A közel 100 százalékos tisztaságú biometán teljes egészében megújuló forrásból származó energia.

Növényi rost alapú biometánt táplálnak a hazai földgázhálózatba az E.ON Hungária Csoport és a Pannonia Bio Zrt. együttműködésének eredményeként. A Pannonia Bio dunaföldvári biofinomítójában többek között takarmánykukoricát és árpát dolgoznak fel, a megmaradó növényi rostokból a földgázénak megfelelő minőségű biometánt, azaz nagy tisztaságú biogázt állítanak elő.

Közép-Európa legnagyobb takarmánykukorica-feldolgozójaként, és egyben a világ harmadik legnagyobb árpaüzemének tulajdonosaként a Pannonia Bio Zrt. Magyarország egyik legnagyobb megújulóenergia-termelője. Évente annyi zöldenergiát állít elő, mint egy 2000 MW-os naperőműpark. Ez több mint 600 ezer háztartás, vagy a 12 legnépesebb vidéki magyar város teljes lakossági éves energiaigényének felel meg.

A gabonafeldolgozás során kiválasztott rostból köztes termékként – zárt technológiával, szennyvízkibocsátás nélkül – közel 100%-os tisztaságú biometán készül, melyet tavaly június óta az E.ON Hungária Csoporttal közös fejlesztés keretében a hazai földgázhálózatba juttatnak.

Az E.ON stratégiai célja, hogy segítse ügyfeleit a környezetet kímélő, egyúttal energiahatékony működésben. A kooperációban az E.ON logisztikai és technológiai szempontból is kulcsszereplő: elsőként kialakította a termelőüzem és az gázhálózat közötti összekötő vezetéket, majd a termelés indulása óta állandó minőségellenőrzéssel, szigorú műszaki paraméterek betartása mellett továbbítja a biogázt a gázhálózatba.

A fejlesztés példaértékű, hiszen a földgázéval megegyező minőségű biogázt 100%-ban maradék növényi rostokból állítják elő, és az E.ON elosztóvezetékén keresztül az ügyfelekhez eljuttatva, helyben használják fel. Az érintett szekszárdi térségben a Pannonia Bio a legnagyobb gázfogyasztó, így az előállított biogáz legnagyobb hányadát ők maguk használják fel, így azonnal, helyben hasznosul, és nincs szükség további szállításra.

A most megvalósult fejlesztéssel a hasonló partnerségek sora is bővülhet, hiszen biogázt szinte minden mezőgazdasági termékből elő lehet állítani, a kritikus pontnak számító biometán-tisztaság pedig az E.ON közreműködése révén garantálható. A biogáz-termelő vállalatok ugyanazokkal a feltételekkel csatlakozhatnak a földgázrendszerhez, mint a földgáz-termelők, azzal a kitétellel, hogy a rendszerbe betáplálni kívánt biogáznak a szigorú minőségi előírásoknak meg kell felelnie.

A Market Építő Zrt. 2020-ban lépett a fenntarthatóság útjára – ez pedig számos új kihívást és szemléletet hozott a cég működésébe. Az elmúlt 4 évben módszeresen haladtunk végig a fenntarthatósági stratégiánkba foglalt feladatok megvalósításán.

Mivel Magyarországon az iparágban az elsők közt kezdtünk felzárkózni az ESG területén, így hiányzott az előttünk járó jó példa. Ennélfogva saját magunknak kellett kitaposni ezt az utat, amely – bár nem egyszerű –, közben rengeteg tapasztalattal és sikeres fenntarthatósághoz köthető projekttel gazdagodtunk.

A 2023 végén elfogadott ESG-törvény alapjaiban rázta fel a magyarországi nagyvállalatokat. A Market Csoport abban a szerencsés helyzetben van, hogy a 2021-ben megalkotott stratégájába illeszkedő lépések egybevágnak a CSRD és az EU taxonómiához való igazodás kihívásival. Már 2024-ben fokozottan elkezdtünk foglalkozni a törvényi megfeleléssel.

