Ön itt áll: / / / 2025

Az időben történő klímaalkalmazkodás sikerének kulcsa az összefogás és az érdemi cselekvés – összeült a Net Zero Tanácsadó Testület

A kitűzött nettó zéró célokhoz kapcsolódó tettek már észrevehetők a vállalatoknál? Milyen területen vannak előrelépések és hol vannak kihívások? A klímaalkalmazkodás valóban ugyanannyira fontos, mint a klímavédelem? Milyen együttműködések, megoldások segíthetik az érdemi előrelépést és a rendszerszintű változásokat? Hogyan néz ki a magyar építőipar karbonsemlegessé válásának ütemterve és milyen eszközökkel segítik ennek megvalósítását? Április 15-én újra összeült a magyar gazdaság karbonsemlegességének elősegítésére létrejött Net Zero Tanácsadó Testület. 

A brit nagyköveti rezidenciáján tartott esemény házigazdájaként Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete köszöntötte a résztvevőket és beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a klímasemleges akciók érdemi előmozdításáért Magyarországon, és kiemelte, hogy a klímaadaptációnak hangsúlyosabb szerepet kell adni.

Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta a több érdekelt felet tömörítő platformon, hogy mivel a globális és európai folyamatok arra hatnak, hogy a fenntarthatósági célkitűzések és az ehhez szükséges határozott lépésekre irányuló elvárások felpuhulhatnak, így ez a helyzet még nagyobb erőfeszítést és összefogást igényel az elkötelezett vállalatoktól és más szereplőktől.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója kiemelte, hogy bármi is történik a klímacélokkal, a klímaváltozás következményei már komoly hatással vannak a cégek eredményességére. Ez pedig csak fokozódni fog, egyre gyorsuló mértékben.  Emiatt a klímaalkalmazkodás szükségessége nem kérdés. Minden vállalatnak meg kell vizsgálnia, hogy a változások mely területen jelenthetnek üzleti rizikót vagy akár új lehetőséget.  A BCSDH 2025 januárjában publikált Towards Net Zero felmérése rámutatott arra, hogy a vállalatok 91%-a érzi ugyan a klímaváltozás hatásait, de mindössze 16%-ának van klímaadaptációs akcióterve.

Nagy Andrea, a BCSDH Race to Zero program szakmai vezetője mutatta be a kutatás további eredményeit. A fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét klímavédelmi célokkal, és megduplázódott azon vállalatok száma, melyek a teljes értéklánc mentén mérik a kibocsátásukat. A felmérés szerint a hazai élenjáró vállalatok 26 százalékának van olyan tudományos kibocsátáscsökkentési célja, ami a 1,5 fokos célnak megfelel. Ez ugyan magasabb, mint a globális átlag, de így is messze elmarad attól, ami annak eléréséhez szükséges.

Szarvas Gábor a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnöke betekintést adott szervezete munkájába és eredményeibe. Bemutatta az általuk kiadott ütemtervet, amely a magyar építőipar karbonsemlegessé tételéhez szükséges, illetve kidolgoztak egy útmutatót ennek segítésére.

Az eseményen résztvevő testületi tagok megosztották a jövőbeni célokat és terveket a többi taggal, számos kapcsolódási pontot és közös együttműködési lehetőséget is azonosítva, a szinergiák erősítése és a hatás kiterjesztése érdekében.

Az esemény résztvevői:

  • Barta Zsombor – Országgyűlési vezető tanácsos – nemzetközi kapcsolatok referense, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
  • Ifj. Chikán Attila – Elnök, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Paul Fox – Nagykövet, Brit Nagykövetség
  • Juhász Anikó – Helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
  • Dr. Kandrács Csaba – Alelnök, Magyar Nemzeti Bank
  • Kárpáti András – Elnök, Jövő Mobilitása Szövetség
  • Kocsis Kriszti – Senior policy officer, Brit Nagykövetség
  • Kőrösi Csaba – Stratégiai igazgató, Kék Bolygó Alapítvány, az ENSZ közgyűlés korábbi elnöke
  • Márta Irén – Ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Nagy Andrea – Race to Zero szakmai projektvezető, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Szarvas Gábor – Elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)

Az eseményről készült fotógalériáért kattintson ide.

