Kedvező finanszírozást keres megújuló energia, energiahatékonyság-javító vagy egyéb fenntarthatósági célú beruházásának megvalósításához? A Demján Sándor Program keretén belül a Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitel kedvező fix kamatozású forrást kínál a hazai vállalkozások számára.

Napjainkban az ESG-szempontok már nemcsak a szabályozási követelmények és a felelős működés miatt váltak kulcsfontosságúvá a vállalatoknak, hanem a finanszírozási lehetőségeik szempontjából is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, és egyre inkább előtérbe kerülnek. Mindemellett a fenntarthatóság iránti elkötelezettség a nemzetközi piacokon való versenyképességet is növelheti, mivel egyre több partner és fogyasztó értékeli a fenntartható üzleti gyakorlatokat.

Az EXIM Magyarország elsőként alkotta meg 2022-ben a Zöld Finanszírozási Keretrendszerét annak érdekében, hogy kedvező feltételű pénzügyi forrásokkal segítse elsősorban a hazai kkv-kat a tisztább és költséghatékonyabb működésre való átállásban.

Az év elején a Demján Sándor Program részeként 100 milliárd Ft keretösszeggel meghirdetett Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitelt kiemelt érdeklődés övezi az indulása óta, ezért alább összegyűjtöttük a gyakran ismételt kérdéseket, hogy segítsünk eligazodni a zöld célú beruházások megvalósítására fix kamatozással igényelhető konstrukció részleteiben.

Magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező exportáló és jelenleg még nem exportáló vállalkozások.

Elsősorban az EXIM Magyarország pénzügyi partnerein keresztül, valamint közvetlen módon az EXIM-nél.

• A hitel kiemelten támogatott és alacsony, fix kamatozással igényelhető a teljes futamidőre.
• A futamidő akár 15 év is lehet.
• A hitel EUR és HUF devizanemben is elérhető.
• Vegyes beruházások finanszírozására is van lehetőség általa – a forrást legalább 50%-ban zöld hitelcélra szükséges fordítani.
• Zöld hitelcél esetében általánosságban nincs saját erő elvárás – kivéve, ha a támogatási jogcím azt előírja.

• A konstrukció devizaalapon is kedvező,
• széles körű támogatást biztosít a vállalkozás fenntarthatósági törekvéseihez,
• elősegíti a nemzetközi és hazai szabályozásoknak való megfelelést,
• gyors és egyszerű ügyintézéssel, rugalmas igénybevételi és törlesztési feltételekkel érhető el.

1. Megújuló energiatermelésre irányuló beruházások: naperőműves beruházások, napelemek ingatlanra történő telepítése hozzákapcsolódó tárolással.

2. Energiatároló kapacitás kiépítése

3. Energiahatékonysági javulást megvalósító beruházások: gépsorcsere, technológiai korszerűsítés.

4. Fenntartható ingatlanberuházás:

• új kereskedelmi és ipari ingatlan építése (raktárépület, logisztikai központ, szálloda vagy munkásszálló építése)
• épületek teljes körű felújítása, energiahatékonysági korszerűsítése (szigetelése)
• épületelemek korszerűsítése (épületmenedzsment-rendszerek beépítése, világítás korszerűsítése, nyílászáró cseréje)

5. Fenntartható közlekedés/Elektromobilitás, zéró szén-dioxid kibocsátású járművek beszerzése: zöld teherautók, kamionok beszerzése; flottacsere.

6. Egyéb fenntarthatósági beruházások: hulladékkezelés, vízgazdálkodás stb.

A támogatható tevékenységek általános listáját megtalálja a Zöld Beruházási Hitel igényléséhez készített Útmutatóban.

illetve további részletet is megtudhat:

Ha zöldfinanszírozás, akkor EXIM! Minden, amit tudni érdemes a kedvező feltételű Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitelről – EXIM

Friss fejlemények a fenntarthatósági jelentéstétel kapcsán:  Milyen változásokra készülhetnek az érintett vállalatok? 