Mit is jelent mindez a gyakorlatban?

Cégcsoport szintű jelentést először 2021-ről publikáltunk, a következő évben pedig már auditált jelentést adtunk ki. A fenntarthatóság felsővezetői szinten van kezelve és dedikált szakemberek dolgoznak ezen a területen. Ezek alapján a törvényi megfelelés egy részét jóval hamarabb sikerült teljesítenünk az elvártnál.

A jövőben törekedni fogunk arra, hogy minden év június 30-áig publikálni tudjuk a magyar nyelvű fenntarthatósági jelentésünket, ezért szorosabb határidőket határoztunk meg egy-egy részfeladatra, és optimalizáltuk az adatgyűjtési folyamatokat. Jelenleg GRI-szabvány szerint jelentünk, de ebben az évben elkezdjük az ESRS-szabványrendszer kitételeit figyelembe venni.  Annyi könnyebbség van a történetben, hogy jelentős átfedés van a GRI és az ESRS követelmények között.

A CSRD fontos alapeleme a Kettős lényegességi vizsgálat, amelyet egy külső tanácsadó cég bevonásával elkészítettünk 2024 februárjában. További fontos kitétel, hogy a teljes károsanyag-kibocsátás scope-ot meg tudjuk adni a jelentésünkben, így 2024 első felében elkezdjük felmérni a scope 3 kibocsátásunkat – ez várhatóan egy több éven átívelő projekt lesz.

A fenntarthatósági jelentésnek tartalmaznia kell az EU taxonómia szerinti osztályozást, vagyis a vállalatunknak azonosítani kell a „környezeti szempontból fenntartható” gazdasági tevékenységeket, amelyek „jelentősen hozzájárulnak az EU éghajlati és környezetvédelmi célkitűzéseinek (legalább egyik) teljesüléséhez, ugyanakkor nem sértik a DNSH célok egyikét sem. A taxonómia megfelelést legfőképpen a pénzügyi és műszaki területek bevonásával fogjuk tudni megvalósítani, ennek az előkészítése már folyamatban van.

Jelentős kihívás elé állítja a cégeket és vele együtt a Market Csoportot is az ESG beszámoló egyik követelménye: a beszállítók környezeti és társadalmi szempontú értékelése. Ezért idéntől a Partnereinket informáljuk és oktatjuk a közelgő ESG kötelezettségekről. Igyekszünk segítséget nyújtani számukra, hogy könnyebben vegyék a fenntarthatósághoz köthető akadályokat, hiszen pontosan tudjuk, milyen nehéz beépíteni a működésbe az új szemléletet.

Az ESG beszámoló másik lényeges aspektusa, hogy a vállalatoknak kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk és beépíteniük valamennyi releváns üzleti folyamatukba, ennek része a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok kiszűrése is. Jelenleg ez a folyamat tervezés alatt áll a cégcsoportban.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. részt vett a “A fenntarthatóság értékei” elnevezésű konferencián, mely a Hewlett-Packard Enterprise (HPE) szervezésében került megrendezésre. A rendezvény során a többi résztvevővel közösen kerestünk válaszokat a vállalati fenntarthatósághoz és versenyképességhez kapcsolódó kérdésekre.

A digitalizációnak egyre nagyobb szerepe van a fenntarthatósági célok elérésében: a Digitális Szolgáltatási Ökoszisztéma például, mint a szolgáltatási értékláncokhoz kapcsolódó állami és piaci szereplők együttműködésében kialakított, a hazai versenyképességét támogató digitális szolgáltatások összessége, kulcselemeivel – a digitális azonosítással és a digitális fizetéssel – a felhasználók széles körének biztosítja a szolgáltatások egyszerű elérését. A teljes cikk elérhető:

https://www.nminnovacio.hu/a-fenntarthatosag-ertekei-digitalis-szolgaltatasi-okoszisztemak/

Az elmúlt időszak intenzív volt akár a jogi-szabályozás környezet, akár a kapcsolódó szakmai tevékenységek tekintetében: erőteljesen látszik a fenntarthatóság kiemelt szerepe – elég csak az új ESG törvényre vagy a számos, témához köthető kezdeményezésre gondolni.