A Net Zero Tanácsadó Testület, egy több érdekelt felet átfogó, szektorokon átívelő, a magyar ipar és üzleti vezetők, a kormányzat és szakmai szervezetek képviselőiből álló Tanácsadó Testület a Brit Nagykövetség és a BCSDH kezdeményezésére jött létre 2021 januárjában.

NUXON Magyarország az InnoElectro és Cunstruma rendezvényeken

Az aktuális globális és hazai kihívásokkal összhangban a NUXON Magyarország elkötelezett a fenntarthatóság és az innováció mellett, amelyet az InnoElectro és Cunstruma rendezvényeken való részvételünk is kiválóan tükrözött.

Az InnoElectro eseményen saját standunknál mutattuk be, hogyan segítik termékeink a karbonlábnyom csökkentését és a fenntartható fejlődést. Látogatóinkkal értékes beszélgetéseket folytattunk, inspiráló kapcsolatokat építve a jövőbeli együttműködések érdekében.

A Cunstruma kiállításon a Hungary Green Building Council (HuGBC) standjánál képviseltük magunkat.

Márton Ferenc előadásában betekintést nyújtott innovatív megoldásainkba, míg Huber Anikó gazdasági igazgatónk a Green Future Conference keretében vehette át a #BuildingLife Zéró Karbon Nagyköveti Oklevelet. Ez az elismerés tovább erősítette elhivatottságunkat egy zöldebb és fenntarthatóbb jövő építése iránt.

Büszkék vagyunk arra, hogy a közösségünk erejével hozzájárulhatunk a fenntarthatósági célok megvalósításához, és köszönjük partnereink támogatását, amellyel együtt dolgozhatunk a jövő generációiért.

Hogyan tovább az Omnibusz csomag és az ESG törvény változásai után? – ESG munkacsoport-találkozó a Colasnál

Az ESG európai és hazai jogszabályi keretrendszere (CSRD, CSDDD, magyar ESG törvény) turbulens időszakon megy keresztül. Milyen változások várhatóak? Hogyan hat ez a vállalatok felkészülésére? – kerestük a válaszokat április 15-én több mint 40 tagvállalatunkkal közösen a BCSDH ESG munkacsoport-találkozóján.


A találkozó elején Bellaagh Mátyás, a Colas Hungária Zrt. IIR Igazgatója köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy jelentős változásoknak lehettünk szemtanúi az elmúlt években a fenntarthatósági jelentéstétel területén, különösen ebben a jelentősen változó környezetben.

Az Európai Parlament 2025. április 3-án, az EU Tanácsa pedig április 14-én szavazta meg az Európai Bizottság „stop-the-clock” javaslatát, amely késlelteti a legfontosabb fenntarthatósági szabályozások – a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) – végrehajtásának határidejét.

A BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. képviseletében Reizinger Zsófia ESG tanácsadó és Veisz Ákos ügyvezető ismertették a legfontosabb változásokat. Megerősítették, hogy érdemes folytatni a felkészülést, és figyelmet fordítani a stratégiai kezdeményezésekre is. Előadásukban kitértek a magyar ESG törvény tervezett módosításinak rövid bemutatására is.


Bár kevesebb figyelmet kapott, de 2024 decemberében véglegesítették a VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for non-listed SMEs) szabványt, mely az önkéntes jelentéstételben támogathatja a vállalatokat. Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere rámutatott arra, hogy azon vállalatok esetében, amelyek majd már nem tartoznak a CSRD hatálya alá, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén önkéntes jelentéstételi szabványt fogad el, amely az EFRAG által kidolgozott VSME-n alapul.

Az előadásokat kiscsoportos beszélgetések követték, ahol a résztvevők közvetlenül tudták megosztani tapasztalataikat egymással. Köszönjük a moderálást a munkacsoport tagjainak, Nagy Juliannának, Stancsics Nórának és Veisz Ákosnak!

Köszönjük támogatóinknak!

