Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Mit tegyünk és mit ne, amikor a klímavédelemért cselekszünk? Mekkora az ökoszisztéma szolgáltatások ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Milyen új megoldások jönnek létre a körforgásos gazdaságra való átállással? Mi az a vízstressz?  – Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján.

A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

Szederkényi Zita programvezető környezeti felelősségvállalás témakörének bevezetője után Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke előadásában beszélt az aktuális klímahelyzetről és rávilágított arra, hogy bár vannak olyan mechanizmusok, amelyeket már nem tudunk visszafordítani, nagyon sok olyan változás előtt állunk, amelyek lelassíthatóak, vagy megállíthatóak és minden nap, minden döntésünkben lehetőségünk van, hogy ezekre hassunk. Elmondta, hogy a nettó nulla kibocsátás elérése nélkülözhetetlen a melegedés megszűnéséhez és ehhez a vállalati világ hozzájárulása kulcsfontosságú. A világnak a növekedési kényszerrel és -mániával kell szembenéznie, a fogyasztói szokások megváltoztatása szükséges, mindez a természettel együtt dolgozva, természetalapú üzleti gondolkodással.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a természet egy sokszintű zárt szabályozó rendszer, amely sok funkcióval – ellátó, szabályozó, támogató, kulturális – rendelkezik, azonban a két legfontosabbal, a szabályozóval és támogatóval nem foglalkozunk. Hiába a közgazdasági gondolkodás, ezek a szolgáltatások nincsenek beárazva, így nem kalkulálunk a veszteséggel, s amíg ez így marad, nem haladunk jó irányba. Kiemelte annak fontosságát, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

A folytatásban Dr. Bartha-Horváth Bálint következett a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója, aki először a fenntarthatóság makrogazdasági trendjeiről beszélt, majd rávilágított a körforgásos gazdaság valódi mibenlétére. Bemutatta a Körforgás létráját: a körforgásos gazdaság prioritási szintjeit és a körforgásos gazdaság elméleti és gyakorlati összefüggéseit példákon keresztül.

Füstös András, a BDL szakmai igazgatójának előadása a víz biodiverzitásban való szerepét mutatta be. Kiemelte az SDG-kben, a Green Deal-ben a Taxonmóia és ESG megfelelésekben lévő jelentőségét, valamint összefoglalta, hogy milyen kritikus vízbiztonsági és vízzel összefüggő kihívásokkal szembesül az emberiség és hogy mindezek csökkentésére, megoldására hol lehet az üzleti szektor szerepe.

Ezt követően a résztvevők három BCSDH-tagvállalati esettanulmányt hallgattak meg, amelyekkel kapcsolatban egy-egy üzleti dilemmát vetettek fel az előadók. Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs vezetője a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának kérdéskörét hozta.

Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója azt a kérdést tette fel, hogy lehet jól együttdolgozni az újrahasznosítási arány növeléséért, Deák Brigitta, a Biofilter kommunikációs vezetője pedig arról indított beszélgetést, hogy hogyan tudjuk hitelesen kommunikálni a fenntarthatósági törekvéseinket.

A három vállalati példát és dilemmát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

A szakmai program délután Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott, aki jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait és azt, hogy milyen körforgásos gazdasági folyamatokat vezettek be. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Károlyi Zsuzsanna, az E.ON kommunikációs és marketing vezetője az E.ON jövőért való szerepvállalásáról beszélt. Kiemelte, hogy óriási változás korában élünk, amely mind az energiával van összefüggésben: az elektrifikáció, az energia átmenet, a fenntarthatóság vezérelt működés, a zöld energia, a dekarbonizáció. Ugyanakkor minden idők legnagyobb kihívása előtt is állunk, mert a változás egyelőre lassú, nehézkes és túl kis léptékben történik, így itt az ideje a további megújulásnak, amelyben kulcsfontosságú az adaptivitás és a reziliencia.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a PwC 13. Vezérigazgatói felmérésének eredményeit az általános jövőkép, a veszélyeknek való kitettség, a transzformáció, a generatív mesterséges intelligencia, valamint a fenntarthatóság és a vezérigazgatói szerep vonatkozásában. A felmérésből megtudhattuk, hogy a vezérigazgatók milyen zenével relaxálnak, mikorra várják Magyarországon az euró bevezetését vagy éppen az elektromos autók elterjedését.

A fenntartható életmód kutatásával és támogatásával foglalkozó GreenDependent Intézet szakmai vezetője, Vadovics Edina mutatta be intézetüket és a TreeDependenttel közösen működtetett Karbontudatos Rendezvény programjukat, amely a csökkent-számol-kompenzál hármas egységére épít. A folyamat végén a kompenzáció keretében őshonos gyümölcsfák ültetését valósítják meg iskolakertekben vagy nonprofit, társadalmi célú kertekben, ezáltal összekötik a környezeti és társadalmi célokat: a rendezvény környezeti hatását társadalmi értéket is teremtve kompenzálják.

Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója végigvezette a résztvevőket a vállalat fenntarthatósági fejlődésének útján a kezdetektől a körforgásosságra való áttérésig, majd bemutatta Paper Circle programjuk kulcselemeit, karbonsemleges megoldásaikat akár a kéztörlő adagolók, akár a papírfelhasználás csökkentés területén és nemzetközi jógyakorlatokat az Essity leányvállalataitól.

A délután folyamán a program résztvevőiből alakított projektcsapatok röviden összefoglalták hogyan haladtak tovább kidolgozandó munkáikkal, illetve kérdéseket tehettek fel.

A szakmai napot a már megszokott módon vezetői interjú zárta. A résztvevők Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungyary Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettek a fenntartható vállalatvezetésről, arról milyen kihívásokat lát a jövőben az ügyvezető és hogyan készíti fel a szervezetet az állandó változásra.

 

A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.

Melyek a legnagyobb kihívások a nettó zéró célok elérésében? Milyen együttműködések, megoldások segíthetik az érdemi előrelépést és a rendszerszintű változásokat? Újra összeült a magyar gazdaság karbonsemlegességének elősegítésére létrejött Net Zero Tanácsadó Testület. 

Márta Irén, a BCSDH igazgatója üdvözlő szavait követően a Brit nagyköveti rezidencián tartott esemény házigazdájaként Matthew Kirlew, a Brit Nagykövetség politikai osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket és beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a klímasemleges akciók érdemi előmozdításáért Magyarországon.  

