19,4 százalékra emelkedett az ilyen pozíciókban dolgozó nők aránya. Magyarországon továbbra is az uniós átlagnál kedvezőtlenebbek az arányok: itthon csupán az IKT szakemberek 15,7 százaléka nő. Pedig a női informatikusok magasabb aránya nem csak a legfejlettebb gazdaságok sajátja, hiszen Észtországban és Romániában az informatikusok több mint negyede nő, míg Bulgáriában pedig a harmada.

Az IVSZ és a WiTH idén harmadik alkalommal meghirdetett pályázatán öt kategóriában ismerték el az igazi női példaképeket: Kiemelkedő technológiai szaktudás, Inspiráló vezető, Az év csapatjátékosa, Felkészítés a jövőre, továbbá a WiTH különdíja és IVSZ Inspiráló pályaváltók különdíja.

Inspiráló vezető kategóriában azokat a nőket díjazzák, akik mindennapi munkájuk során sokat tettek a technológia, a digitalizáció és az informatikai, infokommunikációs, hírközlési és elektronikai szektor elismertségéért. A kategóriában a digitális gazdaság meghatározó szereplői kerültek, akik munkájukban olyan kiemelkedő teljesítményt értek el, amellyel példaképei lehetnek a technológiai szektornak. A KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője, Rakó Ágnes példaértékű hozzáállásával és társadalmi szerepvállalásával nyerte el a díjat.

Rakó Ágnes, a KPMG partnere, 2024 októbere óta a tanácsadási terület társvezetője. Vezetői missziója a munkája terén a kooperáció, a kollaboráció, a multidiszciplinaritás azzal a céllal, hogy összehangoltabban tudjon a vállalat reagálni a több irányból jövő, komplex ügyféligényekre. A KPMG Consulting üzletágának társvezetője emellett fontos szerepet vállal a digitális fejlesztésekben, az ügyfélközpontúság fokozásában. Az AI területén professzionális csapatok és digitálisan felelős környezet létrehozásában támogatja az ügyfeleket. Rakó Ágnes mély elköteleződésével hűen képviseli számos eseményen és társadalmi felelősségi program a KPMG IDE (Inclusion, Diversity & Equity) és ESG (Environmental, Social and Governance), valamint a felelős mesterséges intelligenciával kapcsolatos értékeit.

Inspiráló női vezetők a digitalizációban – KPMG Magyarország

Gyorsuló ütemben növekednek a beruházások az energiaátmeneti eszközökbe – így látja a területen befektetők csaknem háromnegyede. A fosszilis energiahordozóktól azonban még jó ideig nem búcsúzunk, ezeknek változatlanul nagy szerepük van a rendezett átmenetben. Az együttműködés a befektetések terén kulcsfontosságú: szinte mindenki olyan partnert keres, akivel meg tudja osztani a kockázatokat, az erőforrásokat és a szakértelmet – állapítja meg Energy Transition Investment Outlook: 2025 and Beyond kutatásában a KPMG.

Több ágazatban is hatalmas befektetési lehetőségek nyílnak meg az energetikai átmenet felgyorsulásával. A beruházásokat a megújulóenergia-kapacitások bővítésének, az energia- és erőforrás-hatékonyság javításának, valamint a kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítésének igénye hajtja – ezek stratégiai jelentőségűek a globális felmelegedés okozta kihívások kezelésében. A KPMG „Energy Transition Investment Outlook: 2025 and Beyond” című felmérése ezeket a beruházási mozgatórugókat, az aktuális és jövőbeli trendeket, valamint a területen tapasztalható akadályokat vizsgálta. A jelentés 36 országból, 11 ágazatból 1400 olyan felsővezető véleményét rögzítette, akik olyan vállalatokat irányítanak, amelyek aktívan fektetnek be az energiamix átalakításába.

Fokozódó tempó és a lehetőségek széles skálája

A KPMG kutatása szerint a befektetők 72 százaléka úgy látja, hogy a közelmúlt kihívásai ellenére az energiaátmeneti eszközökbe történő befektetések dinamikusan növekednek. A megkérdezettek még a magas kamatlábak és a geopolitikai feszültségek időszaka után is elkötelezettek maradtak a tiszta energiához kapcsolódó technológiák és projektek iránt.

A befektetők előtt sokféle lehetőség áll, az érdeklődés pedig számos technológiát és rendszert ölel fel. A felmérés szerint a válaszadók 64 százaléka az elmúlt két évben energiahatékonysági technológiákba fektetett (ideértve a villamosítást is), 56 százalékuk megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiákba, 54 százalékuk energiatárolási és hálózati infrastruktúrába, míg 51 százalékuk a közlekedés és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésébe.

