Fenntarthatósági fogalomtár

Agilitás

Az üzleti kontextusban az agilitás a szervezet azon képessége, hogy produk­tív és költséghatékony módon gyorsan alkalmazkodjon a piaci és környezeti vál­tozásokhoz. Ennek a fogalomnak a kiter­jesztése az agilis vállalkozás, amely olyan szervezetre utal, amely a komplex adaptív rendszerek és a komplexitás tudomány kulcsfontosságú alapelveit használja a siker érdekében. Az üzleti agilitás a szer­vezeti intelligencia eredménye.

Átláthatóság

Az átláthatóság (angolul transparency) az intézmények működésével, feladatainak ellátásával kapcsolatos elvárás: a nyitottság, a nyomon követhetőség, az ellenőrizhetőség követelménye.

Biodiverzitás

Az élővilág sokfélesége. Értelmezhető a Földön előforduló élőlények szintjén, de egy kisebb területen belül is.

Biomassza

Tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeg. Szűkebb, elterjedt értelemben az energiatermelésre hasznosítható növények, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.

Bölcsőtől bölcsőig (Cradle to cradle)

A Bölcsőtől bölcsőig (angol rövidítése: C2C a Cradle to Cradle kifejezésből) a rendszertervezés egy bionikus megközelítése, mely az ember által létrehozott ipart természeti folyamatokkal modellezi, az anyagokat táplálékoknak vagy tápanyagoknak fogja fel, amelyek biztonságos, egészséges és zárt rendszerben keringenek. Eszerint az iparnak védenie és gazdagítania kell az ökoszisztémát, miközben a szerves és szervetlen nyersanyagokat olyan módon keringteti, hogy azok kiváló minőségű termékekben öltsenek formát a negatív externáliák kiküszöbölése mellett. Egyszerűen megfogalmazva, a Bölcsőtől bölcsőig felfogást egy holisztikus (vagyis mindenre kiterjedő, „minden összefügg mindennel” alapelvű) rendszernek tekinthetjük, mely a hulladékok kiküszöbölésével kíván javakat (jószágokat) előállítani. Tágabb értelemben a modell nem csak az ipari tervezésre és a termékek előállításra vonatkoztatható, a városi környezetek, épületek, a közgazdaságtan és a szociális rendszerek esetén is alkalmazható.

Carbon credit/Szén-hitel

Olyan engedély, amely lehetővé teszi egy ország vagy szervezet számára, hogy bizonyos mennyiségű szén-dioxid-kibocsátást állítson elő, és amely a teljes kibocsátási egység felhasználása nélkül értékesíthető.

Car pooling

Egy vállalat vagy szervezet megosztásra kínálja fel az autóját bizonyos feltételek mentén (tagság részére, díj ellenében, munkavállalók részére). Például céges autó vagy MOL Limo, GreenGo.

Car sharing

Egy magán személy közösségi autózásra kínálja fel a saját autóját bizonyos feltételek mentén (kollégáknak, díj ellenében, stb.). Például Uber.

CFC-gázok (freonok)

A CFC-gázok ózonkárosítóak. Elsősorban ipari folyamatokban és termelésben használták őket.

CSR (Corporate Social Responsibility)

Vállalati társadalmi felelősségvállalás, a vállalatok társadalmi és környezeti hatásaiért való felelősségvállalás.

DEI (Diversity, Equality, Integrity)

A sokszínűség, egyenlőség és befogadás (DEI) olyan programok és szakpolitikák leírására használatos kifejezés, amelyek különböző embercsoportok képviseletét és részvételét ösztönzik, beleértve a kü­lönböző nemű, faji és etnikai, képességű és fogyatékossággal rendelkező, vallású, kultúrájú, korú és szexuális embereket. különböző háttérrel, tapasztalattal, kész­ségekkel és szakértelemmel rendelkező emberek. Ez a „sokszínűség és befoga­dás” kifejezés kiterjesztése.

Diszkrimináció (negatív)

Hátrányos megkülönböztetés, kirekesztő, megalázó cselekedet, magatartás. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás.