A több érdekelt felet tömörítő platformon Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta a cselekvés fontosságát, és hogy a klímavédelem mellett egyre fontosabb szerep kell, hogy jusson az alkalmazkodásnak is. 

Kőrösi Csaba, az ENSZ közgyűlés korábbi elnöke egy új, a nehézségeinkre megoldásokkal szolgáló korszak kezdetéről beszélt. A háborúk és válságok időszakában nagy kihívás fenntarthatósági fordulatot, nettó zéró célokat elérni. Ugyanakkor a gazdasági szereplők közül egyre többen látják, hogy a fenntartható fejlődés, az anyag- és energiahatékonyság, a csökkenő környezeti lábnyom és a társadalmi felelősségvállalás versenyképességi tényezővé vált.  

Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnökeként felhívta a figyelmet arra, hogy megfelelő források állnak már rendelkezésre, hogy lényegi lépéseket tegyünk globálisan a helyzet megoldására, azonban jól kell ezeket a forrásokat elosztani és felhasználni. A múlt év végi COP28 Klímacsúcs pedig valóban nagy előrelépés volt, hiszen itt született döntés a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről.  

Diófási-Kovács Orsolya, PhD, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense és Csipes Péter az S.T.I. Hungary ügyvezető igazgatója a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) képviseletében tartott előadásában, „Mit tehet a logisztikai szektor a nettó zéró célok eléréséért?” címmel, adott betekintést a kihívásokba és a következő lépésekbe, amely az ágazat előtt Magyarországon vár. 

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az átállás finanszírozása kulcskérdés, melyhez a források rendelkezésre állnak, csak át kell csoportosítani őket. 

A testület, amely ezentúl évente két alkalommal ülésezik, minden szervezete képviseltette magát és megosztotta a jövőbeni célokat és terveket a többi taggal, ahol több kapcsolódási pont és közös együttműködés is körvonalazódott.

Az esemény résztvevői: 

  • Barta Zsombor – Országgyűlési vezető tanácsos – nemzetközi kapcsolatok referense, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 
  • Bertalan Zsolt – Elnök, Okos Jövő Innovációs Klaszter 
  • Ifj. Chikán Attila – Elnök, BCSDH  
  • Csipes Péter – Ügyvezető igazgató, S.T.I. Hungary – Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság képviseletében (MLBKT) 
  • Diófási-Kovács Orsolya, PhD – Egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem 
  • Juhász Anikó – Helyettes államtitkár, Agrárminisztérium 
  • Dr. Kandrács Csaba – Alelnök, Magyar Nemzeti Bank 
  • Kárpáti András – Elnök, Jövő Mobilitása Szövetség 
  • Matthew Kirlew – Head of Policy, Brit Nagykövetség 
  • Kocsis Kriszti – Senior policy officer, Brit Nagykövetség 
  • Kőrösi Csaba – Stratégiai igazgató, Kék Bolygó Alapítvány, az ENSZ közgyűlés korábbi elnöke 
  • Márta Irén – Ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 
  • Nagy Andrea – Szakmai projektvezető, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 
  • Némedi Zsuzsa – Senior Trade Adviser, Brit Nagykövetség 
  • Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána – Alelnök, IPCC, HuPCC 
  • Szántó Gábor – Főosztályvezető, Energiaügyi Minisztérium 
  • Szarvas Gábor – Elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) 

Az eseményről készült fotógalériáért kattintson ide.  

A Net Zero Tanácsadó Testület, egy több érdekelt felet átfogó, szektorokon átívelő, a magyar ipar és üzleti vezetők, a kormányzat és szakmai szervezetek képviselőiből álló Tanácsadó Testület a Brit Nagykövetség és a BCSDH kezdeményezésére jött létre 2021 januárjában. 

Mi köze a HR-nek a szovjet űrprogramhoz és a csirkék produktivitásához? Miért ünnepelhetjük a bukást? Te milyen lehetőséget kaptál? Ki a felelős a karrieredért? Hogyan állíthatjuk meg a hátrányok újratermelődését? Szükség van-e kisebbségi kvótára? Igazságos-e, ami méltányos? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékekről szóló szakmai napján, amelyet 2024. április 11-én a Budapest Airportnál rendeztük meg. A napot a házigazda vállalat vezérigazgatója, Kam Jandu nyitotta meg.

„Tisztában vagyok-e a jogaimmal?”, „Nyugodtan sétálhatok-e a párommal kézen fogva az utcán”, „Munkát találni nem okoz-e problémát?”, „Nem okoz-e gondot bevásárolni?” – ezek a kérdések is elhangzottak abban a bevezető játékban, amelyet a programvezető Szederkényi Zitával játszottak a résztvevők, hangolódásként az esélyegyenlőség témájára.

Az előző, innovációs szakmai naphoz kapcsolódva Török László, a Mazak ügyvezető igazgatója előadását hallgatták meg a résztvevők, amelyben rávilágított, hogy a fenntarthatóság kulcseleme az innováció, hogy ennek milyen szerepe van a piacvezető szerep megtartásában, majd arról beszélt, hogy innovatív vállalati környezetben milyen kihívások adódhatnak.

A folytatásban a korábban marketing területen tevékenykedő, de mostanra a HR-elkötelezettjévé lett Tóth Gergő következett, a HR Fest társalapítója. Előadása egy olyan kulcselemre fókuszált, amely a jövő vezetőinek is hasznos útravaló: az emberi erőforrás. Beszélt a kudarcról, annak megéléséről, valamint a benne rejlő innovációs lehetőségekről. Sőt, rávilágított arra is, hogy az idejében belátott bukást még ünnepelni is lehet.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat mutatta be, valamint a mérési lehetőségekről beszélt. Kitért dilemmákra, is, mint például, hogy miként kezelendő egy olyan helyzet, ha van egy pótolhatatlan tudású munkavállaló, de szociálisan nem tud beilleszkedni a közösségbe és hogyan kezelhető a munkahelyi szekálás.

