Így kommunikálhatunk magabiztosabban a munkahelyünkön

A munkahelyi önérdek-érvényesítés egyik kulcsa a magabiztos fellépés a megfelelő kommunikációs stílus megválasztásával, amelyben szakmai hozzáértésünkön túl asszertivitásunk is nagy segítséget jelenthet. De mit is takar ez a képesség, milyen előnyökkel járhat, és mire kell odafigyelni alkalmazásakor?

Az asszertivitás egy olyan viselkedésforma, amely segít magabiztosnak maradnunk nehéz szituációkban, általa megfelelően kezelhetjük az összetettebb, érzelmileg terheltebb kommunikációs helyzeteket is. Ez egy tanulható, folyamatosan fejleszthető készség: néhány főbb jellemzőjének elsajátításával szakmai környezetünkben és azon kívül is hatékonyabban kommunikálhatunk majd.

Az asszertivitás jelentése.

A pszichológiai ismeretek szélesebb körű elterjedésével és a kommunikációs tréningek előretörésével az asszertivitás tudatos alkalmazása egyre jellemzőbb igény a magánéletben és a munkában is. Az asszertív kommunikáció azt jelenti, hogy tisztán és egyértelműen fejezzük ki önmagunkat, a sajátunk mellett figyelembe vesszük a másik fél szempontjait is, illetve képesek vagyunk kiállni az álláspontunk mellett anélkül, hogy passzívak vagy agresszívak lennénk. Passzív viselkedés esetén hajlamosak vagyunk mások érdekeit a sajátunk elé helyezni annak érdekében, hogy kerüljük a konfliktusokat, ezzel szemben azok, akik agresszívan kommunikálnak, kiállnak ugyan saját magukért, de sok esetben nem veszik kellően figyelembe a többiek álláspontját. Támadó hangnemet alkalmazva nem megegyezésre törekednek, hanem elsősorban saját érdekeik érvényesítését tartják szem előtt.

Az asszertivitás korlátai.

Bár az asszertív kommunikáció számos helyzetben segítségünkre lehet, fontos, hogy a megfelelő helyzetben és módon használjuk. Előfordulhatnak olyan szituációk, amikor egy másik kommunikációs stílus célravezetőbb: egy krízishelyzetben például az asszertivitás teljes kibontakoztatásával időt veszíthetünk (itt sokszor gyors, határozott döntésekre van szükség).

Az asszertivitás nem megfelelő alkalmazása, bizonyos elemeinek túlzásba vitele is problémát jelent: ha továbbra is saját érdekeink érvényesítése a fő motivációnk, hiába tesszük ezt az asszertivitás álarca mögött – ennek klasszikus frázisaiba kapaszkodva –, ez a kommunikációs helyzet attól még ugyanúgy rólunk szól. Próbáljunk empatizálni a másik féllel és kritikusan tekinteni önmagunkra is – így nagyobb eséllyel tudjuk az asszertivitás egy olyan rétegét elérni az adott vállalati kultúrában, kommunikációs helyzetben, amely már túlmutat a stílus felszínes alkalmazásán, „menedzsment klisé” jellegén, és valódi eredményeket hoz.

A megoldásorientált kommunikáció előnyei a munkahelyen.

Asszertív kommunikáció esetén egy mindenki számára elfogadható megoldásra törekszünk, amely pozitív hatással lehet a közös munkára, megkönnyítheti a hosszú távú együttműködést feszültebb szituációkban is, így csökkenthetjük általa a mindennapi stresszt. Ha ezt a módszert választjuk, akkor nemcsak saját érdekeinket tudjuk érvényesíteni, de el tudjuk fogadni mások véleményét is, és képesek lehetünk feltárni a vitás helyzetek valódi okait. A megoldásorientált kommunikáció a kölcsönös tiszteleten és a diplomatikus érdekegyeztetésen alapul, amelynek célja egy ’win-win’ állapot elérése: a nyílt, őszinte és tiszteletteljes stílus eredményeként nagyobb eséllyel születik egy mindenki számára megfelelő vagy legalábbis elfogadható döntés.

Így fejleszthetjük asszertivitásunkat.

