Mi történik, ha konfliktusba kerül a PNL és a fenntarthatósági célkitűzések? Hogyan lehetünk változásvezetők? Mit tehetünk a kiégés ellen? Hogyan lehet egy vállalati juttatáscsomagot valóban a sokszínű munkavállalói csapat igényeire szabni?  Ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napján, amelynek tagvállaltunk, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. adott otthont székesfehérvári telephelyén szeptember 26-án. Az eseményt Szundy Olivér, a Grundfos országigazgatója nyitotta meg.

A nap indításaként vendéglátó házigazdánk elsőszámú vezetőjével, Szundy Olivér országigazgatóval beszélgethettek a résztvevők a vezetői feladatokról és felelősségről, a csapat fontosságáról, az alapértékek meghatározó szerepéről egy vállalatnál és hogy mi történik, ha a PNL és a fenntarthatósági célkitűzések konfliktusba kerülnek egymással.

Ezután a projektcsapatok bemutatták az év során kidolgozott projektmunkáikat a BCSDH-tagvállalatainak vezetőiből álló hat fős zsűri előtt. Az idei téma az Emberi érték volt, igazodva a BCSDH ezévi szakmai fókuszterületéhez. Megoldásokat hallhattunk a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci bevonásához, a vállalaton belüli tudásmegtartáshoz, a sokszínűséget figyelembe vevő vállalati juttatáscsomaghoz, a kiégéshez és a vezetők képzéséhez kapcsolódóan.

A projektek zsűrizését Kelemen Attila (ProSelf International elnök-vezérigazgató) zsűri elnöknek, Báthory Balázsnak (Market Zrt. – innovációkért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes), Csavajda Zsoltnak (DSM – ügyvezető igazgató) Gartner Szilviának (Grundfos – környezetvédelmi szakértő), Hódosy Bélának (BKM – Stratégiai és fenntarthatósági Főosztályvezető) és Márta Irénnek (BCSDH – igazgató) köszönhetjük. A zsűri gratulált a csapatoknak a projektmunkákhoz és kiemelte az emberi érték fontosságát, hiszen az ember a hajtórugója minden vállalatnak. Márta Irén, a BCSDH igazgatója pedig jótanácsokkal látta el a fiatal vezetőket az előttük álló vezetői pályájukhoz.

A délelőtt folyamán a résztvevők meghallgatták Dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klímanagykövetét, aki beszámolt a nemzetközi és hazai klímapolitika aktualitásairól és ennek az üzlethez való kapcsolódásáról. Beszélt az IPCC Szintézis Jelentéséről, az éghajlatváltozás következményeiről, valamint arról, hogy a felmelegedés 1,5 °C-on történő megállításának célja és a jelenlegi politikák között lévő hiányt mi okozza és mit kellene tennünk ennek csökkentésére. Beszámolt a Fit for 55 csomagról.

Gärtner Szilvia bemutatta a Grundfos NetZero stratégiáját, klímastratégiáját, környezetvédelmi jógyakorlataikat, mint Székesfehérvár első esőkertjének létesítését vagy a gyári erdő telepítését és megemlítette terveiket és kihívásaikat a jövőre nézve.

Dávidházi Csongor, a Grundfos Kft. senior lead engineerjével a résztvevők megtekintették a vállalat bemutatótermét, gyárát és a gyártási folyamat lépéseit.

A nap fontos témája volt, hogy hogyan implementálhatják a résztvevők a program során tanultakat, hogyan építhetik be mindennapi működésükbe és mi az, amit vezetőként maguk után akarnak majd hagyni. Báthory Balázs egy beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait, gondolatait résztvevőkkel a változás elindításáról, a vezetői szerepről és a komfort zóna elhagyásának fontosságáról.

A nap végén Szederkényi Zita programvezető összefoglalta a tehetségprogram egész évének történéseit, felvillantotta a szakmai napok legemlékezetesebb pillanatait és fő témáit, valamint mesélt a program folytatásaként működő „A jövő vezetői” Alumni közösségről és megosztotta az Alumni vezetőségi választás eredményét. Gratulálunk Fülöp Áginak, a Generali Személybiztosítási Contact Center vezetőjének, aki a 2024-es évfolyamot képviseli az Alumni szervezet vezetőségében.

