Nemrég prezentálta legfrissebb, közös felmérését a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a KPMG a hazai vállalatok fenntarthatósági és ESG-törekvéseivel kapcsolatban. A kutatás harmadik alkalommal jelent meg, amelynek keretében 15 iparágból több mint 70 cég adott választ a feltett kérdésekre. A felmérésből kiderült, hogy a fenntarthatóság mellett elkötelezett magyarországi vállalatok 95%-a vallja, hogy a fenntartható működés elérése a cél, az ESG-tevékenységek és a jelentéstétel pedig eszközök ennek megvalósításához.

Deme Ágnes, a KPMG szenior menedzsere és a kutatásért felelős szakértő szerint az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalatok 87%-a már felkészültnek érzi magát a CSRD- és az ESG-törvény követelményeinek teljesítésére, ami jelentős előrelépés a 2023-as adatokhoz képest. „A kitöltő vállalatok körében egyértelműen nőtt az ESG-ből származó üzleti előnyök felismerése. A cégek 91%-a szerint az ESG-minősítés versenyelőnyt jelent, 87%-uk pedig úgy véli, hogy a jobb ESG-teljesítmény 2027-re még meghatározóbb üzleti szemponttá válik. A kis- és középvállalkozások ezt az előnyt még erőteljesebben érzékelik, mint a nagyvállalatok. A megkérdezettek számára továbbra is kiemelt előny a munkavállalói elköteleződés és az ESG-kockázatok jobb kezelése” – tette hozzá a KPMG szakértője.

 

A teljes közlemény a KPMG weboldalán olvasható.

Immáron ötödik alkalommal került megrendezésre a KPMG Jövőépítők Program, amelynek keretein belül Magyarországon tanuló joghallgatók mérhették össze tudásukat egy kétfordulós versenyben. A program célja, hogy a jövő jogászai gyakorlati úton nyerjenek betekintést az ügyvédi irodák működésébe, és ezen keresztül fejlesszék érvelési és problémamegoldó képességeiket. Idén a Szegedi Tudományegyetem „Perpatvar” csapata nyerte el az első helyezést.

 

A KPMG Law Tóásó, Béli Ügyvédi Iroda immár ötödszörre rendezte meg a KPMG Jövőépítők Programot, melynek keretein belül joghallgatók mérhetik össze tudásukat. Az idei versenyen a versenyzőknek két fordulóban kellett megmérettetniük magukat: először egy gazdasági társaság működésével kapcsolatban felmerülő komplex jogesetet oldottak meg írásban. Majd a továbbjutóknak a KPMG üzletházában – az iroda ügyvédeinek mentorálása mellett – egy gazdasági joggal, szerzői joggal, versenyjoggal és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogesetet kellett megoldaniuk. Az egész napos munka során született megoldásokat a versenyzők a KPMG Law Tóásó, Béli Ügyvédi Iroda szakértőiből álló zsűri előtt mutatták be.

 

„Idén is nagyszerű előadásokat hallhattunk a döntőben, öröm volt látni, hogy a versenyzők milyen kreatívan közelítik meg a jogi problémákat. Inspiráló volt betekintést nyerni abba, hogy hogyan gondolkodnak a jövő jogászai” – emelte ki dr. Gera Anna, az ügyvédi iroda munkatársa, majd hozzátette: „Büszke vagyok rá, hogy egy ilyen színvonalas programot sikerült kiépítenünk az évek folyamán, amit az is jelez, hogy a versenyzők évről évre egyre felkészültebben érkeznek, és egyre jobb megoldásokat mutatnak be nekünk a nap végén.”

 

A szoros versenyt végül a Szegedi Tudományegyetem „Perpatvar” csapata nyerte. A győztesek a megszerzett szakmai tapasztalat mellett értékes nyereményekkel gazdagodtak, és lehetőséget kapnak arra, hogy gyakornokként csatlakozzanak a KPMG Law Tóásó, Béli Ügyvédi Irodához.

