2025. november 27-én a Future FM Zrt. volt a házigazdája a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhelyének. A megnevezés is megerősíti, hogy a csoport egy inspiráló, szakmai közösségként dolgozik egy fenntarthatóbb és emberközpontúbb világ megvalósításáért.

Takács Katalin vezérigazgató-helyettes köszöntőjében kiemelte, hogy azért választották ezt a helyszínt, mert a Future FM a Tata Consultancy Services-szel szoros együttműködésben szerezte meg ebben az irodaházban a Környezetbarát szolgáltatás védjegyet az irodatakarítás területén.

A találkozó első felében Szederkényi Zita programvezető értékelte „A jövő vezetői” program 2025-ös évét a résztvevők visszajelzéseinek tükrében. A 12. évfolyam is nagyon hasznosnak ítélte meg a programot, a megszerzett szakmai tudást és megismert vállalati gyakorlatokat. Ezeken túl megismerhettük a 2026-ban tervezett legfőbb újdonságokat és fejlesztési lehetőségeket is.

A találkozó második részében az alkotásé volt a főszerep. Dr. Kolossa József, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadójának vezetésével elkezdődött a közös vízióalkotás folyamata arról, hogy milyen világban szeretnénk élni 2050-ben. Az egyéni víziókat szövegek és a mesterséges intelligencia által generált képek segítségével dolgoztuk ki. A folyamat nem áll meg, a tervezést 2026-ban folytatjuk a közös vízió és akcióterv megalkotásával.

 

 

November 25-én került sor a BCSDH Race to Zero munkacsoportjának idei egyik kiemelt eseményére. A találkozó különleges aktualitását az adta, hogy a COP30 alig néhány napja zárult Belémben, így a résztvevők első kézből kaphattak hiteles és részletes tájékoztatást az év legfontosabb klímapolitikai fejleményeiről.

Az esemény házigazdája, az AutoWallis Nyrt. nevében Ormosy Gábor vezérigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete tartott átfogó előadást a COP30 legfontosabb fejleményeiről. Az esemény legfontosabb politikai eredménye a Global Mutirão döntés elfogadása volt, amely a brazil kultúrából eredő közös cselekvés logikáját emeli globális szintre. Ez az együttműködésre építő keret a 1,5 °C cél életben tartásáért szükséges gyorsított megvalósítási lépésekre fókuszál, beleértve az országok nemzetileg meghatározott hozzájárulásainak (NDC: Nationally Determined Contribution) hatékonyabb végrehajtását és a nemzetközi kooperáció erősítését.

A program további részében Kovács Tímea, az AutoWallis ESG szakértője mutatta be a vállalat fenntarthatósági tevékenységét és célkitűzéseit. A prezentációk sorát Márta Irén, a BCSDH igazgatója zárta, bemutatva a főbb aktualitásokat a klímasemleges működés és -adaptáció témájában.

Az eseményt kötetlen szakmai egyeztetés zárta, a kiscsoportos beszélgetések során a résztvevők megosztották egymással saját klíma- és fenntarthatósági kihívásaikat, jó gyakorlataikat és a COP-ból levonható tanulságokat.

Dr. Wassen Barbara napi beszámolóját a COP30-ról itt lehet elérni: https://ceenergynews.com/cop30-insights/

 

Köszönjük a Race to Zero program támogatóinak: 

Megjelent az UBM Csoport legfrissebb, 90 oldalas Fenntarthatósági Jelentése, amely átfogó képet ad a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményről, valamint a vállalat fenntarthatóság terén tett előrelépéseiről.

A jelentés a GRI-szabványok mentén készült, és részletesen bemutatja többek között az UBM Csoport
– kibocsátáscsökkentési eredményeit,
– energiahatékonysági fejlesztéseit,
– hulladékgazdálkodási gyakorlatát, valamint
– a stratégiai célokat a jövőre nézve.

A vállalat kiemelt eredményei, idézve a jelentésből:
 „Az elmúlt év során számos előrelépést tettünk:

– Nyírmeggyesen üzembe helyeztük 4 MW kapacitású naperőműparkunkat,
– 8,9%-kal csökkentettük Scope 1 és 2 kibocsátásainkat,
– 79%-ra növeltük a hasznosított hulladék arányát,
– és 13,95%-kal csökkent az ÜHG-intenzitásunk a bázisévhez képest.”

