Mi a szerepe az üzleti szférának a fenntarthatóság kapcsán 2022-ben? Mit tehetünk vezetőként és magánemberként a globális kockázatok kapcsán? Jobb vagy rosszabb élete lesz-e a jövő generációinak? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek?  Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első online szakmai napja február 3-án, melynek házigazdája a Siemens volt.

Arató Márk, a Siemens kommunikációs menedzsere nyitotta meg a szakmai napot, kiemelte, hogy a fenntarthatóság nem csupán kihívás, hanem üzleti lehetőség.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát.  Bemutatásra került a BCSDH éves szakmai programja, melynek fókusza a Vision 2050: Time to Transform amely egy közös elképzelést határoz meg egy olyan világról, amelyben 2050-ig több mint 9 milliárd ember képes jól élni a bolygó korlátain belül. Ennek eléréséhez azonnali cselekvésre, összefogásra van szükség.

Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa a fenntartható fejlődés bemutatása után, arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon jobb vagy rosszabb élete lesz-e a jövő generációinak és mi a költsége (trade-offja) a jelen jólétének a jövőben. Rámutatott, hogy a fenntarthatóság versenyképességet, a társadalmi jólét tartós növekedését jelenti, emellett rezíliens társadalmat és a természeti válságoktól való biztonságot.

dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt a gyenge és erős fenntarthatóságról, a visszapattanó hatás és a szétválasztás fogalmáról, és kiemelte a máként gondolkodás, másként gazdálkodás fontosságát. Biztosan mosógép kell nekünk vagy csupán tiszta ruha?

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? A Nova-Papír ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével beszélgettünk vállalataik mindennapi dilemmáiról.

A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2022-es év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Kiemelte a tulajdonosok és érintettek számára is győztes-győztes megoldások és a fenntartható értékteremtés fontosságát.

Arató Márk, a Siemens kommunikációs menedzsere a Siemens Technológiát és annak filozófiáját  ismertette a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy “a  Siemens-nél a fenntarthatóság nem csak hívószó hanem üzleti lehetőség is, mivel a legnagyobb kihívásokban vannak a legnagyobb lehetőségek”.  Kiemelte a komplex fenntarthatósági kérdések komplex kezelésének fontosságát.  A Siemensnél a fenntarthatóság jól felfogott üzleti érdeket is jelent. Vállalások, hogy 2030 ra, zero kibocsátásuk legyen, 2050-re pedig az egész értékláncot szeretnék net zerová tenni.

A nap zárásaként Jeránek Tamás, a Siemens vezérigazgatója közel egyórás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Kiemelte a türelem, kitartás, a transzparencia és hitelesség fontosságát. Felhívta a résztvevők figyelmét az optimizmusra, és arra, hogy a lehetőségekkel igenis élni kell.