 

„Ezúton szeretnék köszönetet mondani a KPMG mindazon munkatársainak, akik a verseny végén személyesen odajöttek gratulálni, illetve egyéni visszajelzést adni. A pozitív megerősítés számomra különösen sokat jelent, és őszintén nagyon jól esett az a nyitott, támogató és bátorító attitűd, amellyel felém fordultak. Nagyon örülök, hogy személyesen is megismerhettem őket” – mondta a versenyről Pászti Erzsébet Anna, egyéni versenyző.

 

A KPMG Jövőépítők Program nem csupán egy verseny, hanem egyedülálló szakmai fejlődési lehetőség, amely hidat képez az egyetemi tanulmányok és a jogi szakma gyakorlati kihívásai között.

A KPMG Magyarországon:

A KPMG könyvvizsgálói, adó és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó független szakmai szolgáltatók globális szervezete. A KPMG International Limited („KPMG International”) tagtársaságai KPMG márkanév alatt működnek és nyújtanak szakmai szolgáltatásokat. „KPMG”-ként hivatkozunk a KPMG szervezeten belüli egyes tagtársaságokra, vagy több tagtársaságra együttesen. KPMG tagtársaságok 143 országban és tartományban működnek, világszerte több mint 265 000 partner és munkavállaló dolgozik tagtársaságainknál. Minden KPMG tagtársaság jogilag különálló és ekként határozza meg magát. A KPMG International Limited („KPMG International”) az angol “private English company limited by guarantee” társasági formában működik. A KPMG International és kapcsolt társaságai az ügyfelek részére nem nyújtanak szolgáltatásokat.

A magyarországi KPMG tagtársaságoknál több mint 1600 fő dolgozik – a KPMG Hungária Kft. könyvvizsgálói szolgáltatásokat, a KPMG Tanácsadó Kft. tanácsadási szolgáltatásokat, a KPMG Law Tóásó, Béli Ügyvédi Iroda jogi szolgáltatásokat kínál magyar és multinacionális társaságoknak, kormányzati szerveknek és külföldi befektetőknek, míg a KPMG Global Services Hungary Kft. (KGSH) adóbevallással kapcsolatos megfelelési szolgáltatásokat nyújt egyrészt világszerte más KPMG tagtársaságoknak másrészt több országban jelenlevő multinacionális vállalatcsoportoknak.

A hagyományokhoz híven az üzleti partnereknek szánt karácsonyi reprezentációs keretet idén sem tárgyi ajándékra, hanem egy-egy jótékonysági szervezet támogatására költi az ALTEO.

Magyarország egyik meghatározó energiaipari vállalataként az ALTEO nemcsak az energetikai innováció és a körforgásos gazdaság területén vállal vezető szerepet, hanem aktívan tesz a társadalmi felelősségvállalásért is. Idén is olyan civil szervezetek kapnak támogatást, melyek az energiaszegénységgel küzdő családokat és közösségeket segítik – akár energiahatékonysági korszerűsítésekkel, akár a téli fűtési nehézségek enyhítésével.

De pontosan mi számít energiaszegénységnek, hány magyar háztartást érint, és hogyan tud ebben valódi segítséget nyújtani egy energiaipari vállalat?

Szabó Beatrix, az ALTEO Fenntarthatósági és EBK igazgatója mesélt erről a Greendexnek adott interjúban.

A pályázat lebonyolításában idén is a Civil Impact Nonprofit Kft a közreműködő partner, akik segítségével a leghatékonyabb módon juthat el a támogatás azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezárigazgató-helyettese az Elektronikai hulladék világnapja (E-waste Day) apropóján volt a Millásreggeli vendége, ahol arról beszélt, a digitalizáció és az elektrifikáció korában az e-hulladék mennyisége soha nem látott ütemben nő – ezért is kiemelten fontos, hogyan kezeljük ezt a problémát. Az elektromobilitás miatt is egyre több akkuhulladékra számíthatunk a jövőben, a növekvő villamosenergia-fogyasztás és a megújulók terjedése miatt pedig a napelemhulladék mennyisége is jelentősen növekedni fog.