UBM számára a mérhetőség prioritás, a jelentésben kiemelt szerepet kapnak az adatok. A vállalat hisz abban, hogy a fenntarthatóság nem csupán megfelelés, hanem hosszú távú értékteremtés a partnerek, munkatársak és a környezet számára egyaránt.

A jelentés ide kattintva tekinthető meg: https://investors.ubm.hu/wp-content/uploads/2025/10/UBM_Csoport_Fenntarthatosagi_Jelentes%202024_2025.pdf

A fenntarthatóság mellett elkötelezett magyarországi vállalatok 95 százaléka vallja, hogy a fenntartható működés elérése a cél, az ESG tevékenységek és a jelentéstétel pedig eszközök ennek megvalósításához. 42 százalékkal nőtt azon vállalatok száma, amelyek felkészültnek érzik magukat az ESG kötelezettségek teljesítésére, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a KPMG szakmai támogatásával készült legfrissebb felmérésből.  

 

A BCSDH felmérés eredményei szerint a szabályozási megfelelés ösztönző ereje az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt. 2025-ben már a jogszabályi elvárások jelentik a legfőbb motivációt az ESG szempontok beépítésére, amely mellett egyre hangsúlyosabb a tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés, illetve az ügyfelek és vevők igénye is.

 

„A jelentéstételi szabályozás változásai ellenére a cégek nagy része nem lassít: az élenjáró vállalatok több mint fele bővítette ESG-kapacitásait, és folytatja a korábban megkezdett fenntarthatósági fejlesztéseket. A következő két évben a vállalatok többsége a tervezett menetrend szerint fejleszti tovább ESG-tevékenységeit és jelentéskészítését. A felmérés összességében azt jelzi, hogy a magyar vállalatok elkötelezetten haladnak a fenntarthatóbb és átláthatóbb működés irányába.” – foglalta össze Márta Irén, a BCSDH igazgatója a vállalatok jövőbeni terveit.

 

A vállalatok többsége ESG tevékenységi körének bővítésére készül a következő két évben, és szintén többségben vannak azok a vállalatok, akik a tervezett menetrend szerint haladnak tovább a jelentéskészítés területén. A nagyvállalatok és KKV-k esetében is kevesen élnek a halasztás adta lehetőségekkel, és szintén kisebbségben vannak azok a vállalatok, amelyek várnak a szabályozói döntésig mielőtt döntenek az ESG jelentéstételükről.

 

Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalatok 87 százaléka már felkészültnek érzi magát a CSRD és az ESG törvény követelményeinek teljesítésére, ami jelentős előrelépés a 2023-as adatokhoz képest. A kitöltő vállalatok körében egyértelműen nőtt az ESG-ből származó üzleti előnyök felismerése. A cégek 91százaléka szerint az ESG-minősítés versenyelőnyt jelent, és 87 százalékuk úgy véli, hogy a jobb ESG-teljesítmény 2027-re még meghatározóbb üzleti szemponttá válik. A kis- és középvállalkozások ezt az előnyt még erőteljesebben érzékelik, mint a nagyvállalatok. A megkérdezettek számára továbbra is kiemelt előny a munkavállalói elköteleződés és az ESG-kockázatok jobb kezelése”. – emelte ki Deme Ágnes, a KPMG szenior menedzsere.

 

A vállalatok jelenleg a társadalmi és vállalatirányítási területeken rendelkeznek kiforrottabb célokkal és aktív megvalósítási programokkal. Ez összecseng a legutóbbi felmérés eredményeivel, amelyben szintén ezeket a területeket jelölték meg kiemelten fontosnak. Az emberi érték területén 55 százalék a célkitűzéseit tekintve aktív megvalósítási fázisban van a munkafeltételek, az egyenlő bánásmód és a munkavállalók jólléte kapcsán. A környezeti területen jellemzően a karbonkibocsátás, az energiafelhasználás és a hulladékgazdálkodás témaköreivel foglalkoznak, itt jelennek meg legnagyobb arányban a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó tervek, a kitöltők 31 százaléka például már a biológiai sokféleség területén és több mint 25 százalék pedig a klímaalkalmazkodás kapcsán is tervez célkitűzéseket tenni. Hiszen a vállalatok 70 százaléka fenyegetésként azonosítja a klímaváltozást, miközben 80 százaléka a kitöltő vállalatoknak a klímaalkalmazkodásra üzletileg kifizetődő tevékenységként tekint.

