Egy magyar innováció, a Master Good cégcsoport BioFer névre keresztelt, granulált baromfi trágyájával feléleszthető a talajélet, ráadásul többlettámogatást is kaphat az, aki elkötelezi magát a szisztematikus talajjavítás mellett.

„Védjük meg a talajt az utódainknak! Ez vezérelt minket, amikor termékeinket fejlesztettük” – hangsúlyozza id. Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. „A talaj egy természeti erőforrás. Egyik legfontosabb alkotó része, annak szerves anyaga. Európában és hazánkban is az elmúlt évtizedekben drasztikus mértékben csökkent a talajok szervesanyag készlete. Rendszerünk egy olyan megoldást kínál, mely alkalmas arra, hogy a gazdák elkezdjék a talajéletet feléleszteni, termékeinkkel koncentráltan tudják pótolni a szerves anyagot. …”

A talajjavítás kulcsa a megfelelő mennyiségű és minőségű szervestrágya használata.

Magyarországon az állatállomány a magas takarmányáraknak és az aszályoknak köszönhetően nem növekszik, sőt a sertés szerény mértékben csökken, a baromfi évi 2-3 százalékos növekedési ütemmel gyakorlatilag elhanyagolható, a szarvasmarhatartás, ami szintén képes szerves trágyát előállítani, a jelenlegi körülmények között nem növelhető. Tehát a talajjavításhoz szükséges szervesanyag pótlás a következő években, évtizedekben kiegészítésre szorul.

Ezért van szükség szerves trágyára. A BioFer pedig az állandóan elérhető, 7 termékből álló kínálata mellett egy speciális terméket is kínál. A személyre, pontosabban termőtalajra szabható szerves trágyát. 

A Master Good cégcsoport 10 évvel ezelőtt kezdett hozzá a fejlesztéshez, nyírjákói üzemük  Magyarország piacvezető szerves trágyáját készíti, a tervek szerint pedig 3 év alatt Európa legnagyobb szerves trágya gyárává válik. Jelenleg 7 terméket, köztük 4 bio minősítésű terméket kínálnak. Tavaly közel 30 ezer tonna trágya került értékesítésre. Termékeiket 2025. május 31-ig a 2024-es árakon kínálják, ezzel ösztönözve a gazdákat termékeik kipróbálására és az uniós támogatás igénybevételére.

„A BioFer különleges ajánlata fontos üzenetet közvetít a felhasználók felé: a gazdák előbb vizsgálják meg, az adott talaj összetételét, vizsgálják meg, milyen makró és mikró elemekből hiányzik a megfelelő mennyiség, illetve ezek milyen minőségben állnak rendelkezésre. Mi készek vagyunk az adott talajtípusra legyártani azt nekik. Épp úgy, mint egy úri szabóság méret utáni gyártás esetén – mondja id. Bárány László –, mi is képesek vagyunk 10 tonna feletti megrendelésnél, a szükséges beltartalmi összetételben, a talaj igényeinek megfelelő finomhangolással, receptúrázással beállítani a tápanyagszintet, mely az adott termőhelyi terület és az ott termeszteni kívánt növényi kultúra számára optimális. Szerencsére egyre többen élnek a lehetőséggel, ugyanis cégünk, a Baromfi-Coop Kft. saját központi laboratóriuma akkreditációval rendelkezik mind talajkémia, mind talaj mikrobiológia területén, tehát képesek vagyunk a behozott minták alapján, a minta beérkezését követő ötödik-hatodik napon eljuttatni a termelőhöz a mért beltartalmi értékeket, mellékelve egy olyan ajánlást, amivel azon talajtípusnál biztonságosan el lehet kezdeni a tápanyagok visszapótlását, a talajélet javítását.”

Ami hazánk termőtalajaival történik, sajnos nem elszigetelt eset: az Európai Unió felismerte, hogy a szántóföldek és a különböző növényi kultúrák talajainak tápanyaggazdálkodása az egész kontinensen nagyon rossz irányt vett. Az egyoldalú műtrágyázás miatt a talajok elsavanyodtak, a talajélet haldoklik. Az Európai Unió erre vonatkozóan több irányelvet fogalmazott meg és szerencsére Magyarország is magáévá tette ezeket az ajánlásokat, így ez év januárjától a BioFer termékcsaládot és a hozzá hasonló hatásmechanizmussal bíró termékeket, besorolták a talajjavító, talajkondicionáló termékek sorába. Aki igazoltan ilyen terméket használ, az a földalapú támogatásán kívül többlettámogatást igényelhet, melynek mértéke hektáronként 5 és 10 ezer forint között van. Ezt a támogatást természetesen igényelni kell, nem jár automatikusan. Azok a gazdák jogosultak a talajkondicionálószerek használata utáni többlettámogatásra, akik számlával tudják igazolni, hogy ilyet vásároltak és használtak.

