Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

A magyar villamosenergia-piac legsürgetőbben kezelendő feszültségpontjait mutatja be elemzésünk a portfolio.hu véleményrovatában. A kihívásokat négyrészes sorozatunkban taglaltuk részletesen az elmúlt hetekben a LinkedIn oldalunkon. A rezsipolitika modernizálása, a rendszerhasználati díjak számításának és elosztásának reformja, a támogatási és adópolitika újratervezése, valamint a tárolói beruházások és üzemeltetés befektetőbarát támogatása véleményünk szerint a négy legfontosabb rövid távú beavatkozási terület azokon túl, amikben már eddig is jelentős eredményeket mutatott fel az új kormány: a szélerőművek beruházási környezetének javítása, a hálózati csatlakozások átláthatósának növelése és az égetően szükséges EU RRF források hazahozatala.