Biodiverzitás, mint üzleti stratégia -Természetbarát üzleti modellekkel lehet versenyelőnyhöz jutni

A vállalatok fenntarthatósági törekvései világszerte egyre inkább túllépnek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén, miközben a természet védelme és helyreállítása, különösen a biodiverzitás, egyre hangsúlyosabbá válik. Magyarországon azonban még mindig ritka, hogy a vállalatok a kettős lényegességi elemzés során nagy jelentőséget tulajdonítanának a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatásoknak, lehetőségeknek vagy kockázatoknak. Gyakori az a téves feltételezés, hogy a vállalati működésnek nincs érdemi hatása a biodiverzitásra – sem pozitív, sem negatív irányban.

Pedig a természetes környezet – például a vízkészletek, talajminőség, beporzók jelenléte – nemcsak külső tényező, hanem üzleti szempontból is kritikus függőségi pont. Egy mezőgazdasági vagy élelmiszeripari vállalat számára a talaj termőképessége, a vízminőség vagy az ökoszisztémák stabilitása közvetlen hatással van a hozamra, a költségekre és a profitra.

A biodiverzitás üzleti jelentősége

Egy nemzetközi tanulmány több mint 2000 kutatás és közel 100 000 helyszín elemzése alapján arra jutott, hogy az emberi tevékenységek példátlan mértékben befolyásolják a biodiverzitást. A Nature folyóiratban megjelent írás arra is rámutat, hogy a helyi fajgazdagság csökkenése nemcsak ökológiai, hanem gazdasági következményekkel is jár. A Világgazdasági Fórumszerint a biodiverzitás csökkenése a következő évtized egyik legnagyobb globális kockázata, mivel évente több mint 50 billió eurónyi gazdasági tevékenység közepesen vagy erősen függ a természeti rendszerektől, az infrastruktúrától kezdve az energiatermelésen és vízellátáson át a szállításig.

A Sweco friss jelentéseszerint Európa 50 legnagyobb gyártó- és energetikai vállalatának mindössze 16%-a tekinti pénzügyileg lényegesnek a biodiverzitást, miközben 82% környezeti szempontból már felismeri annak fontosságát. Ez az arány hazai viszonylatban is hasonló lehet, különösen a nem szabályozott szektorokban.

Mi a helyzet Magyarországon? – példák és tanulságok

Vízhiány és alternatív megoldások
Hazánkban is előfordul, hogy egy régióban a vízhiány vagy a vízminőség romlása akadályozza a termelést. Egyes vállalatok drága technológiai megoldásokban (pl. víztisztító rendszerek) gondolkodnak, miközben természetes alapú megközelítések, mint például vízgyűjtő területek helyreállítása, vízvisszatartó tájhasználat vagy ökoszisztéma-szolgáltatások erősítése, költséghatékonyabb és fenntarthatóbb alternatívát jelenthetnek.

Zöld infrastruktúra, mint üzleti érték
Az ipari létesítmények körüli zöldfelületek eltávolítása gyakran a hozzáférés vagy területfejlesztés érdekében történik. Ugyanakkor a természetes növényzet, fák, bokrok, mezők és fűfélék, védelmet nyújthatnak a por, zaj, szél vagy hőhatások ellen, amelyek közvetlenül befolyásolják a munkakörülményeket, a termelés folytonosságát és a lakossági elfogadottságot. Egyes magyar vállalatok már felismerték, hogy a zöld infrastruktúra megőrzése üzleti megtérülést hozhat.

Pénzügyi kockázatok és szabályozási nyomásA magyarországi vállalatokat is érintik az EU-s szabályozások, mint például az EU Taxonómia vagy a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv), amelyek előírják a környezeti hatások és függőségek számszerűsítését. A természetes erőforrásokhoz kapcsolódó kockázatok, például vízszennyezés, talajromlás, biodiverzitás csökkenése, pénzügyi kockázatként jelennek meg, különösen, ha bírságokhoz, termelési leállásokhoz vagy reputációs veszteséghez vezetnek.

Növekedési lehetőségek a természethez kapcsolódó innovációbanA természetbarát üzleti modellek akár 10 billió eurónyi új értéket teremthetnek, és 2030-ra 395 millió új munkahelyet hozhatnak létre világszerte. Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel, hogy a természetes rendszerekhez való pozitív viszonyulás üzleti lehetőségeket teremt. Például:

• Speciális műtrágyák alkalmazása, amelyek kevesebb kijuttatással javítják a talaj egészségét.

• Beültetett zöldsávok vagy erdősávok, amelyek csökkentik az infrastruktúra karbantartási költségeit.

• Vizes élőhelyek helyreállítása, amely javítja a vízvisszatartást és csökkenti az árvízkockázatot.

Mit jelent ez a magyar vállalatvezetők számára? A természetes erőforrásokhoz való üzleti viszonyulás nemcsak környezetvédelmi, hanem stratégiai pénzügyi kérdés is. A CFO-knak, COO-knak és fenntarthatósági vezetőknek közösen kell:

• Felmérni a vállalat függőségét a természettől.

• Azonosítani a természeti környezetből adódó kockázatokat és lehetőségeket.

• Beépíteni ezeket a stratégiai és operatív döntéshozatalba.

• Megfelelni az EU-s jelentési és auditálási elvárásoknak.

A biodiverzitás és a természetes rendszerek védelme nem csupán környezeti, hanem üzleti szempontból is kulcsfontosságú, és vétek figyelmen kívül hagyni. Aki időben lép, versenyelőnyt szerezhet nemcsak a szabályozási megfelelés, hanem az értékteremtés és a szervezeti reputáció szempontjából is.

Ha az Ön vállalata biodiverzitással kapcsolatos felmérés vagy egyéb fenntarthatósági megoldások iránt érdeklődik, keresse bizalommal a PwC fenntarthatósági csapatát.
https://www.linkedin.com/pulse/biodiverzit%C3%A1s-mint-%C3%BCzleti-strat%C3%A9gia-term%C3%A9szetbar%C3%A1t-lehet-dora-feher-tqepf/