Közösen védi a madárvilágot az E.ON és a Duna-Ipoly Nemzeti Park

,

Biztonságossá teszik a fészkeket, oszlopokat, és egész évben együttműködnek a madarak védelméért – jelentették be a tatai Fényes Tanösvény mellett tartott sajtótájékoztatón

  • A madarak védelméről szóló megállapodást írt alá az E.ON Hungária Csoport és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
  • A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát működtető energiavállalat célja a biztonságos és madárbarát hálózatok kialakítása
  • A Nemzeti Park támogatást kap az E.ON-tól a gólyafészkek telepítése és karbantartása, a nyári madárgyűrűzések és a védett madarak vészhelyzeti mentése kapcsán is
  • Az E.ON az elmúlt két évben tervezetten 1 milliárd forintot fordított madárbarát fejlesztésekre

Biztonságossá tette a madarak számára az áramhálózatot az E.ON Hungária Csoport a tatai Fényes Tanösvény közelében. A természeti értékeket bemutató tanösvény melletti réten úgy alakították át a villanyoszlopokat, hogy a rájuk szálló madarak számára ne jelentsenek veszélyt. Az eseményen emellett bejelentették, hogy az E.ON Hungária Csoport megállapodást írt alá a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal a madárvilág védelme érdekében.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal megújított együttműködésben az E.ON vállalja az általa telepített és gondozott gólyafészkek karbantartását, az elnehezült, veszélyessé vált fészkek könnyítését, új fészkek, madárkiülők vagy madáreltérítők kihelyezését. Az energiacég támogatást – kosaras autót és szakembereket – biztosít a fiatal gólyák, vércsék és sólymok gyűrűzéséhez, és segítséget nyújt vészhelyzetekben is: például a fészekben magára hagyott vagy abból kieső fióka mentésében, vagy ha vihar után kell azonnal beavatkozni.

A Nemzeti Park természetvédelmi őrei a biztonságos élőhelyek érdekében minden évben meghatározzák azokat a hálózati pontokat, amelyek mentén az E.ON a madárbarát átalakításokat elvégzi. A védett madarakat érintő beavatkozások mindig természetvédelmi szempontok szerint, a Nemzeti Park szakmai irányításával zajlanak.

Az E.ON 3200 gólyafészket szerelt fel és tart karban a területén, tavaly ezek kétharmadában volt költés. Ragadozómadár költőládából a Dunántúlon eddig több mint 170-et telepített nagyfeszültségű oszlopaira a cég, idén pedig újakat is kihelyez. Egyes fészkek mellé tavasztól őszig vadkamerákat is kihelyeznek, hogy segítséget nyújtsanak a szakembereknek a táplálékvizsgálatban és a fiókák fejlődésének nyomon követésében. Ezen kívül minden olyan megkeresést kiemelten kezelnek, amikor segítségre van szükség az élővilág megóvásához.

Az E.ON Hungária Csoport és a területén illetékes nemzeti parkok több mint két évtizede működnek együtt. Az E.ON a területén működő minden nemzeti parkkal – a Duna-Ipoly mellett a Duna-Dráva, a Balaton-felvidéki, az Őrségi, a Kiskunsági és a Fertő-Hansági Nemzeti Parkkal – megújítja madárvédelmi szerződését.

Gyorshírek az ESG jogszabályi változásairól

CSRD: „Stop-the-clock”

Az Európai Parlament 2025. április 3-án megszavazta az Európai Bizottság „stop-the-clock” javaslatát, amely késlelteti a legfontosabb fenntarthatósági szabályozások – a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) – végrehajtásának határidejét.

Mit tartalmaz a javaslat?

  • A 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok 2028-ban kezdenék meg a CSRD jelentéstételt a 2027-es pénzügyi évre vonatkozóan, míg a tőzsdén jegyzett kkv-k ennél egy évvel később.
  • A CSRDD hatálya alá tartozó vállalkozások első köre, beleértve az 5000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 milliárd eurós forgalmat bonyolító uniós cégeket, 2028-tól kezdené alkalmazni a szabályokat, és további egy évet kapnak a tagállamok a szabályok nemzeti jogba való átültetésére.