Ezután kerekasztal beszélgetés következett, amelyben Gerendás Éva (Head of Talent & Transformation), a Generalitól, Takács József (HR igazgató) a Budapest Airporttól és Takács Katalin (HR vezérigazgató-helyettes) a Future-FM-től beszélgettek Szederkényi Zita moderálásával a munka jövőjéről. Olyan aktuális témákat érintettek, hogy milyen kulcsszerepe van az alkalmazkodásnak és a rugalmas megoldásoknak vállalati környezetben, hogy milyen kommunikációt és bánásmódot alkalmazzunk érzékeny csoportok esetén és meddig tart egy vállalat felelőssége az esélyegyenlőség elősegítésében.

Tóth Alexandra, a BASF szenior digitális specialistája a vállalat társadalmi szerepvállalásának fő pillérei mentén, mint „Egészséges jövő”, „A jövő erőforrásai” „A jövő képességei” mutatta be két jógyakorlatukat: a Kölyöklabort, amely 5-6. osztályos általános iskolás gyermekeknek kínál interaktív tanulási lehetőséget a természettudományok és a fenntarthatóság témájában, elősegítve a kritikus gondolkodás fejlődését; valamint a Láthatatlan Iskolát, ahol önkéntesek tanítják a gyermeket olyan értékekre, mint a kitartás, támogatás és inspiráció.

A folytatásban Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője mutatta be a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalói Programját. A vállalat kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el a megváltozott munkaképességűek tekintetében, munkavállalóik 10 százaléka tartozik e körbe. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

Az ebédszünet után Verő Barbara, a Future Proof Consulting Kft. alapítója és ügyvezetője következett, aki a karrier és karrierút övezte kérdéseket és tévhiteket vette górcső alá, bevonva a résztvevőket is. Bemutatta a karrierlétra lépcsőit, a köztük lévő különbségeket és buktatókat, valamint előadása végén arra is kitért, hogyan tudunk teret alkotni magunknak az előléptetéshez nélkülözhetetlen, következő szint kompetenciáinak „elgyakorlásához” akkor, ha erre a munkahelyünkön nem adódik lehetőség.

A nap folytatásaként Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát és a BAGázs tevékenységét, amelynek célja, hogy megállítsa a hátrányok újratermelődését. Hosszútávú, kiszámítható programstruktúrával dolgoznak, amelynek fontos elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulás és a csoportprogramok. Beszélt a felelősség kérdésről és hogy miként tudnak vállalatok és magánszemélyek kapcsolódni a BAGázs tevékenységéhez.

Ezt követően a résztvevők projektcsapatai 2-2 percben bemutatták projektötleteiket és a lehetséges megoldási irányokat, amely projektek – igazodva a BCSDH éves szakmai témájához igazodva – az emberi értékek területére fókuszálnak.

Istenesné Solti Andrea, a Shell igazgatóságának elnökével következett ezután beszélgetés a sokszínűségről. Bevonva a résztvevőket olyan témákról esett szó, hogy miért alulreprezentáltak a nők a vezetők között, hogy van-e szükség kisebbségre vonatkozó kvótára vagy, hogy a mentorálásnak milyen fontos szerepe van. Saját karrierútján keresztül is beszélt e kérdésekről, a sokszínűség fontosságáról és a női vezetői karrier kihívásairól.

Temesváry Péter a Budapest Airport Safety and Compliance területének igazgatója a repülőtér munkabiztonsági kérdéseiről beszélt. Egy rövid történeti áttekintésen mutatta be, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a reptér biztonságos működtetéséhez együttesen szükségesek: az eszköz, a szabály és az ember. Az ementáli sajt szemléleten keresztül mutatta be a kockázatok csökkentésének lehetőségeit.

A szakmai programot vezetői interjú keretében Kam Jandu-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával zártuk, aki beszélt karrierútjáról, fenntarthatósági szemléletéről és útravalóként a jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A buszos vezetett túra során a túravezetőtől sok érdekes információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.

 

2024. április 11-én a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) kommentárt jelentetett meg az ESG törvény módosításai kapcsán. A kommentár innen érhető el.

 

Az Országgyűlés az Egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/7732 számú törvényjavaslat elfogadásával módosította az ESG törvényt is, hogy támogassa a magyar vállalatok versenyképességét az ESG megfelelés során, az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív egységesítésre való törekvéssel csökkentse a külső szereplők fokozódó információs igényét, az ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülésüket támogatva pedig biztosítsa az ESG közreműködőkkel szembeni szakmai elvárások érvényesülését.

A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (továbbiakban ESG törvény) módosítása pontosítja az állami feladatokat és szerepeket, a szabályok betartása érdekében kiterjeszti a felügyeleti jogosítványokat, illetve pontosítja az ehhez szükséges fogalmakat.

Azzal, hogy a törvénymódosítás az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tartalmára igyekszik szűkíteni a szereplők adatigényét, érdemben lehet csökkenteni a vállalkozások adminisztratív terheit.

A kapcsolódó szolgáltatókkal, mint ESG közreműködőkkel (tanácsadókkal, tanúsítókkal és minősítőkkel) szembeni hatósági elvárásokkal pedig a hazai vállalatok felkészülését és megfelelését is biztosítani igyekszik a jogszabály.

 

1. VÁLLALATI TERHEK CSÖKKENTÉSE

 

1.1 ESG kockázatkezelés és átvilágítás

A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok felmérését, a befektetések, a finanszírozáshoz jutás és az ellátási láncok értékelését szolgáló kérdőívekkel egyre több gyakorlat nehezíti párhuzamosan az ESG adatok gyűjtését és elemzését. Többek között a német beszállítói láncokra vonatkozó törvény (LkSG) begyűrűző hatása, illetve a pénzügyi szektor felől a finanszírozásban érvényesítendő fenntarthatósági szempontok miatt ma is számos jelentős magyarországi vállalat tesz eleget különféle ESG adatszolgáltatási igénynek. Ezek a gyakorlatban sok száz, terjedelmében, mélységében és az információk sztenderdjeiben is jelentősen eltérő kérdőívet jelentenek, amelyek kitöltése komoly kihívást jelent, a meg nem felelés pedig a források és üzleti kapcsolatok elvesztését is okozhatja. Az ilyen típusú adatigényekkel[1], az alkalmazott kérdőívvel[2] és a képződő adatokkal kapcsolatban ezért a módosítás bevezet egy hatósági felügyeletet, amelynek célja a szervezetek terheinek csökkentése és egy ehhez kapcsolódó gondoskodó állam szemlélet bevezetése.

