Az idei CSR Kiválóság Díját Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, szervezetünk alelnöke kapta. A Gundel Étteremben megtartott díjátadó keretében köszöntötték a társadalmi felelősségvállalás követendő példaképeit.

marta_iren

A szervezők szándéka szerint a CSR Kiválóság Díj azt az egyéni teljesítményt jutalmazza, amely nagymértékben hozzájárul a vállalati felelősség terjedéséhez. Az elismerésre elsősorban vállalati döntéshozók, CSR munkatársak és újságírók nevezését várták. Tavaly a díjat Rolek Ferenc, a Budapest Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese kapta, akinek nevéhez köthető többek között a bank saját önkéntes akciósorozata, a Törődés Napja is.

A Holcim Hungária Zrt. 2009-ben már elnyerte a CSR Hungary Díjat, akkor a „Vezető CSR gyakorlatok – C(S)R menedzsment – nagyvállalat” kategóriában díjazták a cég társadalmi felelősségvállalási tevékenységét.

Márta Irén kommunikációs igazgató 2005-ben csatlakozott a Holcim Hungária Zrt.-hez. A vállalat társadalmi felelősségvállalási tevékenysége, amelyben a kommunikációs igazgató meghatározó szerepet tölt be, az elmúlt években számos elismerésben részesült: többek között a CSR Hungary és a Figyelő TOP 200 CSR díj, valamint két rangos nemzetközi elismerés, a European Execellence Awards és a Sabre Awards fémjelzi felelős működését. Márta Irén nevéhez kapcsolódik számos, a fenntartható építészettel és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kezdeményezés, amelyek célja a fenntartható építészet és a CSR kultúra szélesebb körű megismertetése Magyarországon. Mindezt a vállalati pozícióján túlmutatóan, szakmailag és emberileg is személyes elkötelezettséggel végzi. A CSR különböző területein számos szervezet vezetőségének tagja vagy alapítója, így alelnökként vesz részt a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), alapítóként a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HUGBC) és a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ), elnökségi tagként a KÖVET munkájában.

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy átvehettem ezt az elismerést. – mondta el Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója. – Ez a díj nem csak egyéni érdem, hanem csapatmunka eredménye, hiszen valamennyi programunkat csak úgy tudtuk és tudjuk a jövőben is megvalósítani, hogy munkatársaimmal együtt dolgozunk a közösség érdekében.”

További információért, kérjük, látogasson el a www.holcim.hu weboldalra.

Áder János köztársasági elnök is üdvözli a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért által kidolgozott „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlást, melyhez már az alapításkor közel félszáz vállalatvezető csatlakozott.

November 27-én került bemutatásra a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő üzletmenetet középpontba helyező ajánlásunk, melyet 27 alapító vállalat vezetője írt alá és további 18 vállalat csatlakozott hozzá. Az összefogás jelentőségét az is jelzi, hogy az aláíró 45 vállalat éves árbevétele megközelítően hazánk GDP-jének 20 %-át teszi ki.

Stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett és érdekelt felekkel és átlátható működés – az ajánlás hét pontban foglalja össze, hogy mit jelent a fenntarthatóság komplex értelmezése a vállalatok számára a 21. század elején. „Hisszük, hogy a hosszú távon sikeres vállalat záloga az olyan vállalatvezető és menedzsment, aki tisztában van a fenntartható fejlődés fogalmával és képes azt a döntéshozatal során komplexen értelmezni. Az ajánlás megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan alapelveket fogalmazzunk meg, melyek e szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek.” – mondja Salgó István, a szervezet elnöke.

Az ajánlás létjogosultságát Áder János köztársasági elnök is elismeri és üdvözli a kezdeményezést. Az ajánlást bemutató üzleti ebéden a hallgatósághoz intézett beszédében, melyet Salgó István elnök tolmácsolt, kiemeli: „Ezt hasznos kezdeményezésnek tartom, és egyben fontos lépésnek a magyarországi üzleti kultúra fejlődésében. Amint azt néhány hónapja a RIO+20 világkonferencián elmondtam, a jelen problémái ismertek, és immár a technológiai feltételek nagy része is rendelkezésünkre áll, tehát eljött a komoly döntések, a tettek ideje…… A fenntarthatóság megteremtése nem kis feladat, de bízom abban, hogy az Önök által létrehozott Tanács tevékenysége érdemben elősegíti majd a vállalati gondolkodás megújulását. Ennek érdekében kívánok a Tanácsnak mint több támogatót, a tagok részéről mind komolyabb elkötelezettséget, főként pedig eredményes munkát.”