A programmal 32 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végig kíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, hogy fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

A teljes fotógaléria itt tekinthető meg.

Mennyire befolyásolják a „tudatos” fogyasztókat a hamis zöld címkék és állítások? Mi történik, ha zöld vállalásaink útjában a maguk a fogyasztók állnak? Hogyan vonjuk be a fogyasztókat a fenntarthatósági törekvéseinkbe? Hogyan kerülhetjük el a zöldre mosást? A várható EU szabályozás alapján feketelistás lesz a karbonsemleges állítás, ha azt ellentételezéssel értük el? 

Dr. Szoboszlai Izabella Versenytanácstag, a Gazdasági Versenyhivatal munkatársával beszélgettek a BCSDH Kommunikációs munkacsoportjának résztvevői a zöldre mosás elkerüléséről. A 2024. szeptember 24-én tartott munkacsoport ülés résztvevőit rövid bemutatkozó prezentációval házigazdaként Berman Zsuzsa a BNP Paribas regionális kommunikációs vezetője köszöntötte.

A GVH fogyasztói felméréséből kiderült, hogy nagy a gyártók és kereskedők felelőssége mert a fogyasztók nagyon fogékonyak a zöld állításokra, és azokat is, akik tudatosnak mondják magukat félrevezetnek a hamis állítások és zöld címkék.
Akkor várhatjuk el a fogyasztóktól, hogy fenntartható fogyasztási szokásaik legyenek, ha megbízhatnak termékeken lévő információkban, ha döntés előtt hozzájuthatnak minden fontos tudáshoz a termék javíthatóságáról, újrahasznosíthatóságáról és védve vannak a hamis állításoktól. Csak hiteles zöld kommunikációval, túlzások nélkül építhetjük ki azt a bizalmat, amivel a fogyasztókat is bevonhatjuk fenntarthatósági törekvéseinkbe.

A beszélgetés során a résztvevők betekintést kaphattak a jelenlegi és várható EU-s szabályozások főbb pontjaiba. Mindenképpen szigorodó jogi környezet várja a vállalatokat, de a cél az, hogy a valódi zöld átmenet fogyasztói oldalon is megtörténjen. A Gazdasági Versenyhivatal ajánlásaival segíti a vállalatokat az eligazodásban.

„Fenntarthatóság 2024 – ESG: a szabályozási kihívástól az üzleti lehetőségig” 
2024. október 1. – Mystery Hotel Budapest*****

Jelentkezzen most >>

 

KUPONKÓD a BCSDH tagjainak: KLESGVIPBCSDH

A Klasszis Média (az Mfor, a Privátbankár, illetve a Piac&Profit) újabb ESG-tematikájú konferenciát szervez, melynek célja a fenntarthatóság szabályozási kihívásainak és üzleti lehetőségeinek feltérképezése.

Rendezvényünket kiemelten ajánljuk befektetési alapkezelők felsővezetőinek, portfóliómenedzsereknek, elemzőknek, banki vezetőknek, a bankok ESG területért és zöldhitelezésért felelős vezetőinek, tőzsdei cégek és nagyvállalatok felsővezetőinek és ESG-felelőseinek, nyugdíjpénztárak, nagy ingatlanbefektető cégek vezetőinek.

I.

Az első szekcióban szakértők, tanácsadók osztják meg, hogyan lehet a jogi szabályozásokból eredő kihívásokat üzleti lehetőségekké formálni, és milyen hatással lehet a nagyvállalatokra és a kkv-kre az ESG törvény kulturálisan és üzletileg.

Moderátor: Lukács Ákos – EY

Résztvevők: 
Fehér Sándor – Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség,
Salgó István – BCSDH, 
Wieder Gergő – KPMG

II.

második szekcióban bankok képviselői ismertetik, hogyan integrálják a fenntarthatósági szempontokat pénzügyi döntéseikbe, milyen innovatív megoldásokat eredményez mindez, és hogyan támogatják ügyfeleiket a zöld pénzügyi megoldásokkal.

