Egy igazán hatékony eszköz a vidékfejlesztésre

Egy modern biofinomító képes arra, hogy gazdasági és társadalmi fellendülést hozzon vidéki közösségeknek, derült ki a Fenntartható vidéki reneszánsz egy bioetanolüzem példáján keresztül című tanulmányból, melyet kedden a Magyar Tudományos Akadémián mutattak be. A kutatás a Pannonia Ethanol 2012-ben létesített dunaföldvári bioetanolüzem példáját vizsgálta, amely Magyarország kukoricatermesztő vidékének szívében található.

Az utóbbi évek beruházásainak eredményeként a hazai, fenntartható alapanyagokra épülő gazdaság mára a legversenyképesebbé vált Európában. A takarmánykukorica helyben történő feldolgozására épülő etanoltermelés, kiegészülve a társtermék állati takarmánnyal olyan pályát kínál a hátrányos helyzetű térségekben, amelyre kevés iparág képes. Tehát nemcsak klímavédelmi szempontból fontos itthon bioetanolt előállítani, hanem ez lehet a kulcsa vidék felzárkózásának is, illetve ez lehet egy kiugrási lehetőség a magyar gazdaság számára.

A kutatás eredményei összességében azt mutatták, hogy a bioetanolüzem működése négy alapvető csatornán keresztül járul hozzá a vidék reneszánszához:

Közvetlenül és közvetve is szakképzett munkaerőt igénylő munkahelyeket hoz létre vidéki térségben, így segít a képzett munkaerő helyben tartásában, és meggátolja a szelektív elvándorlást, amely a humán tőke apadásához vezetne;
Jelentős helyi iparűzési adó-fizetőként hozzájárul a helyben nyújtott közszolgáltatások színvonalának fenntartásához, illetve emeléséhez, ami a helyi közösség valamennyi tagja számára érzékelhető;
Széles beszállítói kör számára teremt tartós és kiszámítható keresletet, ami ösztönzi a versenyképesség fokozását, hozzájárul a tevékenységek diverzifikálásához, a foglalkoztatás bővítéséhez.
A kiszámítható, stabil kereslet és a beruházási kockázatok mérséklése ösztönzi a mezőgazdasági fejlesztéseket által. Az etanolüzem hiányában minden második mezőgazdasági beruházás kisebb valószínűséggel valósult volna meg.

„A beruházás eredményeképpen kimutathatóan csökkent az elvándorlás a térségből, emellett háromszorosára nőtt a település adóerő-képessége, illetve a gyárban tapasztalható átlagos bérszínvonal kétszerese az országos átlagénak” – foglalta össze a kutatás üzeneteit Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója.

A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatócsoportja végezte Dr. Koós Bálint vezetésével. A kutatás módszertani hátteréről összességében elmondható, hogy 24 kulcsinterjú, két kérdőíves felmérés, két fókuszcsoportos interjú készült, valamint átfogó statisztikai adatelemzést végeztek a térséget jellemző társadalmi és gazdasági tendenciák feltárásához. Az adatgyűjtés 2016 folyamán történt.

A tanulmány teljes terjedelmében itt érhető el (pdf)>>

A megnyitó beszédet tartotta Dr. Nagy István, miniszterhelyettes, Földművelésügyi Minisztérium