Simon Anita szerint az elmúlt tíz évben az EU-ban majdnem megduplázódott az új elektronikai eszközök mennyisége, miközben a begyűjtés üteme elmaradt ettől. Magyarországon évente mintegy 100 kilotonna e-hulladék keletkezik, melynek 14%-át az ALTEO Circular kezeli. A vállalat célja, hogy ez az arány jelentősen nőjön a következő években és ezáltal minél több értékes anyagáramot juttassunk vissza a körforgásba.

 A teljes beszélgetés visszahallgatható a Millásreggeli weboldalán 28:14-től.

Közeledik a határideje a kötelező energetikai felülvizsgálatnak, azaz a 70 kW névleges teljesítményt meghaladó fűtési-/légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatának. Noha a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság a 2025.12.31-i határidőt elmulasztó üzemeltetőket először csak felszólítja, tartós mulasztás esetén már 150.000-től 600.000 Forintig terjedő bírságot is kiszab. A felülvizsgálatnak azonban nem kizárólag a pénzbüntetés elkerülése lehet a célja. Az eredményekre épülő korszerűsítéssel jelentős költségcsökkentés is elérhető. 

A Greenbors Consulting tapasztalt szakértőkkel vállalja a vizsgálat elvégzését. További részletekért látogasson el a honlapunkra, vagy keresse kollégánkat az alábbi e-mailen: mate.varga@greenbors.com

Mi az energetikai felülvizsgálat

A fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata egy jogszabályban előírt, rendszeres helyszíni vizsgálat, melynek során nem egyetlen kazánt vagy klímát, hanem a teljes rendszert nézik az épülettel együtt:

  • hőtermelők / hűtőberendezések,

  • elosztóhálózat (csővezetékek, szabályozás),

  • hőleadók (radiátorok, fan-coilok, felületfűtések / -hűtések),

  • az épület alapvető energetikai jellemzői. 

A vizsgálat célja, hogy értékelje a rendszer hatékonyságát és méretezését, feltárja a pazarló működést, és konkrét javaslatokat adjon az energiafogyasztás és üzemeltetési költségek csökkentésére.

Kiket érint a kötelezettség?

Felülvizsgálatra kötelezett minden olyan fűtési és/vagy légkondicionáló rendszer, amelynek összesített névleges teljesítménye meghaladja a 70 kW-ot – ideértve a kisebb teljesítményű split klímákat is. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKVH) értelmezése szerint az egy üzemeltetőhöz tartozó teljes épület vagy épületegyüttes – hőtermelőkkel, elosztóhálózattal és hőleadókkal együtt – egy rendszernek minősül, és minden érintett berendezést szerepeltetni kell a felülvizsgálati jegyzőkönyvben.

Határidők és gyakoriság

  • A már korábban üzembe helyezett rendszerek első energetikai felülvizsgálatának határideje: 2025. december 31

  • Ezt követően a felülvizsgálat 8 évente, energetikai audit-köteles vállalatok esetén 4 évente esedékes. 

A hatósági gyakorlat alapján, ha a kötelezett a határidőig nem teljesít, az NKVH először felszólítást küld új határidő kitűzésével. Bírságot csak ezt követően, tartós mulasztás esetén szab ki. Várható, hogy az első felszólítások és póthatáridők 2026 januárjára esnek, ez azonban nem hivatalos határidő-módosítás, hanem csak a jellemző hatósági gyakorlat.

Miért nem érdemes halogatni?

Bár a szankcionálás a gyakorlatban csak később jelentkezhet, a halogatás több kockázattal is jár:

  • 2026–2027-ben „audit évek” lesznek, amikor sok új energetikai audit-kötelezett jelenik meg, így szűkösebb szakértői kapacitásokkal lehet számolni.

  • Minél később indul a folyamat, annál nagyobb az esély a hosszabb várakozási időre.