Ennek eredményeként a magyar vállalatoknak – egészen addig, amíg a hazai jogalkotó segítő szándékát nem korlátozzák az ezt kizáró uniós szabályok – csupán egy kérdőív tekintetében kell tudniuk működésükről, vállalati politikáikról, terveikről ESG szempontú adatszolgáltatást tenniük.

Tekintettel arra, hogy a begyűrűző nemzetközi igények továbbra is szerteágazó kockázatkezelési és átvilágítási módszereket takarnak, az ESG törvény meghagyja a beszámoló mellékletét képező kérdőív eseti, vagy általános bővítésének, fejlesztésének lehetőségét[3]. Ehhez az adatszolgáltatásra igényt tartó szereplőnek kell jelentkeznie a Hatóságnál, aki a Nemzeti ESG Tanács véleménye alapján dönt az eljárás eredményéről[4].

1.2 Konszolidáció lehetősége
A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését jelenti az a módosítás, hogy az ESG törvény szerint közvetlenül érintett vállalkozás az ESG beszámolóját összevont, konszolidált módon is elkészítheti[5], amiben a leányvállalatokra vonatkozó információk is szerepelnek.

1.3 Állami szolgáltatás és adatbázis
Az ESG törvény eredetileg is kiemelten fontos állami feladatot bízott az ESG menedzsmentplatformra, amely a jövőben kezeli az ESG adatszolgáltatásra kötelezett vállalatok beszámolóit és tanúsítványait. A módosítás – a kérdőív egységesítésére való törekvéssel[6], illetve a szállítói átvilágítás során keletkezett adatok központi gyűjtésével[7] – megteremti annak a víziónak az alapjait, ahol az SZTFH egy ingyenes, egykapus állami platformszolgáltatással tudja majd támogatni a hazai vállalatok felkészülését, megfelelését és fejlesztését az ESG adatszolgáltatási igények szerint.

A szolgáltatás használatával a magyar vállalatok nem csupán hozzá fognak férni a működésükről szóló ESG kérdőívhez és kezelhetik a benne szereplő adatokat, legyenek azok korábban tett kérdőíves nyilatkozatok, egyéb állami adatbázisból átemelt közhiteles adatok, közműszolgáltatóktól beszerzett információk, de személyre szabott benchmarkok segítségével egy fenntarthatósági döntéstámogató visszajelzést is kaphatnak magukról. A kérdőív kitöltése során egyéb támogató funkciók (magyarázatok, kalkulátorok, indikátorok és becslések, előremutató javaslatok, illetve edukációs üzenetek) is elérhetőek lehetnek majd, amik a Magyarországon működő vállalatok versenyképességét is javítani tudják.

 

2. ESG KÖZREMŰKÖDŐK FELÜGYELETE

2.1 Összeférhetetlenségi szabályok
A fenntarthatósági átvilágítás és az ESG-megfelelés hitelességének alapvetése a függetlenség, így a kapcsolódó szolgáltatók közötti összeférhetetlenség elemi garanciája, aminek alapjait a hatályos törvény fektette le, a módosítás pedig kiterjeszti a kapcsolódó személyekre is[8]. Az ESG törvény igyekszik elválasztani azokat a párhuzamos szerepeket, amik bevételi lehetőséget biztosítanak az ESG-felkészülésben résztvevő tanácsadóknak (pl.: a szervezet ESG átállásának támogatásában, a kérdőívek kitöltésének támogatásában, a megfelelés eredményének értékelésében, az ESG beszámoló tanúsításában valamint a minősítésben). Ennek értelmében adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában az ESG tanácsadó és annak kapcsolódó személye[9] is összeférhetetlennek minősül az ESG tanúsítói[10] és ESG minősítői[11] tevékenységekkel egyaránt.

2.2 Minősítőkkel szembeni elvárások
Az ESG minősítések egyre nagyobb szerepet játszanak az üzleti életben, különösen a fenntartható befektetések terén. A minősítés célja, hogy egyértelmű iránytűként szolgáljon a fenntarthatósági törekvések érvényre juttatásában, azonban az utóbbi években gomba módra szaporodtak a rendre eltérő irányt mutató útjelzők. A kritikus hangok széles skálán mozognak, ezek megalapozottságát pedig az is bizonyítja, hogy az Európai Unió intézményei az ESG szabályozások gyújtópontját is a minősítők felügyeletére helyezik. Az egyik fő probléma az ESG minősítésekkel kapcsolatban az értékelési módszerek sokfélesége és az átláthatóság hiánya. A különböző minősítők eltérő módszereket alkalmaznak az ESG tényezők értékelésére, ami bizonytalanságot eredményez a befektetők számára. Emellett gyakran nem világos, hogy egy adott tényező miként kerül be a minősítésbe, milyen információforrásból táplálkozik és milyen súlyozással bír más tényezőkhöz képest.

A másik kritikus kérdés az adatok minősége és megbízhatósága az ESG minősítések háttérben álló tényezőinek értékeléséhez. A vállalatok által szolgáltatott adatok megbízhatósága is csak egy bizonyos szintig hitelesíthető, a minősítések azonban nyilvánosan elérhető adatok értékelésével és becslések egyvelegével torzíthatják az értékeléseket. Az ESG minősítések harmadik dilemmája az ESG problémák és kérdések komplexitása azaz, hogy gyakran nem veszik figyelembe a komplex és sokszor bizonytalan kimenetelű kölcsönhatásban lévő jelenségeket. Végül pedig az is visszatérő kritika, hogy valójában nem minden esetben állnak összhangban a befektetők prioritásaival sem. Ezzel szemben az uniós szabályozás iránya, hogy megteremtse a nagyobb módszertani átláthatóság alapjait, az adatok minőségének javítását, megszüntesse az összeférhetetlenségből fakadó üzleti érdekeket, illetve megszüntesse az értékelt szervezetek kiszolgáltatottságát.

Az ESG törvény módosításával megelőlegezhető a közösségi felügyelet szigora, azzal, hogy hazánkban – kivételes eseteket[12] leszámítva – a csak nyilvántartásba vett szereplők tölthetnek be minősítői szerepet. Ugyanakkor nekik vállalniuk kell, hogy a módszertan nyilvánosan elérhető[13], illetve, panasztételi és újraértékelési lehetőséget biztosítanak azon cégek számára is akikről ESG minősítést készítenek[14].