Van, amikor két világ találkozása nem kompromisszumot, hanem új lehetőséget szül. A Pulse of Green digitális fenntarthatósági platform és a Szobi József Attila Művelődési Ház és Szabadidő Központ együttműködése épp ilyen inspiráló példa – egy olyan kezdeményezés, ahol a technológiai innováció nem eltávolít a közösségtől, hanem épp ellenkezőleg: közelebb hoz egymáshoz, összeköt múltat és jövőt, helyi értékeket és globális szemléletet.

A projekt a szobi Szent György-napi ünnepséghez kapcsolódik (2025. április 24.), és már most megmutatja, hogy a digitális transzformáció képes új életet lehelni a közösségi eseményekbe – miközben megőrzi azok szellemiségét. A két partner együtt dolgozik azon, hogy a fenntarthatóság, az élményalapú tanulás és az értékmegőrzés ne csak fogalmak maradjanak, hanem a hétköznapi élet részeivé váljanak.

A projekt modellértékű lehet vállalati, civil és közszféra együttműködések számára is, hiszen:

  • A kulturális intézmény biztosítja a helyi közösségekhez való autentikus kapcsolódást;
  • A digitális platform eszközt ad a kezünkbe a tanulásra, érzékenyítésre és az elérés kiterjesztésére;
  • A lakosság nem passzív célcsoport, hanem aktív, cselekvő részese a digitális közösségformálásnak.

Ez a kezdeményezés valós példát mutat arra, hogyan lehet a technológiát az emberi kapcsolatok szolgálatába állítani. Hogyan válhat a közösségi szerepvállalás élményalapúvá, személyessé, és hosszú távon is fenntarthatóvá. Hogy miként lehet a helyi értékekre építeni egy új, jövőálló társadalmi működésmódot – amit érdemes nemcsak figyelni, hanem tanulni is belőle.

További információ: https://szob.pulseofgreen.com

 

 

 

 

Az idei Workmonitor riport egy új munkahelyi értékrendet tár fel, ahol a siker már nem csak arról szól, hogy mit csinálunk, hanem arról is, hogy miért, hogyan és kikkel érjük el.

Ez az új értékrend, amely a munka jövőjét alakítja, három pilléren nyugszik:

🙋 Személyre szabottság – a munkavállalók azt szeretnék, ha a munka összhangban lenne egyéni értékrendjükkel, ambícióikkal és életkörülményeikkel. A munkáltatók kezdenek felzárkózni ehhez, 32%-uk már a személyre szabott készségfejlesztést és a karrierlehetőségeket helyezi előtérbe.

🤝 Közösség – az összetartozás érzése elengedhetetlen a jó teljesítményhez, a jólléthez és a támogató munkahelyi környezethez. Mégis, világszerte a munkavállalók 44%-a mondta azt, hogy tavaly a mérgező munkahelyi környezet miatt hagyta ott a munkahelyét – ez figyelmeztető jel a vezetők számára.

🧰 A jövőhöz igazodó képzettség – a jövőre vonatkozó készségek fejlesztése ma már sok munkavállaló számára döntő fontosságú. A munkáltatók közel 90%-a egyetért azzal, hogy a képzés kritikus fontosságú, de több mint fele továbbra sem tudja, hogyan valósítson meg hatékonyabb képzési programokat.

A munkáltatók küldetése egyértelmű: ha felkarolják ezt az új értékrendet, és összehangolják a munkavállalói elvárásokat az üzleti prioritásaikkal, erősíthetik csapataikat, nőhet a termelékenység, és könnyebben bevonzhatják és megtarthatják a versenyképesség megőrzéséhez szükséges munkaerőt.

📖 Töltse le a magyar adatokat is bemutató teljes riportot, és fedezze fel azokat a megvalósítható meglátásokat, amelyek segíthetnek biztosítani a szükséges munkaerőt vállalkozása számára: ➡️ kattintson és töltse le most.

Fontos mérföldkövet ért el a fenntarthatóság terén a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport. A Budapest Airport leányvállalata, a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. sikeresen teljesítette azon audit feltételeit, amely lehetővé teszi a fenntartható repülőgép-üzemanyag (sustainable aviation fuel, SAF) használatának bevezetését a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A tanúsítás előfeltétele annak, hogy a vonatkozó előírásnak megfelelően a repülőtér-üzemeltető 2025. január 1-jétől minimum 2% részarányú fenntartható légijármű üzemanyagot biztosítson a légitársaságoknak.