Áder János köztársasági elnök támogató és köszöntő levele teljes terjedelmeben itt olvasható.

Az eseményről készült kisfilmünket itt tekintheti meg:

[youtube src=”2x8z_xQ10FE”]

Az ajánlás alapító aláírói:

ÁAK, Accor, Alteo, Ben&Loch, Budapest Airport, Budapesti Erőmű (EDF Csoport), Dandelion, Denso, Energy Hungary, E.ON,  Grundfos, Holcim, HVG, ING Bank, Kékkúti Ásványvíz, KPMG, Lapker, Legrand, MOL, MTVA, MVM, NISZ, Shell, Siemens, Telenor, Unilever, Volkswagen.

További aláírók:

Alcoa, Alstom, Brit Kamara, Dalkia, Electrolux, Francia Kamara, GDF Suez, MagNet Bank, Masterplast, MNV, Nestlé, Pannonia Ethanol Zrt., Richter, Sanofi, Svájci Kamara, Svéd Kamara, Toyota, Vodafone

Az ajánlás letölthető innen:BCSDH_vezetoi_ajanlas_vallalati_fenntarthatosag_komplex_ertelmezese

ajanlas_borito_magyar

 Az ajánlást üzleti vezetők és fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek részvételével, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért dolgozta ki.

Bővebb információ: Petrik Ida, ida.petrik (at) bcsdh.hu

Vajon sikerülhet? Például az, hogy a globális felmelegedés ne érje el a végzetes két Celsius-fokot a Földön? A kilencvenes években megfogalmazott mintegy 90 környezeti világcélból alig néhány teljesült (ilyen például az ólommentes benzin elterjesztése), a többi megvalósítása még előttünk áll. Vajon mit rontottunk el, mit kell másként csinálni?

A HVG a BCSDH-val (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) közösen, immár második alkalommal keresi a választ a fenti kérdésekre, persze elsősorban az üzleti világ szemszögéből. Ezúttal hat fejezetben – globális kihívások, energia, építészet, közlekedés, mezőgazdaság, fenntartható fogyasztás – gyűjtjük csokorba a szakértők problémafelvetéseit, megoldási javaslatait.

A kiadvány megrendelhető innen.

Az Unilever idén is megőrizte első helyét a Dow Jones Fenntarthatósági Indexén (Dow Jones Sustainability Index – DJSI) az élelmiszergyártók kategóriájában. A vállalat 14 éve folyamatosan az első helyen áll, ráadásul idén visszaszerezte vezető helyét az élelmiszer és ital alkategóriában is.

Az Unilever 2012-ben 86%-os összesített eredményt ért el a Dow Jones Fenntarthatósági Indexen, amellyel saját 2011-es eredményét is javította. A vállalat több vizsgált kategóriában a piaci átlag felett teljesített – az egészség és táplálkozás, a csomagolás és a környezeti politika kategóriákban kiemelkedően 100%-ot, az logisztikai folyamatokban 97%-ot, működésének ökológia hatékonyságban pedig 92%-ot ért el. Szakértők szerint az Unilever kiemelkedő eredménye azzal magyarázható, hogy a vállalat a fenntarthatóság eszméjét nem csak saját üzleti folyamataiba és mindennapi működésébe építette be, hanem a beszállítók és a partnerek kiválasztása során is hatékonyan alkalmazza.

„A Dow Jones Fenntarthatósági Indexe az évek során olyan fontos mutatóvá vált, amellyel a vállalati és a befektetői szféra ma már egyaránt számol. Az Unilever Fenntarthatósági Tervének szemléletmódja beépült az üzleti működésünkbe, azon törekvésünk pedig, hogy úgy növeljük forgalmunkat, hogy közben csökkentjük vállalatunk környezetterhelését, egyre inkább versenyelőnnyé válik”– nyilatkozta Paul Polman, az Unilever vezérigazgatója.

A DJF Index összeállítása során a vállalatok gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményét, a vállalatirányítás és a kockázatkezelés hatékonyságát, a márkázást, a hozzájárulást az éghajlatváltozás káros hatásainak enyhítéséhez, az ellátási lánc sztenderdjeit, valamint a munkaügyi gyakorlatokat egyaránt vizsgálják.

