Az ESG jelentéstétel fejlődése
Kétségtelen, hogy manapság a fenntarthatóság a siker kulcsfontosságú tényezőjévé vált az üzleti életben. Ez a tendencia a magyar vállalatok körében is kibontakozni látszik. Pozitív elmozdulásnak tudható be, hogy a pandémia visszaszorításával, a hazai szférában is újra előtérbe kerültek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (vagyis ESG) kérdések, ami
természetesen a BCSDH tagok számának kibővülésében is megmutatkozik. Ezzel párhuzamosan a vállalati fenntarthatóság és az ESG beszámolók iránt is megnövekedett a kereslet. Fontosnak tartjuk, hogy a vállalatok tisztában legyenek az ESG jelentéstételi környezet fejlődésével és a jövőben várható trendekkel.
Az ESG magyar piacon észlelhető felértékelődésében több mozgatórugó is szerepet játszik. Egyfelől érezhető, hogy az érintettek – legyen szó akár alkalmazottakról, vásárlókról vagy befektetőkről – preferenciái egyre inkább az olyan vállalatok felé tolódnak el, amelyek képesek pozitív eredményeket felmutatni mind a gazdaságilag fenntartható nyereségesség, mind a
környezeti és társadalmi hatásuk tekintetében. Vagyis döntéseikhez többet követelnek a tradicionális pénzügyi mérőszámoknál, ezzel nyomást gyakorolva a vállalatokra, hogy átláthatóbbak legyenek beszámolójuk során. Másfelől a változó piaci igények mellett nem szabad megfeledkezni a szabályozói környezetről sem, ugyanis az ESG jelentéstétel globálisan is prioritássá vált. Ezt támasztják alá az Európai Unióban és az USA-ban megjelenő és fokozatosan szigorodó rendeletek. A hazai piac számára elsősorban az EU-s szabályok ismerete a legfontosabb, és a legsürgetőbb is, ugyanis a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó új standardizált irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting
Directive) várhatóan 2024. január 1-jén lép hatályba, véget vetve a jelenleg igen változatos, nemzetközileg alkalmazott beszámolói keresztrendszerek sokaságának, és ami még fontosabb, hogy az eddig önkéntes ESG jelentéstételt egy sokkal szélesebb kör számára kötelező érvényűvé teszi.
ESG keretrendszerek
Az elmúlt két évtized során tapasztalt növekvő piaci igény – komolyabb szabályozás hiányában – számos „magánstandard” elterjedéséhez vezetett. A klasszikus, több tematikán átívelő keretrendszerek közé tartozik a Global Reporting Initiative (GRI), amely megalakulása óta még mindig aktívan és az egyik legszélesebb körben használt módszertan. Ide sorolható még az Egyesült Államokban megalakult Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és az Egyesült Királyságban létrejött International Integrated Reporting Council (IIRC). Ezzel szemben az úgynevezett „single issue” standardok közé tartozik a Climate Disclosure Standards Board (CDSB), a Task Force on Climate-Related Financial Disclosures (TCFD) és a Carbon Disclosure Project (CDP), amelyek fókusza, nevéből adódóan, elsősorban a környezeti pillérre, ezen belül is a klímavédelmi kockázatokra összpontosul. Az ESG keretrendszerek körében év elején fontos változás következett be, ugyanis a SASB és az IIRC, számos más standarddal egyesülve, létrehozta az International Sustainability Standards Boardot (ISSB). Ez a
nagyszabású összeolvadás pedig az mutatja, hogy az ESG keretrendszerek konszolidációjára globális szinten is nagy az igény.
Ezzel párhuzamosan a GRI továbbra is megőrizte az élvonalbeli szerepét. A tavalyi évben a standardok megújításával és új iparág-specifikus szabványokkal jelentkezett, sőt az ISSB-vel együttműködve a két szervezetet közös célul tűzte ki a szabványalkotási tevékenységek összehangolásást. Ezenfelül a nemrég nyitott brüsszeli irodájuk arra enged következtetni, hogy a GRI az EU-val történő kooperáció további elmélyítésére is törekszik. A GRI jelentősége tehát még mindig megkérdőjelezhetetlen, ismerete és alkalmazása a vállalatok számára mindenképp előnyt jelent.
CSRD
Ahogy már korábban említettük, az Európai Unióban is megjelent a standardizációra vontakozó igény. A CSRD életbe lépésével pedig számos új kötelezettséget ró a vállalatokra, amelyekkel fontos lesz tisztában lenni, ugyanis az új rendelet több pontban is eltér a jelenleg hatályban lévő Nem Pénzügyi Jelentési Irányelvtől (Non-Financial Reporting Directive – NFRD):
- Kiterjeszti beszámolói kötelezettséget az összes nagyvállalatra és tőzsdén jegyzett társaságra (a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozások kivételével);
- Kötelezővé teszi a beszámolóban közzétett információkra és adatokra vonatkozó bizonyosságot (assurance);
- Részletesebb és pontosabb jelentéstételi követelményeket vezet be, és előírja a kötelező uniós fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (EU Sustainability Reporting Standards) szerinti jelentéstételt; – a szabványok kidolgozása már folyamatban van, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport („EFRAG”) felelőssége alatt.
- Előírja, hogy a vállalatok minden jelentett információt digitális, géppel olvasható formátumban tegyenek közzé.
(forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52021PC0189&from=EN)
Mindent egybevetve, az eddigi tapasztalataink és megfigyeléseink alapján kijelenthetjük, hogy az ESG beszámolói környezet kritikus mérföldkőhöz érkezett. Ahhoz, hogy a vállalatok megfeleljenek a megnövekedett információs igényeknek – mind a szabályozók, mind pedig az érintettek oldaláról – elengedhetetlen a minőségi és ellenőrizhető ESG adatok auditálható módon történő gyűjtésének minél előbbi megkezdése és jelentése, összehasonlítható, átlátható, hiteles és tanúsított beszámoló keretein belül. Az új rendelet hatályba lépéséig a felkészülésre ugyan van még idő, azonban az idei utolsó negyedév közeledtével fontos észrevenni, hogy már nem elég csak az érintettek változó igényeit kielégíteni, ha „jó vállalat” akarunk lenni, hanem az egyre szigorodó szabályozásnak is kötelező lesz megfelelni.
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!