A repülőtér-üzemeltetők számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívást a légi mobilitás iránti kereslet növekedésének és az éghajlat védelmének összeegyeztetése jelenti. A repülőterek közvetlen kibocsátásainak csökkentése érdekében végrehajtott intézkedéseken (például az energiahatékonyság növelése, a járművek villamosítása, a megújuló energiaforrások fejlesztése stb.) túlmenően rövid-és középtávon jelenleg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (sustainable aviation fuel, SAF) bevezetése és minél szélesebb körű használata jelentheti az egyik megoldást a repülőtéri, úgynevezett Scope 3 kibocsátások terén, a légijárművek kibocsátásainak csökkentése révén.

A Budapest Airport 2023-ban tesztelte a SAF kereskedelmi használatát a MOL-lal, a Wizz Airrel és a RÜK Kft.-vel együttműködve, azzal a céllal, hogy a Budapest Airport üzemanyag-ellátórendszerét felkészítse a 2025-ben életbe lépő SAF-használati kötelezettségre, amelynek értelmében – bizonyos forgalmat meghaladó repülőterek esetében – a repülőtér-üzemeltetőknek az idei év elejétől minimum 2% részarányú fenntartható légijármű-üzemanyagot kell biztosítania a légitársaságoknak. A kötelezettség teljesítéséhez szigorú fenntarthatósági követelményeknek kell megfelelni, amit a Budapest Airport leányvállalata, a RÜK Kft. tavaly novemberben sikeresen teljesített, és ezzel együtt megszerezte a szükséges ISCC EU tanúsítványt.

A SAF gyártás alapanyaga többek között máshol nem hasznosítható növényi vagy állati zsiradék, amelyet speciális folyamatok során alakítanak át prémium minőségű megújuló termékké, így csökkentve a repülőgépek által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. A fenntartható módon előállított, új generációs üzemanyag tiszta formában az életciklusa során akár 80%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását a fosszilis repülőgép-üzemanyag használatához képest. A légijárművekkel, hajtóművekkel és az üzemanyagtöltő rendszerekkel való kompatibilitás biztosítása érdekében a SAF jelenleg legfeljebb 50%-ban keverhető hagyományos fosszilis alapú kerozinnal. A fenntartható légijármű-üzemanyag a meglévő repülőtéri infrastruktúrával is kompatibilis, így használatához minimális beruházásokra van szükség.

„A fenntartható repülőgép-üzemanyagnak nagyságrendileg 80%-kal kevesebb a szén-dioxid kibocsátása a hagyományos kerozinhoz képest, így jelentős mértékben hozzájárulhat a légiközlekedési szektor dekarbonizációjához” – hangsúlyozta Francois Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója, aki azt is kiemelte: „A budapesti légikikötőben elérhetővé váló fenntartható repülőgép-üzemanyag rendkívül fontos mérföldkő, és a jövőben nagymértékben segítheti a Budapest Airport közvetett, a vállalati értéklánc tevékenységéből fakadó karbonkibocsátás csökkentését.”

A közvetett kibocsátás csökkentésén túlmenően és a VINCI Airport környezetvédelmi politikájával összhangban a Budapest Airport kiemelt célja, hogy legkésőbb 2030-ig több mint 90%-kal csökkentse a repülőtér közvetlen tevékenységéből származó szén-dioxid kibocsátást és elérje a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI Europe) Repülőtéri Karbon Akkreditáció 5. szintjét, amely tanúsítja, hogy a közvetlen kibocsátásai (Scope 1 és 2) tekintetében a légikikötő elérte és fenntartja a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, a közvetett kibocsátási forrásokat (Scope 3) pedig megfelelően kezeli.

Az Európai Unió által kezdeményezett ReFuelEU Aviation intézkedés célja a 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentés elérése. Az intézkedés követelményeket támaszt a légiüzemanyag-szállítókkal szemben, hogy fokozatosan növeljék az uniós repülőtereken szállított hagyományos légiüzemanyagba kevert SAF-tartalom arányát. A RefuelEU direktíva előírásai alapján (bizonyos forgalmat meghaladó repülőtereken) 2025.01.01-től kötelező minimum 2% részarányú fenntartható légijármű üzemanyagot biztosítani a légitársaságok részére.

A sajtóközlemény nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Az itt található információkért és nézetekért a szerző kizárólagos felelősséget vállal.