  • Korábbi ügyeknél a hatóság figyelembe vette, ha a kötelezett időben szerződést kötött egy felülvizsgálatra jogosult szakértővel/céggel; ez sok esetben mérsékelte vagy elodázta a bírságolást.

Miben tudunk segíteni a Greenbors-nál?

Cégünk tapasztalt, jogosultsággal rendelkező szakértőkkel vállalja:

  • a fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatának elvégzését,

  • a szükséges adatok körének meghatározását (hőleadók, elosztóhálózat, épületenergetikai adatok),

  • felülvizsgálati jegyzőkönyv elkészítését és annak feltöltését a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság rendszerébe,

  • valamint korszerűsítési, költségcsökkentési javaslatok kidolgozását.

Amennyiben szeretnék a kötelezettség teljesítését biztonságban tudni, illetve időben, tervezhető módon megszervezni a felülvizsgálatot, készséggel állunk rendelkezésre árajánlat adására és a teljes folyamat lebonyolítására egyaránt.

Kérdéseivel, vagy érdeklődésével keresse Varga Máté kollégánkat a mate.varga@greenbors.com e-mailen.

A világ egyik legismertebb fenntarthatósági minősítési rendszere, a BREEAM, jelentős frissítést adott ki az újépítésű épületekre vonatkozó standardjához. A vadonatúj Version 7 (V7) immár elérhető, és bár nem reformálja meg teljesen az eddigi rendszert, olyan lényeges újításokat vezet be, amelyek a dekarbonizáció gyorsítását és a nemzetközi ESG-elvárásokhoz való igazodást szolgálják – különös tekintettel az EU Taxonómiára.

Mivel az építőipar és az épületek felelősek a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel 37%-áért, a BREEAM V7 időszerű és szükségszerű válasz a klímaválságra.
MI VÁLTOZIK – ÉS MIÉRT FONTOS EZ?
A BREEAM NC V7 célja, hogy a legújabb tudományos eredményekre, a szakmai visszajelzésekre és a fenntarthatósági gyakorlatok fejlődésére alapozva segítse az ingatlanpiacot az alacsony karbonkibocsátású jövő felé vezető úton.
Az alábbiakban a legfontosabb változások olvashatók:
  1. SZIGORÚBB ELŐÍRÁSOK AZ ENERGIA ÉS SZÉNDIOXID TERÉN

Az energiahatékonyság mindig is központi eleme volt a BREEAM-nek – de mostantól még komolyabb feltételekhez kötött a minősítés megszerzése.
  • Új minimálküszöbök kerültek bevezetésre az energiafelhasználásra és CO₂-kibocsátásra vonatkozóan.

  • Az „Excellent” vagy „Outstanding” szint eléréséhez a tervezett üzemeltetési energiafogyasztást modellezni kell.

  • Az helyszíni fosszilis tüzelőanyagok használata tilos az Outstanding szinthez.

  • Az épület rendszereinek képesnek kell lenniük az energiapiaci rugalmasságra – azaz az energiafogyasztást a megújuló források elérhetőségéhez kell igazítaniuk.

  1. TELJES ÉLETCIKLUSÚ KARBONLÁBNYOM ELEMZÉS

A V7-es verzió egyik legnagyobb újítása, hogy az életciklus-elemzés (LCA) most már nemcsak opcionális, hanem alapkövetelmény.
  • A karbonlábnyomot az anyagbeszerzéstől a bontásig értékelni kell.

  • Előtérbe kerülnek az újrahasznosított és moduláris anyagok:

    • Az újrahasznosított acél akár 95%-kal kevesebb energiát igényel.

    • Az újrahasznosított beton 20–30%-kal csökkentheti az építkezés környezeti hatását.

