Még mindig népszerű a Tesco helyi közösségeket támogató programja, melynek aktuális, hetedik fordulójában összesen 381 szervezet pályázott a 400, 200 és 100 ezer forintos támogatásért. A pályázatokat a korábbi évekhez hasonlóan most is a Effekteam Egyesület független szakértői bírálják el, és juttatják tovább az áruházi szavazási szakaszba, ahol a vásárlók kezében lesz a döntés, melyik szervezet mekkora támogatást kapjon. Emellett most először a független szakértők szakmai szempontok (kidolgozottság, innovativitás, kreativitás és fenntarthatóság) alapján egy pályázót különdíjra javasolnak.

A nevezők 61 körzetben nyújthatták be pályázatukat az alábbi kategóriákban: a környezet megszépítésére, illetve a helyi közösségi élet előmozdítására irányuló kezdeményezések támogatása; oktatás, képességfejlesztés rászoruló gyermekek, fiatalok és felnőttek számára, valamint egészséges életmód és egészségmegőrzés. A mostani fordulóban a legtöbb pályázat ismét a helyi közösségek megszépítésére, illetve a közösségi élet előmozdítására vonatkozó kategóriában érkezett.

A szavazási szakaszba jutott pályázatokra 2020. január 20. és február 16. között szavazhatnak a vásárlók úgy, hogy a vásárlásoknál kapott zsetont az áruházakban kihelyezett zsetongyűjtőkbe dobják a számukra legszimpatikusabb kezdeményezés mellé. A Tesco valamennyi, a szavazási szakaszra bejutott szervezetet támogatja 400, 200, valamint 100 ezer forinttal, a szavazatok számának függvényében. A nyertes szervezetek listáját és az elnyert támogatási összegeket 2020 márciusában hirdetik ki.

A vállalat „Ön választ, mi segítünk” programjának célja a helyi közösségek támogatása, a pályázó szervezetek eddig több mint 190 millió forint támogatást nyertek fejlesztéseik megvalósítására. Így a Tescónak köszönhetően az előző években többek között számos település kaphatott például életmentő eszközöket, Duna-parti pihenőt, vagy szervezhetett elsősegélynyújtó tanfolyamokat, állat- és környezetvédő programokat, valamint a fiataloknak szóló drogprevenciós előadásokat.

A beérkező pályázatok listája megtekinthető a www.tesco.hu/kozosseg oldalon.

Mit lehet tenni a repülőtér megközelítéséből adódó széndioxid kibocsátás csökkentéséért? Milyen alternatív, fenntarthatóbb módokon lehet eljutni egy repülőtérre? Hogyan csökkenthető egy utas vagy egy repülőtéri dolgozó ökológiai lábnyoma? Ezekre a komplex megoldást igénylő kérdésekre kereste a választ a Budapest Airport közlekedésfejlesztési szakemberek segítségével egy európai uniós projekt, a LAirA keretében, amelynek nemzetközi zárókonferenciáját december 5-én tartották az 1. Terminálon.

A környezetvédelemnek számos, a repülőtér megközelítéséhez kötődő vonatkozása van: nap mint nap emberek tízezrei érkeznek közúton repülőterekre. Ahhoz azonban, hogy a repülőtérre való eljutás során elhasznált energia mennyisége és a környezetszennyezés mértéke csökkenjen, számos más lehetséges fejlesztés mellett az utasok és a repülőtéren dolgozók utazási szokásait is meg kell változtatni. A fenntartható működés részeként a Budapest Airport, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője a repülőtér megközelíthetőségére környezetvédelmi és infrastrukturális szempontból is kiemelt figyelmet fordít. E törekvések kiválóan illeszkednek a „Repülőterek fenntartható megközelíthetősége” című projektben résztvevő partnerek fejlesztési elképzeléseihez. Az összesen 14 partnerintézmény, köztük közép-európai repülőterek, fejlesztési ügynökségek és helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit a LAirA projektben fogalmazták meg, melyet az Európai Unió Interreg CE (Central-Europe) programja támogatott. A projekt célja a városi repülőterek megközelítése során az intelligens és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési módok napi közlekedésbe történő integrálását segíti.

A Budapest Airport a projekt keretében a tavalyi évben felmérést végzett az utasok és a repülőtéri dolgozók körében, amelyből egyebek mellett kiderült: a munkatársak 60%-a autóval jár dolgozni. Azért, hogy az ebből eredő környezetszennyezést csökkentse, a repülőtér üzemeltetője az Oszkár Telekocsival közösen egy olyan mobilalkalmazást fejlesztett, mely segítségével a munkatársak megoszthatják egymással utazásaikat, így csökkentve a munkába járás okozta környezetterhelést.