Diverzitás

Sokszínűség, változatosság, különbözőség. Üzleti kontextusban diverzitás alatt általában azt az általánosan elfogadott tényt értik, hogy egy üzlet annál sikeresebb, minél több különböző típusú embert foglalkoztat. Annál jobban ismer heti meg egy cég vásárlói bázisát, minél több nőt, fogyatékkal élőt, különböző korosztályú és különböző etnikumú embert foglalkoztat. A diverzitás tehát többet jelent, mint a különbözőség elfogadása, tolerálása. A sokszínűségi koncepciók általában az elfogadásról és tiszteletről szólnak. Annak megértéséről, hogy minden egyén egyéni, és a személyes különbözőségek felismeréséről. Ez felmerülhet a faji, etnikai, nemi, szexuális orientáció, szociális gazdasági helyzet, kor, fizikai képességek, vallási, politikai beállítottság vagy más ideológiák esetén.

ESG (Environmental, Social, and Corporate Governance)

Egy vállalatba vagy üzleti vállalkozásba történő befektetés fenntarthatóságának és társadalmi hatásának mérésére szolgáló három központi tényezőre utal. Ezek a kritériumok segítenek jobban meghatározni a vállalatok jövőbeni pénzügyi teljesítményét (hozam és kockázat).

Elszámoltathatóság

A személy, intézmény vagy szervezet azon kötelezettsége, hogy tevékenységének következményeiért felelősséggel tartozik, eredményeit és hatásait ennek érdekében átlátható módon rendelkezésre bocsátja.

Életciklus elemzés

Az életciklus elemzés (LCA) egy-egy termék egész életútja során keletkezett környezeti hatásainak értékelését jelenti – a gyártástól egészen a végső felhasználó általi ártalmatlanításig. Egy termék életútjának nevezzük a szükséges nyersanyag bányászatától és előkészítésétől a termék gyártásán keresztül a termék használatáig és a használat után keletkező hulladék hasznosításáig vagy kezeléséig terjedő szakaszt. Folyamat, illetve szolgáltatás esetén az anyag- és energiafelhasználásnak, illetve magának a folyamatnak a környezeti hatásait vizsgálják. Az LCA célja, hogy összehasonlítva egyes termékek és/vagy szolgáltatások környezeti hatásait, kiválassza a legkevésbé terhelő megoldást.

Életminőség

A fenntarthatóság elemei közül az életminőség egy olyan összetett mutató, mely számos, különböző, az emberi lét minőségét mérő tényezőből áll. Ilyenek például a szennyezések mértéke, a rendelkezésre álló jövedelem, az iskolák megközelíthetősége, lakásépítések, és az egészségügyi ellátás.

Emberi jogok

Azon jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Magukban foglalják az élethez, szabadsághoz való jogot, a vélemény és kifejezés szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget, gazdasági, szociális és kulturális jogokat, ideértve többek között a munkához való jogot, a szabadidőhöz való jogot, az egészséges környezethez való jogot, a szociális biztonsághoz való jogot.

Energiahatékonyság

Az energiahatékonyság javítása az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy visszaszorítsuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, energiafogyasztásunkat fenntartható útra tereljük, és növeljük az ellátásbiztonságot. Az energiahatékonyság elősegíti a gazdasági fejlődést és új állások létrejöttét, és csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit.

Érintett (stakeholder)

Minden csoport vagy egyén, aki befolyásol(hat)ja a vállalat célmegvalósítását, vagy amely befolyásolva van általa.

Értéklánc

Tevékenységek egymás követő sora, amelynek minden eleme hozzájárul egy adott végtermékek létrejöttéhez. Értelmezhető vállalaton belül és azon túlmenően is.

Esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség a politikai, gazdasági és szociális részvétel útjában álló akadályok hiánya. Az esélyegyenlőség biztosítása elsősorban állami kötelezettség, aminek az állam tényleges intézkedésekkel, illetve jogalkotással tehet eleget. Mindenkit egyforma esélyek illetnek meg az élet bármely területén nemre, fajra, korra, politikai vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.

Etika

Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik. Az etika általános jelentése: ésszerű, a józan ész alapján meghozott optimális (Az adott lehetőségek közül a legjobbnak ítélt megoldás) és helyes döntés. Erényetika (Arisztotelész): az ókori etikai tanítások erényetikai tanítások. Középpontjukban az áll, hogy mi is az a legfőbb erény, amelyet az embernek birtokolnia kell ahhoz, hogy cselekedetei helyesek legyenek. Kötelességetika (Kant): a kötelességetika az etikai szabályok kötelességét írja elő az emberre nézve. Ezen elmélet szerint egy cselekedet akkor erkölcsös, ha egy rögzített szabály szerint, kötelességtudatból (nem a hajlam vagy a részvét miatt) hajtják végre. A következményetika két kulcskérdése: (1) Mi az a jó, amit az erkölcsös cselekedetnek maximálisan elő kell idéznie? (2) Kinek számára kell e jót maximálisan előidéznie?