Új megközelítéssel igyekeztünk összefoglalni mindazon irányokat, melyekkel a megváltozott szabályozás által elvárt jelentés-beszámoló készítése konkrét üzleti előnyökbe fordítható: a vállalati kockázatok felmérésekor új bevételi források azonosítása lehetséges, nőhet a működési hatékonyság, az innováció ösztönzése, a negatív externáliák csökkenhetnek, az erőforrások beszerzésében csökkenhet a kitettség  Ez a lehetőség új kihívással jár, a teljes jelentéstételi folyamatnak egy olyan vállalati stratégián kell alapulnia, amely képes jól felmérni az üzleti folyamatokat és irányokat, valamint kijelölni a kulcsindikátorokat. Már csak az a kérdés, hogy tudunk-e élni ezzel? Gondolatébresztőnk elvolvasásához kattintson az alábbi linkre:

https://www.nminnovacio.hu/szigorodo-esg-keretrendszer-kotelezettseg-felelosseg-vagy-lehetoseg/

Végezetül nagy örömmel tudatjuk a kedves Olvasóval, hogy Társaságunk, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. közzétette a Fenntarthatósági jelentésének 2023-as, frissített kiadását, ezzel is alátámasztva a már korábban is hangsúlyozott törekvéseinket, melyek szerint az innováció, digitalizáció és fenntarthatóság stratégiánk alappillérei. Célunk, hogy egyszerűen igénybevehető, a lakosság széles köre számára elérhető, környezeti terhelést csökkentő szolgáltatásokat biztosítsunk, melyek jelentős tényezői a hazai digitális gazdaságfejlesztésnek. Különösen büszkévé tesz minket az összefogás, mellyel a Jelentés – kizárólag kollégáink közreműködésével – készült: már a készítés folyamata is jelentős hozzáadott értéket teremtett: felmértük működésünket, mélyítettük az együttműködést a társosztályok között, sőt, új, innovatív irányok, lehetőségek is körvonalazódtak Társaságunk számára! Kapcsolódó gondolataink, céljaink, valamint Jelentésünk az alábbi linken érhető el:

https://www.nminnovacio.hu/elerheto-a-nemzeti-mobilfizetesi-zrt-fenntarthatosagi-jelentesenek-2023-as-frissitett-kiadasa/

Az európai zöldmegállapodás alapján 2050-re 90 százalékkal kell csökkenteni a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást. Már önmagában azzal is sokat tehetünk környezetünk megóvásáért, ha az egyéni autózás helyett a közösségi közlekedés eszközeit választjuk, mert ezek egy főre vetített károsanyag-kibocsátása lényegesen alacsonyabb.

A MÁV-VOLÁN-csoport járatait 2023-ban 837 millió alkalommal vették igénybe. Ez 118 millióval több, mint 2022-ben, ami azt mutatja, hogy a közösségi közlekedés népszerűsége – az infrastruktúrával és a járműállománnyal kapcsolatos kihívások ellenére is – lendületesen növekszik Magyarországon. Mindebben meghatározó szerepet játszottak az újonnan bevezetett ország- és vármegyebérletek, amelyekkel a vállalatcsoport tagjai új utasokat tudtak megszólítani, és amelyeknek köszönhetően az eddig is közösségi közlekedéssel utazók szintén a korábbiaknál olcsóbban, egyszerűbben és szinte korlátok nélkül vehetik igénybe a MÁV-VOLÁN-csoport szolgáltatásait.