De mi lesz a fosszilis energiahordozókkal?

Az ukrajnai és közel-keleti geopolitikai konfliktusok újra előtérbe helyezték az energiabiztonság kérdését, rávilágítva az olaj és a földgáz szerepének továbbra is fennálló fontosságára – mindez a fosszilis tüzelőanyagokba irányuló beruházások számának növekedéséhez vezetett. Minden hiteles előrejelzés szerint, még a megújuló energiaforrások gyors térnyerése mellett is, a kőolaj, földgáz és szén a következő két évtizedben folyamatosan csökkenő arányban ugyan, de továbbra is fontos szereplői maradnak az energiamixnek. Az energiaigény kielégítéséhez az átmenet során is szükség lesz új beruházásokra. „A fosszilis tüzelőanyagoknak nem elhanyagolható szerepük van a rendezett átmenetben, mert nem egyszerűen arról van szó, hogy az egyik energiaforrást egy másikkal helyettesítjük, ennek keresztfinanszírozási kérdésein nem bukhat el az átmenet” – mondja Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának vezetője. A válaszadók mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy nem tervez új befektetéseket ezen a területen. Az energiaszektorba befektetők 61 százaléka úgy véli, hogy a geopolitikai feszültségek lassították az energiaátmenet ütemét. Sokan egy fokozatos, szakaszos átmenet szükségességét hangsúlyozzák, amely egyrészt biztosítja a szükséges változásokat, másrészt fenntartja a befektetések megtérülésének lehetőségét.

Aggasztó szabályozási kockázatok

A válaszadók szerint az energiaátmenet eszközeibe történő befektetés előtt álló legnagyobb akadályt a szabályozási és szakpolitikai kockázatok jelentik. Ezeket a befektetők nehezen tudják kezelni, és az ebből fakadó bizonytalanság késleltetheti vagy akár meg is akadályozhatja, hogy a szükséges tőke eljusson az energiaátmeneti kezdeményezésekhez. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a kormányzati politika döntő szerepet játszik a beruházások jövedelmezőségében.

Egy stabil, átlátható és következetes szabályozási környezet jelentősen javíthatja a hosszú távú befektetések kilátásait a tiszta energiába és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrába. A várakozások szerint a következő két évben az ilyen beruházások politikai feltételei javulni fognak Kínában, az Egyesült Államokban és Európában. Ezzel szemben India, Japán és Ausztrália tekintetében a befektetők inkább pesszimisták. Fontos kérdés, hogy a politikai döntéshozók képesek-e gyorsan reagálni a piaci igényekre – a válaszadók véleménye ugyanis megoszlik abban, hogy a kormányzati politika elég rugalmas-e az energiaátmenet kihívásaihoz.

Kilátások a következő két évre

Az energetikai átmenethez kapcsolódó beruházások 2020 óta látványos növekedést mutatnak: a 2020-as mintegy 1200 milliárd USD-ről 2024-re meghaladták a 2000 milliárd USD-t. Azonban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez az évtized második felében évente ennek közel háromszorosára lesz szükség.

A magasabb finanszírozási költségek az elmúlt években több energiaátmeneti projektet is lassítottak. A kamatlábak és az infláció változása jelentősen befolyásolja a beruházások gazdaságosságát, ami megnehezíti a tervezést. Ugyanakkor a globális infláció visszahúzódása nyomán a jegybankok várhatóan csökkentik a kamatlábakat, ami kedvezőbb pénzügyi környezetet teremthet. „Jó esély van arra, hogy a pénzügyi feltételek javulásával és a visszatartott tőke befektetésével az egyesülési és felvásárlási tevékenység tovább fokozódik. Ezt a hangulatot tovább gerjesztheti, ha a globális felmelegedés sajnálatos módon még gyakoribb extrém időjárást és természeti katasztrófákat hoz magával, így emiatt az energiaátmenet felgyorsításába való befektetések kiemelt lakossági figyelmet is kapnak majd” – jósolja Szőlősi Ferenc a KPMG Corporate Finance Advisory üzletágának igazgatója.

Az ellátási lánc zavarainak enyhülésével az anyagárak is csökkentek, a napelemek pedig soha nem voltak ilyen olcsók. Az operatív befektetők szerint a megújuló energiák lesznek a következő két év legvonzóbb energiaátmeneti befektetései, amelyeket az energiahatékonyság és a közlekedési infrastruktúra követ. A pénzügyi befektetők viszont mérsékeltebb lelkesedéssel tekintenek a megújuló energiára: az energiahatékonyság, a kritikus nyersanyagok és a közlekedés után csak negyedik helyre sorolták ezeket.