 

A felmérés összegzéséül elmondható, hogy vállalatok tisztában vannak a klímaváltozás működésükre gyakorolt hatásával és érzi a rendszerszintű változások szükségességét. 90% egyetért azzal, hogy a zöldátmenet és a fenntarthatósági célok elérésének igazi kihívása nem a technológia, hanem a gazdaságosság és a szemléletváltás.

 

A felmérésről bővebben itt olvashat:

BCSDH ESG felmérés 2025 – Az ESG beépülése a vállalati mindennapokba

A Masterplast 2025 novemberétől tovább bővíti körforgásos gazdálkodási rendszerét.
A Hungarocell Zöld Programot, amely ezentúl már nemcsak a saját gyártású polisztirol alapú hőszigetelő anyagok visszagyűjtésére és újrahasznosítására terjed ki, hanem a Masterplast Hungária Kft. által értékesített üveggyapot termékekre is. A kezdeményezés célja, hogy a vállalat a hazai építőiparban elsőként az ásványgyapot szigetelések területén is megvalósítsa a felelős gyártói gondolkodást és az újrahasznosítás kultúráját.

Az új programelem keretében a Masterplast Hungária Kft. az általa értékesített üveggyapot termékek felhasználásából, vágásából vagy bontásából származó hőszigetelő anyagot visszagyűjti, majd a szerencsi üveggyapot gyárában újrahasznosítja. Az így feldolgozott alapanyagból „Loose Wool” fújható szigetelőanyag készül, amely kiválóan alkalmas padlások és tetőterek energiahatékony hőszigetelésére. A Hungarocell Zöld Program visszagyűjtő pontjai, az Öko-Pontok ebben az esetben is visszagyűjtő-logisztika állomásként működnek és a visszagyűjtés módja is hasonló lesz a Hungarocell Zöld Programban használt gyűjtőzsákkal.

 

 

„A Hungarocell Zöld Program kiterjesztése újabb lépés a Masterplast fenntarthatósági stratégiájában. Célunk, hogy minél több termékkörben megvalósítsuk a teljes anyagkörforgást, és csökkentsük az építőipari hulladék mennyiségét. Az üveggyapot újrahasznosítása ebben fontos mérföldkő.” – mondta Tibor Dávid, Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója.

 

A Hungarocell Zöld Program 2020-ban indult, és már az első évében ezer köbméter feletti polisztirol maradékot sikerült visszagyűjteni és újrahasznosítani. A program elérhetősége azóta országos lefedettséget ért el és az éves újrahasznosítási mennyiség meghaladja a 10 ezer köbmétert. A mostani bővítés tovább erősíti a program célkitűzését: a fenntartható, környezetkímélő építés gyakorlatát a hazai piacon is elérhetővé tenni a fogyasztók számára.

Ha a lehullott színes levelek elborítják a parkjainkat, nem sietünk az elszállításukkal. Már évek óta, ahol csak lehet, helyben komposztáljuk a lehullott falevelek jelentős részét: besöpörjük a cserjék alá, ahol talajtakaróként védik a gyökereket a fagytól, vagy egy körbekerített lombdepóban hagyjuk pihenni koratavaszig.
A levelek a tél során elkezdenek lebomlani és értékes tápanyagokat juttatnak vissza a talajba, a kupacok hótól, fagytól védett menedéket nyújtanak számos hasznos állatnak, például a téli álmukat alvó sünöknek.
És nem kevésbé fontos szempont, hogy kevesebb szállítás = kisebb légszennyezés: az avarkupac az esők után összeesik, így tavasszal már sokkal kisebb halmot kell elszállítanunk.