Az Európai Bizottság utasította továbbá az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoportot (EFRAG), hogy hét hónapos határidővel dolgozza át a CSRD európai fenntarthatósági jelentéskészítési standardokra (ESRS) vonatkozó technikai tanácsokat. Ez lehetővé teheti a vállalatok számára, hogy opcionálisan már a 2026-os pénzügyi évben bevezessék az új standardokat.
A döntés az Európai Tanács április 14-én hagyta jóvá. A javaslat szerint a tagállamoknak 2025. december 31-ig kell átültetniük a változásokat a nemzeti jogrendekbe.

Az ESG törvény módosítása várható

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. március 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta az ESG törvények módosításáról szóló törvénytervezetet. A tervezett változtatások értelmében a törvény hatálya alá tartozó nagyvállalatok további kétéves felkészülési időt kapnak az első tanúsított ESG beszámolójuk elkészítéséhez, tehát első nyilvános beszámolójukat 2028-ban kell közzétenniük.
További lényeges elem, hogy a módosítás értelmében a hazai mikro- kis- és középvállalkozások 2027 közepéig teljes mértékben mentesülhetnek minden ESG adatszolgáltatási feladat alól, és ezt követően is csupán egy jelentősen rövidebb kérdőív kitöltése merülne fel számukra.
A társadalmi konzultációval kapcsolatos információkat a BCSDH megosztotta minden tagvállalatával.

 

A jogszabály szövege innen érhető el.

Csak a változás állandó: helyzetjelentés a CAFE szabályozásról

A személygépkocsik és a kishaszongépjárművek az EU teljes CO2-kibocsátásának mintegy 19%-át teszik ki, ennek csökkentése érdekében az EU az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó járműkibocsátási előírásokat, más néven CAFE-szabványokat (corporate average fuel economy) állapított meg. A szabályozás értelmében az autógyártóknak a kijelölt kibocsátási célszámokhoz kell igazodniuk a gyártás során, ám ez koránt sem ilyen egyszerű, hiszen a kereslet egyelőre nem követi le ezt a dinamikus változást és még mindig nem a szabályozás által elvárt ütemben zajlik az elektromos autókra való átállás. Az Ayvens újonnan kinevezett kereskedelmi igazgatója, Hegedűs Viktor adott helyzetjelentést a szabályozás részleteiről és arról, mit jelent mindez az autógyártók és céges flottával rendelkező vállalatok számára.

A CAFE-szabályozás legfontosabb sarokszámai:

2020 – 2024 (NEDC2  alapján):

  • Személyautók: 95 g CO2/km
  • Kisteherautók: 147 g CO2/km

2025 – 2034 (WLTP3 alapján):

  • Személyautók: 93.6 g CO2/km (2025-2029) and 49.5 g CO2/km (2030-2034)
  • Kisteherautók: 153.9 g CO2/km (2025-2029) and 90.6 g CO2/km (2030-2034)

2035: Az EU-ban értékesített összes új személygépkocsinak és kisteherautónak nulla károsanyag-kibocsátásúnak kell lennie.

Bírságok és rugalmasság

2025-től kezdődően a gyártóknak bírságokkal kell szembenézniük, ha nem teljesítik ezeket a célértékeket, és a becslések szerint a lehetséges bírságok összege 20 milliárd euró körül lehet, ha a tendencia folytatódik. Ez arra késztette a gyártókat, hogy rugalmasabb célokért lobbizzanak az Európai Bizottságnál. Miközben az általános célkitűzések változatlanok maradnak, az Európai Bizottság lehetővé teheti a gyártók számára, hogy 2025-től kezdődően hároméves időszakon keresztül átlagolják kibocsátásaikat4. Ez azt jelenti, hogy némi rugalmasságot kaphatnak a célok teljesítésében, de a 2035-ös célok (eddig) változatlanok maradnak. Ez tehát ideiglenes megoldásnak tekinthető, mivel az iparágnak végső soron fenntarthatóbb gyakorlatok felé kell elmozdulnia. Ezt a módosítást most az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