Egyre gyakoribbak és súlyosabbak a szélsőséges éghajlati és időjárási események. 16 millió dollárba kerül óránként világszinten az ebből eredő kár és veszteség. Ennek nagy része abból fakad, hogy nem értjük a természet összefüggéseit. A jelenlegi rendszereink és infrastruktúráink már nem alkalmasak mindezek kezelésére, a megváltozott éghajlati viszonyokhoz sürgősen alkalmazkodni kell, és amihez szintén a természet kínál megoldásokat – mutatott rá Jan Pokorný, az ENKI, o.p.s. kutatószervezet egyik alapítója és kutatási igazgatója a BCSDH március 25-én tartott Üzleti reggelijén és fórumán, amelynek fókuszában a klímaalkalmazkodás állt. A résztvevőket az esemény házigazdájaként Dr. Kandrács Csaba a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntötte.

A Világgazdasági Fórum 2025-ös jelentése szerint a megkérdezett vezetők az extrém időjárási körülményeket 2 év távlatában a második, 10 év távlatában pedig az első helyre sorolják a legnagyobb kockázati tényezők között.

 

„A nem megfelelő tájgazdálkodás – amely a „növényi analfabetizmusból”, azaz a növényekkel kapcsolatos emberi ismeretek alacsony szintjéből fakad – kontinentális aszályok fokozódásához, helyi hőmérséklet-emelkedéshez és száraz éghajlat kialakulásához vezet, amelyet özönvízszerű esőzések és szélsőséges időjárási jelenségek szakítanak meg. Ebből a tudatlanságból fakad, hogy a klímaadaptációban sem használjuk megfelelően a természetet, mert az emberek nem értik, hogy mi a növények párologtatásának szerepe a vegetáció „légkondicionáló” funkciójában vagy a vízkörforgásban, illetve melyek a növények és a légkör közötti kölcsönhatások. Ezeket jobban megértve számos eszközt kapunk a kezünkbe a mitigációhoz és az alkalmazkodáshoz is.” – mondta el Jan Pokorný, az ENKI, o.p.s. kutatószervezet egyik alapítója és kutatási igazgatója gondolatébresztő előadásában.

A BCSDH 2025 januárjában publikált Towards Net Zero felmérése rámutatott arra, hogy a vállalatok 91%-a érzi ugyan a klímaváltozás hatásait, de mindössze 16%-ának van klímaadaptációs akcióterve.  Ráadásul hazánkban nagyobb arányban vagyunk kitettek a klímaváltozás negatív hatásainak, mint amilyen a globális ÜHG-kibocsátáshoz való hozzájárulásunk.

„Megszaporodtak az időjárási szélsőségek, melyre fel kell készülnie az üzleti szférának is. Meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan érinthetik ezek az üzleti működést és kidolgozni a megváltozott világunkhoz történő alkalmazkodást.”  – mondta el nyitóbeszédében ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „Bár számos nemzetközi fejlemény a fenntarthatósági törekvések ellenében hat, ez nem jelenti azt, hogy a klímaváltozással kapcsolatos elkötelezettségen a vállalatok enyhíthetnek, hiszen az éghajlat változása sem lassul, hanem egyre súlyosabb lesz.”

A növekvő jelentéstételi kötelezettség miatt egyre nagyobb számban készülő fenntarthatósági stratégiák és mérőszámok alkalmazása nagy hatással van a klímaalkalmazkodásra és a fizikai kockázatok értékelésére.  A fenntarthatósági szempontok pénzügyi döntésekbe való beépítése egyértelműen elősegíti a reziliencia tervezését.

 

A globális és európai folyamatok arra hatnak, hogy a fenntarthatósági célkitűzések és az ennek érdekében teendő határozott lépésekre irányuló elvárások is felpuhulhatnak, de bármi is történik a klímacélokkal, a megváltozott körülmények már itt vannak és így csak fokozódni fognak, a klímaalkalmazkodás szükségessége nem kérdés.

Az előadásokat követő zártkörű fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők egyeztettek a klímaalkalmazkodásra való felkészülés legjobb módszereiről, a sikeres klímaadaptációs intézkedések megvalósításához szükséges szempontokról és a vízről mint a klímaalkalmazkodás kritikus eleméről, valamint feltártak számos üzleti jógyakorlatot.

E három fő téma vezetője Dr. Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klíma nagyköveteDr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és Dr. Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke és a Pureco Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakmai fórumon feltárt hazai helyzet, feltárt kihívások és előmozdító tényezők további feldolgozására a májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken kerül sor. Célunk, hogy a klímaalkalmazkodás témában a vállalatok számára ajánlások készüljenek, amelyek a BCSDH októberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra. Fontos, hogy ebben a témában is cselekvésre buzdítsuk a vállalatokat és segítsük őket a legfontosabb lépések megtételében.

Miért állunk (tudattalanul) ellen a változásnak? Mi kell a sikeres innovációhoz? Mik az innováció buktatói? Mi az a hangyamalom? Miben hasonlít a körforgásos gazdaság egy jó konyhára? Melyik a világ leginnovatívabb országa? – többek között ilyen kérdésekről volt szó „A jövő vezetői” program harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján, amelyet házigazdánk, az EUROAPI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Maria Rita Maresca nyitott meg.