Moderátor: Dr. Ács Barnabás –  London Stock Exchange Group

Résztvevők:

Máté Károly – CIB Bank;
Molnár András – OTP Bank;
Szege György – MBH Bank;

III.

harmadik szekcióban két panelbeszélgetést tartunk: az egyikben a szabályozói oldal, a Budapesti Értéktőzsde és az újonnan alakult ESG szövetség képviselői járják körül a téma aktualitásait, a másikban nagyvállalatok képviselői osztják meg gyakorlati tapasztalataikat, bevált módszereiket és tanulságos kihívásaikat a fenntartható üzleti gyakorlatok terén.
1.
Moderátor: Bocskai István – Klasszis Média

Résztvevők:
Tóth Róbert – KAVOSZ E-Green Zrt. / ESG Szövetség
Végh Richárd – Budapesti Értéktőzsde,
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
2.
Moderátor: Buru Éva – Moore Hungary

Résztvevők:
Kamasinszki Rita – Microsoft Magyarország,
Schnaider Dávid – Videoton,
Várkonyi Diána – Magyar Telekom,
NEO Property Services

IV.

Végül, a negyedik szekcióban intézményi befektetők képviselői vitatják meg, hogyan befolyásolja a fenntarthatóság a befektetési döntéseket és milyen lehetőségeket kínál a zöld befektetések terén. Megtudhatjuk, hogyan azonosíthatók a fenntartható befektetési lehetőségek, milyen kihívásokat jelent a szabályozás változása ezen a téren és milyen hozamokra számíthatunk.

Moderátor: Gáspár András – Klasszis Média

Résztvevők:
Böröczky Dezső – Gránit Alapkezelő
Horváth Barnabás – KBC Alapkezelő
Kovács István – Erste Alapkezelő
Lokietek Eszter – OTP Alapkezelő
Tomasovszki Tímea – VIG Befektetési Alapkezelő

Ezekről és még sok más érdekes kérdésről lesz szó a Fenntarthatóság 2024 – ESG: a szabályozási kihívástól az üzleti lehetőségig címmel megrendezésre kerülő rendezvényünkön.

A szakmai programot követően adjuk át ünnepélyes keretek közt a Klasszis ESG díjakat; a rendezvényt egy vacsora és networking zárja.

Időpont: 2024. október 1. Kezdés: 13:00. 
Helyszín: a Mystery Hotel Budapest ötcsillagos luxusszálloda

Részletek és jelentkezés >>

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) egy exkluzív vállalatvezetői eseményen mutatta be hazánkban először a Beyond Zero filmet a Sustainovával együttműködésben, amelynek házigazdája és helyszíne az E.ON Hungária Csoport volt.

A szeptember 17-i eseményre a BCSDH tagvállalatok első számú vezetői mellett a Net Zero Tanácsadó Testület tagjai is meghívást kaptak, így többek között Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete is megjelent.

Az eseményt Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója moderálta, a résztvevőket Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az ALTEO elnök-vezérigazgatója, Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese, Tomas Svoboda, a Sustainova társalapító-vezérigazgatója, majd Nathan Havey, a film író-rendezője (videóüzenetben) köszöntötte.

Az inspiráló dokumentumfilm Ray Anderson cégvezető személyén keresztül mutatja be személyes és vállalata transzformációját, választ keresve a kérdésekre, hogy melyek a sikeres paradigmaváltás lépései, hogyan lehet bevonni a vezetőtársakat, meggyőzni a befektetőket, elkötelezni az üzleti partnereket a klímacélok megvalósítása érdekében.

A vetítést követően egy kerekasztal-beszélgetés során osztották meg gondolataikat, dilemmáikat a klímavédelem szempontjából fontos szektorokban tevékenykedő, elkötelezett vezetők: Pesti Tímea (Ald | LeasePlan), Jamniczky Zsolt (E.ON Hungária Csoport), Báthory Balázs (Market Építő Zrt.). A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők hangsúlyozták, hogy milyen fontos az első számú vezető hite és akarata, hogy a fenntarthatóság a teljes szervezeti kultúrát áthassa és a munkatársakat is cselekvésre ösztönözze. A klímacélok megvalósítása során nagy segítség lehet, ha megfigyeljük a természeti környezetet, és abból nyerünk inspirációt a konkrét fejlesztésekhez, ez a film egyik kulcsgondolata is.