  1. TUDATOS ANYAGVÁLASZTÁS ÉS ÚJRAHASZNOSÍTHATÓSÁG

A minősítés immár külön figyelmet fordít:
  • Az építőanyagok teljes életciklusára,

  • A jövőbeni szétszerelhetőség és újrahasznosíthatóság lehetőségére,

  • A másodlagos nyersanyagok alkalmazására (pl. újrahasznosított fémek, üveg, műanyagok).

  1. EGYSZERŰBB, DIGITÁLIS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT

  • A korábbi Excel-alapú kalkulátorokat teljesen integrált online platform váltja fel.

  • Vegyes funkciójú épületek is egyszerűbben értékelhetők (akár 5 típusig egyetlen rendszerben).

  • Az ország-specifikus súlyozások frissítésre kerültek, hogy jobban tükrözzék a helyi viszonyokat.

  1. AZ EU TAXONÓMIÁVAL VALÓ IGAZODÁS

A V7 célja, hogy közel teljes mértékben megfeleljen az EU Taxonómia technikai szűrőkritériumainak.

  • A szabvány 70–80%-os átfedést mutat az EU környezeti célkitűzéseivel.

  • A főbb területek: energia, karbon, anyaghasználat, víz- és hulladékgazdálkodás, ökológia.

  • Magasabb BREEAM pontszám = egyszerűbb uniós zöld jelentéstétel és megfelelés.

MIT JELENT EZ A FEJLESZTŐK SZÁMÁRA?

A magyar és nemzetközi fejlesztőknek a V7 életbe lépésével komolyabb szakmai és műszaki elvárásoknak kell megfelelniük:
  • Szigorodtak a belépési minimumok,

  • Több adatot és modellezést vár el a rendszer,

  • Az értékelés során nemcsak tervezési szándékot, hanem valós teljesítményt kell bemutatni.

GREENBORS – A SZAKÉRTŐI HÁTTÉR A RENDSZER MÖGÖTT

Habár ezek az új előírások kihívást jelenthetnek, vannak olyan tanácsadók, akik már most felkészülten várják a V7 szerinti minősítéseket.
A Greenbors Consulting nemcsak hogy teljes mértékben készen áll az új rendszer szerinti tanúsításokra, hanem több szakértőnk közvetlenül is részt vett a V7 technikai finomhangolásában és nemzetközi konzultációiban. Így ügyfeleinknek nemcsak az új szabályokat tudjuk bemutatni – hanem stratégiai előnyt is biztosítunk.

ZÁRÓ GONDOLAT
A BREEAM V7 nem egyszerű frissítés – hanem egy új korszak kezdete az átlátható, adat-alapú fenntarthatósági teljesítmény felé.
Akár most indul a projekted, akár a legmagasabb szintű tanúsítást célozod meg: a megfelelő partnerrel a kezedben már most elindulhatsz a jövő felé.

 

Minden tizedik magyar óvodához-iskolához eljutott az E.ON Föld bajnokai pályázata a 2023-as indulás óta. Ez önmagában is számottevő eredmény, de a környezetért tenni akaró és tudó óvodai-iskolai közösségeket immár harmadjára díjazó kezdeményezés legfőbb erénye, hogy átalakítja a környezeti problémákkal kapcsolatos gondolkodást. A bizonytalanságból tenni akarás, az aggodalomból cselekvés lesz az E.ON támogatásainak segítségével megvalósuló innovatív fenntarthatósági projektek révén.

A számok meggyőzőek, és arról tanúskodnak, hogy a pályázat – amelynek a közelmúltban került sor az idei díjkiosztójára – országos mozgalommá nőtt az első meghirdetése óta. Az idei pályázatra mintegy 350 nevezés érkezett, közülük 13 projekt részesült elismerésben és egyenként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásban. 2023 óta pedig összesen 1200 pályamű került a szakmai zsűri elé, és 42 oktatási intézmény (óvoda, általános és középiskola) nyert összesen 75 millió forintnyi támogatást.