A bevezetőben Szederkényi Zita programvezető egy időutazós játékkal röppentette a résztvevőket a szakmai nap és fenntarthatóság témájába, rávilágítva az innováció elengedhetetlen voltára.

Vendégelőadóink sorát Prof. Dr. Deák Csaba, a Miskolci Egyetem tanára nyitotta meg. Innovációról szóló előadását jól megvalósított innovációs példákkal kezdte, majd beszélt az innováció különböző vonatkozásairól, úgy, mint annak kockázatai, a bevezetésének lehetséges pillanatai és az innovációs stratégia és a technológiai érettség közötti összefüggés. Ezt követően hat fontos szempont mentén vázolta fel a sikeres innovációt, amelyek között szerepel, hogy mindig legyen B tervünk és kiemelte az innovációs lépések végének, a megvalósításnak kulcsfontosságát is.

A folytatásban Dr. Purebl György a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója beszélt az innováció és változás emberi vonatkozásairól, a tanult tehetetlenségről, a változáshoz való viszonyunkról, arról, hogy akinek jobbak a kudarckezelési képességei, az több innovációba vág bele és így sikeresebb lehet. Az a képesség, hogy automatikusan váltsunk a két döntéshozatali stratégia között, kulcsfontosságú az innováció során. A spektrum egyik végén a Zombie üzemmód áll, ahol minden rutinból történik, míg a másik véglet a Hamlet állapot, amikor mindent túlgondolunk. Fontos felismerni, hogy hol helyezkedünk el ezen a skálán.

A délelőtt hátrelévő részében a projektmunka került fókuszba, amelynek idei tématerülete a klímaadaptáció. A kérdéskör mélyebb megértésének érdekében először Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője beszélt a klímaalkalmazkodás legfontosabb vonatkozásairól. Kiemelte, hogy a klímaadaptációval nem önmagában, hanem a kibocsátáscsökkentéssel együtt kell foglalkoznunk, mindig gondolva a helyes alkalmazkodási megoldásokra is. 

A folytatásban a projektcsapatok a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megfogalmazni azt a fenntarthatósági problémát, amire a projektjükkel megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója, volt segítségükre.

Az ebéd utáni program izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Dr. Ligeti Gábor a Heineken műszaki és beruházási főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmund, az AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Szederkényi Zita programvezető moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy 150 éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő startupnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa.  A beszélgetés során szó esett arról is, hogyan jelenik meg a fenntarthatóság az innovációkban, és a beruházásokban is egyre nagyobb szerepet kap, arról, hogy egy fenntarthatósági alapon működő startup elindítása milyen kihívásokat rejt magában. A résztvevők megosztották személyes elköteleződésüket, beszéltek a körforgásos gazdaság jelentőségéről és arról, hogy egy kutatás-fejlesztési vállalat hogyan támogathatja és működhet együtt multinacionális vállalatokkal a fenntartható megoldások előmozdítása érdekében.

A folytatásban Nádasi Róbert, a Masterplast Nyrt. vezérigazgató-helyettese mutatta be a vállalat fenntarthatóság terén elért eredményeit, majd a körforgásos gazdaság terén létrehozott, innovatív hőszigetelési megoldásukat, a Zöld Hungarocell Programot, mely az első minősített rendszerben működő körforgásos gazdálkodási modell a hazai építőiparban. Jelenleg az építési gyakorlatban a polisztirol anyagok méretre vágásából keletkező káló mértéke évente akár a 100 ezer köbméteres mennyiséget is elérheti. A programban, az értékesített bizonyos Hungarocell termékek felhasználása során keletkező fel nem használt vágott anyagokat visszagyűjtik és újra feldolgozzák, majd újrahasznosítják.

Sárközi Melinda, az EUROAPI belső kommunikációért felelős kollégájának rövid ismertetőjét követően három csoportban gyárlátogatás következett szakértő EUROAPI-s kollégák vezetésével. A bejárás során egy termelési üzemet, a labort és a raktár egyik épületét tekintették meg a résztvevők. A csoportokat felkészült kollégák fogadták, így például megtudhattuk azt is, hogy a raktári folyamatokban a fenntarthatóság mely elemei hogyan jelennek meg valamint digitalizált napi kapacitás tervezőt is bemutatták a minőségellenőrzési területen.

A nap zárásaként Maria Rita Maresca ügyvezető igazgatóval beszélgettek a résztvevők, aki beszélt karrierjéről, tapasztalatairól, a vezetés fontos aspektusairól, valamint a kulturálisan sokszínű csapatok irányításáról. Kiemelte, hogy a vezetés egyik egyszerű, mégis hatékony mutatója az emberek mosolya.