A változó autóipari körkép 2025-ben

A tisztán elektromos járművek (BEV) és a hibrid elektromos járművek (HEV) iránti kereslet növekszik, míg a konnektoros hibrid elektromos járművek (PHEV) iránti kereslet csökken. A helyi jogszabályok és adórendszerek egyre inkább támogatják az EU szén-dioxid-mentesítési törekvéseit, ami még nagyobb nyomást gyakorol a gyártókra, hogy gyorsítsák fel az elektromos járművekre való átállást. Erre példa a természetbeni juttatások adóztatásának közelmúltbeli változásai Franciaországban és Olaszországban, vagy épp a hazánkban is nemrégiben bevezetett szigorítás a plug-in hibrid járművek esetében, amely kivezeti a meghajtástípusra vonatkozó adó- és a parkolási kedvezményeket.

2025-ben minden eddiginél több BEV-modell lesz elérhető, de a kínálat és a fogyasztók elvárásai között még mindig szakadék tátong. Bár a BEV-ek átlagos hatótávolsága egyre javul – immár nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is elérheti a 460 km-t egyes modellek esetében -, a 25 000 EUR alatti árú járművek esetében a lehetőségek még mindig korlátozottak.

Globális elektrifikációs trendek 2030-ig

Európa és Kína várhatóan vezető szerepet játszik majd az elektrifikációban, míg az Egyesült Államokban és más régiókban az eltérő szabályozás miatt a változás folyamata lassabb lehet. A világ más részei is az e-mobilitás irányába fognak elmozdulni, de várhatóan szintén lassabb ütemben.

Mivel az EU célja a CO2-kibocsátás csökkentése, az autógyártóknak egyszerre kell szembenézniük az új szabályokhoz való alkalmazkodás kihívásaival és lehetőségeivel. Mivel a megfelelés elmulasztása esetén pénzbírságok várhatók, a gyártóknak fenntarthatóbb gyakorlatokat kell alkalmazniuk. Az olyan stratégiák, mint az elektromos járművek értékesítésének növelése, a másokkal való együttműködés a kibocsátási célok elérése érdekében, valamint a versenyképes árképzés egyre fontosabbá válnak.

Az elektromos járművek iránti kereslet növekedésével párhuzamosan a flottakezelőknek szemmel kell tartaniuk az új törvényeket és azok lehetséges költségekre gyakorolt hatását. Az emissziócsökkentésre irányuló törekvések jelentősen átformálják az iparágat, ami rávilágít a stratégiai tervezés és a szakértők bevonásának szükségességére, hogy hosszú távon hatékonyan navigálhassunk ezen az új terepen.

Források:

CO₂ emission performance standards for cars and vans – European Commission

NEDC: New European Driving Cycle – previous standard emission test for vehicles. Replaced by WLTP

WLTP: Worldwide harmonised light vehicle test procedure

Commission proposes flexibility to help manufacturers comply with 2025 CO2 emission targets

 

 

Már több mint 1,1 millió Munch ételmentő csomag talált gazdára a SPAR-üzletekben

Összesen több mint 1,1 millió Munch élelmiszermentő csomagot vettek meg a SPAR-üzletek vásárlói az innovatív szolgáltatás 2022-es bevezetése óta. Ezek között mintegy 500 ezer pékáru és több mint 400 ezer zöldségcsomag talált gazdára az eredeti árhoz képest akár 60 százalékkal olcsóbban.

„A hulladékká váló élelmiszerek kezelése globális probléma. Annak ellenére, hogy az élelmiszerhulladékok mindössze 5%-a keletkezik a kereskedelemben, a SPAR Magyarország a stratégiai jelentőségű fenntarthatósági programja fontos részeként kezeli ezt a kérdést. Vállalatunk 2022-ben csatlakozott a Munch élelmiszermentéshez, amelyen keresztül a megmaradó, de még jó minőségű élelmiszerek a piaci árnál lényegesen olcsóbban kerülhetnek a vásárlóinkhoz. A tesztidőszakot követően a kedvező tapasztalatok birtokában minden SPAR és INTERSPAR áruházban bevezettük a szolgáltatást. Mára a munkatársaink napi rutinjába is beépült az a gyakorlat, hogy a friss termékek leválogatásánál úgy különítik el azokat, hogy figyelembe veszik, mi kerülhetne Munch csomagba. Nagy öröm számunkra, hogy a vásárlóink körében is nagy sikert aratott a program, és mára már több mint 1,1 millió élelmiszermentő csomagot vásároltak meg” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