Az inspiráló, vállalati vezetőknek és munkatársaknak szóló film hazai terjesztésében a BCSDH együttműködik a Sustainova csapatával, hogy minél gyorsabban megvalósuljon a rendszerszintű változás és érdemi cselekvés a klímacélok érdekében.

Az eseményről készült képgalériát a linkre kattintva tudja megtekinteni.

Az idei BCSDH hétvége a nem túl kedvező időjárás ellenére is izgalmas programot tartogatott a résztvevő 20 vállalatvezetőnek és partnerének.

A pénteken a szakmai program a SIÓ siófoki gyárában kezdődött, ahol a házigazda Mészáros Dezső a SIÓ-Eckes ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket és adott betekintést a cég fenntarthatósági stratégiájába. A gyűmölcslégyártás klímaváltozás okozta kihívásaira adott válaszok és az ambíciózus klímacélok elérésére tett lépések bemutatását gyárlátogatás követte szakértők vezetésével.

Másnap a Masterplast Nyrt. látta vendégül a csapatot és házigazdaként Tibor Dávid, vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket és mutatta be az építőiparban végbemenő fenntartható változásokat segítő megoldásaikat, illetve a klímaadaptációhoz is szükséges szigetelési megoldásaikat.

Köszönjük a vendéglátó a SIÓ-Eckes és a Masterplast vezetőinek és munkatársainak a tartalmas szakmai programot és a vendéglátást.

Több mint 40 fő személyes részvételével 2024. szeptember 11-én tartottuk meg soron következő ESG munkacsoport-találkozónkat, melynek házigazdája a KINSTELLAR Andrékó Ferenczi & Társai Ügyvédi Iroda volt.

A találkozó fókuszában az augusztusban megjelent, az ESG törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek voltak. A vállalatok részéről a legnagyobb várakozás a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait övezte, melyek a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendeletben kerültek kihirdetésre.

Az esemény dr. Tomaj Balázs, a KINSTELLAR energiajogi csoport vezető ügyvédjének köszöntőjével indult. Előadásában röviden ismertette az ESG hazai szabályozási környezetét.

Nagy örömünkre ismét elfogadta felkérésünket Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatója, aki előadásában már a konkrét végrehajtási rendeletekről és a beszállítói kérdőív tartalmáról is adott áttekintést a hallgatóság számára. Előadását követően élénk beszélgetés követte, kérdés-válasz formában.

Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelősének ezután gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan építhetők be fenntarthatósági szempontok a beszállítók kiválasztásába, hogyan lehet ezek megvalósulását nyomon követni és biztosítani.

Az esemény zárásaként Márta Irén tájékoztatta a résztvevőket a szervezet következő eseményeiről.

Mi az etika és az átláthatóság és hogyan valósul meg a gyakorlatban? Milyen hatása van a korrupciónak a gazdaságra? Mi az a kettős lényegesség? Mit és hogyan jelentsünk? Mit mutatnak a trendek a fenntartható befektetések terén? Mi az az ESG index? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői az Etikus és átlátható működésről szóló szakmai napon, amelyet a Yettel Magyarország Zrt. székházában tartottunk.  A résztvevőket Mészáros Attila, a Yettel Zrt. vállalati kommunikációs és ESG igazgatója köszöntötte.

A nap szakmai bevezetőjében Szederkényi Zita, a program vezetője elméleti és mindennapi etikai és morális kérdéseket és dilemmákat vetett fel. Mit tennél, ha a termékedről kiderülne, hogy egyértelmű halálesetek köthetők hozzá? Megmentenéd-e öt ember életét, egy ember élete árán? Előadását Epiktétosz gondolatával zárta: Nem az számít, hogy mi történik, hanem csak és kizárólag az, hogy miként reagálsz rá.

