A sok ötletből lesz jó ötlet!
Miért állunk (tudattalanul) ellen a változásnak? Mi kell a sikeres innovációhoz? Mik az innováció buktatói? Mi az a hangyamalom? Miben hasonlít a körforgásos gazdaság egy jó konyhára? Melyik a világ leginnovatívabb országa? – többek között ilyen kérdésekről volt szó „A jövő vezetői” program harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján, amelyet házigazdánk, az EUROAPI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Maria Rita Maresca nyitott meg.
A bevezetőben Szederkényi Zita programvezető egy időutazós játékkal röppentette a résztvevőket a szakmai nap és fenntarthatóság témájába, rávilágítva az innováció elengedhetetlen voltára.
Vendégelőadóink sorát Prof. Dr. Deák Csaba, a Miskolci Egyetem tanára nyitotta meg. Innovációról szóló előadását jól megvalósított innovációs példákkal kezdte, majd beszélt az innováció különböző vonatkozásairól, úgy, mint annak kockázatai, a bevezetésének lehetséges pillanatai és az innovációs stratégia és a technológiai érettség közötti összefüggés. Ezt követően hat fontos szempont mentén vázolta fel a sikeres innovációt, amelyek között szerepel, hogy mindig legyen B tervünk és kiemelte az innovációs lépések végének, a megvalósításnak kulcsfontosságát is.
A folytatásban Dr. Purebl György a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója beszélt az innováció és változás emberi vonatkozásairól, a tanult tehetetlenségről, a változáshoz való viszonyunkról, arról, hogy akinek jobbak a kudarckezelési képességei, az több innovációba vág bele és így sikeresebb lehet. Az a képesség, hogy automatikusan váltsunk a két döntéshozatali stratégia között, kulcsfontosságú az innováció során. A spektrum egyik végén a Zombie üzemmód áll, ahol minden rutinból történik, míg a másik véglet a Hamlet állapot, amikor mindent túlgondolunk. Fontos felismerni, hogy hol helyezkedünk el ezen a skálán.
A délelőtt hátrelévő részében a projektmunka került fókuszba, amelynek idei tématerülete a klímaadaptáció. A kérdéskör mélyebb megértésének érdekében először Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője beszélt a klímaalkalmazkodás legfontosabb vonatkozásairól. Kiemelte, hogy a klímaadaptációval nem önmagában, hanem a kibocsátáscsökkentéssel együtt kell foglalkoznunk, mindig gondolva a helyes alkalmazkodási megoldásokra is. 
A folytatásban a projektcsapatok a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megfogalmazni azt a fenntarthatósági problémát, amire a projektjükkel megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója, volt segítségükre.
Az ebéd utáni program izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Dr. Ligeti Gábor a Heineken műszaki és beruházási főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmund, az AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Szederkényi Zita programvezető moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy 150 éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő startupnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa. A beszélgetés során szó esett arról is, hogyan jelenik meg a fenntarthatóság az innovációkban, és a beruházásokban is egyre nagyobb szerepet kap, arról, hogy egy fenntarthatósági alapon működő startup elindítása milyen kihívásokat rejt magában. A résztvevők megosztották személyes elköteleződésüket, beszéltek a körforgásos gazdaság jelentőségéről és arról, hogy egy kutatás-fejlesztési vállalat hogyan támogathatja és működhet együtt multinacionális vállalatokkal a fenntartható megoldások előmozdítása érdekében.
A folytatásban Nádasi Róbert, a Masterplast Nyrt. vezérigazgató-helyettese mutatta be a vállalat fenntarthatóság terén elért eredményeit, majd a körforgásos gazdaság terén létrehozott, innovatív hőszigetelési megoldásukat, a Zöld Hungarocell Programot, mely az első minősített rendszerben működő körforgásos gazdálkodási modell a hazai építőiparban. Jelenleg az építési gyakorlatban a polisztirol anyagok méretre vágásából keletkező káló mértéke évente akár a 100 ezer köbméteres mennyiséget is elérheti. A programban, az értékesített bizonyos Hungarocell termékek felhasználása során keletkező fel nem használt vágott anyagokat visszagyűjtik és újra feldolgozzák, majd újrahasznosítják.
Sárközi Melinda, az EUROAPI belső kommunikációért felelős kollégájának rövid ismertetőjét követően három csoportban gyárlátogatás következett szakértő EUROAPI-s kollégák vezetésével. A bejárás során egy termelési üzemet, a labort és a raktár egyik épületét tekintették meg a résztvevők. A csoportokat felkészült kollégák fogadták, így például megtudhattuk azt is, hogy a raktári folyamatokban a fenntarthatóság mely elemei hogyan jelennek meg valamint digitalizált napi kapacitás tervezőt is bemutatták a minőségellenőrzési területen.
A nap zárásaként Maria Rita Maresca ügyvezető igazgatóval beszélgettek a résztvevők, aki beszélt karrierjéről, tapasztalatairól, a vezetés fontos aspektusairól, valamint a kulturálisan sokszínű csapatok irányításáról. Kiemelte, hogy a vezetés egyik egyszerű, mégis hatékony mutatója az emberek mosolya.
A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.
