Az éghajlatváltozás üzleti életre gyakorolt hatása a távoli fenyegetésből mindennapjaink részévé vált. Ma már az üzletfolytonosság a tét. A vállalatoknak nem elég a klímaváltozás megfékezésével foglalkozniuk, ezzel párhuzamosan alkalmazkodniuk is kell. Erről szólt a BCSDH 2025. október 7-én tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a klímaalkalmazkodás állt.
A rendezvényen, a Fenntartható jövőért díj átadásával idén négy kategóriában ismerték el a fenntarthatóság területén kiemelkedő vezetőket, vezető nőket és üzleti megoldásokat.
Budapest, 2025. október 7. – A klímaváltozás fizikai hatásai már most zavarokat okoznak a működésben, az ellátási láncokban és növelik a vállalkozások költségeit világszerte veszélyeztetve azok pénzügyi teljesítményét. Az éghajlattal összefüggő katasztrófák gazdaságköltségei 2000 óta több mint kétszeresére nőttek.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor annak a három pontos ajánlásnak és a hozzákapcsolódó négy pontos javasolt akciótervnek a bemutatására, amely az üzleti világnak segít lépéseket tenni a klímaalkalmazkodás területén.
Az eseményen a magyar GDP mintegy 40%-át megtermelő 155 tagvállalatot tömörítő szervezet idén kilencedik alkalommal adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő, Üzleti megoldás és Vállalati transzformáció kategóriában.
Nagy Z.Laszlo
Az éghajlathoz való alkalmazkodás nem pusztán választás kérdése, hanem üzleti és stratégiai szükségszerűség. A vállalatoknak testreszabott, jövőbiztos megoldásokra van szükségük, ami azt jelenti, hogy nekik kell vezetniük az ezirányú innovációt. Erről beszélt előadásában Georgia Rolfe, a Cambridge Consultants szervezetének, a Capgemini mélytechnológiai központjának, a fenntartható technológiák vezető tanácsadója.
„A viharoktól az árvizeken át az aszályokig az éghajlati változások már most is formálják gazdaságunkat. Azok a vállalatok lesznek a következő évtized vezetői, amelyek nemcsak a túlélésre törekednek, hanem képesek alkalmazkodni és innoválni. A jövő útja az innováció és a technológia erejében rejlik, amelyek révén a rezilienciát beépíthetjük az alapstratégiába.” – fejtette ki Georgia Rolfe.
Nagy Z.Laszlo
Az éghajlatváltozás veszélyei – mint a vízellátás zavarai, a tárgyi eszközök károsodása és a munkaerő termelékenységének csökkenése hatására a vállalatok költségei emelkednek, míg működési hatékonyságuk csökken. A BCSDH 2025 elején publikált Towards Net Zero kutatása szerint míg a vállalatok 91%-a érzékeli a klímaváltozás hatásait, csupán 16 %-uknak van klímaalkalmazkodási akcióterve. A vállalatoknak sürgősen újra kell gondolniuk klímaellenálló-képességüket és alkalmazkodási terveiket, hogy megvédjék hosszú távú éleképességüket, üzleti és társadalmi értékeiket.
Nagy Z.Laszlo
Bevezető gondolataiban ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte: „Az alkalmazkodás azonban nemcsak a kockázatok elkerülését jelenti, hanem lehetőséget is. Minden klímaalkalmazkodásra és rezilienciára irányuló fejlesztésekre fordított egy dollár több mint tíz dollár hozamot hoz tíz év alatt. Amikor egy vállalat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba fektet be, támogatja a munkavállalóit és az érintett közösségeket, egyúttal a saját működését teszi még ellenállóbbá. Hozzájárul a kiszámíthatóbb és ezáltal versenyképesebb ellátási láncok létrejöttéhez. Az ellenálló képességbe való befektetés megnyitja az utat a technológiai és működési innováció, az intelligensebb, előrelátóbb tervezés és a hosszú távú értékteremtés előtt is.”
A kockázatok és lehetőségek felismerésében, a cselekvés beindításában kívánja segíteni a vállalatokat a BCSDH Time to Transform 2030 programja a klímaalkalmazkodás területén is.
A témában megfogalmazott ajánlások és az akciók egy átfogó szakmai együttműködés eredményei a téma meghatározó szakértőinek és a tagvállalatok vezetőinek és szakértőinek a bevonásával.
| AJÁNLÁS | JAVASOLT AKCIÓTERV |
| I. A megváltozott klímához történő alkalmazkodás integrálása az üzleti stratégiába, az irányításba és a működésbe | 1. Azonosítsák a vállalatra gyakorolt kockázatokat rövid és hosszú távon, beleértve az emberi egészség és a víz témakörét is. |
| 2. A klímakockázati elemzés, melynek szerves része a klímaalkalmazkodás, terjedjen ki az érzékenységre, kitettségre és hatásokra, lehetőségekre (mérés, célkitűzés, akciók, visszamérés). | |
| II. A belső pénzügyi döntéshozatal összehangolása a rugalmas alkalmazkodási tervvel
| 3. A pénzügyi döntéshozatal során határozzák meg és biztosítsák a klímaalkalmazkodáshoz és átálláshoz szükséges erőforrásokat. |
| III. Érintettek bevonása és integrálása a folyamatba a hatás kiterjesztéséért és a közös cselekvésért | 4. A klímaalkalmazkodási folyamatot terjesszék ki a teljes értékláncra a legújabb technológiák, tudományos eredmények és kutatások alkalmazásával. |
Nagy Z.Laszlo
Mi lehet a hajtómotorja a valódi, rendszerszintű változásnak? Milyen személyes elköteleződés mozgatja azokat az inspiráló vezetőket, akiknek egész életét áthatja a fenntarthatóság? Mi az, amitől inspiráló példaképek lehetnek? Ők miben látják azt a momentumot, amitől létrejön a cselekvés? – állt annak a kötetlen beszélgetésnek a fókuszában, amelyben Báthory Balázs a MARKET Építő Zrt. innovációért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth&Partners Kft. ügyvezető partnere, Gazsi Zoltán az Eisberg közel 20 év után idén leköszönt vezetője, a Kék Zóna Közösség alapítója, vezetője valamint Hodik Tibor a Progressive reklámügynökség ügyvezető partnere és a natu csoport alapítója és vezetője járta körbe ezt a témát.
Köszönjük az Üzleti ebéd támogatóinak:
A Time to Transform 2030 program idei főtámogatója: a Nestlé.
A BCSDH karbontudatos rendezvényeinek támogatója: az Ayvens.