A LAirA projekt megvalósítása során felhalmozott információk és nemzetközi jó példák felhasználásával a Budapest Airport egy saját, átfogó mobilitási stratégiát is kialakított. Idén megkezdődött egy turbókörforgalom építése a 4. számú főút és a repülőtér 2. Terminálja között, amely a repülőtér egyre növekvő utasforgalmát és az újonnan átadott Cargo City felé lekanyarodó teherforgalmat fogja gyorsan és hatékonyan kiszolgálni. Az elmúlt időszakban a repülőtér környezetében elérhető elektromos autótöltők számát is növelte a Budapest Airport: a repülőtér üzemeltetéséhez használt autók részére 4 dedikált e-töltő áll rendelkezésre, a további töltőpontok kialakítása és reptéren használt gépjárművek cseréje is folyamatos. A Budapest Airport repülőtéri partnerei is fejlesztenek: a Főtaxi által használt elektromos taxik 5 gyorstöltőt használhatnak, az elektromos autóval érkező utasok számára pedig a repülőtér Terminál parkolójában érhető el gyorstöltő. Az idei évtől a repülőtér-üzemeltető 15 külön parkolóhelyet biztosít a MOL Limo autómegosztó rendszer használóinak, ahol 2020 nyarától 6 töltőállomás is kiépül.

Egy repülőtér város a városban: mintegy 1500 hektárnyi területen, éjjel-nappal üzemel és számos épülettel, saját infrastruktúrával rendelkezik. Ennek megfelelően a repülőtér fejlesztéséhez átfogó szemlélet és gondolkodásmód szükséges, melynek jegyében a Budapest Airport számos környezetvédelmi intézkedést tett. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér immár több mint két éve tartja fenn a karbonsemleges minősítését, 2050-ig pedig vállalta, hogy nullára csökkenti a légikikötő károsanyag-kibocsátását.

Az ALTEO igyekszik a pénzügyi eredményesség mellett környezetileg és társadalmilag is fenntartható, illetve felelős vállalatként működni. Ezért is döntött úgy az idei évben, hogy szakít a karácsonykor megszokott, partneri ajándékozás hagyományával. A partnereikkel való egész éves, értékes és eredményes együttműködést úgy szeretné meghálálni, hogy azzal társadalmi szempontból egy igazán hasznos célt támogasson: a választás az UNICEF Magyarország RAJTAD ÁLL A JÖVŐD! programjára esett. A kezdeményezés az elsősorban a munkavállalás terén hátránnyal induló fiatalokkal igyekszik azonosítani az őket leginkább érintő és foglalkoztató társadalmi problémákat, majd kreatív helyi megoldásokat kidolgozni ezek megoldására, mentorok segítségével. Az ALTEO támogatása két csapat részvételét teszi lehetővé a nemzetközi versenyben.

A KPMG Magyarország 2019-ben is csatlakozott a vállalat globális kiberbiztonsági kezdeményezéséhez. Az idén már harmadik alkalommal megrendezett eseményen 51 ország több mint 127.000 diákjának tartottak a vállalat szakértői előadásokat világszerte.

 

A KPMG kiberbiztonsági szakemberek kezdeményezésének célja a fiatalok oktatása a kiberbiztonság és az internetes kockázatok fontosságáról. Az osztálytermi oktatások elsődlegesen a világszerte elismert nemzetközi kiberbiztonsági tudatosság hónap (október) részeként zajlanak. Önkéntes szakértői csapatunk, együttműködésben a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársaival számos középiskolába, a leginkább veszélyeztetett fiatalokhoz látogat el, ahol a kiberbiztonság fontosságára hívják fel a figyelmet. A program útmutatásként szolgál a személyes adatok kezeléséhez, a közösségi média alkalmazásához, az online játékok és az okostelefonok biztonságos használatához. A Kék Vonal segítségével az internetes zaklatás „cyberbullying” kivédéséről is szó esik. A játékos és interaktív formában, kérdések-válaszok mellett, sztorikat és saját tapasztalatokat is megosztva zajló program célja az, hogy kézzelfogható és naprakész tanácsokkal szolgáljon a fiataloknak. Az előadássorozat a jövő évben is folytatódik.

Az ENSZ 4. fenntarthatósági célja a ’’Minőségi Oktatás’’ arra szolgál, hogy előmozdítsa az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket és ezt mindenki számára elérhetővé tegye. Fontosnak tartjuk, hogy az oktatás olyan aktuális témákat is érintsen, amely az információs társadalom, a digitalizáció korában is megállja a helyét. Napjainkban az életünk nagy része az online térbe felkerül, ezért nagyon fontos tudatában lenni az adatok kezelésének. Lelkes IT tanácsadó kollégáink szakértelme pedig egy új tanulási módszertanra ad lehetőséget.

A program további részleteiről ezen az email címen lehet érdeklődni: cr@kpmg.hu

Az ALTEO az impact investment hazai képviselőjeként a kezdetektől arra törekszik, hogy a pénzügyi eredményesség mellett környezetileg és társadalmilag is egyaránt fenntartható, illetve felelős energetikai vállalatként működjön. Működése során folyamatosan azokat a megoldásokat keresi, amelyek fenntartható és mindemellett jövedelmező módon képesek reagálni az energiaellátás területén megjelenő kihívásokra. A vállalat nemrég elkészítette a 2020-2024-es időszakra vonatkozó stratégiáját, amely a jelenlegi üzleti tevékenységek kiterjesztését, valamint a fókuszterületek újragondolását célozta meg az eredménytermelőképesség növelése érdekében. Mindezek megvalósítását az impact investment további erősítésével, még jelentősebb fókuszával tervezi a vállalat.

A körforgásos gazdaság elve egyre népszerűbb Európai Unióban, mind a környezetvédelmi, mind a gazdaságpolitikai célkitűzésekben megjelenik, és egyre fontosabb téma a kutatás-fejlesztés-innováció világában is. A téma kutatásának egyik meghatározó hazai szereplője a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A témában folyó kutatásaink nagyon sokrétűek, és a szakmai munkán kívül fontosnak tartjuk a témával kapcsolatos ismeretterjesztő és szemléletformáló tevékenységeket is. Ez utóbbi célt szolgálja az intézményünkben létrehozott Science Shop is. Nem véletlen, hogy idén több programmal is bekapcsolódtunk az Európai Hulladékcsökkentési Hét programjaiba.

Legelső programunk a XIV. LCA Konferencia megrendezése volt 2019. november 18-19-én, Szentendrén, “Körforgásos megoldások, innováció – kihívások az életciklus menedzsment területén” címmel. A kétnapos konferencián megjelent mintegy 60 résztvevő az üzleti, az akadémiai és kutatási szférából érkezett. A résztvevők előadást hallhattak a karbonsemlegességről, a karbonlábnyom-számításról és annak nehézségeiről, a fenntartható építészetről és még rengeteg egyéb témáról. Cégünk szakértői négy témában tartottak előadást. Az előadások és a további információ a konferenciáról itt érhető el.

 

2019. november 19-én a Csodák Palotája Tudománymozaik 4.0. pályaorientációs tudományfesztiválján vettünk részt. A programjaink központi gondolata szintén a körfogásos gazdaság volt, vagyis azt szerettük volna megmutatni, hogy hogyan tud az alkalmazott kutatás hozzájárulni a körforgásos gazdaság megvalósulásához. A résztvevők különböző játékokon keresztül megismerkedhettek a kritikus nyersanyagokkal, megnézhettek egy ezzel összefüggő izgalmas és látványos kísérletet, illetve megtudhatták, hogyan válhatnak nyersanyagnagykövetekké az RM@Schools 3.0 projektben. Továbbá tippeket kaphattak, hogyan csökkentsék az élelmiszerpazarlást, vizet tisztíthattak és papírhulladékból újrapapírt készíthettek. A körforgásos kutatási szakterület szakmai vezetője, Chrabák Péter „A kisgömböctől az örökké termő fáig: úton a környezeti fenntarthatóság felé – Avagy a körforgásos gazdaság alapjai és mit tehetünk a hosszútávú fenntarthatóság érdekében?” címmel tartott előadást az érdeklődő gyerekeknek.

A Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódó programjaink legszélesebb körnek szóló állomása a november 23-án, a Szimpla Kertben megtartott „Hulladékcsökkentés a hétköznapokban – Légy környezettudatos!” c. rendezvény, amelyen megmutattuk, hogyan lehet a hétköznapi hulladékot újrahasznosítani vagy miként lehet csökkenteni az élelmiszerhulladékot. Olyan fiatal kutatókkal lehetett találkozni, akik elkötelezett nagykövetei a környezettudatos szemléletnek. Az érdeklődők kipróbálhatták, milyen ékszereket készíthetnek PET palackokból, hogyan kell házilag ajakírt előállítani, hogyan frissíthetik fel régi, rozsdás fémtárgyaikat, vagy hogyan kelthetik új életre ruháikat. A kezdeményezéshez a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. is csatlakozott, hozzájárulva a környezettudatosabb szemlélet kialakításához. A program része volt az „Újrahasználat szerepe a körforgásos gazdaságban” címmel tartott workshop is. Az interaktív beszélgetés egy gondolatébresztő előadással kezdődött, amelyből a résztvevők képet kaphattak az Európában keletkező hulladékok mennyiségéről, illetve arról a szomorú tényről, hogy ennek milyen kis hányadát hasznosítjuk újra. Az előadáson fókuszba került az újrahasználat, azon belül is az újrahasználati központok, amelyeknek a létjogosultságát intézetünk SURFACE projektjében vizsgáljuk. Az előadást követően a résztvevők élénk beszélgetésen vitatták meg az újrahasználat nehézségeit és saját tapasztalataikat.