57%-kal csökkenne a nyilvánosságra hozandó adatok köre

Friss fejlemények a fenntarthatósági jelentéstétel kapcsán:  Milyen változásokra készülhetnek az érintett vállalatok? 

Stop the clock: halasztás a megvalósíthatóság érdekében. Az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok módosítása szükségszerű lépés volt ahhoz, hogy a vállalati jelentésekben hiteles és releváns információkat lássunk. A kötelezettségek maradnak, de a felkészülésre több idő jut. 

A közérdeklődésre számot tartó, 250–500 főt foglalkoztató cégek a 2027-es üzleti évről kötelesek először jelenteni, míg a kkv-k esetében 2028-ra tolódik a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség. Azon nagyvállalatok számára viszont, amelyek már 2025-ben az európai fenntarthatósági szabványok (ESRS) szerinti jelentést tettek közzé a 2024-es évükről, továbbra is jelenteniük kell.  

Az elmúlt hónapokban számos változás történt a fenntarthatósági kötelezettségeket szabályozó jogszabályi környezetben.  Az Európai Bizottság (EB) 2025. február 26-án közzétette az Omnibus javaslatcsomagot, melynek célja a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD), a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) és az EU Taxonómia módosítása. Április 14-én az Omnibus javaslatcsomag időbeli változást javasló eleme („Stop the Clock!”) már elfogadásra is került. Ennek eredményeként a jelentéstételi kötelezettségek bevezetésének ütemezése két évvel kitolódik a legtöbb érintett vállalat számára. A módosítás időt ad a felkészülésre, azonban nem jelenti a kötelezettségek eltörlését.   

ESRS szerinti jelentéstétel 

2025 mérföldkő a fenntarthatósági jelentések történetében, hiszen ez az első év, amikor bizonyos vállalatok nem önként, hanem törvényi kötelezettség hatására készítették el egy teljesen új szabvány szerint a jelentéseiket. A kötelezett vállalkozások számos kihívással szembesültek, ugyanakkor az első körben publikált – az ESRS követelményeinek megfelelő – több száz jelentés értékes kiindulópontként szolgál a szabályozó hatóságok számára. Ezek alapján azonosíthatók azok a területek, amelyek változtatást vagy pontosítást igényelnek annak érdekében, hogy a vállalatok számára világossá váljon, milyen információkat kötelesek közzétenni.  

Az időbeli módosítással párhuzamosan az EB megbízta az EFRAG-ot (European Financial Reporting Advisory Group) az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványok felülvizsgálatával. A cél: egyszerűbb, érthetőbb és jobban kezelhető jelentéstételi keretrendszer kialakítása, olyan módon, hogy közben ne sérüljenek az Európai Zöld Megállapodás eredeti célkitűzései. Az EFRAG 2025. október 31-ig nyújtja be technikai javaslatát, de a július végén közzétett tervezet alapján már most látható, hogy a változások nem csupán formai jellegűek lesznek, hiszen az adatpontok akár 57%-kal csökkenhetnek. 

Hol tart jelenleg az ESRS felülvizsgálatának a folyamata?  

Az EFRAG 2025. június 20-án közzétette előrehaladási jelentését, amely az eddig elvégzett munkát foglalja össze az ESRS felülvizsgálatára vonatkozóan, összhangban a korábban közzétett ütemtervvel. .  

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy pontosan milyen változásokra lehet számítani az EFRAG jelentése alapján. 