Stop the clock: halasztás a megvalósíthatóság érdekében. Az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok módosítása szükségszerű lépés volt ahhoz, hogy a vállalati jelentésekben hiteles és releváns információkat lássunk. A kötelezettségek maradnak, de a felkészülésre több idő jut. 

A közérdeklődésre számot tartó, 250–500 főt foglalkoztató cégek a 2027-es üzleti évről kötelesek először jelenteni, míg a kkv-k esetében 2028-ra tolódik a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség. Azon nagyvállalatok számára viszont, amelyek már 2025-ben az európai fenntarthatósági szabványok (ESRS) szerinti jelentést tettek közzé a 2024-es évükről, továbbra is jelenteniük kell.  

Az elmúlt hónapokban számos változás történt a fenntarthatósági kötelezettségeket szabályozó jogszabályi környezetben.  Az Európai Bizottság (EB) 2025. február 26-án közzétette az Omnibus javaslatcsomagot, melynek célja a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD), a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) és az EU Taxonómia módosítása. Április 14-én az Omnibus javaslatcsomag időbeli változást javasló eleme („Stop the Clock!”) már elfogadásra is került. Ennek eredményeként a jelentéstételi kötelezettségek bevezetésének ütemezése két évvel kitolódik a legtöbb érintett vállalat számára. A módosítás időt ad a felkészülésre, azonban nem jelenti a kötelezettségek eltörlését.   

ESRS szerinti jelentéstétel 

2025 mérföldkő a fenntarthatósági jelentések történetében, hiszen ez az első év, amikor bizonyos vállalatok nem önként, hanem törvényi kötelezettség hatására készítették el egy teljesen új szabvány szerint a jelentéseiket. A kötelezett vállalkozások számos kihívással szembesültek, ugyanakkor az első körben publikált – az ESRS követelményeinek megfelelő – több száz jelentés értékes kiindulópontként szolgál a szabályozó hatóságok számára. Ezek alapján azonosíthatók azok a területek, amelyek változtatást vagy pontosítást igényelnek annak érdekében, hogy a vállalatok számára világossá váljon, milyen információkat kötelesek közzétenni.  

Az időbeli módosítással párhuzamosan az EB megbízta az EFRAG-ot (European Financial Reporting Advisory Group) az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványok felülvizsgálatával. A cél: egyszerűbb, érthetőbb és jobban kezelhető jelentéstételi keretrendszer kialakítása, olyan módon, hogy közben ne sérüljenek az Európai Zöld Megállapodás eredeti célkitűzései. Az EFRAG 2025. október 31-ig nyújtja be technikai javaslatát, de a július végén közzétett tervezet alapján már most látható, hogy a változások nem csupán formai jellegűek lesznek, hiszen az adatpontok akár 57%-kal csökkenhetnek. 

Hol tart jelenleg az ESRS felülvizsgálatának a folyamata?  

Az EFRAG 2025. június 20-án közzétette előrehaladási jelentését, amely az eddig elvégzett munkát foglalja össze az ESRS felülvizsgálatára vonatkozóan, összhangban a korábban közzétett ütemtervvel. .  

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy pontosan milyen változásokra lehet számítani az EFRAG jelentése alapján. 