2.3 Szoftverek kiberbiztonsági követelménye
Az ESG törvény kiemelt figyelmet szentel az ESG szoftvereknek, amik az ESG adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelésben, az adatgyűjtésben és adatkezelésben és a teljesítményértékelés elvégzésében támogatják a hazai szereplőket. Ezek a programok, termékek a beszállítói láncok átvilágítása során olyan bizalmas üzleti információkat kezelnek, amelyekkel kapcsolatos veszélyek tekintetében a vállalatok sem lehetnek eléggé körültekintőek. A törvény ezért megköveteli ezekkel az IKT termékekkel szemben, hogy rendelkezniük kell a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Kibertan.tv.) alapján kiállított kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal[15]. A mostani módosítás – tekintettel a folyamatosan fejlődő uniós kiberbiztonsági tanúsítási rendszerre – megteremti a lehetőséget a Kibertan.tv. módosítása esetén elérhetővé váló európai tanúsítvány elfogadására is.

 

3. ÁLLAMI FELADATOK PONTOSÍTÁSA

3.1 A felügyeleti tevékenység megerősítése
Az ESG törvény módosítása pontosítja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (továbbiakban: ESG hatóság) akkreditációhoz és nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatait, illetve a kidolgozás alatt álló részletszabályokban használható fogalmak és eljárások alapvetéseit. Kibővíti továbbá az ESG hatóság felügyeleti és ellenőrzési jogosítványait a tanácsadói, tanúsítói és minősítői piacon, valamint a kérdőívek tekintetében megteremti az egységesítésre való állami törekvés engedélyezési lábát.

3.2 Közreműködő testületek összetétele
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke kikéri a – gazdaságfejlesztésért felelős miniszter által létrehozott és működtetett – Nemzeti ESG Tanács állásfoglalását az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározása során, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter pedig kikéri az – SZTFH elnöke által létrehozott és működtetett – ESG Akkreditációs Bizottság szakmai véleményét az ESG tanácsadók akkreditációs követelményrendszerének meghatározása során. A Nemzeti ESG Tanács[16] és a ESG Akkreditációs Bizottság[17] taginak köre a törvénymódosítással kiegészül további szakmai, szakpolitikai delegáltakkal. Ez a módosítás biztosítja, hogy az ESG részletszabályok kidolgozásában közreműködő testületek megerősödjenek a vállalkozások versenyképességét érintő szempontok érvényesítésében, valamint az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában kellő reprezentációt kapjon a kormányzati, stratégiai, és közpolitikai szempontrendszer.

 

4. AZ ESG TÖRVÉNYRŐL
A 21. század társadalmi és gazdasági életében egyre gyakrabban és egyre szélesebb aspektusban találkozhatunk a fenntarthatóság fogalomkörével, újabban pedig az ESG mozaikszóval, ami az EU törekvésein keresztül egyre több magyar vállalat számára jelent kihívást. A nemzeti ESG-keretrendszer fő célja a magyar vállalatok versenyképességét garantáló válasz kialakítása az unió által keltett jogalkotási folyamatban, illetve egy stabil jogszabályi környezet garantálása a német beszállítói láncokra vonatkozó törvény által generált fenntarthatósági átvilágítási adatkérésekre.

Azzal, hogy az Országgyűlés ritkán látott egység mellett szavazta meg tavaly decemberben az a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. CVIII. törvényt (ESG törvény), Magyarország történelmi lehetőség kapujába került. Ezen a kapun belépve érvényesíteni tudjuk a magyar vállalatok versenyképességének védelmét, a fenntarthatóság képlékeny fogalmán belül pedig a nemzeti értékek megőrzését.

A szabályozás nem tekinthető szimpla jogharmonizációs feladatnak, hanem egy széles körű támogató eszköztár kiépítését jelenti. Azért, hogy el tudjuk kerülni a késedelmes harmonizációból fakadó gazdasági pánikot, és az uniós ESG-megfelelés ne támasszon indokolatlanul nagy terhet a hazai vállalatok irányába, Magyarország két-három éves felkészülési időszakot biztosít minden érintettnek, amely alatt fel tudják készíteni a belső rendszereiket, újraértékelhetik üzleti kapcsolataikat, a működésükről pozitívabb képet tudnak kialakítani, illetve fel tudják vértezni gyakorlati tapasztalatokkal az ESG közreműködőket (tanácsadókat, tanúsítókat, minősítőket), illetve a kiberbiztonsági követelményeknek megfelelő szoftvereket.

A magyar ESG törvény első körben közvetlenül csak a legnagyobb vállalatokat érinti, az első két évben ez a nagyjából 600 gazdálkodó lesz az, akik jártasabbak az ESG kérdésekben, és ki tudják taposni az utat az utánuk következőknek, illetve meg tudják osztani tapasztalataikat a jogalkotókkal. A felkészülési időszakban az állam azzal támogatja az érintett vállalatokat, hogy az első alkalommal az ESG beszámolójukat nem kell kötelezően tanúsítani és nyilvánossá tenni, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségük elmulasztása illetve hiányossága esetén sem kell szankcióra számítaniuk.

Magyarország az uniós intézmények által kezdeményezett jogalkotási folyamatban előrelépve arra is lehetőséget kaphat, hogy példát mutasson: a beszámolók tartalmának egységesítése milyen tartalmi elemek szerint történhet közösségi és tagállami szinteken, illetve a beszállítói láncokon belül.

 

[1] „1. § (3a) E törvény hatálya kiterjed arra – a vállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti szervezetnek nem minősülő – szervezetre is, amely a vállalkozástól vagy a (3) bekezdés szerinti szervezettől tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó ESG adatszolgáltatásra tart igényt.”

[2] „27. § (4) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tekintetében kérnek tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatást, akkor a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet vagy a kérdőívnek azt a részét kell kitöltenie, amelyre a megkeresés vonatkozott.”

[3] „27. § (5) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív – e törvény vagy a Hatóság elnökének rendelete szerinti – tartalmán túl igényt tartanak további, tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatásra, abban az esetben a további adatszolgáltatás előírására vonatkozóan adatszolgáltatás iránti kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet annak kell benyújtania, aki a további adatszolgáltatásra igényt tart a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől. A Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatást a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a Hatóság rendeletében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.”