A Margitszigeten két nevezetes platánt kerítettünk körbe, alájuk pedig rengeteg lehullott levelet halmoztunk fel, amik lebomlásukkal a talaj szerkezetét és vízmegtartó-képességét is javítják majd. De minden nagyobb parkban találhattok ilyen avargyűjtőt, a Városmajorban, a Népligetben, a Gellért-hegyen vagy a Tabánban is.
Avarégetés helyett próbáljátok ki otthon ti is ezt a módszert: az összegyűjtött faleveleket hagyjátok egy halomban, vagy tegyétek a komposztálóba! Így a lebomlott értékes tápanyag a kertetekben marad, és tavasszal hálás lesz érte a talaj és a kertetek.

Csütörtökön három forgalmas csomópontban, a Blaha Lujza és a Deák téren, illetve a KÖKI-n is munkába álltak a térgondnokok, jelentette be Facebook-oldalán a főváros.

„Ők azok a frissen munkába állt kollégáink, akik hajnaltól estig, két műszakban azért dolgoznak, hogy forgalmas köztereink rendezettek, biztonságosak és tiszták maradjanak” – írják a posztban.

A Budapesti Közművek még szeptember elején jelentette be, hogy az ősz folyamán a főváros hat nagy közterén is elindítja a térgondnoki szolgálatot: az eddigieken felül a következő hetektől az Etele téren, az Örs vezér terén és a Széll Kálmán téren is találkozhatnak majd térgondnokokkal a járókelők.

Két napon át, több mint 150 szakember és iparági vezető találkozott Magyarországról, Romániából és a Balkán térségéből, hogy közösen formáljuk az állati takarmányozás jövőjét – egy fenntarthatóbb és hatékonyabb mezőgazdaság érdekében.

  1. nap – Flow Hotel, Inárcs:

Inspiráló előadások és értékes szakmai beszélgetések segítettek új perspektívákat nyitni, és még erősebb szakmai kapcsolatokat kialakítani.

  1. nap – Üzemlátogatás, Újhartyán:

Résztvevőink exkluzív betekintést engedtünk. Láthatták, hogyan válik az innováció kézzelfogható megoldássá – a gyakorlatban, a termelés szívében.

Két nap, ami többről szólt, mint előadásokról és beszélgetésekről – egy közös lépést tettünk előre az állati takarmányozás jövőjéért, melyben a tudás, az együttműködés és a szenvedély egyesültek.

Köszönjük mindenkinek, aki jelenlétével hozzájárult, hogy ez az esemény valóban felejthetetlen legyen!

2025. november 20-án nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó az Öbölházban, ahol vállalati vezetők, kutatók és szakpolitikai döntéshozók gyűltek össze, hogy megvitassák a körforgásos átmenet legaktuálisabb kihívásait és lehetőségeit. A rendezvény házigazdái Willem van Ee, a Holland Királyság nagykövete és Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke voltak.

„A Circularity Gap Report 2025-ös jelentéséből kiderül, hogy bár kis lépéseket tettünk előre, a növekvő anyaghasználat miatt az anyagáramok mindössze 6,9%-a tekinthető körforgásosnak, mely a tavalyi 7,2%-hoz képest visszalépést jelent. A növekvő anyafelhasználás felelős az éghajlatra gyakorolt káros hatások 60%-áért, a biodiverzitás és a földhasználathoz kapcsolódó vízstressz több mint 90%-áért, valamint az egészségre káros szálló por szennyezés körülbelül 40%-áért. Ez világos jelzés arra, hogy rendszerszintű változásra, együttműködésre és következetes vállalati cselekvésre van szükség a körforgásos gazdasági átmenet érdekében.” – emelte ki ifj. Chikán Attila, a megnyitón.

A jelentés fő megállapításai rámutatnak, hogy a globális anyaghasználat tovább nő, miközben a körforgásos teljesítmény csökken. A lineáris modell alapjai – a nagy volumenű kitermelés, rövid életciklusok és a magas szintű hulladékképződés – akadályozzák a gazdaság fenntartható működését. Bár a hatékonyság és a technológiai fejlesztések javulnak, ezek önmagukban nem képesek ellensúlyozni a növekvő anyagigényt. A riport hangsúlyozza: az újrahasznosítás önmagában legfeljebb 25%-ra emelhetné a körforgásos arányt, ezért a megelőzés, az új üzleti modellek, az anyagkiváltás, a hosszabb termékéletciklusok és a rendszerszintű együttműködés nélkülözhetetlenek.