A Volánbusz helyi és helyközi járatain tavaly összesen 585 millió, a HÉV vonalain 71 millió, a belföldi és nemzetközi vonatokon pedig 181 millió utazás történt, utóbbival a MÁV-START rekord-utasforgalmat ért el.

Az elmúlt 3 év alatt a vasúttársaságnál több mint 2,59 millió   tonnával sikerült csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ami hozzávetőleg egy 200 ezres nagyváros éves lakossági kibocsátásával egyenlő. Ezt a mennyiséget körülbelül 35,8 millió darab 10 év körüli fa – például egy Debrecen területénél több mint kétszer nagyobb kiterjedésű tölgyerdő – tudná egy év alatt megkötni.

A Volánbusz járműállományának szén-dioxid-kibocsátása 2023-ban csaknem 7 ezer tonnával mérséklődött az előző évhez képest. A csökkenés jelentős része az elektromos autóbuszok üzembe állításának köszönhető. A dízelmotoros járművek kiváltásával az e-buszok 2023-ban 4245 tonnányi CO2-kibocsátás megtakarításához járultak hozzá, ami 2358 személygépkocsi éves kibocsátásnak megfelelő mennyiség.

A MÁV-VOLÁN-csoport jármű-fiatalítási programjának keretében 2023-ban megérkezett a két és fél ezredik új autóbusz a Volánbuszhoz, így a közlekedési társaság közel 6000 darabos járműállományának már több mint 40 százalékát lecserélte az elmúlt 5 során. A jelenkor elvárásainak megfelelő, légkondicionált, USB-töltőportokkal felszerelt autóbuszok az elővárosi, a regionális és a távolsági forgalomban egyaránt magas színvonalú szolgáltatást biztosítanak, ezzel is vonzóbb közlekedési lehetőséget teremtve. Az új beszerzésű autóbuszok már több, mint 10%-a alternatív meghajtású, a hagyományos dízelüzemű járművek pedig a lehető legjobb, EURO 6-os környezetvédelmi besorolású motorral szereltek.

A magyarországi helyközi közlekedés 2024. március 1-jével bevezetett új tarifarendszere 3,5-4 millió ember számára teszi olcsóbbá, egyszerűbbé és hozzáférhetőbbé a közösségi közlekedést hazánkban. A vállalatcsoport a menterendek összehangolásával, a szolgáltatások átfogó fejlesztésével, illetve a járműállomány további fiatalításával készül az elkövetkező időszakra, hogy minél többen tegyék le a slusszkulcsot, és váltsanak környezetbarát közösségi közlekedési eszközökre.

A MÁV-VOLÁN-csoport célja 2050-ig a kvázi klímasemlegesség elérése. Ennek érdekében az elmúlt 3 évben a tagvállalatok számos működési területén kaptak egyre hangsúlyosabb szerepet a környezeti megfontolások, például a járműfejlesztés, a digitalizáció, a zöldesemények és a széles körű edukáció tekintetében. Felelős, 21. századi közszolgáltatóként a vállalatcsoport fontosnak tartja, hogy konkrét vállalásokat tegyen egy fenntarthatóbb, zöldebb jövőért – ezekről, valamint a MÁV-VOLÁN-csoport egyéb, a témához kapcsolódó híreiről a zoldkozossegikozlekedes.hu oldalon lehet tájékozódni.

Már lehet pályázni az idei IFUA Horváth Zöld Kerék díjra. Az elismerés meghirdetésével az IFUA Horváth arra kívánja inspirálni a hazai vállalatokat és vezetőiket, hogy zöld szempontok mentén gondolják át a vállalatirányítási koncepciójukat. Ennek megfelelően hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait jutalmazzák.

Pályázni egy maximum 10 oldalas összefoglalóval lehet, amely bemutatja a vállalati megoldást az alábbi struktúrában:

  • Vállalati kihívás, megoldandó probléma leírása
  • Megoldás koncepciójának bemutatása
  • Implementáció lépéseinek, státuszának bemutatása
  • Elért eredmények
  • Tervek, következő lépések

Pályázat benyújtásának határideje 2024. április 30. Eredményhirdetés 2024. május 30.