[4] „10. § (2a) A Tanács – a 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra igényt tartó megkeresésére – szakmai véleményt ad az adatszolgáltatás tárgyában.”

„11. § (6) A 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli a Tanács 10. § (2a) bekezdése szerinti szakmai véleményét. A (2) bekezdés i) pontja szerinti eljárás során a Hatóság figyelembe veszi a Tanács szakmai véleményét. Ha a Hatóság az engedélyezés tárgyában hozott döntésében eltér a Tanács szakmai véleményétől, döntésében köteles indokolni az eltérés okát.”

[5] „23/A. § (1) Mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól a leányvállalat, ha az anyavállalat a 23. § szerint elkészített összevont (konszolidált) ESG beszámolójában a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor alkalmazható, ha a mentesülő leányvállalat a Hatóság részére bejelenti

a) annak tényét, hogy a vállalkozás mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól, továbbá

b) annak az anyavállalatnak a nevét és székhelyét, amelynek összevont (konszolidált) ESG beszámolójában a leányvállalat szerepel.”

[6] „27. § (4) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tekintetében kérnek tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatást, akkor a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet vagy a kérdőívnek azt a részét kell kitöltenie, amelyre a megkeresés vonatkozott.

(5) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív – e törvény vagy a Hatóság elnökének rendelete szerinti – tartalmán túl igényt tartanak további, tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatásra, abban az esetben a további adatszolgáltatás előírására vonatkozóan adatszolgáltatás iránti kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet annak kell benyújtania, aki a további adatszolgáltatásra igényt tart a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől. A Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatást a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a Hatóság rendeletében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.”

[7] „27. § (6) Az a személy, akinek a részére tartalmát tekintve e törvény szerinti ESG adatszolgáltatást teljesítenek, köteles az adatszolgáltatás keretében az adott negyedévben beérkezett adatokat legkésőbb az adott negyedév utolsó napját követő 45 napon belül – a Hatóság elnökének a beszámoló formai követelményeiről szóló rendeletében meghatározott formában – a Hatóság részére hiánytalanul rendelkezésre bocsátani.”

[8] „7. § 15a. kapcsolódó személy:

a) az a személy, amelyben az ESG közreműködő – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az a személy, amely az ESG közreműködőben – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az a személy, akiben olyan harmadik személy rendelkezik a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással, aki az ESG közreműködőben is – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az ESG közreműködőben és a másik személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) az a külföldi jogi személy, amely az ESG közreműködővel az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az ESG közreműködő külföldi fióktelepe, és az a személy, amely a külföldi székhelyű ESG közreműködővel az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az a személy, akire nézve az ESG közreműködő vonatkozásában az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

g) az a személy, akinek az ESG közreműködő, az ESG közreműködő külföldi fióktelepének vagy magyarországi fióktelepének a munkavállalója vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja a tagja, a munkavállalója vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja,

h) az a személy, aki olyan, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 17. pontja szerinti könyvvizsgálói hálózatnak a tagja, amelynek az ESG közreműködő, az ESG közreműködő külföldi fióktelepe vagy magyarországi fióktelepe is a tagja.”

[9] „36. § (1) A jogi vagy természetes személy és ezek kapcsolódó személye Magyarország területén nem végezhet ESG adatszolgáltatást támogató tanácsadást azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában ESG tanúsítóként független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást is végez vagy végzett, illetve ESG minősítőként jár vagy járt el.”

[10] „32. § (4) A jogi személy és kapcsolódó személye Magyarország területén nem végezhet ESG tanúsítói tevékenységet azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél ESG tanácsadóként eljár vagy eljárt adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában.”

[11] „35. § (4) A jogi személy és kapcsolódó személye nem járhat el ESG minősítőként azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél az adott üzleti év vonatkozásában ESG tanácsadóként eljár.”

[12] „45/A. § (3) Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti jogosulatlan ESG minősítői tevékenységnek, ha a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő minősítést végző által minősített vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a rá vonatkozó minősítés közzétételéhez nyilatkozatával vagy kétoldalú megállapodással hozzájárult.”

[13] „43. § (2) A névjegyzék tartalmazza (…) 7. az ESG minősítő által használt minősítési módszertan nyilvános elérhetőségének módját és helyét;”

[14] „35. § (6) Ha a vállalkozásról vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetről annak megbízása hiányában és hozzájárulása nélkül tartalmát tekintve ESG minősítést (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minősítés) hoznak nyilvánosságra, vagy adnak át harmadik személynek, a minősítést végző személy a minősítés eredményéről és annak részletes módszertani bemutatásáról haladéktalanul értesíti a minősített szervezetet, aki a minősítés eredményével kapcsolatban a felhasznált információk vonatkozásában panasszal élhet és újraértékelést kérhet a minősítést végzőtől. A minősítést végző az újraértékelés során a minősített szervezet által rendelkezésre bocsátott információkat is értékeli a minősítésben.”

[15] „37. § Az ESG adatszolgáltatás folyamatát támogató ESG szoftvernek rendelkeznie kell a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kibertan.tv.) alapján kiállított nemzeti vagy európai kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal.”

[16] A Nemzeti ESG Tanács szakmai tanácsadó testületként „10. § (3)

i) a vállalkozásfejlesztési ügynökség ügyvezetője, és

j) a miniszterelnök politikai igazgatója

által kijelölt személy részvételével működik.”

[17] Az ESG Akkreditációs Bizottság szakmai tanácsadó testületként „12. § (3)

f) a vállalkozásfejlesztési ügynökség ügyvezetője

által kijelölt személy részvételével működik.”

Ismét nagy érdeklődés mellett tartottuk meg idei második ESG munkacsoport-találkozónkat 2024. április 10-én, melynek házigazdája az Allianz Hungária Zrt. volt.

A fenntarthatóság kérdésköre a biztosítási szektorban is megkerülhetetlenné vált, emelte ki köszöntőjében Török Péter, az Allianz Hungária Zrt. Számviteli és Pénzügyi Igazgatóságának igazgatója. A vállalat fenntarthatósági célkitűzéseinek bemutatásába Ötvös Anna fenntarthatósági és ESG szakértő nyújtott mélyebb betekintést.