„A Munch és a SPAR együttműködésének eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy jelentős előrelépés érhető el az élelmiszerpazarlás csökkentésében. Ezek az eredmények nemcsak a mi erőfeszítéseinket tükrözik, hanem a vásárlók elkötelezettségét is az ételmentés iránt. Közösen bizonyítjuk, hogy kis lépésekkel is nagy változásokat érhetünk el az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben. Közösségünk visszajelzései alapján a muncholás könnyedén beépíthető a mindennapokba. Nemcsak a környezetünknek teszünk jót vele, hanem időt, energiát és pénzt is megtakaríthatunk, miközben újabb ételeket próbálhatunk ki” – mondta Wettstein Albert a Munch társalapítója.

Akár 60% kedvezmény a Munch csomagokra

A SPAR Munch ételmentő csomagjaiban a vásárlók zöldségeket, gyümölcsöket, gyümölcsleveket, előre csomagolt és csomagolatlan kenyereket, különféle pékárukat, sós- és édes finomságokat, tejtermékeket, tésztákat, szalámikat, felvágottakat, friss tojást, valamint további, hűtést nem igénylő termékeket találhatnak. A csomagokat az eredeti ár csaknem harmadáért, akár 60%-os kedvezménnyel vásárolhatják meg. A gyakorlatban ez a nagyjából 3000 forint értékű csomagnál 1200, míg az 1500 forint értékűnél 600 forintos „munchos” árat jelent. A rendszer működése egyszerű: a kiválasztott csomagot le kell foglalni az ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson vagy a honlapon keresztül, majd kifizetni, és egy meghatározott idősávban átvenni az üzletben.

Csaknem félmillió Munch pékáru csomagot vittek haza a vásárlók

A legnépszerűbb SPAR-os Munch csomagokat a bevezetés óta a pékáru termékek jelentik, ezekből mintegy 500 ezer talált gazdára a szolgáltatás bevezetése óta. A zöldség-gyümölcs munchokból több mint 400 ezer, a hűtött munchokból 203 ezer, a hűtést nem igénylő csomagokból pedig 23 ezer fogyott. A legnagyobb érdeklődés a vásárlók részéről a csomagok iránt Budapest mellett Szegeden, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, és Pécsen tapasztalható. Péksütemények tekintetében Hatvanban és Dunaújvárosban, míg zöldségek és gyümölcsök esetében Sárváron és Kozármislenyben van kiemelkedő érdeklődés. A hűtött élelmiszerek iránt pedig Abonyban és Hatvanban van a legerősebb kereslet. A statisztikai adatok szerint a legforgalmasabb hónapok a január, a február és a szeptember, de érezhető egy nagyobb forgalomnövekedés nyáron és a karácsonyi időszakban is.

A SPAR élelmiszermentő programjában azok az élelmiszerek sem vesznek kárba, amelyeket a Munch-on keresztül nem sikerül értékesíteni. A jó minőségű termékeket a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve nehéz sorsú emberek kapják meg. Végül az olyan élelmiszert, amelyet a szavatossági idő lejárta előtt nem vásároltak meg a Munch-on keresztül, vagy nem jut el a Szeretetszolgálathoz, a SPAR állatmenhelyeknek, vadasparkoknak ajánlja fel. Legvégső esetben pedig az állati eredetű élelmiszerhulladékból biogáz lesz, míg a nem állati eredetű hulladék – ahol az megoldható – biohulladékként kerül komposztálásra.

Az élelmiszermentő kezdeményezés működésével kapcsolatosan további információk a következő linken érhetőek el: https://www.spar.hu/munch

UNICEF konferencián formált szemléletet a Carbon.Crane

Az UNICEF Klímahősök Konferencia technológia karbonlábnyomával foglalkozó paneljében Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója és vezetője beszélt a 13-18 éves fiataloknak a digitális eszközök karbonkibocsátásáról és energiahatékonyságáról.