A pályaművek sorsáról neves szakértők és a környezeti szemléletformálásban sikeres közéleti személyiségek döntenek. Dr. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke, Nagy Réka újságíró, klímakommunikációs szakértő, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network ügyvezetője, Pokorny Lia színésznő, fenntartható receptgyűjtemény szerzője, valamint a zsűrielnök, Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója minden évben nehéz döntésre kényszerül, mivel sokkal több az ötletes, részletesen kidolgozott és megvalósításra érdemes projekt, mint a kiosztható díjak száma. Ugyanakkor egyre több a visszatérő pályázó, és aki az egyik évben nem nyer, a következő években a tapasztalatokkal gazdagodva újra nekifuthat. Közben pedig rengeteget tanulnak egymástól a pedagógusok a szakmai tudásmegosztó napon is, a kiírás pedig kifejezetten ösztönzi az olyan projektek megvalósítását, amelyek a szülőket, a települési közösségeket is bevonva megsokszorozzák a pályázatok tudatformáló hatását.

 

Az EU csomagolási és csomagolási hulladékokról szóló rendeletéről, annak itthoni alkalmazásáról tartott előadást a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) webináriumán Varga Bálint, az IFUA Horváth partnere.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió körforgásos gazdaság kialakítására törekszik. Ezt szolgálja a kiterjesztett gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility, EPR) is, amely szerint a gyártó a termék teljes élettartamán keresztül felelős a hulladékgazdálkodásért.

Mint mondták, az Európai Unió számos szabályozást alkotott a fenntarthatósággal kapcsolatban. Ezek a fogyasztási cikkek széles körét érintik, beleértve a csomagolást is.

A legfontosabb fenntarthatósági szabályokhoz kapcsolódik a csomagolási és csomagolási hulladékokról szóló rendelet (Packaging & Packaging Waste Regulation, PPWR). Az idén januárban hatályba lépett PPWR célja a csomagolási hulladék mérséklése és a fenntartható csomagolási formák elterjesztése. Korábbi fenntarthatósági direktívák helyébe lép, és közvetlenül alkalmazni kell a tagállamokban.

Az IFUA Horváth szakembere bemutatta a PPWR fókuszterületeit, az egyes intézkedések lényegét és határidejét. Kitért arra is, hogy mely vállalatoknak kell önértékelés alapján megfelelniük a rendeletnek, s melyek azok a cégek, amelyeknek auditáltatniuk is kell a PPWR-nek való megfelelést.

Részletesen ismertette, hogy a különböző iparágakban tevékenykedő magyar vállalatok hogyan tudnak megfelelni a PPWR rendelet előírásainak. A felkészülést már most el kell kezdeni, mert sok az ezzel kapcsolatos feladat. Bár a legtöbb előírást 2030-ig kell teljesíteni, néhány szabályt már ennél hamarabb be kell tartani.

 

A rakatstabilitás és csomagolási hatékonyság ma már nem pusztán műszaki kérdés — a vállalatok működésének költségszintjére, fenntarthatóságára és ellátásbiztonságára egyaránt hatással van. A Manupackaging M StableSite Auditja olyan komplex, helyszíni vizsgálat, amely valós adatokat szolgáltat arról, hogy a vállalat jelenlegi csomagolási megoldása valóban képes-e megfelelni az elvárásoknak: stabilitás, költséghatékonyság, fenntarthatóság, CO₂- és EPR-csökkentés.


Mit vizsgál az M StableSite Audit?

Az audit fókusza, hogy a teljes csomagolási rendszert — gépet, fóliát és beállításokat — egységben kezelje, és pontosan megmutassa:

1. Logisztikai kihívások felmérésre:

interjút készítünk a csomagolási folyamatban érintettekkel, hogy megértsük a logisztikai útvonalakat és kihívásokat,

2. Hatékony-e a jelenlegi csomagolási módszer?

Megmérjük, hogy a használt fólia és a gépbeállítások milyen tartóerőt biztosítanak, és ez valóban elegendő-e a vállalat logisztikai folyamataihoz (raktári mozgatás, belföldi szállítás, export).