A munkacsoport-találkozók során kiemelten foglalkozunk az ESG-hez kapcsolódó jogszabályi változásokkal. Nagy örömünkre szolgált, hogy ezen alkalommal vendégünk volt Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ESG igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a magyar ESG törvény célja, hogy az európai uniós és a tagállamok jogalkotására reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők fokozódó információs igényét, az ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést segítve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket. Előadásában kitért az aktualitásokra is, jelezve, hogy az ESG törvény kapcsán több módosítás is várható a közeljövőben, valamint készülnek a kapcsolódó végrehajtási rendeletek is.

Az ESG törvény módosításáról szóló SZTFH kommentár innen érhető el: https://sztfh.hu/az-esg-torveny-modositasa-tamogatja-a-hazai-vallalatok-versenykepesseget-kommentar/.

A találkozó második felében az év fókusztémája, az emberi érték témakörét vizsgáltuk tovább. Mennyire fontos a munka a magyar munkavállalók életében? Mennyire szeretünk otthonról dolgozni? Mit szeretnének tanulni a munkavállalók? Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetőjének előadásból megismerhettük a Randstad Workmonitor 2024 felmérés friss, több esetben is elgondolkodtató eredményeit.

A vállalatok leginkább munkavállalóikon keresztül tudnak tenni az egyenlőtlenségek csökkentéséért. Iljicsov András, a Spreadmonitor Kft. ügyvezetőjének meghívásából érkezett a találkozóra Pásztor Sára, a Skilly ügyvezetője, aki a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában mutatott be egy új lehetőséget a résztvevők számára.

Milyen az életigenlő cégvezető? Hogyan kerülhet az ember, mint érték a középpontba? Mit tanulhat a vezető a beosztottjaitól? Gazsi Zoltánnal, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezetőjével nemrég megjelent Emberszemlélet könyve kapcsán beszélgetett Márta Irén, a BCSDH igazgatója ezekről a kérdésekről is.

A Saint-Gobain a pilisvörösvári bányája területén egy egyedülálló biodiverzitás programot valósított meg, április 8-án lehetőségük volt a BCSDH tagvállalatainak is bejárni a főbb állomásokat.

Daniel Domini, a Saint-Gobain Hungary Kft. vezérigazgatójának köszöntője után Karafa László, bánya és fenntarthatósági vezető tartott egy rövid felvezető előadást, aztán a terepen is láthattuk a megvalósult programot. Az 5 hektárnyi fásított terület és a 2000 m2-es vízfelület mellett a régi robbanószer-raktárból denevérmenedéket alakítottak ki, és a madarak is előszeretettel fészkelnek a területen, a madárodúk kihasználtsága 80%-os. Időszakosan méhkaptáraknak is helyet ad a terület, amely a virágzás és beporzás szempontjából is kiemelt.

A 2002-ben kialakított 1 hektáros gyepen – a terület nagyságához optimalizálva – 5 rackajuh legeli le a füvet, akik az almát is boldogan elfogadják, szinte várják a látogatóktól.

Az elmúlt 3-4 évben, egy külső biológus szakértő bevonásával valósították meg a legtöbb újítást, amely mára már szinte teljesen önfenntartó lett. Ahogy Karafa László hangsúlyozta, nem kell sok a természetnek, hogy újra induljon az élet, ezt az is bizonyítja, hogy pár év alatt a megfigyelt fajok száma 140-ről elérte majdnem a 250-et. A folyamat során rendkívül fontos a monitorozás, de ugyanilyen kiemelt hangsúlyt kap az edukáció, legyen szó a munkavállalókról vagy az iskolásokról.

Az eseményről készült képgaléria ITT érhető el.

A „Race to Zero a terepen” kezdeményezünket idén indítottuk, azzal a céllal, hogy a klímaadaptációt és -védelmet, valamint a biodiverzitás megóvását segítő kezdeményezéseket a megvalósítás helyén mutassuk be. Ezzel is ötleteket és inspirációt adva más tagvállalatoknak a további projektek megvalósításához, a rendszerszintű változások előmozdításához.

Szeptember 17-én a BKM Nonprofit Zrt. Főkert divíziója által megálmodott és létrehozott Pünkösdfürdő parkba (Budapest, III. kerület) látogatunk majd el.

 

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak:

 

Előmozdítja-e a vállalati fenntarthatóságot az EU-s és hazai ESG szabályzás? – tette fel a kérdést Márta Irén, a BCSDH ügyvezetője előadásában az „ESG nélkül kivet az üzleti világ?” konferencián, amelyet a Piac és Profit Konferenciaközpont és a BKIK rendezett 2024. április 4-én.

Az ügyvezető bevezetőjében röviden beszélt a befektetői és finanszírozói döntések segítését is célzó EU taxonómia rendeletről, a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi direktíváról, a CSRD rendeletről, majd részletesen kitért a vonatkozó CSRD és CSDDD (beszállítói átvilágítási) direktívák hazai implementációjára, az ESG törvényre. Összefoglalta és felvázolta a törvény kapcsán a vállalatokra váró feladatköröket, amelyek majd a kormányrendeletek megjelenésével lesznek pontosan definiálhatók, valamint az adatgyűjtéshez használt szoftverek-, a tanúsítók és minősítők- és a képzések akkreditációja is említést kapott.

Előadását bizakodó gondolatokkal zárta, egyben pozitív választ adva feltett kérdésére, miszerint a jelentéstételi kötelezettség és az adatgyűjtés révén a vállalatok vezetői elé olyan adatok és információk tárulnak majd, amelyek feltárnak új lehetőségeket, és egyben a nyereségességét is elősegítik, előrébb lépve ezzel a fenntartható vállaltvezetés útján.

A világ munkavállalóinak harmada kevesebbet keres, mint ami a megélhetéshez szükséges. A megélhetési bérkülönbség megszüntetésének globális GDP-re gyakorolt ​​pozitív hatása 4,5 trillió dollár lenne. Az egyenlőtlenség csökkentése összehangolt intézkedéseket igényel minden szereplő részéről, így a vállalatoknak is létfontosságú szerepük van ebben. A változások elindításában kulcsfontosságú, hogy az ember, mint érték jelenjen meg a vállalat értékteremtő folyamataiban. – mutatott rá Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation Europe elnöke, a Randstad globális public affairs vezetője a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) március 26-án tartott üzleti reggelijén és szakmai fórumán, amelynek fókuszában az emberi érték állt. A résztvevőket a nap házigazdájaként Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható pénzügyekért felelős főosztályvezetője köszöntötte.

A klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlása mellett a növekvő egyenlőtlenségek jelentik világunk legsürgetőbb fenntarthatósági kihívásait. A növekvő egyenlőtlenségek mára már globálisan is rendszerszintű kockázatokká váltak, melyek nemcsak egyéni közösségeket vagy vállalatokat fenyegetnek, hanem egész gazdaságokat és társadalmakat is.

Az egyenlőtlenségek akadályozzák a társadalmi és gazdasági fejlődést, ami kihat a vállalatok eredményességére is. Az egyenlőtlenségek ugyanakkor rendszereink következményei, amelyeket képesek vagyunk megváltoztatni. Ehhez azonban a legmagasabb szintű elköteleződés mellett azonnali lépésekre, tettekre és rendszerszintű változásra van szükség. Hiszünk benne, hogy az üzleti szférának vezető szerepet kell betöltenie e kívánt, gyors változás elérésében.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke nyitóbeszédében.

 

„A vállalatok munkavállalóikon keresztül tudnak a legtöbbet tenni az egyenlőtlenségek csökkentéséért. Az előrelépéshez kulcsfontosságú a szociális innováció, amely a munkavállalás, a tanulás és a szociális védelem új megoldásainak holisztikus megvalósítását jelenti a munkavállalók, a munkaadók és általában a társadalom javára. Ez vezet a jövőbiztos, mindenki számára működőképes munkaerőpiacokhoz kialakulásához.” – hangsúlyozta Sonja van Lieshout, aki a Randstad Hungary meghívására és szakmai támogatásával érkezett hazánkba.

Az előadást követő zártkörű szakmai fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők egyeztettek az emberi érték témakör aktuális helyzetéről és kihívásairól, olyanokról, mint a polarizáció és a bizalomvesztés üzleti kockázatai, értékteremtés az emberi tőke megbecsülésével, vagy a fizikai és mentális egészség és a hatékonyság összefüggései, valamint feltártak számos üzleti jógyakorlatot és megoldást. E három fő téma vezetője Kelemen Attila, a ProSelf Zrt. vezérigazgatója, Baja Sándor a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója és Nagy Gréta a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakmai fórumon feltárt hazai helyzet, feltárt  kihívások és előmozdító tényezők további feldolgozására a májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken kerül sor. Célunk, hogy az ember, mint érték témában a vállalatok számára ajánlások készüljenek, amelyek a BCSDH októberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra. Fontos, hogy ebben a témában is cselekvésre buzdítsuk a vállalatokat és segítsük őket a legfontosabb lépések megtételében.

Mitől lesz egy innováció sikeres? Mik az innováció buktatói? Lehet olyan zöld- vagy társadalmi innováció, ami tényleg megoldja a problémákat és nem újakat okoz? Fogunk-e valaha rovarokkal táplálkozni? – ilyen és hasonló kérdésekről volt szó „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján, amelyet vendéglátónk az EUROAPI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója Dr. Diószegi Zsuzsanna nyitott meg.

Dr. Bajmócy Zoltán, az SZTE professzora, a tudományos és esélyegyenlőségi ügyekért felelős dékánhelyettese felvezető előadásában beszélt az innovációk és a fenntarthatóság kapcsán felmerülő dilemmákról és az elkerülendő problémákról. Mint elmondta, a planetáris rendszerek hatnak egymásra, Rubik kockaként egyszerre kell figyelni az összes területre, nem oldhatunk meg csak egyet, mert az több kárt okozhat. A lehetséges megoldások között a zöld innovációk mellett a társadalmi innovációk jelenthetnek megoldást. Emellett kiemelte, hogy újra kell keretezni a problémákat, új társadalmi megállapodásokra van szükség, új szerveződési formákra, új cselekvési módokra.

A délelőtt hátralévő részében játékos munka következett: a résztvevők projektcsapataikban a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megtalálni azt a fenntarthatósági problémát, amire a következő hónapokban megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója, valamint a Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője voltak segítségükre.

A délután izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Dr. Ligeti Gábor a Heineken főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmund, az AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Szederkényi Zita a program vezetőjének moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy közel 130 éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő start-upnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa. Az innovációt és új termékek bevezetését sokszor a fogasztó vagy a piac határozza meg. A beszélgetés során olyan kérdéseket érintettek, mint egy termékbevezetés sikerének kulcsa vagy sikertelenségének kezelése, milyen formában jelenik meg az innováció a termékfejlesztés mellett, vagy éppen fogunk-e a közeljövőben rovarliszttel táplálkozni.

A folytatásban Nádasi Róbert, a Masterplast Nyrt. vezérigazgató-helyettese bemutatta a vállalat fenntarthatósági stratégiáját, majd innovatív hőszigetelési megoldásukat, a Zöld Hungarocell Programot, mely az első minősített rendszerben működő körforgásos gazdálkodási modell a hazai építőiparban. Jelenleg az építési gyakorlatban a polisztirol anyagok méretre vágásából keletkező káló mértéke évente akár a 100 ezer köbméteres mennyiséget is elérheti. A programban, az értékesített bizonyos Hungarocell termékek felhasználása során keletkező fel nem használt vágott anyagokat visszagyűjtik és újrafeldolgozzák, majd újrahasznosítják.

Ezt követően három csoportra osztva gyárlátogatás következett, ahol az EUROAPI egyik termelési üzemét, raktárát és Kutatás-Fejlesztési laborjait látogatták meg a résztvevők szakértők kíséretében, olyan kérdésekre is választ kapva, hogy milyen fenntarthatósági kihívásai vannak a gyógyszerhatóanyag gyártásnak; mi a különbség a természetes és mesterséges C-vitamin között; mi a No-spa kémiai képlete és hogyan készül; vagy hogyan lehet fenntartható raktározást üzemeltetni.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Dr. Diószegi Zsuzsannával, az EUROAPI ügyvezető igazgatójával beszélgettek a résztvevők, aki mesélt színes karrierútjáról, legnagyobb üzleti kihívásairól. Kiemelte, hogy fontos a rugalmasság és a nyitottság, ne tartsunk a változásoktól, hanem lássuk meg benne a lehetőséget és ragadjuk meg.

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.