Az esemény kiemelt előadója Prof. Dr. Jacqueline Cramer, az Utrecht University emeritus professzora volt, aki a holland Concrete Agreement példáján keresztül mutatta be, miként lehet nemzeti és ágazati szinten is jelentős előrelépést elérni a körforgásos gazdaság felé. Előadásában rámutatott: A körforgásos gazdaságra való átállás izgalmas lehetőséget kínál a környezeti terhelés csökkentésére, valamint az üzleti fejlődés és az innováció erősítésére. Ugyanakkor egyetlen vállalat, kormány vagy állampolgár sem képes egyedül véghez vinni ezt az átmenetet. A változás megvalósításához a terméklánc partnerei vagy a regionális szereplők közötti együttműködésre van szükség. A független közvetítők, az úgynevezett brókerek segíthetnek az érintettek összehangolásában és a folyamat felgyorsításában.”

„A körforgásos gazdaság fontosságának és lehetőségeinek fókuszba kerülését szolgálja a BCSDH nemzetközi eseménye, mely 2026. október 5-7-én Budapestre hozza a Circular Economy Hotspot-ok európai találkozóját. Célunk, hogy bemutassuk a leginnovatívabb körforgásos és fenntartható gazdasági gyakorlatokat, hírét vigyük a hazai eredményeknek és elősegítsük új együttműködések létrejöttét.” – osztotta meg a résztvevőkkel Márta Irén, a BCSDH igazgatója

Willem van Ee  nagykövet kiemelte: „Hollandiában azt mondjuk: „nem tudjuk irányítani a szelet, de be tudjuk állítani a vitorlákat.” Előremutató politikákkal, innovatív együttműködésekkel és közös elkötelezettséggel valóban beállítjuk a vitorláinkat — gazdaságunkat egy körkörös, fenntartható és regeneratív jövő felé kormányozva, amelyből más nemzetek is tanulhatnak.”

A magyar szakpolitikai irányokról Dr. Bera Péter, az Energiaügyi Minisztérium Körforgásos Gazdaságért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője beszélt, bemutatva a nemzeti alkalmazás lehetőségeit és az előttünk álló kihívásokat. A körforgásos átmenet finanszírozási kereteiről Joost van Dun, az ING Sustainable Finance körforgásos gazdasági vezetője adott elő.

A vállalati innovációkat fókuszba helyező kerekasztal-beszélgetésen Bakos Noémi (Alapító, Equinox), Bogdán Krisztina (vezérigazgató, ING Bank) és Simon Anita (vezérigazgató-helyettes, Alteo Group) osztották meg gyakorlati tapasztalataikat, Dr. Bartha-Horváth Bálint (szenior fenntarthatósági tanácsadó, CBRE) moderálásával.

A vállalati pitch-szekcióban négy szervezet – Cyclosteel (Vadas László, ügyvezető igazgató), DBH Group (Ürge László, Igazgatóság tagja), Decathlon (Andri Diána, fenntarthatósági igazgató) és Terra Matters (Laetitia Georgel, Corporate Social Responsibility and Sustainable Development Expert) – mutatta be gyakorlati innovációit, amelyek közvetlenül támogatják a körforgásos modell hazai terjedését.

A BCSDH 2025-ös programjait és a 2026-os év tervezett szakmai irányait Takács Ivett mutatta be.

Az eseményen vehette át személyesen Topolcsik Melinda a Bridgestone Tatabánya ügyvezető igazgatója „Fenntartható jövőért díjat” Vezető nő kategóriában. Oklevelét ifj. Chikán Attila adta át, a díjat pedig Szabó Judit, a Progress Kft. kommunikációs vezetője.

 

Tulipán Díj a Fenntarthatóságért

A Körforgásos Gazdaság Csúcs adott otthont a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége által alapított „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért” díjátadójának.

A díj célja, hogy minden évben elismerje azokat a kkv-kat, start-up vállalkozásokat, vállalatokat vagy nonprofit szervezeteket, amelyek egy adott iparágban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a fenntarthatóság érdekében. Az idei díj témája a „Megújuló energia és energiahatékonyság” volt.