Az Index jelentősége abban rejlik, hogy miközben lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy felmérjék mennyit fejlődtek fenntarthatósági szempontból, hasznos információt képvisel a befektetők számára is. Ugyanis, ha egy vállalat a fenntarthatóság kérdéskörét prioritásként kezeli, az felvilágosult menedzsment-gondolkodást feltételez, ami a befektetők számára vállalati értéket képvisel.

A Dow Jones Fenntarthatósági Indexről

Az 1999-ben elindított Dow Jones Fenntarthatósági Index (Dow Jones Sustainability Indexes) az első olyan globális mutató, amely a fenntarthatóságra összpontosító vezető vállalatok pénzügyi teljesítményét vizsgálja. A világ 2500 legnagyobb vállalatának csupán 10 százaléka kerül be a Dow Jones globális fenntarthatósági indexbe. Az értékelés alapját egy részletesen kidolgozott módszertan adja, amelyben a vállalatok környezeti, társadalmi és gazdasági teljesítményét mérik, figyelembe véve olyan területeket is, mint a vállalatirányítás, klímastratégia vagy ellátási lánc-menedzsment.

További információ:www.sustainability-indexes.com

Média kapcsolat:

Unilever Magyarország Kft.
Public Relations

1138 Budapest
Váci út 182.

beata.vince@unilever.com

Túlköltekezünk a Föld természeti erőforrásaiból
– már augusztusra elértük a túllövés állapotát –

2012-ben augusztus 22-e az a „virtuális dátum”, amelytől kezdve az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait. Alig nyolc hónap alatt felhasználtuk azokat az erőforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes előállítani ebben az évben, és így átléptünk a túllövés állapotába. Másként megfogalmazva: már nem csak a természeti tőke – hosszú távon is rendelkezésre álló – hozamait használjuk, hanem azon túl már a tőkéből is költekezünk.

A pénzügyi deficit hatását világszinten tapasztaljuk. A bankszámla kivonatokhoz hasonlóan a bevételeket és a kiadásokat követi nyomon évről évre a Global Footprint Network (GFN), és ez alapján számítja ki az Ökológiai Túllövés Napját. A természeti erőforrásokra nehezedő nyomás jellegét tekintve a pénzügyi túlköltekezéshez hasonlít. „A keletkező ökológiai deficit miatt a természeti tőkét kezdjük el fogyasztani, és CO2-ot halmozunk fel a légkörben.” – mondja Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezetője.

Az ökológiai túllövést három tényező befolyásolja: a fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota, azaz a biokapacitás. A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Ugyan a modern technológia segített megnövelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes. Ez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható, hiszen egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük.

Hogyan csökkenthetjük a lábnyomunkat? Az ökológiai lábnyomot a termőföld, a karbon lábnyom, az erdő, a halászterület, a legelő, a beépített terület komponensek alkotják. Ezek közül a karbon lábnyom a leginkább meghatározó mind mértékét mind pedig növekedési gyorsaságát tekintve. Azaz, ha tudatosan közlekedünk, fűtünk-hűtünk, használjuk az elektronikai berendezéseket, akkor máris tettünk valamit annak érdekében, hogy ne használjuk túl Földünk erőforrásait és a természeti szolgáltatásokat.

Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adati szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitására lenne szükségünk az igényeink kielégítéséhez. Ezen a növekedési és fogyasztási pályán maradva gyorsan el fog tűnni a tér a szabad manőverezéshez, és bolygónk lakói nagy részének jólléte egyre inkább veszélybe kerül.

Az ökológiai túllövés tendenciái

tulloves.jpg

Az ábrán látható, hogy jelenleg az emberiség által igényelt természeti erőforrások és szolgáltatások több mint 1,5-szörösek a Föld kapacitásához képest. „A globális lábnyom mostanra közel a kétszeresére nőtt 1961-hez képest, és míg akkor az ökológiai lábnyom jóval a Föld eltartó-képesség határa alatt volt, mostanra jelentősen meghaladja azt” – mondja Mayer Zoltán, a Dandelion Kft. környezetvédelmi szakértője.

 

További információ: http://www.okologiailabnyom.hu/