Az újrahasználat a gyakorlatban is működik – De az együttműködés és iparági összefogás elengedhetetlen
2026. március 17-én az IKEA Soroksár adott otthont a BCSDH Körforgásos Gazdaság Platform munkacsoport-találkozójának, ahol a résztvevők az újrahasználat gyakorlati megvalósításának lehetőségeit járták körül – nemcsak elméleti, hanem működő példákon keresztül.
A találkozó már a nyitó gondolatoknál egyértelművé tette: az érdeklődés a téma iránt egyre erősebb, ugyanakkor az áttöréshez rendszerszintű változásokra van szükség. A Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója által bemutatott idei munkaterv is ezt a szemléletet erősíti, többek között a BCSDH Akadémia és a közelgő szakmai események révén, amelyek célja, hogy a vállalatokat gyakorlati tudással támogassák a körforgásos átállásban.
Újrahasználat: szándék van, a rendszer még hiányzik
A szakmai program első előadásában Molnár Léna, a PwC Magyarország menedzsere mutatta be a PwC„Az újrahasználható csomagolás jövője” című kutatásának eredményeit. A kutatás rámutatott: az újrahasználat nem elsősorban technológiai, hanem rendszerszintű kérdés. Bár a fogyasztók alapvetően nyitottak a fenntartható megoldásokra, a jelenlegi működés sokszor nem teszi számukra egyszerűvé a tudatos választást.
![]() | ![]() |
Az egyik legfontosabb üzenet szerint az újrahasználati modellek csak akkor működnek jól, ha:
- valódi értéket kínálnak a fogyasztónak,
- nem igényelnek jelentős viselkedésváltozást,
- és mögöttük jól szervezett, együttműködésen alapuló rendszer áll.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy jól működő visszaváltási és újratöltési rendszerekkel akár jelentős – 70–90%-os – csomagoláscsökkentés is elérhető, miközben mind a fogyasztók, mind a vállalatok számára gazdasági előnyök keletkeznek. Ugyanakkor ezek kiépítése komplex infrastruktúrát és iparági koordinációt igényel.
Gyakorlatban is működik – az IKEA példája
A program második felében az IKEA körforgásos törekvéseibe nyerhettek betekintést a résztvevők. Helebrand Péter, Recovery Manager és Zsolt Kristóf, Circular Sales Specialist mutatták be a „Bútorok második élete” szolgáltatást és a Bútormentő Pont működését, amelyek célja a termékek élettartamának meghosszabbítása és az anyagkörforgás zárása. Kiemelte, hogy a vásárlók egyre nyitottabbak a használt termékek iránt: a felmérések szerint 65%-uk vásárolt már használt terméket, és hasonló arányban jellemző a bútorok javítása is. Ugyanakkor a minőséggel, higiéniával és garanciával kapcsolatos aggályok továbbra is fontos akadályt jelentenek, amelyeket a megbízható márkák tudnak leginkább kezelni.
![]() | ![]() |
A Bútormentő szolgáltatás konkrét eredményei is jól mutatják a modell működőképességét:
- a program indulása óta 14000 bútor talált gazdára és az utóbbi egy évben több mint 1200 bútor talált új gazdára,
- az ajánlatokra átlagosan kevesebb mint fél nap alatt érkezik válasz,
- a termékek átlagosan 2,5 nap alatt kerülnek újra értékesítésre.
Az IKEA hosszú távú célja, hogy 2030-ra teljes mértékben körforgásos és klímapozitív működést valósítson meg, amelyhez a körforgásos tervezési elvek és az új szolgáltatási modellek fejlesztése kulcsfontosságú.
A program végén a résztvevők áruház-látogatás keretében betekintést nyerhettek az IKEA bútormentő pontjának működésébe.
![]() | ![]() |
Köszönjük az IKEA-nak, hogy házigazdái voltak eseményünknek.
Köszönjük idei támogatóinkank!








