Mitől lesz fenntartható egy új épület?

A fenntarthatóság ma már nem csupán egy opcionális szempont az ingatlanfejlesztések során, hanem egyre inkább alapvető piaci és társadalmi elvárás. Jelen írásunkban az épületszintű fenntarthatósági szempontokra fókuszálunk. Az új épületek esetében különösen fontos, hogy a fejlesztők már a projekt legkorábbi szakaszában meghatározzák fenntarthatósági céljaikat és ezeket következetesen integrálják a tervezési, kivitelezési és üzemeltetési folyamatokba. Ebben nyújt strukturált és nemzetközileg elismert keretrendszert a BREEAM International New Construction minősítési rendszer, amely átfogó szemlélettel értékeli az épület környezeti és használói teljesítményét.

Fenntarthatósági szemlélet a projekt teljes életciklusa során

Előző cikkünkben a városrész szintű fejlesztések előkészítésénél mutattuk be, hogy milyen módon lehetséges már egy ilyen korai projektszakaszban is integrálni a fenntarthatósági elveket BREEAM Communities minősítés által. Természetesen épületszinten ez még inkább pontosítható, számszerűsíthető. Új épületek esetében szintén nagyon fontos az időben történő elköteleződés a fenntarthatósági célok mellett. Már a stratégia megfogalmazásakor érdemes legalább az általános célkitűzéseket megfogalmazni. Ehhez szintén jó keretrendszert tud adni egy nemzetközi épület minősítés. Új épületek esetében a brit BREEAM International New Construction minősítési rendszerhez fordulhatunk.

A BREEAM New Construction keretrendszer az építési projekt igényének megfogalmazásától kezdődően végig követi a tervezési fázisokat, a kivitelezést, műszaki átadást és végül az üzemebe helyezéssel zárul. Ezek mind meghatározó projekt szakaszok, melyeket egy adott témában előírt követelmény végig kísérhet vagy akár külön-külön például csak a kivitelezésre vonatkozóan ad előírást.

Gyakran találkozunk azzal a kérdéssel – amikor a Realisconhoz fordul egy ügyfél – hogy ha az épületének magas energetikai besorolása várható, akkor garantálható-e egy zöld épületminősítés megszerzése. Fontos kiemelni, hogy a fenntarthatóság nem csupán az alacsony energiafelhasználást jelenti, hanem egy ennél komplexebb szemléletmód. Az épület teljes életciklusára vetítve lehet vizsgálni többek között az anyagfelhasználást, szennyező anyagok kibocsátást, vízfogyasztást vagy hulladékkezelést.

Anyaghasználat, komfort és környezeti hatások

Az energiafogyasztásból keletkező üzemelési karbon mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a beépített karbon, amely az építőanyagok gyártáshoz és a kivitelezési folyamatokhoz kapcsolódó karbonkibocsátást is értékeli. Emiatt már a tervezéskor javasolt előnyben részesíteni vagy akár előírni a felelős forrásból, újrahasznosított gyártásból származó, környezetbarát megoldásokkal előállított vagy alacsony környezeti terhelésű anyagokat. A tudatos anyaghasználatnak más előnyei is lehetnek, például a magasabb élettartam, ezzel párhuzamosan alacsonyabb karbantartási igény vagy a kivitelezés során a veszteségek csökkentése.

A BREEAM minősítések során fontos alapelv és magasan súlyozott témakör a felhasználók érdekeit figyelembe vevő, egészséges és élhető épített környezet kialakítása is. Ehhez számos témakör tartozik: hőkomfort, akusztikai komfort, megfelelő belső levegő minőség és friss-levegő ellátás vagy a bevilágítási és kilátási viszonyok. Egy jól megtervezett épület javíthatja az épülethasználók produktivitását, közérzetét és jó hatással van az egészségükre is.

Másik kulcsterület a káros anyagok kibocsátásának minimalizálása. Ebbe beletartozik az épület környezetét érő fény-és zajterhelés is a hulladékkezelés mellett. De talán ennél fontosabb, hogy az épület milyen üvegházhatású gázokat bocsát ki a működéséből adódóan vagy mennyire tudatos az esővíz kezelésben, visszatartásban. Ezekben mindig van javítási potenciál, melyet körültekintő tervezéssel ki lehet aknázni.

Vízhasználat, lokáció és ökológiai szempontok

Egy BREEAM szempontból fenntartható épület a vízfogyasztást is igyekszik minimalizálni víztakarékos szerelvények alkalmazásával és a vízfogyasztás, esetlegesen előforduló szivárgás monitorozásával. Ehhez még hozzájárulhat, ha eső-vagy szürkevíz hasznosítás is tervezett és kiépül. Szoktunk látni példát shell & core fejlesztéseken arra, hogy az esővíz hasznosításhoz szükséges hálózatot a fejlesztő kiépíti egy bizonyos szintig és utána bérlői igény alapján lehet ezt a bérleményi területen tovább fejleszteni és beüzemelni.

A fenntarthatósághoz hozzájárul, ha az épület olyan lokációban található, ami tömegközlekedéssel és szolgáltatásokkal jól ellátott, ezzel is csökkentve az autós közlekedésből származó káros kibocsátásokat. Míg ezek adottságok, addig a fejlesztő is tehet erőfeszítést ezen a területen, hogy ösztönözze az épülethasználókat arra, hogy alternatív közlekedési megoldásokat válasszanak, mint például a kerékpározás.

Egy fenntartható fejlesztésnek nem csupán a káros hatásokat kell minimalizálnia, hanem lehetőség szerint javítania kell a terület ökológiai állapotát átgondolt növénytelepítéssel, állatbarát megoldásokkal és a biodiverzitás fejlesztésével.

Kivitelezés, üzembe helyezés és hosszú távú működés

Ahogy korábban említésre került az építési folyamat is meghatározó. Ebben a szakaszban is jelentős mennyiségű hulladék keletkezhet, sok energia és víz pazarolható el, ha ezek nem tudatosan vannak menedzselve. Plusz pont jár azért, ha az építési terület megfelelően rendezett, tisztán tartott és szervezettek, jól dokumentáltak a folyamatok.

Sajnos számos esetben látunk példát arra, hogy a tervezés és kivitelezés még előrevetít egy jó minőségű és energiahatékony épületet a gépészeti rendszerei által. Azonban az átadási folyamatok nem jól szervezettek, nem történik meg a megfelelő oktatás, üzemeltetési, karbantartási dokumentumok kidolgozása, melynek köszönhetően az épület üzemeltetője már egy olyan információhiányos helyzetből indul, aminek következtében nem fogja tudni jól üzemeltetni az épületet, kiaknázni az adott esetben drágán kiépített rendszerekben rejlő lehetőségeket. Ennek a folyamatnak az optimalizálására is van követelmény egy épületminősítés során a megfelelően megtervezett és menedzselt beüzemelési folyamatok révén.

A fenntartható épület tehát jóval több, mint egy energiahatékony ingatlan. A valódi fenntarthatóság az épület teljes életciklusát érintő tudatos döntések eredménye. Az időben meghozott fenntarthatósági döntések nemcsak környezeti előnyökkel járnak, hanem hosszú távon gazdasági és üzemeltetési szempontból is megtérülnek, miközben egészségesebb és élhetőbb épített környezetet teremtenek a használók számára.

Kluha Enikő, fenntarthatósági vezető