A megújulóenergia-termelés bővítését számos régióban a hálózati kapacitások és integrációs kihívások akadályozzák. Kérdés, hogy a villamosenergia-hálózat képes-e befogadni a növekvő mennyiségű megújuló energiát – ennek hatékony és időben történő szállítása, valamint a tárolási és hálózatirányítási szűk keresztmetszetek kezelése kulcsfontosságú.

Az elmúlt évek arra is rávilágítottak, hogy még a legalaposabban megtervezett stratégiákat is felülírhatják a váratlan események, amelyek hosszú távú bizonytalanságot eredményezhetnek. A folyamatban lévő politikai változások sok helyen protekcionista fordulatot jeleznek.

A KPMG azt is vizsgálta, hogy a befektetők milyen tényezők miatt hajlanak nagyobb vagy kisebb valószínűséggel az energiaátmeneti eszközökbe történő beruházásra. A válaszadók 52 százaléka szerint a piaci volatilitás visszatartja őket a befektetésektől, míg 41 százalék a közelmúltbeli és a közelgő választásokat említette a befektetési hajlandóság csökkentő tényezőjeként.

Energiaátmeneti beruházások kilátásai a KPMG szerint – KPMG Magyarország

Kihirdették a KPMG 16. éve futó Felelős Társadalomért Programjának nyerteseit, akik pro bono tanácsadást, valamint a tavalyi évhez hasonlóan 3-3 millió forintos működésre fordítható pénzügyi segítséget és informatikai eszközöket kapnak. A pályázattal a KPMG az egészségügy, az oktatás, a sokszínűség, a környezeti fenntarthatóság területén működő civil szervezetek fenntartható és átlátható működéséhez nyújt támogatást.

A KPMG Felelős Társadalomért Programja idén 16. éve segíti a civil szférát. Ez idő alatt a KPMG több mint 270 kollégája közel 2500 munkaórával vett részt benne, 41 szervezet kapott 57 millió forintot, 139 számítógépet és 7 laptopot, valamint komplex szakmai támogatást. A program a KPMG globális Impact Plan célkitűzéseihez igazodik, amely program révén szerte a világon dolgoznak együtt a KPMG kollégái a helyi közösségekkel.

A Felelős Társadalomért Program keretében a KPMG évről évre szakmai segítséget ajánl fel közhasznú szervezetek számára, hogy támogassa stabil, értékteremtő és hosszútávú működésüket. A non-profit szférában működő szervezetek számára ugyanis különösen fontos a hosszú távú működési stratégia megléte annak érdekében, hogy megfelelő választ tudjanak adni a társadalmi problémák és az éghajlatváltozás kihívásaira.

A Felelős Társadalomért Programban a KPMG szakértői megosztják gyakorlati tapasztalataikat, szaktudásukat a szervezetekkel és segítenek felmérni a folyamatokat. Hozzájárulnak a szervezetek számára kulcsfontosságú kihívások kezeléséhez, biztosítva ezzel a hosszú távú fenntarthatóságukat. A tanácsadás célja, hogy a KPMG szakmai tudásával hozzájáruljon a nyertes közhasznú jogállású civil szervezetek tevékenységének fejlesztéséhez, aktuális gazdasági, jogi, pénzügyi kihívásainak megoldásához.

Az idei pályázat

A 16. alkalommal meghirdetett Felelős Társadalomért Program pályázatán a non-profit szervezetek adózási, jogi, HR és belső működési, stratégiai és üzleti működési, informatikai, pénzügyi és számviteli, ESG szakmai tanácsadásra, valamint 3 millió forintos pénzügyi támogatásra, emellett informatikai eszközökre is pályázhattak.

A közel 100 pályázóból, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, a Nők a Nőkért Egyesület az Erőszak Ellen és a Mars Autistákért Alapítvány nyert idén szakmai és pénzügyi támogatást.

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a kiemelten fontos programok hatásmérésének előkészítésére, a Nők a Nőkért Egyesület az Erőszak Ellen jogi tanácsadásra, a Mars Autistákért Alapítvány üzleti terv alakításában nyerte el a KPMG szakértőinek pro bono támogatását.

A tavalyi évben meghirdetett programra közel 100 pályázat érkezett be. A pályázók köre igen széles volt, hiszen országosan ismert és kevésbé ismert civil szervezetek egyaránt képviseltették magukat. A visszatérő pályázók mellett számos új civil szervezet is benyújtotta pályázatát. A KPMG a pályázatok benyújtását sokkal szigorúbb jelentkezési feltételekhez kötötte és nagyobb hangsúlyt helyeztek a programban eddig tapasztalt visszajelzésekre, a komplex együttműködésekre, a pro bono projektek megvalósíthatóságára és annak valódi hatására.  A kiválasztott 3 civil szervezet számára a következő időszak a megvalósításról fog szólni, melynek során a KPMG szakértői aktívan támogatják őket a konkrét feladatok végrehajtásában, elősegítve ezzel a hosszú távú, sikeres működésüket.

