Hogyan érhető el a nettó zéró kibocsátás? Mitől lesz hiteles a vállalatok kommunikációja erről?

Folyamatosan bővül azoknak a nagyvállalatoknak a köre, akik a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében nyilatkozatot tesznek a karbonsemlegessé válásukról. A fenntarthatóság már nem csupán egy vágyott eszme, hanem gazdasági realitás. Olyan érték, amely beépül a döntéshozatali mechanizmusokba és a magánszektornak is egyre nagyobb és ambiciózusabb szerepvállalást ír elő. A célok eléréséhez és a hiteles kommunikációhoz viszont összehasonlítható mérésekre és transzparens jelentésekre van szükség.

A KPMG nemrég megjelent Towards Net Zero tanulmányából megismerjük a követendő beszámolási, riportálási gyakorlatot, valamint azt, hogy a világ legnagyobb vállalatai miként kezelik a klímakockázatot. A KPMG 12 minőségi kritériumot dolgozott ki az éghajlati kockázatokról és a zero carbon átmenetről szóló vállalati beszámolókhoz. A szakértők ezen kritériumok mentén vizsgálták globálisan a 250 legnagyobb vállalat éghajlati kockázat és nettó zéró kibocsátás jelentéseit.

Eljött az ideje annak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adattal értékeljék a cégek a beazonosított klímakockázatok negatív következményei megelőzésére hozott akcióikat. A KPMG által javasolt beszámolási módszertan négy területre fókuszálva állítja fel a 12 kritériumot: az éghajlattal kapcsolatos kockázatok azonosítása és azok kezelése; valamint a kockázatok hatása és a nettó nulla átmenetről való jelentés. A tanulmány a nagyvállatok „jó gyakorlatát” (best practice) példaként állítja és útmutatást ad a helyes jelentéstételhez.

A vállalatok piaci kényszer alatt állnak. Befektetői, hitelezői, biztosítói oldalról egyaránt elvárás, hogy ismertessék az éghajváltozással kapcsolatos kockázatkezelési akcióikat, stratégiájukat az ellenállóképesség és a versenyelőny biztosítása érdekében. A 250 nagyvállalat jelentésének elemzésből kiderül, hogy az értékeltek 56%-a egyértelműen elismeri, hogy az éghajlatváltozás pénzügyi kockázatot rejt magában, 47%-uk kiemeli, hogy közvetett, fizikai valamint átállási kockázatokkal néz szembe az éghajlatváltozás miatt. 46% pedig már elköteleződött, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.

A KPMG november végén publikálja a 2-3 évente megjelenő KPMG International CR Reporting Survey tanulmányát, amely a jelentéskészítési gyakorlatokat, módszereket foglalja össze a karbonsemlegesség mellett kitérve a vállalati felelősségvállalási irányelvekre is. Az elemzés különösen hasznos azoknak a szakembereknek, akik a vállalatuk fenntarthatósági jelentéseit készítik, vagy azt szeretnék tovább fejleszteni. A tanulmány betekintést nyújt az ESG és a fenntarthatósági jelentések globális trendjeibe, valamint részletes útmutatást és ajánlást kínál a közzététel és a hiteles kommunikáció javítására.

A felmérést a KPMG tagvállalatok szakemberei végezték, akik áttekintették az országuk legnagyobb 100 vállalatának jelentését. 2020-ban 52 országban, köztük Magyarországon végzett kutatásban, amely összesen több mint 5000 vállalatot vizsgált, ezzel a legszélesebb körű felmérés készült a témában.