A következő előadást Dr. Martin József Pétertől, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójától hallhatták a résztevevők, aki beszélt a korrupció és a gazdasági fejlődés és teljesítmény összefüggéseiről, valamint a Transparency International által korrupciómérésre használt eszközről, a korrupcióérzékelési indexről. Hozott aktuális adatokat hazai és nemzetközi vonatkozásban, beszélt a megfigyelhető tendenciákról és hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

A folytatásban Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa átfogó képet adott az etika és az átláthatóság fogalmáról, illetve keretbe foglalta szerepét a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az etikus magatartás támogatását célzó checklistről, egy kérdéslistáról, amire, ha választ adunk, megállapíthatjuk, hogy tényleg etikusan járunk-e el egy adott cselekvés során.

Ezt követően Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd a külső és belső átláthatóság hiányának következményeit a csernobili katasztrófán keresztül szemléltette a résztvevőknek. Bemutatta a nukleáris ipar biztonsági protokolljait, az egyén felelősségét és a nukleáris tévhitek is szóba kerültek.

A délelőtti program zárásaként Anga Adrienn, a KPMG ESG & fenntarthatósági szolgáltatások tanácsadója előadásában beszélt a globális fenntarthatósági jelentési trendekről, bemutatta a nem pénzügyi jelentési keretrendszerek fejlődését és kitért a CSRD jelentéstétel alapját képező kettős lényegességi felmérés legfontosabb elemeire.,

Előadását követően a jelentéstételhez kapcsolódóan a résztvevők egy szimulációs játék keretében kipróbálhatták a döntéshozatal menetét a kettős lényegesség a saját munkavállalók területével kapcsolatban. A szimulációs játékot vezetői oldalról aktív részvétellel Mészáros Attila, a Yettel vállalati kommunikációs és ESG igazgatója és Márta Irén, a BCSDH igazgatója támogatták.

Ebéd után a projektcsapatok bemutatták egymásnak projektmunkáikat, melynek során az Emberi érték témakörében mélyültek el. A prezentációkra Márta Iréntől kaptak visszajelzést és tanácsokat, amelyek segítségükre lehetnek az anyagok véglegesítésében a zsűrinek való bemutatásig.

A bemutatók után Veisz Ákos, a Danube Capital vezérigazgatója és a BDO ügyvezető igazgatója érkezett, aki az ESG kapcsán felmerülő üzleti előnyökről és kockázattípusokról beszélt előadásában, valamint bemutatta a zöld átálláshoz szükséges forrásokat, a kapcsolódó szakpolitikai célokat, valamint a hazai zöldfinanszírozási lehetőségeket.

A folytatásban Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója a GRI-minősített OPTEN ESG Indexét mutatta be, amely több mint 75 paramétert alapul véve mutatja meg a vállalkozások ESG szintjét, azaz a környezeti (E – Enviromental), társadalmi (S – Social) és vállalatvezetési (G – Governance) tudatosság eredményeiből kialakított 1-10-ig terjedő indexszámot. Emellett további ESG megoldásaikat is felvillantotta a résztvevőknek.

A szakmai nap utolsó felében a résztvevők „kívülről és belülről” a Yettel Magyarország Zrt.-vel ismerkedhettek meg közelebbről.

Először a vezetői interjú keretében Dávid Zoltán, a vállalat stratégiai vezérigazgató-helyettese beszélt a Yettelhez vezető karrierútjáról, illetve vezetői tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel.

A folytatásban Mosonyi Szabolcs, a vállalat Integrity Officere mutatta be a Yettel Integrity tevékenységét, majd egy compliance esettanulmányon keresztül tesztelte a résztvevők etikai érzékenységet.

Méltó zárása volt a napnak a Yettel több fenntartható megoldást is felvonultató, díjnyertes székházának megtekintése, amely során a Facility Management csapatból Páhi Sándor jóvoltából tudtunk meg számos érdekes információt az épületről.

A teljes fotógaléria itt érhető el.

A Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában kihirdetésre kerültek a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályai, valamint az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló végrehajtási rendeletek. Megjelentek emellett az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről, illetve az akkreditálás eljárási szabályairól szóló rendeletek is, ezek a Magyar Közlöny 2024. évi 80. számában olvashatóak.