A rendhagyó kerekasztal során a fiataloknak lehetőségük volt a helyszínen felmérni a közösségi média tevékenységük karbonlábnyomát okostelefonjaik segítségével. Az összesített eredményt – éves szinten több, mint 20 tonnát – a szakértő interaktív vizualizáció segítségével tette azonnal láthatóvá a résztvevők számára – és nem kis megdöbbenésére.

A világszervezet hazai tagozatának legnagyobb eseményén a szervezők közel 1500 főt, elsősorban az általános iskolák felsőtagozatosait és középiskolásokat láttak vendégül. A technológiai panel résztvevőiként Szabó Péter, a Microsoft ügyvezetője, Dr. Márton András, a Corvinus egyetem adjunktusa, fenntarthatósági szakértő osztották még meg véleményüket és tapasztalatainkat, a beszélgetést moderátorként Bársony Anna, az UNICEF Fiatal Nagykövete vezette.

A kerekasztalt követően a Carbon.Crane szakértői helyszíni workshopot tartottak az érdeklődő diákoknak és tanároknak. Az interaktív foglalkozáson a digitális karbonlábnyommal kapcsolatos kérdésekre kaphattak választ a résztvevők, illetve lehetőségük volt kipróbálni a professzionális eszközöket és tippeket kaptak a telefonjuk energiahatékonyságának javítására.

A Carbon.Crane 2023-ban fejlesztette ki és tesztelte 4 hazai egyetem közreműködésével edukációs programját. A CarbonClass 2024-ben már országosan elérhető volt a partneregyetemek számára. Az eredeti interaktív workshop formátum mellett időközben elkészült a vállalatok belső képzési programjába szánt, és a fiatalabb korosztályt megszólítani képes rövidített, játékosabbra hangolt változat is. Utóbbit elsőként az UNICEF konferencia résztvevői ismerhették meg.

Budapest, 2025.04.09.

 

Vércseládákat telepített a Rákos-patak partjára az E.ON

  • Vörösvércse-költőládák kerültek az E.ON Hungária Csoport zuglói nagyfeszültségű oszlopaira
  • A fészkek helyét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembere jelölte ki Zugló kezdeményezésére
  • Az E.ON Pest megyei, budapesti és dunántúli hálózatán már több mint 170 mesterséges költőláda biztosít fészkelést a ragadozómadaraknak

Vörösvércse-költőládákat helyezett ki az E.ON Hungária Csoport a Rákos-patak menti oszlopaira. Az 132 kV-os nagyfeszültségű hálózat patakparti oszlopai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület javaslata alapján fészkelésre alkalmasak, és egyben emberi zavarástól, egyéb ragadozófajoktól mentes, biztonságos költőhelyet kínálnak a vércséknek. A kaszált és vadon hagyott patakpart kiváló terep, hogy a vércsék táplálékot – pockot, gyíkot, szöcskét – találjanak.

A kihelyezett odúk fából készültek, vízállóak, a nap ellen alumínium borítással védettek. Ezeket a nagyfeszültségű oszlopokon 6 méter magasra erősítette fel az E.ON. A fészkek állapotát, foglaltságát, a benne lévő fiókák fejlődését a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) önkéntes szakemberei ellenőrzik majd.

A vörösvércse gyakori madár a fővárosban, szívesen költ magas épületek között, vakablakokban, épületrésekben, időnként más madarak, varjak, szarkát fészkeit foglalja el. Zugló több utcájában is fészkel vércse, és van költőpár a Földtani Múzeum és az Országház tetején is.

Az E.ON nagyfeszültségű hálózati oszlopain lévő mesterséges költőládákban tavaly 80 százalék feletti volt a fészekfoglaltság. Az áramszolgáltató idén már több mint 170 műfészekkel várja a ragadozómadarakat, év közben pedig további költőládákat telepít majd.

 

Az IFUA Nonprofit Partner 15. születésnapját ünnepeltük

IFUA Horváth

Szakmai konferenciával ünnepeltük meg, hogy 15 éves lett az IFUA Nonprofit Partner, amely az IFUA Horváth társadalmi felelősségvállalásának részeként működik. Létrehozását annak idején az IFUA Horváth vezetői kezdeményezték, abból a megfontolásból, hogy vezetési tanácsadó cégként a tudásunk átadásával tudjuk a leginkább segíteni a civil szervezeteket.