3. Optimalizálható-e a fóliafelhasználás és a költség?

Célzott tesztekkel vizsgáljuk, hogy lehetséges-e vékonyabb fóliára váltani vagy finomhangolni a gépet, úgy hogy:

  • a tartóerő ne csökkenjen,

  • vagy akár tovább javuljon.

4. Mennyivel csökkenthető a CO₂-kibocsátás és a környezeti terhelés?

Kevesebb fólia =

  • kevesebb műanyag,

  • kevesebb CO₂ a fólia gyártása és hulladékkezelése során,

  • kedvezőbb környezeti lábnyom.

5. Mennyivel csökkenthető az EPR-díj?

A csomagoláshoz kapcsolódó Extended Producer Responsibility díj közvetlenül a felhasznált műanyag mennyiségétől függ.
Ha 40–70%-kal kevesebb fólia szükséges egy raklap csomagolásához, az EPR-költség ugyanezzel az aránnyal csökken.


FEF-200 – a bizonyíték alapú döntéshozatal eszköze

A helyszíni mérésekhez a FEF-200 (Film Edge Force) professzionális tartóerőmérőt használjuk. Ez a hordozható műszer:

  • valós körülmények között mér,

  • megmutatja, hol tart jól a fólia és hol nem,

  • lehetővé teszi a különböző fóliák objektív összehasonlítását,

  • kimutatja, hol szükséges gépbeállítási módosítás.

Ez az adat segít eldönteni, hogy melyik fólia biztosítja a legnagyobb stabilitást a legalacsonyabb költség mellett.


Eredmények, amelyek önmagukért beszélnek – bizonyított 40–70% megtakarítás

Az M StableSite Audit nem elmélet: számtalan alkalommal bizonyítottuk, hogy a helyszíni mérésekre épülő optimalizálás drámai eredményeket hoz.

70% fóliamegtakarítás egy műanyagipari cégnél – gépfinomhangolással és stabilitási mérésekkel

Egy partnerünknél robotizált csomagolási folyamat mellett is sikerült 70% csomagolóanyag-megtakarítást elérni úgy, hogy a rakatstabilitás nemhogy romlott volna, hanem javult.
→ Teljes esettanulmány: “70% fóliamegtakarítás… robotizációval és hitelesített stabilitási mérésekkel”

Amikor a vékony fólia önmagában nem elég – de a megfelelő fólia igen

Egy másik partner esetében a csomagolási problémák oka az volt, hogy nem a megfelelő típusú fólia került alkalmazásra. Az audit során kiderült, hogy nem csupán a vastagság számít, hanem a fólia struktúrája és a gépbeállítás is.
Az optimalizáció eredménye: jelentős stabilitásjavulás és költségcsökkentés.
→ “Amikor a vékonyabb fólia nem elég…”

56% megtakarítás egy új csomagológép beruházással

Ott, ahol a meglévő technológia már nem volt fejleszthető, egy új gép hozott áttörést. A fóliafogyasztás több mint felére csökkent — miközben a csomagolás minősége többszörösére javult.
→ “56%-os fóliamegtakarítás egy új csomagológép beruházással”

Ezek a példák azt bizonyítják, hogy az M StableSite Audit nemcsak elmélet — minden iparágban kézzelfogható eredményekkel jár.


Mit kínál az M StableSite Audit?

✓ Csomagolástechnikai audit az Ön telephelyén
✓ Tartóerő mérése valós körülmények között (FEF-200)
✓ A gép és a fólia hatékonyságának elemzése az elvárásokhoz képest
✓ CO₂- és környezeti terhelés csökkentési lehetőségek
✓ EPR-díj csökkentése optimalizált fóliafelhasználással
✓ Anyag- és költségmegtakarítási számítások
✓ 40–70% csomagolóanyag csökkentési potenciál — bizonyítottan
✓ Azonnali visszajelzés és részletes auditjelentés (jegyzőkönyv)


Összegzés – miért éri meg M StableSite Auditot kérni?