„Alapítványunk számára kiemelten fontos programjaink hatásának mérhetősége és fenntarthatósága. A KPMG pro bono tanácsadás lehetőséget biztosít arra, hogy szakértői segítséggel átnézzük az eddigi folyamatokat és finomhangoljuk azokat. Egy átlátható és megbízható hatásmérés révén még eredményesebben tudjuk fejleszteni a programok designját és kommunikálni a hatását. Ez szerintünk kulcsfontosságú a gyerekjogok érvényesülésének előmozdításában.” – mondta el Rohrböck Kinga, a Hintalovon Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Szalay Dorottya, a Nők a Nőkért Egyesület az Erőszak Ellen szakmai koordinátora, forrásteremtő és nemzetközi kapcsolat referense hangsúlyozta, a KPMG támogatás közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy az erőszaktúlélő nők és az erőszaknak kitett, illetve veszélyeztetett gyerekek olyan minőségi szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, amelyek érdemi segítséget jelenthetnek számunkra a biztonságos élet kialakításához. A KPMG programja három, kiemelten fontos tevékenység megvalósítását is lehetővé teszi, melyek közül kettő az erőszaktúlélők támogatására fókuszál, egy pedig az erőszak megelőzésével foglalkozik. A pro bono tanácsadásnak az új kapcsolatok kiépítésében és a támogató hálózat bővítésében is jelentős szerepe van, ami szintén a szervezet rezilienciáját erősíti.”

Szilvásy Zsuzsanna, a Mars Autistákért Alapítvány ügyvezetője kiemelte: „Egy tavaly indult szolgáltatásunkat (autista gyerekek táboroztatása) szeretnénk idén továbbfejleszteni. A KPMG támogatása most lehetővé teszi számunkra, hogy több családot érjünk el, többen érezhessék úgy, hogy nincsenek egyedül. Az utóbbi években érezzük, hogy bár sem a missziónk, sem a célcsoportunk nem változott, magának a célcsoportnak a minősége módosult. Egyre több tizenéves és felnőtt kap autizmus diagnózist. Így egyre több tizenéves és autista felnőtt jelenik meg nálunk segítséget kérve. A pro bono támogatás abban fog nekünk segíteni, hogy úgy dolgozzunk ki számukra a legjobb segítséget, találjuk ki a támogatás új struktúráját, hogy az ne terhelje túl az alapítvány forrásait, hosszútávon fenntartható maradjon.
Az együttműködés kimenete tehát egy szélesebb, ugyanakkor hosszútávon fenntartható, szolgáltatási struktúra.”

A KPMG Felelős Társadalomért Program idei nyertesei

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

https://hintalovon.hu/

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2016 óta azon dolgozik, hogy minden gyerek jól legyen és biztonságban érezze magát. Ehhez az kell, hogy a felnőttek az élet minden területén odafigyeljenek a gyerekekre. A szervezet számára a gyerekjogok nem elvont fogalmak, hanem a mindennapi élet részei: arról szólnak, hogy a gyerekek jól legyenek, meghallgassák őket és megkapják a fejlődésükhöz szükséges támogatást. Hisznek abban, hogy a gyerekjogok nem elméleti kérdések, hanem a mindennapi döntések részei. Gyerekekért tenni csak velük együtt érdemes.

A KPMG támogatása: hárommillió forintos pénzadomány, valamint stratégiai és üzleti működési tanácsadás, elsősorban a hatásmérés területén.

Nők a Nőkért Egyesület az Erőszak Ellen

https://nane.hu/

Az idén harmincegy éve tevékenykedő NANE Egyesület működésének elsődleges meghatározója: az integritás és a hitelesség. A NANE politikai pártoktól független, non-profit és közhasznú szervezet, ami folyamatos kapcsolatot tart fenn a célcsoportjával. Az érintetteket egyenlő partnerként kezeli és valamennyi tevékenységét az erőszaktúlélő nők és gyerekek igényeire szabja, illetve az aktuális szükségleteik alapján fejleszti. A NANE működését az érintettek érdekeit priorizáló, szigorú etikai irányelvek határozzák meg, alapelvei az érintettekkel folytatott munka tapasztalataiból, valamint a három évtizedre kiterjedő, nemzetközi, nők elleni erőszak mozgalom tudásanyagából építkeznek.