1. A kettős lényegesség értékelés (DMA) egyszerűsítése: A DMA az ESRS-jelentések alapja, és egy olyan komplex értékelési folyamat, amely sok vállalat számára okozott nehézséget. Az EFRAG célja, hogy a fentről lefelé („top-down”) irányuló megközelítést ösztönözze, és az üzleti modellből kiindulva történjen a nyilvánvalóan fontos témák azonosítása. Csökkenteni kívánják a túlzott kvantitatív pontozást és a nem releváns adatgyűjtést, miközben további hangsúlyt fog kapni a releváns és hiteles információk bemutatása (fair presentation elv), és bevezetik az „információs lényegességi” szűrőt az adatpontok fontosságának meghatározásához (az ESRS 2 esetében is).  
2.  A fenntarthatósági jelentés könnyebb olvashatósága/tömörsége és a vállalati jelentésekkel való jobb integrációja: Az eddig közzétett ESRS szerinti jelentésekben gyakran vannak ismétlődések és széttagoltság – főként a szabvány felépítéséből adódóan -, és ezt felismerve elkezdték a jelentés szerkezeti elemeinek tisztázását. A tervek szerint lehetőség nyílhat a jelentésekben vezetői összefoglaló közzétételére, valamint az EU Taxonómia adatok külön függelékben való bemutatására. 
3. A minimális közzétételi követelmények (MDR) és a tematikus szabványok közötti átfedések csökkentése: Az ESRS szabvány szerint a jelentést tevő vállalatoknak szükséges bemutatniuk minden lényeges téma és altéma esetében, hogy milyen politikákkal, intézkedésekkel és célkitűzésekkel (PAT: Policies, Actions, Targets) rendelkeznek, azonban itt is átfedés van az ESRS 2 általános közzétételi követelményei és a tematikus szabványok között. A módosítások célja, hogy a PAT információkat csak akkor kelljen jelenteni a tematikus standardokban, amennyiben rendelkezésre állnak, ellenkező esetben pedig lehetőség legyen egyetlen adatpontban jelezni, ha nincs PAT az adott témára.  
4. A szabványok érthetőségének, egyértelműségének és hozzáférhetőségének javítása: Az EFRAG célja, hogy egyértelműsítse és elkülönítse a kötelező és az önkéntes közzétételeket, mivel az első körös tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan az önkéntes adatpontokat is kötelezőként értelmezték.   
5. Egyéb javasolt tehercsökkentő enyhítések bevezetése: A felsorolt intézkedések mellett továbbá vizsgálat alatt áll a felvásárlások és eladások kezelésének módja, mivel a meglévő szabványok ebben a tekintetben nem kellően egyértelműek. További terv az „indokolatlan költség és erőfeszítés” elvének szélesebb körű alkalmazása, illetve a jelentési határok pontosítása és a hiányzó inputadatok esetén a metrikákra vonatkozó könnyítések. 
6. Fokozott interoperabilitás: Az EFRAG célja, hogy az ESRS szabványokat jobban összehangolja a globális szabványokkal (pl. IFRS S1/S2, GHG Protocol) és elkerülje az információk félreértelmezését. Az interoperabilitás és koherencia javítása érdekében az adatpontok csökkentését tervezik. 
7. További, jövőben várható könnyítések: 2025. július végén az EFRAG közzétette az ESRS Tervezetét, amely alapján 57%-kal csökkenne a nyilvánosságra hozandó adatok köre. A közzétett dokumentumok között megtalálhatóak a felülvizsgált ESRS 1 és ESRS 2 szabványok, valamint a környezeti, társadalmi és vállalattirányítás témákat lefedő tíz tematikus szabvány is. A javaslatokat 2025. szeptember 29-ig, a nyilvános konzultációs időszak végéig van lehetőség véleményezni.  

Összefoglalás 

Az első körös jelentések tapasztalatai alapján az ESRS szabványok felülvizsgálata és használhatóságának javítása nem csupán reális, hanem szükségszerű lépés is. A tervezett módosítások csökkenthetik a vállalatokra nehezedő jelentéstételi terheket, miközben elősegítik a releváns és hiteles információk bemutatását és a jelentések hatékonyabb külső fél általi hitelesítését (az Omnibusz csomag hatására marad a korlátozott bizonyosság, mint könyvvizsgálati követelmény).  

A változásokat sokan értelmezik a CSRD „kivéreztetéseként”, az első jelentéstételi ciklus tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a felülvizsgálat elkerülhetetlen volt. A szabvány pontosítására és az ismétlődések csökkentésére valóban szükség van – nem csupán a hatékonyság növelése érdekében, hanem azért is, hogy a vállalatoknak maradjon elegendő idejük és erőforrásuk azokra az akciókra, intézkedésekre és kockázatfeltárásokra, amelyek révén tartalommal tölthetik meg jelentéseiket és valódi értéket teremthetnek.  

A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek – nemcsak szabályozói oldalról, hanem a vállalati felkészülés szempontjából is.