Többszáz hektárnyi védett erdő újulhat meg az E.ON fejlesztése nyomán
Eltűnnek a légvezetékek és az oszlopok a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területeiről
A „főváros tüdejének” is nevezett Budai Tájvédelmi Körzet őshonos erdőkkel borított hegyvonulatait átszeli az E.ON 70-es és 80-as években épített gerinchálózata, amely a környező települések – Nagykovácsi, Máriaremete, Remeteszőlős, Solymár, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba –, azon belül több mint 40.000 fogyasztó áramellátását biztosítja.
A növekvő fogyasztói igényekre válaszul a régió ezen legnagyobb energiaigényű településeit kiszolgáló Solymár alállomást az E.ON teljesen megújította, ezzel párhuzamosan pedig megkezdte a környező településeken és védett erdőkön áthaladó középfeszültségű hálózat egy részének elbontását és annak földkábellel való helyettesítését.
A fejlesztés kapcsán az E.ON a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területein, illetve a térség lakóövezeteiben több mint 450 oszlopot és 50 kilométernyi szabadvezetéket szüntet meg és vált ki földkábellel. A biztonságosabb üzemeltetést jelentő földkábeles hálózat létesítésével jelentősen csökken a térség áramellátásának kitettsége a természet erőivel szemben. Az átépített szakaszokon nem lesznek többé viharkárok vagy kidőlő fa okozta áramkimaradások, lakott területen megszűnhet a gallyazás, a védett erdőben pedig a folyamatos nyiladékkezelés.
A földkábelesítés az üzembiztonság mellett természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos előrelépés. A középfeszültségű hálózat elbontásával jelentősen, több száz hektárral nőhet a fával borított területek nagysága, a nyiladékkezelt területek mesterségesen egyenes vonalait önerdüléssel vagy őshonos fafajok ültetésével begyógyíthatja az erdő.
A Solymár alállomás teljes megújítása és a 2025-ig megvalósuló földkábeles villamosenergia-hálózatfejlesztés költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A beruházás részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával, részben önerőből finanszírozza az E.ON Hungária Csoport.
A többszáz tonnányi elbontott nyersanyag további sorsa kapcsán is érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok az E.ON-nál: a korábbi helyükről kiemelt, 50-60 éves vasoszlopokat beöntik, a néhány éve felszerelt oszlopkapcsolókat újra felhasználja a cég, a lebontott vezetékek pedig alumíniumként hasznosulnak újra.