A díjat 2024. május 30-án a 36. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon adják át, ahol a győztes bemutathatja megoldását.

A győztes csapat nyereménye egy élő fa, amelyet a csapat tagjai az IFUA Horváth vezetőivel közösen ültetnek el. A nyertes emellett jogot szerez az IFUA Horváth Zöld Kerék díj logó használatára egy éven át.

Tavaly a Grundfos és az MBH Bank nyerte el az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat. A Grundfos „Átfogó ESG-alapú irányítási rendszerfejlesztés” kategóriában, az MBH Bank pedig „ESG-szempontok beépítése a termékfejlesztésbe” kategóriában bizonyult a legjobbnak a pályázók közül.

Az IFUA Horváth hisz abban, hogy a fenntarthatóság nemcsak egy jelentési kötelezettség teljesítése. Ezért segíti ügyfeleit abban, hogy a termékeikbe és a működésükbe is beépítsék a fenntartható megoldásokat.

További információ az IFUA Horváth Zöld Kerék díj pályázatáról: https://www.horvath-partners.com/hu/top-temak/fenntarthatosagi-tanacsadas/ifua-horvath-zoeld-kerek-dij-2024

A fenntarthatóságot évek óta fókuszba helyező K&H továbbfejlesztette nagy népszerűségnek örvendő K&H hűsítő ligetek programját, és idén tavasszal 30 közoktatási intézmény udvarán K&H állatbarát ligeteket hoz létre. A kezdeményezés hármas célja, hogy változatos növényekkel és állatlakhelyekkel növelje a zöld felületet, támogassa a biodiverzitást a köznevelési intézmények udvarán, valamint formálja a gyermekek környezetvédelmi szemléletét.

A K&H évek óta kiemelt gondot fordít arra, hogy szerteágazó társadalmi kezdeményezésekkel hívja fel a figyelmet a környezetvédelemre, és tegyen azért, hogy bolygónk élhető maradjon a jövő generációja számára is.

A 2022-ben indított K&H hűsítő ligeteket továbbfejlesztve tavaly ősszel meghirdette K&H állatbarát ligetek pályázatát, amelyre több mint 300 köznevelési intézmény adta be jelentkezését. A kiválasztott 30 iskola, illetve óvoda udvarán nyárig kifejezetten olyan növényeket – gyümölcsfákat, bokrokat, fűszernövényeket – ültet el a pénzintézet a 10 millió Fa Alapítvány szakértői partnerségével, amelyek támogatják a biodiverzitást. A K&H állatbarát ligetek helyszínenként 100 négyzetméter területen biztosítanak élőhelyet a különböző növény- és állatfajoknak. Az állatokat madárodúkkal, -etetővel, -itatóval és sünlakhellyel is a ligetbe csalogatják. Így egy változatos kis zöld oázis jöhet létre az intézmények udvarán, a gyerekek pedig a növények jótékony hatásait mellett az állatokat is közelebbről megfigyelhetik.

A program szerves részét képezi az edukáció is. A programra kiválasztott 30 köznevelési intézményben a gyerekek aktívan bekapcsolódnak a liget létrehozásába, valamint részt vehetnek egy játékos vetélkedőn is, amiben a központi téma a biodiverzitás lesz. Ezen kívül az intézmények egy alsó, illetve egy felső osztályosoknak szóló óravázlatot is kapnak, amelyek révén a diákok jobban megismerhetik, miért fontos megteremteni a harmóniát az emberek, növények és állatok között a fenntartható fejlődés érdekében.

