A tavasz nemcsak EU-s szinten hoz változásokat a fenntarthatósági jelentések terén, hanem hazai szinten is számos jelentős újítás és módosítás várható a 2023 év vége óta folyamatosan fejlődő magyar fenntarthatósági és ESG szabályozásban. Ennek részeként a magyar kormány 2025. május 13-án két törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé a hazai fenntarthatósági szabályozás továbbfejlesztése érdekében.
Az első, a számviteli törvény módosítása, az „Omnibusz” fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó halasztásával áll összefüggésben, amely az Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatban szerepel.
A módosítás az EU-s szinten már elfogadott „stop the clock” rendelkezés hazai jogba való átültetése, miszerint az úgynevezett második és harmadik hullámba tartozó vállalatoknak további két év áll rendelkezésükre a törvényben szereplő fenntarthatósági jelentés elkészítésére.
A második, a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat, amely magába foglalja az ESG törvény[1] módosítási javaslata
A vállalkozásokat érintő kötelezettségeket illetően a következők a főbb változások:
Módosulhat az ESG törvény alanyi hatálya
A jelenlegi szabályok szerint a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már az idei évben el kell készíteniük ESG beszámolójukat a megelőző üzleti évről és meg kell azt küldeniük az SZTFH felé, illetve nyilvánossá kell tenniük honlapjukon az ESG törvény és végrehajtási rendeletei által elvárt rendben, míg a többi nagyvállalatnak a jövő évben szükséges ezt megtennie. Ez utóbbi csoportba tartozók köre ugyanakkor változni fog a módosítási javaslat szerint, hiszen azon nagyvállalkozások fognak az ESG törvény hatálya alá tartozni, amelyeknek az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján főtevékenysége a törvény által meghatározott ágazatokba sorolható, és a mutatóértékei meghaladják a következő határértéket: az éves nettó árbevétel a 90 milliárd forintot, valamint az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.
A javaslat a fentiek alapján a következő ágazatokban működő vállalatok számára keletkeztet jelentési kötelezettséget, abban az esetben, ha átlépik az előbb bemutatott határértéket:
- Vegyi anyag, termék gyártása
- Gyógyszergyártás
- Gumi-, műanyag termék gyártása
- Nemfém ásványi termék gyártása
- Fém alapanyag gyártása
- Fémfeldolgozási termék gyártása
- Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
- Villamos berendezés gyártása
- Gép, gépi berendezés gyártása
- Közúti jármű gyártása
- Egyéb jármű gyártása
- Bútorgyártás
- Egyéb feldolgozóipari tevékenység
- Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, karbantartása, üzembe helyezése
- Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
- Nagykereskedelem
- Kiskereskedelem
- Szárazföldi, csővezetékes szállítás
- Vízi szállítás
- Légi szállítás
- Távközlés
- Információtechnológiai szolgáltatás
- Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és egyéb információs szolgáltatási tevékenységek
- Pénzügyi szolgáltatás (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység)
- Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)
- Pénzügyi, biztosítási kiegészítő tevékenységek
Végül, de nem utolsó sorban fontos változás az alanyi kört illetően, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások -hasonlóan a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő mikrovállalkozásokhoz- kikerülnek az ESG törvény hatálya alól.
Átmeneti rendelkezések
Jelentős változásként értékelhető továbbá, hogy ami a kötelezett vállalatok a 2024. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolójukat illeti, nem kötelesek tanúsítást lefolytatni. A törvényben foglalt előírások betartásáért, az ESG beszámoló megfelelőségéért és elfogadásáért az ügyvezetés fog felelni. A 2024-2026-os üzleti években elkészült ESG beszámolót és az ahhoz kapcsolódó tanúsítványt nem kell elküldeni az SZTFH részére. A módosítás szerint továbbá ugyanebben az időszakban a vállalatoknak nem szükséges nyilvánosan mindenki számára elérhetővé tenniük a honlapjukon a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolót, azaz, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését; a vállalkozásnál felmerülő ESG kockázatokat és lehetőségeket; az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokat; illetve az elkészített társadalmi felelősségvállalási stratégiát.
Ezen változtatások nem jelentik a teljes ESG beszámolókészítési feladat halasztását, csak a tanúsítási és közzétételi elvárások kerülnének eltolásra.