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

Alapítása óta, azaz már több mint 30 éve a SPAR Magyarország számára a társadalmi felelősségvállalás, a jótékonysági ügyek támogatása a vállalati kultúra fontos része. A cég sok ezer rászoruló családot segít tanszer- és tartós élelmiszergyűjtéssel, miközben egészségügyi és állatvédő szervezeteket, valamint kulturális és sportprogramokat is támogat. Az elmúlt évben a SPAR közel 220 millió forintot fordított ezekre a célokra.

Együttműködésben a nehéz sorsú családokért

A SPAR és stratégiai partnere, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2024-ben negyedik alkalommal szervezte meg az Adni Öröm! tanszergyűjtő akciót, amelynek keretében az áruházak vásárlói összesen mintegy 71 ezer tanszerrel segítették nehéz sorsú családok iskolakezdését. A támogatók 1,4 millió forint értékű adománykártyát is vásároltak, és az összegből ugyancsak iskolaszereket juttatott el rászorulókhoz a Szeretetszolgálat. A SPAR ezen felül egymillió forinttal támogatta a kezdeményezést.

A vállalat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 28. alkalommal megszervezett karácsonyi Adni Öröm! tartósélelmiszer gyűjtésének eredményeképpen pedig több mint 26 ezer élelmiszercsomag jutott el hátrányos helyzetű emberekhez az ünnep előtt. A SPAR és INTERSPAR üzletek vásárlói 223 tonna élelmiszerrel járultak hozzá a gyűjtéshez, és csaknem 5,5 millió forintért vásároltak adománykártyát, melyet a SPAR Magyarország további 5 millió forinttal egészített ki. Ebből az összegből a Szeretetszolgálat szintén élelmiszereket vásárolt.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik legszegényebb településén, Tiszaburán 2019 óta vászon bevásárlótáskákat állít elő a SPAR országos hálózata számára. A Máltai Manufaktúra varrodájában az elmúlt hat évben a szervezet több mint 424 ezer táskát gyártott nehéz sorsú emberek bevonásával, akik számára a program képzést és munkahelyet is biztosít.

A stratégiai partnerség keretében ezen felül 66 SPAR áruházból 2024-ben több mint 1,1 millió kilogrammnyi, az értékesítésből kivont, de fogyasztásra még alkalmas élelmiszert, zöldséget-gyümölcsöt adott át a vállalat a Szeretetszolgálatnak, ahonnan ezek ugyancsak rászorulókhoz jutottak el.

A SPAR és INTERSPAR üzletekben, illetve a SPAR online shopban 2024-ben is megvásárolhatóak voltak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 200 és 500 Ft-os adománykártyái. A megvásárolt kártyák összege a kezdeményezés indulása óta meghaladta az 50 millió forintot. Emellett minden egyes SPAR és INTERSPAR áruházban megvásárolt ingvállas lebomló szatyor árából a vállalat 1 forintot továbbít a Szeretetszolgálatnak. Ennek köszönhetően 2024-ben több mint 10 millió forinttal támogatta a szervezet munkáját a SPAR.


A SPAR kiáll az állatvédelem mellett

Az üzletlánc több mint egy évtizede segíti a magyarországi állatmenhelyeket a kereskedelmi forgalomból kivont, de az állatok élelmezésére még hasznosítható termékek felajánlásával. Az elmúlt évben a vállalat 156 szervezetnek több mint 2900 tonna élelmiszer-adományt adott át.

Az áruházlánc szorosan együttműködik az Országos Állatvédőrség Alapítvánnyal is. A közösen szervezett Mancs a bajban! állateledel-gyűjtési hétvégén az INTERSPAR üzletek vásárlói közel 12 ezer konzervet és 9500 kilogramm száraz tápot ajánlottak fel. Ezeken felül nagy mennyiségű állatfelszerelés és tisztítószer is összegyűlt. A SPAR pedig további 1 millió forintot ajánlott fel az Országos Állatvédőrség Alapítvány számára.

A vállalat egész évben lehetőséget biztosít az állatvédő és állatmentő civil szervezeteknek, hogy a SPAR és INTERSPAR üzletekben gyűjtéseket szervezzenek.
107 országból érkeztek futók a SPAR Budapest Maraton® Fesztiválra

39. alkalommal startolt el 2024 októberében az ország legnagyobb, egyben legrégebbi futóversenye, a SPAR Budapest Maraton® Fesztivál. A SPAR névadó szponzorként 2008 óta támogatja a rendezvényt és népszerűsíti az egészséges életmódot, a mozgás szeretetét. A főváros legszebb részeit érintő versenyen 107 országból mintegy 30 ezer résztvevő állt rajthoz, különböző versenyszámokban. A SPAR-munkatársak ingyen nevezhettek a versenyre, a társadalmi felelősségvállalás jegyében pedig a vállalat minden rajthoz álló kolléga után 2000 forinttal segítette az Utcáról Lakásba! Egyesületet.