Kommunikációs szokásaink tudatos formálásával hatékonyabban képviselhetjük magunkat a munkahelyünkön:

• Egyértelműen mondjuk el álláspontunkat, nyíltan és a helyzethez mérten őszintén kommunikáljunk másokkal.
• Alakítsuk tudatosan a hangsúlyainkat, hanghordozásunkat, hangerőnket, hiszen nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hogyan tesszük ezt: normál hangerőn, határozottan, de az agresszivitást kerülve fogalmazzuk meg mondanivalónkat. A kommunikációs helyzetet megelőzően igyekezzünk nyugodt érzelmi állapotba kerülni, és később is uralkodni az esetleges kilengéseken. Fontos elkülöníteni a bennünk zajló érzelmi folyamatokat, általunk ismert információkat attól, amit a partnerünk láthat, érzékelhet ebből.
• Arra is figyeljünk, hogy a testbeszédünk összhangban legyen a mondanivalónkkal, így nem zavarjuk össze a másik felet azzal, hogy mást mondunk, mint amit nonverbálisan jelzünk magunkról. Nézzünk a partnerünk szemébe, húzzuk ki magunkat és igyekezzünk elfedni annak a jeleit, hogy esetleg zavarban vagyunk a másik jelenlétében.
• Amikor megszólalunk, tényeket közöljünk, ne feltételezések alapján mondjunk véleményt, és ne is ítélkezzünk. Érdekeinket úgy próbáljuk érvényesíteni, hogy közben a körülményekhez képest tárgyilagosak maradunk.
• Gyakoroljunk minél többet! Az asszertivitás tanulható viselkedésforma, rendszeres alkalmazásával idővel természetesebbé válik majd számunkra.

Tippek a magabiztosabb munkahelyi fellépésért.

Munkánk során a magabiztos fellépés kulcsfontosságú, hiszen ezzel tudjuk alátámasztani hitelességünket, megfelelően prezentálni szakmai ismereteinket. Sokszor okozhat azonban nehézséget, hogy a munkahelyünkön különböző kommunikációs stílust használó kollégákkal kell együtt dolgoznunk, és míg egy agresszív stílusú kollégával szemben nehezebb érvényre juttatni az akaratunkat, addig egy passzív viselkedést választó akár minket is tarthat agresszívnek. Éppen ezért fontos, hogy az adott környezetben rátaláljunk arra a stílusra, ami a helyzettől függően leginkább hozzájárulhat céljaink megvalósításához.

Néhány tanács segítségével a legtöbb helyzetben magabiztosabbnak tűnhetünk:

• Legyünk szakmailag naprakészek, a felmerülő projektek kapcsán felkészültek, hiszen a tényekkel még a legagresszívebb kommunikációs stílusú kollégákat is könnyebben meggyőzhetjük egy vita során.
• Járjunk utána az adatoknak egy-egy konfrontációra készülve. Ha tudjuk azt, hogy egy nehéz megbeszélés vár ránk, akkor a legapróbb részletekig készüljünk fel, hogy megfelelően tudjunk érvelni az álláspontunk mellett és ne legyen könnyű zavarba hozni minket.
• Legyünk tisztában az erősségeinkkel, hiszen egy-egy vitás helyzetben hasznos lehet, ha ezekre próbálunk inkább támaszkodni, és ne engedjünk, hogy partnerünk olyan irányba vigye el a beszélgetést, amely a kevésbé előnyös tulajdonságainkat, esetleges hiányosságainkat helyezheti előtérbe.
• Legyünk nyitottak a visszajelzésekre, és vegyük figyelembe a többiek visszacsatolását, rólunk alkotott képét. Egy-egy kritikusabb, de alapvetően konstruktív célú megjegyzés élét elvehetjük azzal, hogy megfelelően fogadjuk ezeket: ha odafigyelünk a tartalomra, de szemmel láthatóan nem esünk kétségbe a visszajelzéstől, mi magunk nem tesszük a kelleténél „drámaibbá” a helyzetet, sokkal pozitívabb hangulatban hagyhatjuk el a szituációt.
• Saját véleményünket, mások számára adott visszacsatolásainkat építő módon fogalmazzuk meg, ne kritizálni akarjunk és ne csak a hibát keressük, hanem inkább segítsük mások fejlődését és motiváljuk őket, próbáljunk empatikusak lenni kollégáinkkal.