A KPMG támogatása: hárommillió forintos pénzadomány, valamint jogi tanácsadás, elsősorban a belső szabályzatok, alapszabály áttekintése, ellenőrzése.

Mars Autistákért Alapítvány

Mars Autistákért Alapítvány

https://marsalapitvany.hu/

Missziójuk az autista gyerekeket nevelő családok segítése. Az ellátórendszer még ma sem tökéletes, de az autista gyereknek szakmai támogatást, fejlesztést találni már nem lehetetlen. A családok támogatása viszont még mindig nem megoldott. Az autista gyereket az a szülő tudja jól segíteni, aki megérti az autizmust, a saját gyermekét és azt, hogy ő nem tehetetlen kiszolgáltatottja a helyzetnek, hanem vannak eszközei, amivel változtatni tud. Az alapítvány esszenciája, hogy baráti és szakmai kapcsolatokra építkezett. Határozott misszióval indult el, amiről nem szeretnének letérni. Csak olyan programot indítanak el, ami a misszióba beleillik. Ezen túl nagyon fontos számukra a fenntarthatóság, a minőség és a hitelesség mind a kommunikációnkban, mind a szakmai tartalomban.

A KPMG támogatása: hárommillió forintos pénzadomány, valamint stratégiai és üzleti működési tanácsadás, stratégiai akcióterv kidolgozása.

Szakmai tanácsadással és anyagi támogatással segíti a KPMG Magyarország

A tavasz nemcsak EU-s szinten hoz változásokat a fenntarthatósági jelentések terén, hanem hazai szinten is számos jelentős újítás és módosítás várható a 2023 év vége óta folyamatosan fejlődő magyar fenntarthatósági és ESG szabályozásban. Ennek részeként a magyar kormány 2025. május 13-án két törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé a hazai fenntarthatósági szabályozás továbbfejlesztése érdekében.

Az első, a számviteli törvény módosítása, az „Omnibusz” fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó halasztásával áll összefüggésben, amely az Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatban szerepel.

A módosítás az EU-s szinten már elfogadott „stop the clock” rendelkezés hazai jogba való átültetése, miszerint az úgynevezett második és harmadik hullámba tartozó vállalatoknak további két év áll rendelkezésükre a törvényben szereplő fenntarthatósági jelentés elkészítésére.

A második, a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatamely magába foglalja az ESG törvény[1] módosítási javaslata

A vállalkozásokat érintő kötelezettségeket illetően a következők a főbb változások:

Módosulhat az ESG törvény alanyi hatálya

jelenlegi szabályok szerint a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már az idei évben el kell készíteniük ESG beszámolójukat a megelőző üzleti évről és meg kell azt küldeniük az SZTFH felé, illetve nyilvánossá kell tenniük honlapjukon az ESG törvény és végrehajtási rendeletei által elvárt rendben, míg a többi nagyvállalatnak a jövő évben szükséges ezt megtennie. Ez utóbbi csoportba tartozók köre ugyanakkor változni fog a módosítási javaslat szerint, hiszen azon nagyvállalkozások fognak az ESG törvény hatálya alá tartozni, amelyeknek az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján főtevékenysége a törvény által meghatározott ágazatokba sorolható, és a mutatóértékei meghaladják a következő határértéket: az éves nettó árbevétel a 90 milliárd forintot, valamint az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

A javaslat a fentiek alapján a következő ágazatokban működő vállalatok számára keletkeztet jelentési kötelezettséget, abban az esetben, ha átlépik az előbb bemutatott határértéket:

  • Vegyi anyag, termék gyártása
  • Gyógyszergyártás
  • Gumi-, műanyag termék gyártása
  • Nemfém ásványi termék gyártása
  • Fém alapanyag gyártása
  • Fémfeldolgozási termék gyártása
  • Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
  • Villamos berendezés gyártása
  • Gép, gépi berendezés gyártása
  • Közúti jármű gyártása
  • Egyéb jármű gyártása
  • Bútorgyártás
  • Egyéb feldolgozóipari tevékenység
  • Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, karbantartása, üzembe helyezése
  • Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
  • Nagykereskedelem
  • Kiskereskedelem
  • Szárazföldi, csővezetékes szállítás
  • Vízi szállítás
  • Légi szállítás
  • Távközlés
  • Információtechnológiai szolgáltatás
  • Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és egyéb információs szolgáltatási tevékenységek
  • Pénzügyi szolgáltatás (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység)
  • Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)
  • Pénzügyi, biztosítási kiegészítő tevékenységek

Végül, de nem utolsó sorban fontos változás az alanyi kört illetően, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások -hasonlóan a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő mikrovállalkozásokhoz- kikerülnek az ESG törvény hatálya alól.

