Az adatgyűjtés a legnagyobb kihívás a körforgásos gazdaság mérésében
A Körforgásos Gazdaság munkacsoport idén harmadik alkalommal, szeptember 3-án találkozott az IFUA Horváth&Partners Kft.-nél. A munkacsoport-megbeszélésen olyan ESG jelentéstételt is érintő kérdésekre kerestük a választ, hogy: Mi a szerepe a jelentéstételnek és mérésnek a körforgásos gazdasági átmenetben? Milyen önkéntes eszközök vannak a piacon? Hogyan érinti a CSRD és ESRS követelmények a vállalatokat?
A jelentéstételi és mérési eszközök újdonságait Takács Ivett, a Körforgásos Gazdaság Platform projektmenedzsere mutatta be. Kiemelte, hogy a rendelkezésre álló adatok növekedésével egyre kiterjedtebb szabványrendszerek jelennek meg a piacon, mint például az ISO új, körforgásos gazdasági szabványcsomagja, mely már 2024. májusától elérhetővé vált. Ezek átfogó eszköztárat kínálnak a körforgásos gazdaság megvalósításához, az elvektől a mérésig, és globális konszenzust biztosítanak az országok között a körforgásos gazdaság közös meghatározásáról és elveiről. Jelenleg kidolgozás alatt áll a Global Circularity Protocol szabványrendszer is, mely a Greenhouse Gas Protocol mintájára készül, és 2026-ban kerül majd bevezetésre.
Európai Uniós szinten az önkéntes szabványok mellett már megjelentek a kötelező követelmények, úgy, mint az EU Taxonómia és a CSRD és az ESRS szabvány. Ha egy vállalat CSRD szerint jelentésköteles és a kettős lényegességi elemzés elvégzését követően az került megállapításra, hogy a körforgásos gazdaság, mint téma lényeges hatásában vagy pénzügyileg a vállalatnál, akkor jelentenie szükséges erről az ESRS E5 standard szerint. Az ebben szereplő körforgásos indikátorokat Stancsics Nóra, az IFUA Horváth vezető tanácsadója és Dr. Bodnár Viktória, ügyvezető igazgató ismertették. Kiemelték, hogy a CSRD E5 standard szerinti indikátorok jelentős része narratív, a kvantitatív indikátorok mérése kihívást okoz a vállalatoknak. Nem csak a mérés, de a rendszerek kialakítása, illetve az eredmények összehasonlítása is nehézséget okos – nincs olyan egyenértékes, mint pl. az ÜHG kibocsátásnál. A résztvevők visszajelzése alapján is az adatok begyűjtése jelenti a legnagyobb nehézséget a vállalatoknak.
2025. nyarától a Magyar Nemzeti Bank ajánlást készít a magyar hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára az ESG-kockázatok hitelkockázatba történő integrálására és kockázati modellezésre vonatkozóan, mondta el előadásában Ritter Renátó, az MNB munkatársa. Ennek lényege egy ESG minimum kérdőív, amelynek kitöltését a bankok 500 millió Forint hitelösszeg felett a vállalati ügyfél hitelkérelme kapcsán megkövetelik, így ez is fontos kötelezettségeket ró a vállalatokra 2025. nyarától.
A Körforgásos Gazdaság Platform munkájának idei egyik fókusza a már működő, sikeres együttműködések bemutatása és a további együttműködések elősegítése. Ennek egy sikeres példája a Rossman x Respray újratölthető automata innováció, mely együttmáködést Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója, valamint Réti Andor és Zámbó Gergely, a Respray ügyvezetői közösen mutattak be. A Respray ötvözi egy innovatív szelep- és szórófej technológiát egy olyan saját fejlesztésű újratöltő automatával, ami a különböző funkcióknak köszönhetően lehetővé teszi a palackok vásárlói közegben való újratöltését. A sikeres projekt 2020 őszén indult, két befektetési körben eddig összesen 70 millió Ft forrást sikerült bevonni a fejlesztésbe a befektetők közreműködésével. Az üzletekben kapható újratölthető dezodorok károsanyag-kibocsátása ötödannyi, mint a hagyományos verzióké. Az újratölthető dezodorok további előnye, hogy nemcsak a végtermék, hanem a tölthető palack gyártása, a beltartalom előállítása is Magyarországon valósul meg.
Ezúton köszönjük házigazdánknak, valamint előadóink és tagjaink konstruktív részvételét, valamint támogatóinknak:
