szeptember 2024 - Oldal 4 a 4-ből

Kihirdették az ESG törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeleteket

A Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában kihirdetésre kerültek a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályai, valamint az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló végrehajtási rendeletek. Megjelentek emellett az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről, illetve az akkreditálás eljárási szabályairól szóló rendeletek is, ezek a Magyar Közlöny 2024. évi 80. számában olvashatóak.

A rendelet célja

Az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet is tartalmazó 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet az ESG törvény alapján meghatározza azokat a részletszabályokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások fenntarthatósági szempontok szerinti objektív összehasonlítását és felelősségvállalásuk nyomon követését.

Az átvilágítás legfőbb kritériumai

Kockázatkezelési rendszer létrehozása: dokumentált kockázatkezelési rendszert kell üzemeltetni az ESG kockázatok minimalizálása érdekében mind a saját üzleti hatáskörben, mind az ellátási láncban. A kockázatkezelési rendszer része a környezeti és a társadalmi hatások rögzítése, valamint a szervezetirányítási hatások elemzése, különösen az átvilágítás, azonosítás, értékelés, rangsorolás, megelőzés, megszüntetés, korrekció és nyomon követés;
Belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása;
Rendszeres és eseti kockázatelemzések elvégzése;
Az összes azonosított káros hatás vonatkozásában megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása saját üzleti hatáskörében és közvetlen beszállítóival szemben;
ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése: ESG beszámoló készítésével és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével;
Közvetlen beszállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

A rendelet tartalmazza az ESG beszámoló előkészítéséhez szükséges formai minimumkövetelményeket is.

Átmeneti, könnyítő rendelkezés

Az ESG tv. 1. § (1) bek. a) pont szerinti vállalkozások 2024-es üzleti évre vonatkozó, illetve a b) pont szerinti vállalkozások 2025-ös üzleti évre vonatkozó ESG beszámolóinak csak előauditon kell átesniük és nem kell azokat tanúsíttatni, sem maguk az ESG beszámolók, sem az előaudit eredmények nem nyilvánosak, nem kerülnek közzétételre.

ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív

Az SZTFH rendelet 1. számú mellékletében található táblázat tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek az ESG beszámoló és az ellátási lánc átvilágításának alapjait jelentik.
Az egyes kérdések a környezetvédelem (45 kérdés), a társadalom (41 kérdés), illetve a vállalatirányítás (14 kérdés) témaköreiben vizsgálják meg a vállalatok ESG tevékenységét. A közvetlen szállítók átvilágításánál a kérdések a szállítók méretéhez, földrajzi elhelyezkedéséhez és a megválaszolandó kérdések köréhez igazodnak.

Fontos kiemelni, hogy a közvetlen szállító önkéntesen megválaszolható kérdések megválaszolására sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

Hamarosan érkezik az ESG kalkulátor

Az ESG beszámoló elkészítéséhez az SZTFH hamarosan egy ESG kalkulátort is biztosít, amely segít a kérdőív összetettebb, numerikus adatainak kiszámolásában.

További információk az SZTFH oldalán olvashatóak:

ESG beszámoló
ESG kérdőív
ESG hatósági tevékenység

2024.09.05.

Az adatgyűjtés a legnagyobb kihívás a körforgásos gazdaság mérésében

Hírek

A Körforgásos Gazdaság munkacsoport idén harmadik alkalommal, szeptember 3-án találkozott az IFUA Horváth&Partners Kft.-nél. A munkacsoport-megbeszélésen olyan ESG jelentéstételt is érintő kérdésekre kerestük a választ, hogy: Mi a szerepe a jelentéstételnek és mérésnek a körforgásos gazdasági átmenetben? Milyen önkéntes eszközök vannak a piacon? Hogyan érinti a CSRD és ESRS követelmények a vállalatokat?

A jelentéstételi és mérési eszközök újdonságait Takács Ivett, a Körforgásos Gazdaság Platform projektmenedzsere mutatta be. Kiemelte, hogy a rendelkezésre álló adatok növekedésével egyre kiterjedtebb szabványrendszerek jelennek meg a piacon, mint például az ISO új, körforgásos gazdasági szabványcsomagja, mely már 2024. májusától elérhetővé vált. Ezek átfogó eszköztárat kínálnak a körforgásos gazdaság megvalósításához, az elvektől a mérésig, és globális konszenzust biztosítanak az országok között a körforgásos gazdaság közös meghatározásáról és elveiről. Jelenleg kidolgozás alatt áll a Global Circularity Protocol szabványrendszer is, mely a Greenhouse Gas Protocol mintájára készül, és 2026-ban kerül majd bevezetésre.

Európai Uniós szinten az önkéntes szabványok mellett már megjelentek a kötelező követelmények, úgy, mint az EU Taxonómia és a CSRD és az ESRS szabvány. Ha egy vállalat CSRD szerint jelentésköteles és a kettős lényegességi elemzés elvégzését követően az került megállapításra, hogy a körforgásos gazdaság, mint téma lényeges hatásában vagy pénzügyileg a vállalatnál, akkor jelentenie szükséges erről az ESRS E5 standard szerint. Az ebben szereplő körforgásos indikátorokat Stancsics Nóra, az IFUA Horváth vezető tanácsadója és Dr. Bodnár Viktória, ügyvezető igazgató ismertették. Kiemelték, hogy a CSRD E5 standard szerinti indikátorok jelentős része narratív, a kvantitatív indikátorok mérése kihívást okoz a vállalatoknak. Nem csak a mérés, de a rendszerek kialakítása, illetve az eredmények összehasonlítása is nehézséget okos – nincs olyan egyenértékes, mint pl. az ÜHG kibocsátásnál. A résztvevők visszajelzése alapján is az adatok begyűjtése jelenti a legnagyobb nehézséget a vállalatoknak.

2025. nyarától a Magyar Nemzeti Bank ajánlást készít a magyar hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára az ESG-kockázatok hitelkockázatba történő integrálására és kockázati modellezésre vonatkozóan, mondta el előadásában Ritter Renátó, az MNB munkatársa. Ennek lényege egy ESG minimum kérdőív, amelynek kitöltését a bankok 500 millió Forint hitelösszeg felett a vállalati ügyfél hitelkérelme kapcsán megkövetelik, így ez is fontos kötelezettségeket ró a vállalatokra 2025. nyarától.

A Körforgásos Gazdaság Platform munkájának idei egyik fókusza a már működő, sikeres együttműködések bemutatása és a további együttműködések elősegítése. Ennek egy sikeres példája a Rossman x Respray újratölthető automata innováció, mely együttmáködést Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója, valamint Réti Andor és Zámbó Gergely, a Respray ügyvezetői közösen mutattak be. A Respray ötvözi egy innovatív szelep- és szórófej technológiát egy olyan saját fejlesztésű újratöltő automatával, ami a különböző funkcióknak köszönhetően lehetővé teszi a palackok vásárlói közegben való újratöltését. A sikeres projekt 2020 őszén indult, két befektetési körben eddig összesen 70 millió Ft forrást sikerült bevonni a fejlesztésbe a befektetők közreműködésével. Az üzletekben kapható újratölthető dezodorok károsanyag-kibocsátása ötödannyi, mint a hagyományos verzióké. Az újratölthető dezodorok további előnye, hogy nemcsak a végtermék, hanem a tölthető palack gyártása, a beltartalom előállítása is Magyarországon valósul meg.

Ezúton köszönjük házigazdánknak, valamint előadóink és tagjaink konstruktív részvételét, valamint támogatóinknak:

2024.09.04.

Korlátozottak a magyar cégek ESG-ismeretei

Taghírek

A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. A legnagyobb kihívást a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány jelenti számukra – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásából.

A magyar válaszadók 51 százaléka nem is hallott az ESG-vel kapcsolatos jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait a vállalatuk működésére, ami rosszabb a kelet-európai (40%) és globális (35%) átlageredményeknél. A kutatásba bevont magyarok közül csupán minden harmadiknak van némi rálátása a témára a saját bevallása szerint. Ehhez képest a megkérdezettek kétharmada úgy hiszi, szervezete megfelel a fenntarthatósági irányelvekre vonatkozó szabályozásoknak.

„Az eredmények alapján számos hazai társaság még mindig nem látja át, milyen jogi kötelezettségekkel néz szembe a fenntartható működés terén. Pedig ezen szempontok érvényesítése egyre inkább elengedhetetlen a vállalatok számára, hiszen a befektetői bizalom elnyerésében is kiemelt jelentőséggel bír. A megfeleléshez a szabályozási keretrendszer átfogó ismeretére és új belső folyamatok kialakítására is szükség lehet, amiben sokat segíthetnek tapasztalt külső ESG szakértők is” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások üzletágának partnere.

A válaszadók elsősorban a jogi, a HR, a kockázatkezelési, a pénzügyi és a fenntarthatósági osztályokat tartják felelősnek az ESG-célkitűzések teljesítéséért. Egybehangzó megítélésük szerint a legnagyobb kihívást az ESG szempontokat érintő jogszabályi megfelelés jelenti a vállalatok számára. Nehézséget okoz emellett még az ESG-kezdeményezésekre fordítható erőforrások szűkössége, a teljesítmény megfelelő méréséhez szükséges adatok pontatlansága, valamint a vezetőség támogatásának hiánya.

Az adatközlést elsősorban a szabályozási környezet tanulmányozásával, a pontos fenntarthatósági célok kitűzésével, a megfelelő adathalmazok meghatározásával és begyűjtésével, valamint ellenőrzési folyamat kialakításával tennék hatékonyabbá a kutatás résztvevői.

„A tanulmány arra is rávilágít, hogy a hazai vállalatok még nem döntötték el, ki felel a szervezeten belül az ESG-vel kapcsolatos jogszabályok teljesítéséért, pedig érdemes számontartani az erre vonatkozó két legaktuálisabb és legnagyobb horderejű követelményt: mind a CSRD, mind az ESG törvény már 2025-ben kötelezi a hazai vállalatok érintett körét a 2024-es eredmények jelentéstételére. Ehhez képest kevesen fektetnek hangsúlyt a vállalati irányelvek és a jelentéstételi folyamatok kialakítására, ami az ESG, mint stratégiai prioritás hiányát is mutatja. A kötelezettségek teljesítése, valamint a felelősségi körök meghatározása és számonkérése egyértelmű vállalatirányítási kérdés” – tette hozzá Lukács Ákos.

A fenntarthatósághoz kapcsolódó jelentéstételi folyamatok alapos megtervezése és kidolgozása, valamint a hiteles adatokon alapuló, jó minőségű jelentések csökkentik a bírságok kiszabásának kockázatát és hozzájárulnak a jó vállalati reputációhoz, ezzel megerősítve és fejlesztve a munkavállalók, a szabályozó hatóságok, az ügyfelek, és befektetők bizalmát is.

A kutatásról

A 2024-es EY Global Integrity Report világszerte 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag megkérdezésével vizsgálta az etikus működés feltételeit.

2024.09.04.

Az Európai Fenntarthatósági Hét alkalmából belső webináriumokat tart a Coface

Taghírek

Szeptember 18. és október 8. között megrendezésre kerülő Európai Fenntarthatósági Héthez csatlakozva, a Coface webináriumokat szervez munkavállalói számára. Összhangban az eseménysorozat céljával, a fenntartható megoldásokkal kapcsolatos tudatosságot szeretné növelni a cégcsoport, valamint emlékeztetni a résztvevőket a világunkban jelen lévő környezeti és társadalmi problémákra.

Az első webinárium egy kvízzel indul, amely bevonja a dolgozókat az éghajlatváltozás különböző aspektusainak megismerésébe. Ezt követően egy, a ’greenwashingról’ szóló előadás nyújt lehetőséget a kollégáknak, hogy felismerjék a félrevezető gyakorlatokat, és megismerkedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos megtévesztő marketing fogásokkal.

A második webináriumot Arnaud Marquis fogja tartani, aki egy francia multinacionális vállalat, a Tarkett fenntartható fejlődésért és innovációért felelős igazgatója. Marquis a Tarkett alacsony szén-dioxid-kibocsátás eléréséhez vezető útjáról és a beszállítók körében a dekarbonizáció előmozdítását célzó lépéseikről fog beszélni.

A Coface célja, hogy a webináriumokon keresztül elmélyítse a munkavállalók fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteit, és arra ösztönözze őket, hogy mind személyes, mind szakmai területen fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzanak.

Tudjon meg többet a Coface vállalati társadalmi felelősségvállalásáról a következő weboldalon: A Coface CSR-stratégiája

2024.09.03.