A rendelet célja

Az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet is tartalmazó 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet az ESG törvény alapján meghatározza azokat a részletszabályokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások fenntarthatósági szempontok szerinti objektív összehasonlítását és felelősségvállalásuk nyomon követését.

Az átvilágítás legfőbb kritériumai

  • Kockázatkezelési rendszer létrehozása: dokumentált kockázatkezelési rendszert kell üzemeltetni az ESG kockázatok minimalizálása érdekében mind a saját üzleti hatáskörben, mind az ellátási láncban. A kockázatkezelési rendszer része a környezeti és a társadalmi hatások rögzítése, valamint a szervezetirányítási hatások elemzése, különösen az átvilágítás, azonosítás, értékelés, rangsorolás, megelőzés, megszüntetés, korrekció és nyomon követés;
  • Belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása;
  • Rendszeres és eseti kockázatelemzések elvégzése;
  • Az összes azonosított káros hatás vonatkozásában megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása saját üzleti hatáskörében és közvetlen beszállítóival szemben;
  • ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése: ESG beszámoló készítésével és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével;
  • Közvetlen beszállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

A rendelet tartalmazza az ESG beszámoló előkészítéséhez szükséges formai minimumkövetelményeket is.

Átmeneti, könnyítő rendelkezés

Az ESG tv. 1. § (1) bek. a) pont szerinti vállalkozások 2024-es üzleti évre vonatkozó, illetve a b) pont szerinti vállalkozások 2025-ös üzleti évre vonatkozó ESG beszámolóinak csak előauditon kell átesniük és nem kell azokat tanúsíttatni, sem maguk az ESG beszámolók, sem az előaudit eredmények nem nyilvánosak, nem kerülnek közzétételre.

ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív

Az SZTFH rendelet 1. számú mellékletében található táblázat tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek az ESG beszámoló és az ellátási lánc átvilágításának alapjait jelentik.
Az egyes kérdések a környezetvédelem (45 kérdés), a társadalom (41 kérdés), illetve a vállalatirányítás (14 kérdés) témaköreiben vizsgálják meg a vállalatok ESG tevékenységét. A közvetlen szállítók átvilágításánál a kérdések a szállítók méretéhez, földrajzi elhelyezkedéséhez és a megválaszolandó kérdések köréhez igazodnak.

Fontos kiemelni, hogy a közvetlen szállító önkéntesen megválaszolható kérdések megválaszolására sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

Hamarosan érkezik az ESG kalkulátor

Az ESG beszámoló elkészítéséhez az SZTFH hamarosan egy ESG kalkulátort is biztosít, amely segít a kérdőív összetettebb, numerikus adatainak kiszámolásában.

További információk az SZTFH oldalán olvashatóak:

ESG beszámoló
ESG kérdőív
ESG hatósági tevékenység

A Körforgásos Gazdaság munkacsoport idén harmadik alkalommal, szeptember 3-án találkozott az IFUA Horváth&Partners Kft.-nél. A munkacsoport-megbeszélésen olyan ESG jelentéstételt is érintő kérdésekre kerestük a választ, hogy: Mi a szerepe a jelentéstételnek és mérésnek a körforgásos gazdasági átmenetben? Milyen önkéntes eszközök vannak a piacon? Hogyan érinti a CSRD és ESRS követelmények a vállalatokat?

A jelentéstételi és mérési eszközök újdonságait Takács Ivett, a Körforgásos Gazdaság Platform projektmenedzsere mutatta be. Kiemelte, hogy a rendelkezésre álló adatok növekedésével egyre kiterjedtebb szabványrendszerek jelennek meg a piacon, mint például az ISO új, körforgásos gazdasági szabványcsomagja, mely már 2024. májusától elérhetővé vált. Ezek átfogó eszköztárat kínálnak a körforgásos gazdaság megvalósításához, az elvektől a mérésig, és globális konszenzust biztosítanak az országok között a körforgásos gazdaság közös meghatározásáról és elveiről. Jelenleg kidolgozás alatt áll a Global Circularity Protocol szabványrendszer is, mely a Greenhouse Gas Protocol mintájára készül, és 2026-ban kerül majd bevezetésre.