A lényegesség elvével, a kérdőívekkel és a kockázatkezelési rendszerekkel kapcsolatos változások
Változik a lényegesség elve, mely a jelenleg hatályos szabályokat kiegészíti azzal, hogy egyértelművé teszi, hogy az ESG beszámoló részeként kell a vállalkozásoknak megfelelő információkat nyilvánosságra hozni a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről.
Fontos változás a hazai KKV szektor tehermentesítése szempontjából, hogy 2027. június 30-ig
- mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, valamint a mikro- vagy kisvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget, illetve
- a középvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.
Emellett módosulnak annak a feltételei, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet a magyar KKV-kat ESG adatszolgáltatásra kérni. 2027. június 30-ig csak középvállalkozásoktól lehet ilyen jellegű adatokat kérni, velük kapcsolatban a szabályok a következőképpen alakulnak:
- Az ESG adatszolgáltatás igénylést megelőzően az igénylő nyilatkozattételre hívja fel a középvállalkozást arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.
- Ha a beszállító középvállalkozás rendelkezik ilyen ESG minősítéssel azt a szállítói kérdőív helyett megküldheti az igénylő számára, melyet a kérdőívre adott válaszok helyett kell a saját kockázatkezelési rendszerében alkalmaznia; azonban
- ha a beszállító nem rendelkezik ilyen minősítéssel, vagy nem küldi meg az igénylő részére, ebben az esetben az igénylő szállítói kérdőívet küldhet a részére.
Az előbbi módosuló bekezdések 2027. július 1-től még egyszer változni fognak, mely által a középvállalkozásokra vonatkozó szabályok ki fognak terjedni a mikro- és kisvállalkozásokra is. Ettől az időponttól a fentiek értelmében tehát, már lehet mikro- és kisvállalkozásoktól is ESG adatszolgáltatást kérni, azonban ez a kör ezután sem vállalhat kötelezettséget ilyen adatszolgáltatás teljesítésére, míg a középvállalkozások igen.
A korrekciós intézkedések sikertelensége esetére két új változással is kell kalkulálni:
- ezentúl nem lesz kötelező a vállalkozásnak a beszállítóval fennálló szerződéses viszonyának megszüntetése, ugyanakkor a módosítás után is megmarad ennek a lehetősége a vállalkozás döntése szerint. Továbbá,
- a korábbi 3 hónap helyett csak 30 napig köteles a vállalkozás szüneteltetni az üzleti kapcsolatot közvetlen szállítójával a korrekciós intézkedések sikertelensége esetén. Egy ilyen intézkedés várhatóan csak rövidebb ideig fennálló, és könnyebben áthidalható fennakadást okozhat egy vállalkozás beszerzési folyamatában, ha a beszállítóra vonatkozóan hozott korrekciós intézkedések sikertelenek bizonyulnának.
ESG tanácsadókkal és ESG tanúsítókkal összefüggő módosítások
A módosítási javaslat tartalmaz még újdonságokat az ESG tanácsadókkal és ESG tanúsítókkal összefüggésben is, a módosító javaslat elfogadása esetén az SZTFH a továbbiakban csak az ESG tanácsadók vonatkozásában végez akkreditálási tevékenységet, míg az ESG tanúsítók akkreditálása a Nemzeti Akkreditáló Hatóság feladata lesz. Ugyanakkor az SZTFH feladata marad az ESG tanúsítókról szóló névjegyzék vezetése. Az előbbieken túl kiegészítésére került, hogy milyen információkat fog tartalmazni a tanúsítókról szóló névjegyzék, és pontosan milyen feltételei lesznek a nyilvántartásba vételnek, de ezen a területen még várható a Kormány rendelete, amely szabályozza az ESG tanúsítók akkreditálásának konkrét – szakmai – követelményeit, illetve az SZTFH Elnökének a rendelete is a nyilvántartásba vétel egyéb feltételeiről.
Következő lépések
Fontos leszögezni, hogy az Országgyűlés törvényalkotási eljárása során a fent bemutatott pontok kisebb-nagyobb mértékben változhatnak. A parlament információs rendszerében egyelőre az látszik, hogy normál rendben tervezik tárgyalni a fent bemutatott módosításokat, mely azonban így is, jó eséllyel elfogadásra kerülhet még a tavaszi ülésszak vége előtt. A cikkünkben bemutatott módosítási javaslatok a kihirdetést követő napon léphetnek hatályba a megismert rendelkezések alapján – a kivételeket dátummal jeleztük a szövegben.
[1] ESG törvény alatt a cikkben a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvényre hivatkozunk.