A programról bővebben: https://www.kh.hu/allatbaratligetek

Február 29-én, egy évvel azután, hogy az év legnagyobb árfolyam-emelkedését elérő papír kibocsátója lett a prémium kategóriában a hazai pénzügyi- és tőkepiacok egyik legrangosabb díjátadóján, újabb rangos elismerést kapott az ALTEO: a BÉT Legek 2023 keretében a „Hosszú távú árfolyam-emelkedést elért vállalat” kategóriában vitte el a prímet.

A hazai tőkepiac legkiemelkedőbb teljesítményeit és szereplőit díjazó eseményen Szécsi Balázs, az ALTEO tőkepiaci és befektetői kapcsolatokért felelős vezetője vette át a díjat, aki kiemelte: az eredményességre jótékonyan ható gazdasági környezet mellett a cég ambiciózus, a piaci realitásokhoz és lehetőségekhez módszeresen hozzáigazított stratégiájának következetes megvalósítása is hozzájárult a részvényárfolyam tartós emelkedéséhez.

Beszélt arról is, hogy a befektetők számára egyértelműen kedvező trendet több olyan üzleti momentum táplálhatja tovább, amelyek az ALTEO előtt állnak. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Nógrád vármegyei Tereske község határában épülő, 20 MWe névleges teljesítményű naperőmű. Az évente több mint 10 ezer háztartás villamosenergia-igényét fedezni képes egységgel megduplázza naperőművi portfólióját az ALTEO, amely két éve megszerzett ESG minősítésével Magyarország egyik első minősített energetikai vállalata a független energiatermelők- és kereskedők, valamint a közművek szektorában.

Az ingatlanszektor azzal az egyre fokozódó igénnyel szembesül, hogy jelentősen megváltoztassa működését, és dekarbonizációt hajtson végre. Az vált elsődlegessé, hogy a szektort pozitívabb átalakulás felé mozdítsák el, amelynek értelmében az ESG-kritériumokra jobb válaszok születnek. Mennyire volt eredményes ez az átalakulás az eddigiekben?

A Mazars legfrissebb jelentése, a „Hogyan igazodhatunk el a fenntartható ingatlanok között? Az ESG-szempontok mentén zajló átalakulás” a CSR-jövőképtől a működésre vonatkozó ESG-stratégia felé való elmozdulásra összpontosít, és olyan időszakban jelenik meg, amikor nagy fokú a piaci bizonytalanság. Ünnepeljük a közös tudásban rejlő erőt, és köszönetet mondunk annak a 15 érdekelt félnek, akikkel a jelentés érdekében interjút készítettünk. Mindezeken kívül az a célunk, hogy megosszuk azokat a stratégiai és operatív meglátásokat, amelyek megvalósulnak az üzlet világában. A jelentés annak a munkának a jelentőségét is hangsúlyozza, amelyet különböző iparági csoportok végeznek egyrészt a szabályozások megértése, másrészt a napi szinten felmerülő kihívások kezelésének érdekében.

A jelentés angol nyelven, a képre kattintva érhető el: 

 

 

Négy budapesti SPAR áruház, egyelőre tesztjelleggel, 2024. január végétől kizárólag alternatív-, ökológiai- és szabadtartásból származó tojást kínál, ketreces tartásból származó termékeket nem. Utóbbiakat eddig is fokozatosan vezette ki a piacról a vállalat, összhangban azokkal az uniós törekvésekkel, amelyek végleg megszüntetnék a ketreces állattartás lehetőségét a tagállamokban.

A SPAR üzleteiben az elmúlt évtizedben fokozatosan nőtt a forgalomba hozott alternatív-, ökológiai- és szabadtartásból származó tojások aránya és csökkent a ketreceseké. Amíg például 2014-ben az összes eladott tojás 2,24 százaléka szerepelt az ökológiai tartású kategóriában, addig az idei esztendőben ez az arány már ennek duplája volt. Ugyanez figyelhető meg a szabadtartásból származó tojásoknál, amelyek négy éve elérhetők a SPAR-egységek polcain: a 2020-as 0,96 százalékhoz képest arányuk megnégyszereződött, 2023-ban az összes eladott tojás közel 4 százaléka ilyen típusú volt. Látványosan nőtt az alternatív termelésből származó tojások aránya is, hiszen amíg 10 évvel ezelőtt 100 eladott tojásból kilenc volt ilyen, addig mára ennek már a háromszorosa.