Mert olyan kérdésekre ad választ, amelyekre a legtöbb vállalat nem rendelkezik pontos adattal:

  • Mennyire stabilak valójában a raklapjaim?

  • Nem használok-e túl sok fóliát feleslegesen?

  • Lehetne-e ugyanazt kevesebb anyaggal is elérni?

  • Hogyan csökkenthetem a CO₂-kibocsátást és az EPR-díjakat?

Az M StableSite Audit minden kérdésre objektív, mérhető, bizonyítható választ ad — és utat mutat a költséghatékonyabb, fenntarthatóbb, biztonságosabb csomagolás felé.

Hívja kollégánkat egy rövid telefonos konzultáció miatt, ahol egyeztetni tudják a következő lépést a 06-30-682 6051 számon, vagy írjon az iroda@manupackaging.hu címre.

A magyar ingatlanpiacon egyszerre jelenik meg a távhő iránti vonzódás és az attól való idegenkedés, amit főként elterjedt tévhitek okoznak. Bár sokan még mindig elavult rendszerekhez kötik, Európa legfenntarthatóbb országaiban a távhő az egyik legelterjedtebb fűtési mód. Az EU 2050-re zéró emissziós épületállományt tűzött ki, így 2026-tól egyre szigorúbb energiahatékonysági és fosszilis energia-kivezetési követelmények lépnek életbe. Az Irodakeresővel készített interjújában Szarvas Gábor ügyvezető igazgatónk elmondta, hogy a távhőt nem leírni kell, hanem megérteni, mert a fokozatos zöld átállás részeként a rendszer egyre tisztábbá válik, és fontos szerepe lehet a jövő épületeiben. Az ingatlanpiaci dilemmák nagy része félreértésekből fakad, a valódi megoldást pedig a folyamatos energiahatékonyság-javítás és az adatalapú, hosszú távú döntések adják.

Önök sok hazai irodával, bevásárlóközponttal és kereskedelmi ingatlannal dolgoznak együtt tanácsadóként. Milyen dilemmákkal keresik meg Önöket?

A leggyakoribb kérdés így hangzik: „Ha zéró emissziós épületet akarunk, le kell válnunk a távhőről?” Ez a felvetés tipikusan a félreértésekből fakad. A válaszom: nem, a leválás nagyon ritkán indokolt. A zéró emisszió felé vezető út első és legfontosabb lépése ugyanis nem az energiaforrás megváltoztatása, hanem az energiahatékonyság drasztikus javítása. Egy korszerűtlen épületet bármivel fűtünk, nem lesz zöld. A távhőt pedig nem írhatjuk le azért, mert ma még gázt használ: a szolgáltatóknak kötelező lesz megújulók felé fordulniuk, és ha egy épület fennmarad a rendszerben, profitál a távhő zöldüléséből. Ráadásul a nagyfogyasztók leválása rontja a távhőrendszer hatékonyságát és a díjak versenyképességét is – ez ellentétes a fenntarthatósági céllal.

Mit tanácsol ma a magyar ingatlantulajdonosoknak, üzemeltetőknek és beruházóknak, ha dekarbonizációs tervet akarnak készíteni?

Három dolgot emelnék ki: ne a fűtési rendszerrel kezdjék, hanem az energiahatékonysággal. Ez a legfontosabb uniós és fenntarthatósági követelmény. Ne vessék el a távhőt. Ma még nem tart ott, de kötelezően zöldül, és a jövő zéró emissziós épületeiben nagyon fontos szerepe lesz. És végül: döntsenek adatok alapján! Megfelelő műszaki és pénzügyi számítás nélkül könnyű rossz döntést hozni. A távhő leválás–csatlakozás kérdésében különösen fontos a teljes kép ismerete. A zöld átállás egy hatalmas lehetőség a hazai épületállomány számára – de csak azok fognak jól kijönni belőle, akik időben, tudatosan és szakértői támogatással készülnek.

A teljes interjú az Irodakereső.hu-n olvasható.