Átmeneti rendelkezések

Jelentős változásként értékelhető továbbá, hogy ami a kötelezett vállalatok a 2024. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolójukat illeti, nem kötelesek tanúsítást lefolytatni. A törvényben foglalt előírások betartásáért, az ESG beszámoló megfelelőségéért és elfogadásáért az ügyvezetés fog felelni. A 2024-2026-os üzleti években elkészült ESG beszámolót és az ahhoz kapcsolódó tanúsítványt nem kell elküldeni az SZTFH részére. A módosítás szerint továbbá ugyanebben az időszakban a vállalatoknak nem szükséges nyilvánosan mindenki számára elérhetővé tenniük a honlapjukon a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolót, azaz, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését; a vállalkozásnál felmerülő ESG kockázatokat és lehetőségeket; az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokat; illetve az elkészített társadalmi felelősségvállalási stratégiát.

Ezen változtatások nem jelentik a teljes ESG beszámolókészítési feladat halasztását, csak a tanúsítási és közzétételi elvárások kerülnének eltolásra.

A lényegesség elvével, a kérdőívekkel és a kockázatkezelési rendszerekkel kapcsolatos változások

Változik a lényegesség elve, mely a jelenleg hatályos szabályokat kiegészíti azzal, hogy egyértelművé teszi, hogy az ESG beszámoló részeként kell a vállalkozásoknak megfelelő információkat nyilvánosságra hozni a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről.

Fontos változás a hazai KKV szektor tehermentesítése szempontjából, hogy 2027. június 30-ig

  • mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, valamint a mikro- vagy kisvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget, illetve
  • a középvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

Emellett módosulnak annak a feltételei, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet a magyar KKV-kat ESG adatszolgáltatásra kérni. 2027. június 30-ig csak középvállalkozásoktól lehet ilyen jellegű adatokat kérni, velük kapcsolatban a szabályok a következőképpen alakulnak:

  • Az ESG adatszolgáltatás igénylést megelőzően az igénylő nyilatkozattételre hívja fel a középvállalkozást arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.
  • Ha a beszállító középvállalkozás rendelkezik ilyen ESG minősítéssel azt a szállítói kérdőív helyett megküldheti az igénylő számára, melyet a kérdőívre adott válaszok helyett kell a saját kockázatkezelési rendszerében alkalmaznia; azonban
  • ha a beszállító nem rendelkezik ilyen minősítéssel, vagy nem küldi meg az igénylő részére, ebben az esetben az igénylő szállítói kérdőívet küldhet a részére.

Az előbbi módosuló bekezdések 2027. július 1-től még egyszer változni fognak, mely által a középvállalkozásokra vonatkozó szabályok ki fognak terjedni a mikro- és kisvállalkozásokra is. Ettől az időponttól a fentiek értelmében tehát, már lehet mikro- és kisvállalkozásoktól is ESG adatszolgáltatást kérni, azonban ez a kör ezután sem vállalhat kötelezettséget ilyen adatszolgáltatás teljesítésére, míg a középvállalkozások igen.

A korrekciós intézkedések sikertelensége esetére két új változással is kell kalkulálni:

  • ezentúl nem lesz kötelező a vállalkozásnak a beszállítóval fennálló szerződéses viszonyának megszüntetése, ugyanakkor a módosítás után is megmarad ennek a lehetősége a vállalkozás döntése szerint. Továbbá,
  • a korábbi 3 hónap helyett csak 30 napig köteles a vállalkozás szüneteltetni az üzleti kapcsolatot közvetlen szállítójával a korrekciós intézkedések sikertelensége esetén. Egy ilyen intézkedés várhatóan csak rövidebb ideig fennálló, és könnyebben áthidalható fennakadást okozhat egy vállalkozás beszerzési folyamatában, ha a beszállítóra vonatkozóan hozott korrekciós intézkedések sikertelenek bizonyulnának.
ESG tanácsadókkal és ESG tanúsítókkal összefüggő módosítások

A módosítási javaslat tartalmaz még újdonságokat az ESG tanácsadókkal és ESG tanúsítókkal összefüggésben is, a módosító javaslat elfogadása esetén az SZTFH a továbbiakban csak az ESG tanácsadók vonatkozásában végez akkreditálási tevékenységet, míg az ESG tanúsítók akkreditálása a Nemzeti Akkreditáló Hatóság feladata lesz. Ugyanakkor az SZTFH feladata marad az ESG tanúsítókról szóló névjegyzék vezetése. Az előbbieken túl kiegészítésére került, hogy milyen információkat fog tartalmazni a tanúsítókról szóló névjegyzék, és pontosan milyen feltételei lesznek a nyilvántartásba vételnek, de ezen a területen még várható a Kormány rendelete, amely szabályozza az ESG tanúsítók akkreditálásának konkrét – szakmai – követelményeit, illetve az SZTFH Elnökének a rendelete is a nyilvántartásba vétel egyéb feltételeiről.

