KPMG kutatás: Egyre tudatosabbak a vásárlók a környezeti és társadalmi felelősségvállalás terén
A vállalatoknak manapság már bizonyítaniuk kell, hogy kötelezettségvállalásaik hitelesek, mindez pedig integrált ügyfél- és ESG-megközelítést igényel. A KPMG Me, my life, my wallet kutatásában kifejezetten a fenntarthatósági kérdésekre koncentrált, szegmentációs modellje pedig iránymutatás a cégeknek, hogy miként tudják megszólítani az egyes fogyasztói csoportokat.
A KPMG kutatása alapján egyértelmű, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg az értékközpontú vásárlók. A felmérésben résztvevők 87 százaléka szerint a vállalatok felelősséggel tartoznak azért, hogy fenntartható termékeket állítsanak elő. A válaszadók 86 százaléka aggódik a környezet miatt, és 64 százalék akarja megismerni az általa vásárolt termék vagy szolgáltatás környezeti hatásait.
A megkérdezettek 59 százaléka tesz is lépéseket a fenntarthatóság érdekében. Annak mértéke viszont eltérő, hogy ezeket az értékeket mennyire mélyen érzik magukénak az emberek; mindez nagyban múlik az érzelmi beállítottságon, a személyes meggyőződésen, célokon, és függ az adott egyén egyéb körülményeitől, mint például anyagi lehetőségek.
A KPMG hat csoportba sorolta a fogyasztókat annak alapján, mennyire foglalkoztatják őket a fenntarthatósági értékek, és ez hogyan tükröződik viselkedésükben. A csoportok: a mérsékeltek (26%), a pragmatisták (21%), a realisták (17%), az árérzékenyek (9%), és az aktivisták (17%) és a kollektivisták (11%).
Az egyes szegmensek jellemzőit részletesen tartalmazza a KPMG tanulmánya, amely arra is kitér, hogy a modell miként segít megtervezni az egyes szegmenseket célzó marketing programokat, amelyekkel vevőiket hatékonyabban tudják megszólítani.
A részleteket magyarul itt tudja elolvasni: Hogyan szolgáljuk ki a fenntarthatóság iránt elkötelezett fogyasztót? – KPMG Blog
A kutatás azt mutatja, hogy a vásárlók fenntarthatósági programokba való bevonásának legnagyobb akadályai egyrészt a költségek, másrészt a megértés vagy az ismeret hiánya – az egyén nem tudja, hogyan érhetne el változást.
A következtetés: a fogyasztók egyértelműen azt várják, hogy az üzlet ne csak részt vegyen, hanem vezető szerepet vállaljon az átalakulásban. A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szemléletet be kell építeni a szervezeti működésbe, ugyanakkor a hagyományos marketingeszköztár is bevethető, hogy ezek a vásárlói élmény minden fázisában is megfelelően megjelenjenek” – magyarázza Halász Erika, a KPMG igazgatója. „Ehhez szükség van arra, hogy felmérjük a jelenlegi állapotot, keretrendszert alkossunk a fenntarthatóság méréséhez, elvégezzük a termék életciklus és az ügyfélutak ESG központú újragondolását, megértsük a különböző ügyfélszegmensek igényeit, majd pedig a fogyasztókat involváljuk a célok elérésében, edukáljuk őket. A folyamat valószínűleg nem lesz gyors, és akár a szervezet újradefiniálására is szükség lesz, de hosszabb távon biztosan értéket teremt.