A díjat a SSH System Kft. nyerte el a szalmapaplan, mint megújuló, környezetbarát energiahatékonysági építészeti megoldás fejlesztéséért és népszerűsítéséért. A díjat Stverteczky Zsolt ügyvezető és  Stverteczky Tímea pénzügyi igazgató vette át Willem van Ee a Holland Királyság nagykövetétől.

 

A csúcstalálkozó zárásaként a résztvevők közös gondolkodás keretében osztották meg, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel találkoznak saját vállalataiknál a körforgásos működésre való átállás során, majd kötetlen beszélgetés és ebéd zárta az eseményt. Az egyes asztalok moderátorai voltak: Arató Gábor – Manupackaging International Kft.
Barta Zsombor – Greenbors Consulting;Dr. Bodnár Viktória – IFUA Horváth & Partners Kft.; Dr. Bartha-Horváth Bálint – CBRE; Chrabák Péter – Bay Zoltán Kutatóközpont; Deák Brigitta – Greenpro Zrt.; Ürge László – DBH Group; Üveg Róbert – Danucem Magyarország Kft. – CRH CEE Division, Dr.Varga Marina – Holland Királyság Nagykövetsége.

Köszönjük támogatóinknak!

KÖSZÖNJÜK AZ ESEMÉNY FŐTÁMOGATÓJÁNAK:

TÁMOGATÓINAK:

 

A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG PLATFORM 2025. ÉVI TÁMOGATÓNAK:

 

ÉS A KARBONTUDATOS ESEMÉNYEINK TÁMOGATÓJÁNAK:

Merre tartanak a magyar vállalatok a fenntarthatóság területén? Milyen előnyöket hozott eddig számukra az ESG? Milyen várakozásokkal tekintenek a jövő felé?

Örömmel mondhatjuk, hogy a BCSDH 2025-ös ESG felméréséből naprakész válaszokat kaphatunk ezekre a gyakran feltett kérdésekre. Az eredményeket 2025. november 11-én mutattuk be az idei év záró ESG munkacsoport-találkozóján a ONE székházban, a 4iG Csoport vendéglátásában. A rendezvény résztvevőit dr. Antal Dóra, a 4iG Csoport ESG és fenntarthatósági szakértője köszöntötte.

A BCSDH 2025-ben újra elvégezte átfogó felmérését a tagvállalatai körében, melyben megvizsgáltuk az ESG beépülését a vállalati mindennapokba és értékláncokba, illetve, hogy milyen jövőbeli várakozásaik vannak a fenntarthatóság területén. A felmérésben 15 iparág összesen 77 vállalata vett részt. A felmérés szakmai partnere a KPMG volt.

Deme Ágnes, a KPMG szenior menedzsere ismertette a felmérés legfontosabb eredményeit. Elmondta, hogy a kitöltő vállalatok 95% -a kitöltő tagvállalatoknak inkább vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy a fenntartható működés elérése a cél, az ESG tevékenységek és a jelentéstétel eszközök ennek megvalósításához. Az ESG szempontok üzleti döntésekbe való integrálása előnyöket jelent a vállalatok számára, a kkv-k leginkább az üzleti kapcsolatok megtartása/erősítése területén, míg a nagyvállalatok az ESG kockázatok jobb megértése és kezelése terén számoltak be erről.

A felmérés eredményeiről hamarosan a BCSDH és a KPMG LinkedIn oldalán is tájékozódhat. A kutatási összefoglaló innen letölthető.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a kutatás jövőbeli várakozásokról és tervekről szóló részét ismertette a hallgatósággal. Kiemelte, hogy a tagvállalatok nagy része nem halasztotta el fenntarthatósági törekvéseit. A cégek jellemzően tovább bővítették a csapataikat vagy extra erőforrást vontak be, hogy jogszabályi megfeleléssel párhuzamosan tudják ESG tevékenységeiket folytatni.

A rendezvény zárásaként kiscsoportos beszélgetésekre került sor, ahol a résztvevők elmélyíthették az elhangzottakat, és egymással is megoszthatták jó gyakorlataikat, dilemmáikat.

Köszönjük támogatóinknak!