Következő lépések

Fontos leszögezni, hogy az Országgyűlés törvényalkotási eljárása során a fent bemutatott pontok kisebb-nagyobb mértékben változhatnak.  A parlament információs rendszerében egyelőre az látszik, hogy normál rendben tervezik tárgyalni a fent bemutatott módosításokat, mely azonban így is, jó eséllyel elfogadásra kerülhet még a tavaszi ülésszak vége előtt. A cikkünkben bemutatott módosítási javaslatok a kihirdetést követő napon léphetnek hatályba a megismert rendelkezések alapján – a kivételeket dátummal jeleztük a szövegben.


[1] ESG törvény alatt a cikkben a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvényre hivatkozunk.

 

 

 

 

 

A Nemzeti Mobilfizetési Rendszer bevezetése valódi win-win helyzetet teremtett: nemcsak a vállalatok közötti és fogyasztói kapcsolatok váltak gördülékenyebbé, hanem általa a fenntarthatóság és a gazdasági versenyképesség is új lendületet kapott. A 2014-ben indult országos rendszer, amely kezdetben a parkolás és úthasználat elektronikus fizetését tette lehetővé, mára egy komplex digitális ökoszisztémává fejlődött. Jelenleg 144 szolgáltató és 56 viszonteladó működik együtt benne, több millió ügyfelet kiszolgálva, fenntartható módon.

A platform dinamikus fejlődését jól mutatja, hogy éves szinten átlagosan 35%-os növekedéssel a forgalom tíz év alatt közel húszszorosára nőtt, miközben a tranzakciók száma több mint nyolcszorosára, 8,5 millióról 73 millióra emelkedett. A pandémiát követően a rendszer nemcsak visszatért a korábbi stabil növekedési pályára, hanem ugrásszerű bővülést mutatott minden kulcsmutatóban: felhasználószámban, tranzakciószámban és forgalomban egyaránt. A szolgáltatási kör is jelentősen bővült: 2019-ben indult el a Közlekedési Mobiljegy, amely mára a teljes platform forgalmának és tranzakciószámának mintegy harmadát adja. Gyors, országos bevezetésével kulcsszerepet játszott a járványhelyzet idején a közösségi közlekedés zökkenőmentes, készpénzmentes használatában.

Digitális infrastruktúra, mérhető előnyök

A platform nemcsak a papíralapú adminisztráció kiváltásával járul hozzá a fenntarthatósághoz, hanem jelentős költségmegtakarítást és hatékonyságnövekedést is biztosít a szolgáltatók számára. Az automatizált folyamatok és az adatalapú döntéshozatal révén csökkennek az adminisztratív terhek, gyorsabbá válik az ügyfélkiszolgálás, javul az ügyfélélmény. A rendszer statisztikai adatai nemcsak ellenőrzésre, hanem működéstámogatásra és pénzügyi tervezésre is kiválóan alkalmasak.

Inkluzivitás és környezeti hatás

A digitális platform alacsony belépési küszöbének köszönhetően széles társadalmi rétegek számára teszi elérhetővé a korszerű megoldásokat, ezzel támogatva a pénzügyi és technológiai edukációt. A 7 millió ügyfél elérése azt mutatja, hogy egyre többen részesülnek a digitális szolgáltatások előnyeiből. A környezeti hatás is jelentős: a 10 év alatt lebonyolított 400 millió tranzakció révén 23 ezer tonna CO₂-egyenérték megtakarítás valósult meg a készpénz- és papíralapú megoldások kiváltásával.

A jövő digitális üzleti modellje

A platform elmúlt tíz éve jól mutatja, hogyan válhat a technológiai fejlődés a fenntartható gazdasági növekedés motorjává. A rendszer nemcsak a felhasználók mindennapjait tette egyszerűbbé és hatékonyabbá, hanem kézzelfogható módon járult hozzá a környezeti terhelés csökkentéséhez is. A jövőben további innovációk és szolgáltatásbővítések révén a platform még erőteljesebben támogathatja a partnerek versenyképességét, miközben új szintre emeli a digitális ügyfélélményt és a fenntarthatósági célok elérését.

Nemzeti Mobilfizetési Zrt.

 

803 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Budapesti Közművek

A Budapesti Közművek egy újabb sikeres pályázat segítségével tesz a zöldebb és fenntarthatóbb távfűtésért. A geotermikus energiával termelt hő zuglói távfűtésbe való betáplálásával javulni fog az érintett terület levegőminősége, az elmaradó üvegházhatású gázkibocsátás pedig hozzájárul a globális klímavédelemhez. A projekt a Nemzeti Energiastratégia, valamint a Nemzeti Energia- és Klímaterv céljainak megvalósításához, a földgázimport csökkentéséhez, így Magyarország energiafüggetlenségéhez is közelebb viszi hazánkat.

Az SM06-GEO jelű, „Geotermikus energiaforrások táv- és településfűtéshez” című program keretében a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. mint pályázó és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége, mint civil partnere sikeresen nyújtott be pályázatot a Svájci Magyar Együttműködési Programhoz kapcsolódóan. A projekt a Budapesti Közművek beruházásában a Svájci Alap támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg.

Az elnyert vissza nem térítendő támogatás összege 803.692.018 forint.

A pályázat fő célja a Budapesti Közművek által nyújtott távhőszolgáltatás zöldítése, hatékonyságának és fenntarthatóságának további javítása a geotermikus energia távfűtésbe bevonása által a zuglói távhőkörzetben.

A beruházás keretében a Budapesti Közművek a X. kerület Fehér úton korábban létesített geotermikus kút kihasználtságának növelését valósítja meg, a geotermikus energiaforrás zuglói távhőkörzetre történő csatlakoztatásával. Ennek érdekében a projekt keretében a Budapesti Közművek beruházásában egy 480 méter hosszúságú távhővezeték-pár létesül, melyen keresztül a zöld távhő a zuglói intézményi ügyfelekhez jut el.

A projekt eredményeként a geotermikus energiatermelés a tevékenység megkezdése előtti állapothoz képest a beruházással 31.898 GJ/év mennyiséggel nő. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának éves csökkenése 1 239 tonna lesz. A projektzárás tervezett időpontja: 2027.05.31.

A megvalósuló projekt révén a fővárosi távhőszolgáltatás közelebb kerül az Európai Unió és Magyarország által célul tűzött „hatékony távfűtés” megvalósításához.

  1. május 16.

Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.

 

 

A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., mint a legnagyobb hazai környezetvédelmi szolgáltató cég, szennyvízelvezetési és -tisztítási alapfeladatokat lát el. Emellett a vállalat küldetésének tekinti, hogy tevékenységével élen járjon a környezetbarát technológiák és fejlesztések meghonosításában. Palkó György, vezérigazgató által irányított vállalat ma már alapfeladatán kívül víz- és levegőtisztaság-védelemmel, hulladékgazdálkodással, sőt bioenergia előállításával is foglalkozik.

A társaság tevékenysége során törekszik arra, hogy a természeti erőforrásokkal folyamatosan és gondosan, felelősen gazdálkodjon, különös tekintettel a klímaváltozás elleni harcra, a környezetszennyezés csökkentésére, a biológiai sokféleség fenntartására és a lakosság jó közérzetének javítására. Környezetvédelmi vezetési rendszerüket az Eco-Management and Audit Scheme (EMAS), az Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerének előírásai alapján építették ki.

A vállalat Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepén 2005-ben Magyarországon elsőként kezdte meg működését a különféle magas szervesanyagtartalmú hulladékok fogadására és feldolgozására szolgáló hulladékhasznosító technológiai egységük, melynek segítségével megvalósítható ezen hulladékok ko-fermentációja, azaz a szennyvíz iszappal együtt történő hasznosítása. Az európai viszonylatban is jelentős környezetvédelmi beruházásnak köszönhetően ezzel a technológiával előállított zöldenergia jelentős mértékben hozzájárul a tisztítótelepek energiahatékony módon történő üzemeltetéséhez.

A társaság elkötelezett munkatársaik, mint legfőbb értékeik védelme mellett és elvárják üzleti partnereiktől, hogy ezen elkötelezettségüket kövessék, és tiszteletben tartsák saját alkalmazottaik jogait. 2020 óta működtetnek Etikai kódexet, amelybe értékeiket és etikai normáikat rögzítették munkatársaik és külsős partnereik vonatkozásában, s amelyek a társaság vállalatirányításának fő irányvonalát is adják.

A társaság egyetért azokkal az értékekkel, amelyeket a BCSDH képvisel. Úgy vélik, a tagság a változó gazdasági és környezeti elvárások hálójában további értékteremtő hatást közvetíthet a vállalat számára, valamint találkozási és értékteremtő együttműködési lehetőségeket kínál olyan felelős vállalatvezetőkkel, akik szintén elkötelezettek a fenntarthatóság témája iránt.