„A budapesti MOM parkban, a Hűvösvölgyi úti Stop Shopban, a Gábor Áron úti Rózsakert bevásárlóközpontban működő és a XI. kerületi, Péterhegyi lejtői SPAR szupermarketünk 2024-től tesztjelleggel már csak alternatív-, ökológiai- és szabadtartásból származó tojásokat kínál. Vállalatunk az elmúlt években folyamatosan csökkentette a ketreces tartásból származó tojások arányát annak érdekében, hogy egyre közelebb kerüljünk az Európai Unió által meghatározott törekvéshez”– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A négy kijelölt üzletegységben a tojásválaszték továbbra is széles lesz: az alternatív-, ökológiai- és szabadtartásból származó termékek közül 16-féle szerepel a kínálatban. A SPAR-áruházakban kapható valamennyi tojás megbízható hazai termelőktől származik. Azért, hogy a termelők, a beszállítók és a fogyasztók is alkalmazkodni tudjanak, a SPAR Magyarország fokozatosan tér át egyre inkább az alternatív-, ökológiai- és szabadtartásból származó tojások forgalmazására. 

Több mint 40 éves fennállásának újabb rekorderedményeit érte el 2023-ban a Budapesti Közművek tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű. Az áramtermelés felértékelődésének időszakában a Budapesti Közművek létesítményében, hazai energiahordozóból tavaly előállított villamos energia mennyisége több mint 10 %-kal haladta meg a megelőző évi értéket, összesen 105,68 GWh áramot juttatva az országos hálózatba. Emellett az előállított hőenergia is a tavalyelőtti rekordérték közelében alakult, 1,1 millió GJ volument érve el. A létesítmény a fővárosban keletkező kommunális hulladék hasznosításában is rekorderedménnyel zárt, 2023-ban összesen 398.582 tonna települési szilárd hulladék környezetkímélő módon történő hasznosítását tette lehetővé.

Az 1982-ben üzembe helyezett, időközben átfogó rekonstrukción átesett mű Budapest, és egyúttal Magyarország egyetlen, kommunális hulladékot termikusan hasznosító létesítménye.  Az elmúlt évben további jelentős volumenű, összesen több mint 1,6 milliárd forint értékű kiemelt pótló és fejlesztő beruházást és felújítást is elvégeztek az erőműben.

Az erőmű kapcsolt távhő- és villamos energia termelése 2023-ban több mint 30 millió m3 földgáz felhasználását takarította meg Magyarország számára.

A Budapesti Közművek létesítménye a fővárosi hulladékgazdálkodásban is megkerülhetetlen tényező, hiszen a fővárosban keletkező települési szilárd hulladék mintegy 60 százalékát hasznosítja termikus úton. Az alkalmazott ötlépcsős füstgáz-tisztítási eljárás eredményeként a létesítmény működése megfelel a jelenlegi szigorú hazai és uniós környezetvédelmi normáknak.

A 2023. évi több mint egymillió GJ (gigajoule) távhő megtermelése éves szinten több mint 60 ezer tonna CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezett, és további mintegy 100 tonna egyéb légszennyezés kibocsátásának elmaradását jelenti. A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben 2023-ban megtermelt nagymennyiségű hőenergia több mint 30 ezer átlagos budapesti háztartás éves távhőigényét biztosította, és – köszönhetően a hatékony kapcsolt energiatermelésnek – ezzel együtt több mint 40 ezer lakás villamosenergia-szükségletét fedezte környezetbarát, fenntartható módon.

A létesítményről további információk elérhetőek a www.fkf.hu weboldalon.

Fotók: Budapesti Közművek