1. A kettős lényegesség értékelés (DMA) egyszerűsítése: A DMA az ESRS-jelentések alapja, és egy olyan komplex értékelési folyamat, amely sok vállalat számára okozott nehézséget. Az EFRAG célja, hogy a fentről lefelé („top-down”) irányuló megközelítést ösztönözze, és az üzleti modellből kiindulva történjen a nyilvánvalóan fontos témák azonosítása. Csökkenteni kívánják a túlzott kvantitatív pontozást és a nem releváns adatgyűjtést, miközben további hangsúlyt fog kapni a releváns és hiteles információk bemutatása (fair presentation elv), és bevezetik az „információs lényegességi” szűrőt az adatpontok fontosságának meghatározásához (az ESRS 2 esetében is).  
2.  A fenntarthatósági jelentés könnyebb olvashatósága/tömörsége és a vállalati jelentésekkel való jobb integrációja: Az eddig közzétett ESRS szerinti jelentésekben gyakran vannak ismétlődések és széttagoltság – főként a szabvány felépítéséből adódóan -, és ezt felismerve elkezdték a jelentés szerkezeti elemeinek tisztázását. A tervek szerint lehetőség nyílhat a jelentésekben vezetői összefoglaló közzétételére, valamint az EU Taxonómia adatok külön függelékben való bemutatására. 
3. A minimális közzétételi követelmények (MDR) és a tematikus szabványok közötti átfedések csökkentése: Az ESRS szabvány szerint a jelentést tevő vállalatoknak szükséges bemutatniuk minden lényeges téma és altéma esetében, hogy milyen politikákkal, intézkedésekkel és célkitűzésekkel (PAT: Policies, Actions, Targets) rendelkeznek, azonban itt is átfedés van az ESRS 2 általános közzétételi követelményei és a tematikus szabványok között. A módosítások célja, hogy a PAT információkat csak akkor kelljen jelenteni a tematikus standardokban, amennyiben rendelkezésre állnak, ellenkező esetben pedig lehetőség legyen egyetlen adatpontban jelezni, ha nincs PAT az adott témára.  
4. A szabványok érthetőségének, egyértelműségének és hozzáférhetőségének javítása: Az EFRAG célja, hogy egyértelműsítse és elkülönítse a kötelező és az önkéntes közzétételeket, mivel az első körös tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan az önkéntes adatpontokat is kötelezőként értelmezték.   
5. Egyéb javasolt tehercsökkentő enyhítések bevezetése: A felsorolt intézkedések mellett továbbá vizsgálat alatt áll a felvásárlások és eladások kezelésének módja, mivel a meglévő szabványok ebben a tekintetben nem kellően egyértelműek. További terv az „indokolatlan költség és erőfeszítés” elvének szélesebb körű alkalmazása, illetve a jelentési határok pontosítása és a hiányzó inputadatok esetén a metrikákra vonatkozó könnyítések. 
6. Fokozott interoperabilitás: Az EFRAG célja, hogy az ESRS szabványokat jobban összehangolja a globális szabványokkal (pl. IFRS S1/S2, GHG Protocol) és elkerülje az információk félreértelmezését. Az interoperabilitás és koherencia javítása érdekében az adatpontok csökkentését tervezik. 
7. További, jövőben várható könnyítések: 2025. július végén az EFRAG közzétette az ESRS Tervezetét, amely alapján 57%-kal csökkenne a nyilvánosságra hozandó adatok köre. A közzétett dokumentumok között megtalálhatóak a felülvizsgált ESRS 1 és ESRS 2 szabványok, valamint a környezeti, társadalmi és vállalattirányítás témákat lefedő tíz tematikus szabvány is. A javaslatokat 2025. szeptember 29-ig, a nyilvános konzultációs időszak végéig van lehetőség véleményezni.  

Összefoglalás 

Az első körös jelentések tapasztalatai alapján az ESRS szabványok felülvizsgálata és használhatóságának javítása nem csupán reális, hanem szükségszerű lépés is. A tervezett módosítások csökkenthetik a vállalatokra nehezedő jelentéstételi terheket, miközben elősegítik a releváns és hiteles információk bemutatását és a jelentések hatékonyabb külső fél általi hitelesítését (az Omnibusz csomag hatására marad a korlátozott bizonyosság, mint könyvvizsgálati követelmény).  

A változásokat sokan értelmezik a CSRD „kivéreztetéseként”, az első jelentéstételi ciklus tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a felülvizsgálat elkerülhetetlen volt. A szabvány pontosítására és az ismétlődések csökkentésére valóban szükség van – nem csupán a hatékonyság növelése érdekében, hanem azért is, hogy a vállalatoknak maradjon elegendő idejük és erőforrásuk azokra az akciókra, intézkedésekre és kockázatfeltárásokra, amelyek révén tartalommal tölthetik meg jelentéseiket és valódi értéket teremthetnek.  

A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek – nemcsak szabályozói oldalról, hanem a vállalati felkészülés szempontjából is.