A vállalati felelősségvállalási (CR) jelentés készítése üzleti gyakorlattá vált

Ma már a vezető magyarországi vállalatok közel háromnegyede alkalmaz jelentéskészítési folyamatot vállalati felelősségvállalás terén valamilyen formában – derül ki a KPMG legújabb, „Corporate Responsibility Reporting” című globális felméréséből, amely immár nyolcadik alkalommal térképezi fel ezt a területet. „A kérdés ma már nem az, hogy kell-e jelenteni vagy sem, hanem hogy milyen minőségi sztenderd szerint készüljön a jelentés és hogyan mutassák be a vállalat legfontosabb fenntarthatósági hatásait”– mondta el Szabó István, a KPMG fenntarthatósági és vállalati felelősségvállalási csoportjának menedzsere.

A felmérés szerint a jelentéskészítés terén élen járnak a világ legnagyobb vállalatai (a Global Fortune 2012. évi listájának 250 legjelentősebb vállalata, a továbbiakban G250), körükben 93-95 százalék körül stabilizálódik a jelentéskészítési arány. A legnagyobb cégeken kívül vizsgált további 4100 vállalatnál – mely 41 ország 100 legnagyobb vállalatát foglalja magában (a továbbiakban N100) – pedig hét százalékkal nőtt a jelentéskészítési arány 2011-hez képest. Magyarországon a CR-tevékenységről jelentő vállalatok aránya 78 százalékra növekedett, ugyanakkor ennek közel 60 százaléka csak globális szinten publikál jelentést. A KPMG vezetője hozzátette, hogy „az Európai Unió szabályozásának hatására hazánkban is várhatóan kötelezővé válik a CR jelentés kiadása, ami mennyiségi és minőségi fejlődést is hozhat magával a helyi szintű jelentések kiadásában.”

„A jelentési folyamat kialakítása azért fontos menedzsment eszköz, mert a vállalat vezetése és a tulajdonosok ezáltal kaphatnak valós képet a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményről, és ezáltal tudják ezt folyamatosan javítani. A nemzetközi jelentéskészítési sztenderdek alapján kiadott jelentés pedig a bizalomépítés fontos eszköze, hiszen például egyre több intézményi befektető veszi figyelembe a fenntarthatósági szempontokat és keresik az ezt igazoló hiteles információforrást” – mondta Szabó. A jelentést kiadó magyar vállalatok 52 százalékánál az éves jelentések már ugyan tartalmaznak CR-információkat, ugyanakkor csak 4 százalékuk jelent integrált formában.

Megfigyelhető, hogy a világ vezető vállalatai már felfedezték a vállalati felelősségvállalás által feltáruló lehetőségeket is: a szervezetek 72 százaléka gondolja úgy, hogy ez a terület fejlődési lehetőséget biztosít az innováció és a tanulás terén, míg 51 százalékuk a reputáció javításának eszközét látja benne. „A vállalatok számára a CR-jelentéstétellel kapcsolatos legnagyobb kihívás, hogy azt az üzlet és az érintetti csoportok számára legfontosabb környezeti és társadalmi témák azonosítására használják. Ha ezek a témák már letisztultak, azt a vállalati stratégiába építhetik, hogy ezek által is kezeljék a kockázatokat, új lehetőségek felé nyissanak, és hosszú távon teremtsenek értéket” – mondta Szabó István.

A jelentések többsége ma már a „Global Reporting Initiative” (GRI) jelentéskészítési útmutatóját figyelembe véve készül: a G250 vállalatok 82 százaléka, az N100 vállalatok 78 százaléka ez alapján jelent. A magyar vállalatok 62 százaléka alkalmazza a GRI-iránymutatások valamelyik szintjét, 35 százalékuk viszont semmilyen sztenderdre nem utal riportjában. „A jelentéskészítési irányelvek fontos szerepet játszanak a jelentések minőségének növelésében, valamint ezáltal átláthatóbbak, összehasonlíthatóbbak, érthetőbbek is lesznek a riportok. Egyébként az figyelhető meg, hogy ahol a CR-területért a vállalat legfelsőbb szintű irányító testületei vagy vezetői felelnek, ott jobb minőségű jelentések születnek” – fűzte hozzá Szabó István.

A tanulmány szerint a jelentések tanúsítása is fordulóponthoz érkezett: a G250 vállalatok 59 százaléka vesz igénybe külső tanúsítást CR-jelentéséhez, két évvel előtt még csupán 46 százalékuk tette ezt. Az N100 vállalatoknál viszont egyelőre csak 40 százalék körül alakul ez az arány. „A tanúsítás alkalmazásával bizonyosodhatnak meg az olvasók, hogy a jelentésbe foglalt információk a valóságnak megfelelnek-e vagy sem, így a külső érintettek bizalmát nagyban erősítik.” – tette hozzá Szabó István.