Őshonos fák ültetésével kompenzálta rendezvényei karbonlábnyomát a SPAR

2024-ben is folytatódott a SPAR Magyarország példaértékű, környezettudatosságra törekvő gyakorlata a saját eseményei terén: az üzletlánc az évben már két eseményét is karbontudatos módon szervezte meg. A Budapest Borfesztiválon megtartott vállalati partnerrendezvény és az éves üzleti eredményeket bemutató sajtótájékoztató esetében a szervezés, az energiafogyasztás, a vendégek utazása és az étkezés által keletkezett szén-dioxid-kibocsátást a SPAR összesen 418 őshonos gyümölcsfa telepítésével kompenzálta.
Hiánypótló gyermekműtétet támogatott a SPAR

Forradalmian új orvosi beavatkozás meghonosításához járult hozzá a SPAR Magyarország: a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben először hajtottak végre sikeres fülkagyló-pótló műtétet 2024 decemberében egy 10 éves gyermeken. Az operációhoz kapcsolódó támogatásból további 3 gyermek műtétjéhez szükséges implantátumok beszerzésére is lehetősége nyílik az egészségügyi intézménynek.
Civil szervezetek közvetlen támogatása

A SPAR Magyarország örömmel támogat olyan szervezeteket, amelyek részt vesznek társadalmilag jelentős ügyekben. A SPAR Segítő Kezek pályázati rendszert ennek érdekében hívta életre a vállalat, melyen keresztül tavaly 145 civil szervezetet támogatott.
Kisvállalkozókat segít a SPAR Régiók Kincsei programja

Az elmúlt évben tovább bővítette kistermelői partnerprogramját a SPAR Magyarország. A 2021-ben elindított, díjnyertes Régiók Kincsei program révén 100-nál is több szállító több, mint 500 terméke vásárolható meg az üzletekben. A vállalat ezen felül szakmai támogatást is nyújt partnereinek fejlődésük és piaci pozíciójuk további javításáért, valamint egy új alkalmazást is fejlesztett számukra a hatékonyabb kommunikáció érdekében. A résztvevő cégek, kisvállalkozások együttesen több mint 600 főt foglalkoztatnak.
Műanyagmentes július: fókuszban a szemléletformálás

Az üzletlánc 2024-ben csatlakozott a Műanyagmentes július kampányhoz, amelynek keretében a vásárlói és 14 ezer munkatársa körében különböző kommunikációs csatornákon hívta fel a figyelmet a mindennapi fogyasztói szokások átgondolására, a jól tervezett és tudatos vásárlásra annak érdekében, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. Ezen felül a vásárlók számára a vállalat 99 forintos akciós áron kínálta az újrahasználható, könnyen tisztítható zöldség-gyümölcs tasak csomagot.

Hogy kerül pálmafa a Mikszáth térre? Kílmaszorongás helyett klímadüh? Hogyan lehet meggyőzni a városlakókat, hogy parkolóhely helyett fákat telepítsünk? Milyen eredménye lehet plusz 20 percnek? Mi az az inkluzív mobilitás? – „A jövő vezetői” tavaszi Alumni találkozóján Rádai Dániellel, a Józsefvárosi Önkormányzat városfejlesztési alpolgármesterével beszélgettünk házigazdánk, a KPMG Rooftop 825 Caféjában március 18-án.

A résztvevőket Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere, Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Bori Máté, „A jövő vezetői” Alumni vezetője és az Ayvens operációs igazgatója köszöntötte.

Az este egy igazán inspiráló beszélgetéssel folytatódott Guti Gellért, a Reptéri Üzemanyag-kiszolgáló Kft. minőségbiztosítási mérnökének vezetésével. Rádai Dániel, városfejlesztési alpolgármester, vízilabdaedző, tősgyökeres józsefvárosi lakos  röviden beszélt szakmai pályájáról, külföldi tapasztalatairól, majd ezt követően mindarról a munkáról, inspirációról, folyamatokról, amelyek napról napra hozzájárulnak Magyarország egyik legmelegebb helyének, a józsefvárosi városrész környezetbarátabbá és fenntarthatóbbá válásához.

A teljes képgaléria megtekinthető itt.

Mennyire hajlandók a fogyasztók megváltoztatni a szokásaikat a másfélfokos életmódért? Vajon inkább a húsról vagy az autóról mondanának le az emberek? Vannak olyan értékek, ami miatt megváltoztatnák attitűdjüket? A mostani nehéz helyzet hogyan hat a fenntartható fogyasztási cikkek forgalmára? A fenntartható életmód és egyéni tettek nélkül is elérhetők a céljaink? A klíma alkalmazkodás és a fenntartható életmód összeegyeztethető?

Másfélfokos életmód projekt eredményeiről tartott előadását követően Vadovics Edina a Greendependent Intézet ügyvezető igazgatója, Maczelka Márkkal a SPAR Magyarország kommunikációs vezetőjével és Károlyi Zsuzsával az E.ON Márka és Marketing vezetőjével beszélgetett Márta Irén moderálásával a fenti kérdésekről, fenntartható és reziliens életmódról, annak kihívásairól és a jelenlegi helyzetről, az előttünk álló útról. A 2025. március 12-én tartott munkacsoport ülés résztvevőit házigazdaként Martin Olivér a Szentkirályi Magyarország a belső ellenőrzési és megfelelőségi osztály csoportszintű vezetője köszöntötte. Van der Wildt Nikolett Fenntarthatósági és PR menedzser a cég fenntarthatósági eredményeiről tartott prezentációt.

A Másfélfokos projekt kutatásaiból kiderül, hogy ha a társadalom legmagasabb jövedelmű 10%-a látható lépéseket tenne a fenntarthatóbb életmódért, akkor a klímaváltozás mérséklése elérhető távolba kerülne. Az ipar dekarbonizációja nem lesz elég, szükség van egyéni és háztartás szintű cselekvésre, és a rendszerszintű körülmények megváltoztatására is. A technológiai beruházás, és a kisebb életmódváltást jelentő életmód lehetőségek jobban elfogadottak, de ennél sokkal drasztikusabb lépésekre van szükség, hogy valódi klímahatás legyen elérhető. Az attitűdváltásokra is van lehetőség.

 

A kerekasztal beszélgetés és az azt követő kötetlen párbeszéd feltárta, hogy az egiztenciális gondok sokszor felülírják a fenntartható vásárlói döntéseket, de nem szabad feladni. Az egyén, egy vállalat is, mint nano méretű katalizátor jó irányba fordíthatja a folyamatokat. Ez egy sziszifuszi munka, de ha mindenki egy irányba tesz, akkor lesz elmozdulás. Félúton vagyunk 2050-ig. Sokat tettünk, de még több van hátra. Muszáj jó válaszokat találnunk. El kell döntenünk, hogy mire allokálunk erőforrást, mivel tudjuk a legnagyobb hatást elérni. Olyan szemmel kell nézni a termékeinket és szolgáltatásainkat, hogy azok hogyan segítik vagy segíthetik az egyéneket egy fenntartható élet felé.

A Grant Thornton független könyvvizsgáló, adótanácsadó és tanácsadó cégek hálózata, amely 150 országban, több mint száz éves múlttal van jelen, segítve partnereit a stratégiai céljaik megvalósításában.

A Magyarországon 1990-ben alapított társaság 140 főt foglalkoztat. Szolgáltatás portfóliójukban a fentieken túl megtalálható az ESG-tanácsadási szolgáltatás is, ennek keretében a fenntarthatósági transzformációban és a jelentéstételi/beszállítói/jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelésben támogatják ügyfeleiket.

Cégkultúrájukban és üzleti tevékenységükben alapvető szerepet játszik a CLEARR hat értéke: Collaboration; Leadership; Excellence; Agility ; Respect; Responsibility.

A Grant Thornton az éghajlatváltozás elleni fellépést a hálózat prioritásának tekinti. 2021 szeptemberében csatlakozott a Net Zero Financial Service Providers Alliance (NZFSPA) szövetséghez, amelynek részeként elfogadtak egy nyolc részből álló kötelezettségvállalást, amely kiterjed mind a saját, mind pedig a könyvvizsgálói szolgáltatásaik nyújtása szén-dioxid kibocsátásának kezelésére.

A vállalat elkötelezett a munkatársak fejlesztése, a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítása és a munkavállalók munkaidejének tiszteletben tartása iránt. A Grant Thornton nem tolerálja az egyenlő bánásmód megsértésének semmilyen formáját.

Fenntarthatósági jelentést még nem adtak ki, de rövidtávú céljai között szerepel.

A fenntartható fejlődés mellett elkötelezett vállalatként fontosnak tartják, hogy tagjai legyenek a rendszerszintű változások elérését célzó BCSDH közösségének, amely kiváló platform többek között a tudásmegosztásra és közös gondolkodásra.