Európai Uniós szinten az önkéntes szabványok mellett már megjelentek a kötelező követelmények, úgy, mint az EU Taxonómia és a CSRD és az ESRS szabvány. Ha egy vállalat CSRD szerint jelentésköteles és a kettős lényegességi elemzés elvégzését követően az került megállapításra, hogy a körforgásos gazdaság, mint téma lényeges hatásában vagy pénzügyileg a vállalatnál, akkor jelentenie szükséges erről az ESRS E5 standard szerint. Az ebben szereplő körforgásos indikátorokat Stancsics Nóra, az IFUA Horváth vezető tanácsadója és Dr. Bodnár Viktória, ügyvezető igazgató ismertették. Kiemelték, hogy a CSRD E5 standard szerinti indikátorok jelentős része narratív, a kvantitatív indikátorok mérése kihívást okoz a vállalatoknak. Nem csak a mérés, de a rendszerek kialakítása, illetve az eredmények összehasonlítása is nehézséget okos – nincs olyan egyenértékes, mint pl. az ÜHG kibocsátásnál. A résztvevők visszajelzése alapján is az adatok begyűjtése jelenti a legnagyobb nehézséget a vállalatoknak.

2025. nyarától a Magyar Nemzeti Bank ajánlást készít a magyar hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára az ESG-kockázatok hitelkockázatba történő integrálására és kockázati modellezésre vonatkozóan, mondta el előadásában Ritter Renátó, az MNB munkatársa. Ennek lényege egy ESG minimum kérdőív, amelynek kitöltését a bankok 500 millió Forint hitelösszeg felett a vállalati ügyfél hitelkérelme kapcsán megkövetelik, így ez is fontos kötelezettségeket ró a vállalatokra 2025. nyarától.

A Körforgásos Gazdaság Platform munkájának idei egyik fókusza a már működő, sikeres együttműködések bemutatása és a további együttműködések elősegítése. Ennek egy sikeres példája a Rossman x Respray újratölthető automata innováció, mely együttmáködést Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója, valamint Réti Andor és Zámbó Gergely, a Respray ügyvezetői közösen mutattak be. A Respray ötvözi egy innovatív szelep- és szórófej technológiát egy olyan saját fejlesztésű újratöltő automatával, ami a különböző funkcióknak köszönhetően lehetővé teszi a palackok vásárlói közegben való újratöltését. A sikeres projekt 2020 őszén indult, két befektetési körben eddig összesen 70 millió Ft forrást sikerült bevonni a fejlesztésbe a befektetők közreműködésével. Az üzletekben kapható újratölthető dezodorok károsanyag-kibocsátása ötödannyi, mint a hagyományos verzióké. Az újratölthető dezodorok további előnye, hogy nemcsak a végtermék, hanem a tölthető palack gyártása, a beltartalom előállítása is Magyarországon valósul meg.

Ezúton köszönjük házigazdánknak, valamint előadóink és tagjaink konstruktív részvételét, valamint támogatóinknak:

Sulyok Tamás köztársasági elnök Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozott ifj. Chikán Attilának, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, a BCSDH elnökének. Az Érdemrendet augusztus 15-én Lantos Csaba energiaügyi miniszter adta át a Pesti Vígadóban. A rangos állami kitüntetést a zöld energiára való átállás érdekében, a társadalom és a környezet iránti felelősséggel végzett, és az innovációra is fogékony példamutató tevékenysége elismeréseként vehette át ifj. Chikán Attila, aki elmondta: „A kitüntetés elősorban annak a fenntarthatóság iránti elkötelezettségnek szól, amely az ALTEO és a BCSDH működésének valamennyi területén főszerepet kap, és amely mindkét szervezetben a kiváló csapatok erőfeszítéseinek az eredménye. Ezt az alkalmat is szeretném ezért megragadni, hogy megköszönjem munkatársaim magas színvonalú szakmai munkáját.”