Ennek megfelelően az IFUA Nonprofit Partner az üzleti életben bevált menedzsment tanácsadási megoldásainkra és módszertanainkra támaszkodik, de ezeket a nonprofit szervezetek igényeire szabja. Ezekben a projektekben nagyrészt az IFUA Horváth tanácsadói működnek együtt a civil szervezetekkel, jellemzően szakmai önkéntesként.

A munkát donorszervezetek és vállalati partnerek is támogatják. Az IFUA Nonprofit Partner a szakmai önkéntességben képzéssel is segíti vállalati partnereit. A civil szervezetek ugyanis másképp működnek, mint az üzleti világ, s a velük való együttműködésben ennek ismerete elengedhetetlen.

Nem véletlenül használjuk az együttműködés szót. A 15. születésnapi konferencia előadói, résztvevői között is egyetértés volt abban, hogy a sikert a civilek és az üzleti szakemberek, tanácsadók együttgondolkodása, közös munkája hozza csak meg.

Az IFUA Nonprofit Partner sikerét számokkal is alá lehet támasztani. Az elmúlt 15 évben 258 ügyfelet segített, 172 projektet vitt végig, 1053 önkéntes napot teljesített – partnercégeket is beleértve – és 153 önkéntes kolléga vett részt ebben az IFUA Horváth munkatársai közül.

A 15. születésnapi konferenciát azzal a céllal szerveztük meg, hogy még sikeresebben tudjunk együttműködni vállalati és civil partnereinkkel. Most csak néhány gondolatot emelünk ki a konferencián elhangzottakból:

  • A vállalatoknak is nagyon hasznos, ha részt vesznek nonprofit tevékenységekben, ez például a toborzás, a munkatársak megtartása, motiválása szempontjából segít sokat, mert sok embert tud megszólítani.
  • Az önkéntességgel lehet a legjobban megmozgatni az embereket és lebontani köztük a falakat.
  • A vállalati jótékonyság növeli a munkatársi bizalmat.
  • A szakmai önkéntesség már kis mennyiségben is függőséget okoz.
  • Olyan segítséget kell nyújtani a civil szervezeteknek, amire van fogadókészség, s ha elkészült a projekt, nem szabad magára hagyni vele a szervezetet, a később felmerülő problémák megoldásához is támogatást kell nyújtani.
  • Nem elég adományozni, aktívan részt kell venni a nonprofit szervezetek mindennapjaiban.
  • A siker kulcsa a partnerek közötti bizalmi viszony, amely alapján a felek hosszú távra elköteleződtek a közös célok megvalósítására.
  • A komoly és sikeres együttműködéseket hosszú idő alatt lehet felépíteni.
  • A legnagyobb siker, amikor hosszú távú, üzleti alapú stratégiai partnerségek jönnek létre a nonprofit és üzleti szervezetek között.

Konferenciánk előadói voltak: Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. emberi erőforrás és műszaki igazgatója, Ormosy Gábor, a Wallis Autó csoport vezérigazgatója, Dr. Czafrangó János, a civil szektor szakértője, Kerekes Orsolya, az Igazgyöngy Alapítvány munkatársa, Gulyás Marianna, a Decathlon Customer Experience vezetője, Kis Andrea, a Bagázs Közhasznú Egyesület pénzügyi vezetője, Varga Vera, a Morgan Stanley információtechnológiai VP-je és a budapesti Morgan Stanley Charity Committee vezetője, Szabó Róbert, a Michelin Hungária személyügyi vezetője, Kisari Károly, a Mentorállás Alapítvány és a Rejtett Kincsek Down Egyesület elnöke, Dr. Révész Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, az IFUA Nonprofit Partner vezető tanácsadója, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth ügyvezető partnere, Pál Zsuzsanna és Porubcsánszki Katalin, az IFUA Nonprofit Partner ügyvezetői. Köszönjük nekik!

 

 

 

 

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete