Fehérjetermelés körforgásban
„Célunk, hogy egy minden eddiginél hatékonyabb és fenntarthatóbb takarmány előállítási rendszert hozzunk létre, mindezt pedig környezetkímélő technológiákkal valósítsuk meg. Azért fejlesztjük nap mint nap a folyamatainkat, hogy még inkább hozzájáruljunk a körforgásos biomassza alapú hazai gazdaság fejlődéséhez.”
Percze Rajmond, ügyvezető igazgató
Cég neve:
Agroloop Hungary Kft.
Megvalósítás éve:
2017
Célterületek:
Klímavédelem, klímaadaptáció, Körforgásos gazdaság
A program célja:
Az Agroloop Hungary Kft. célja, hogy csökkentse az európai fehérje kitettséget azáltal, hogy lokálisan elérhető, alacsony, de takarmány minőségű alapanyagokból készít etetőanyagot, amelyet egy légy lárvájának segítségével prémium minőségű takarmány fehérjévé és zsírrá alakít át. Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Ezek az alapanyagok értékes beltartalommal rendelkező gyakran ipari méretben keletkező melléktermékek. Az Agroloop felismerte a lehetőséget ezekben az erőforrásokban és körforgásos működésének köszönhetően bármiféle szennyezéstől mentesen képes újrahasznosítani ezeket.
A program intézkedései, vállalásai:
Jelenleg is több mint 20 millió eurós beruházással bővítjük Budapest határában a fekete katonalégy lárvatenyésztési és feldolgozási tevékenységünket. Körforgásos modellünkben a takarmány értéklánc alján található élelmiszeripari melléktermékeket etetjük meg rovarlárvákkal, majd a lárvákból prémium takarmány alapanyagokat állítunk elő a házi kedvenceknek és a haszonállatoknak. Mivel Magyarországon sok alma terem, ezért a gyümölcslégyártóknál sok préselési maradvány, gyümölcstörköly keletkezik. Ez nedves, nem áll el túl sokáig, ezért nem is szállítható túl messzire. Ugyanez igaz a kukorica másra nem használt részeire, vagy épp a búzakorpára, de ilyen alapanyag keletkezik még a csomagolt saláták előállításakor is, a rovaroknak például a káposzta torzsája vagy a saláták másra nem használt része is tökéletes. Ebből, a mások által már kidobandó vagy elégetendő „szerves melléktermékekből” kerül előállításra a biomassza, amivel a fekete katonalégy lárvákat etetjük. A lárvák gyorsan növelik a testtömegüket, automatizált rendszerben több ezer ládában elzártan növekednek, majd végül a kifejlett lárvák minden része és a melléktermékként keletkező komposzt (rovarürülék) is felhasználásra kerül. A prémium minőségű takarmányfehérje és olaj kiváló alapanyagot biztosít a kedvtelésből tartott állatok (kutyák, macskák) tápjaiba és a haszonállatok (sertés, baromfi) takarmányaiba. A lárvák virágföldszerű ürülékéből olyan komposzt készül, ami egyrészt alkalmas a kizsigerelt termőföld helyreállítására, másrészt a növények számára elengedhetetlen tápanyagokkal is szolgál. Ebben a rendszerben a forrásokat olyan hosszú ideig használjuk, amennyire csak lehet, minimalizáljuk a hulladékot és a szennyezést, és a termékek az életciklusuk végén újrahasznosításra, javításra vagy újrafeldolgozásra kerülnek.
A program hatása és eredménye:
Az átlagos haszonállat-tenyésztésből származó takarmányfehérjével ellentétben a rovarlárva tenyésztése és a belőlük készült alapanyagok azonos súlyra vetítve összehasonlíthatatlanul kisebb földfelületen és kevesebb víz felhasználásával tudnak megvalósulni, kisebb karbonkibocsátással. A rovarok hidegvérűek, ezért jelentősen kevesebb energiát használnak fel az életciklusuk során, így 1 kg kiváló minőségű alapanyag előállításához csupán 10 liter vízre van szükségük, míg például a szójatermelés vízlábnyoma 2000 l/kg, a sertéshúsé átlagosan 5500 l/kg, a vörös hús pedig elérheti a 16000 l/kg-ot is.
Kapcsolódó linkek:
Kapcsolódó kulcsszavak:
körforgásos gazdaság, rovarfehérje