Etikai kódex

Az etikai normák, alapelvek, magatartási szabályok írásba foglalását jelenti. Az etikai kódex hozzájárul annak tisztázásához, hogy mit tekintenek legitimnek és felelősségteljesnek az adott szervezet, vállalat, iparág, szféra hétköznapjaiban. Iránymutatóként kell szolgálnia a vezetők és az alkalmazottak etikai döntéshozatalának elősegítésére.

Externália

Egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét, döntéshozatalás, magatartását.

Felosztott gazdasági érték

Az érintettek számára biztosított pénzügyi haszon.

Fenntartható fejlődés

Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy hátrányosan befolyásolná a jövőbeli generációk képességét saját szükségletek kielégítésére.

Fit for 55 – „Irány az 55%!”

Az EU az európai klímarendelettel – az európai zöld megállapodás részeként – kötelező célként tűzte ki magának a klíma­semlegesség 2050-re történő elérését. Ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegház­hatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét. A klímasemlegesség felé tett közbülső lépésként az EU 2030-ra ambi­ciózusabb éghajlat-politikai célokat tűzött ki, és vállalta, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti a kibocsátásokat. A javaslatcsomag célja, hogy összhangba hozza az EU éghajlat-és energiapolitikai jogszabályait a 2030-as célkitűzéssel

Fosszilis energiaforrás

Lebomlott növények és állatok maradványaiból keletkezett, nem megújuló energiaforrás: szén, kőolaj, földgáz.

Green Deal (Európai zöld megállapodás)

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében az EU ambiciózus szakpolitikákat foga­natosít az Unión belül, és szorosan együtt­működik nemzetközi partnereivel azért, hogy Európa 2050-re a világ első klíma­semleges kontinensévé váljon. Az éghajlat-politika képezi az európai zöld megállapo­dás központi elemét is – a megállapodás egy olyan ambiciózus intézkedéscsomag, amely többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagy mértékű csökkentésére, az élvonalbeli kutatásba és innovációba való beruházásra és Európa természetes környezetének megőrzésére terjed ki.

GRI (Global Reporting Initiative)

Globális Jelentéstétel Kezdeményezés, az ENSZ által életre hívott szervezet, amely kifejlesztette a világszerte legszélesebb körben alkalmazott fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszert és útmutatót. Az átláthatóság és összehasonlíthatóság érvényesítésére egységes indikátor, mutatószám rendszert dolgozott ki a nem pénzügyi teljesítmény mérésére.

Good Corporate Citizen (Jó vállalati polgár)

A gazdasági szereplők, mint jelentős hatalommal rendelkező közszereplők felelőssége az államplgári jogok tiszte­lete. Ezen túl a szociális jogokat illetően a vállalatoknak szolgáltató szerepük van, vagyis ahol egyes kormányzatok képte­lenek biztosítani vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy biztosítsák a jóléti állam feltételeit, ott a vállalatok nyújta­nak szociális szolgáltatásokat. Számos esetben használják a kifejezést a CSR szinonímájaként.

Hozzáadott érték

A termelési érték és a vásárolt ráfordítások különbözete.

Ipari ökológia

Az ipari ökológia az ipari folyamatokban végbemenő anyag- és energiaáramlások tanulmányozása. Ez a megközelítés az ipari ökoszisztémákon’ belüli szereplők közötti összefüggésekre fókuszál, és arra törekszik, hogy ún. zárt hurok (closed-loop) folyamatok jöjjenek létre a gyártási folyamatok során, melyekben a hulladék nyersanyagként szolgál, ezáltal megszüntetve a nem kívánatos melléktermék képződést. Az ipari ökológia nagy hangsúlyt helyez a természeti tőke helyreállítására, de egyúttal a társadalmi jóllét növelése is a célja.

Karbon/szén semlegesség

A szén semlegesség a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás állapota. Ez úgy érhető el, hogy egyensúlyba hozza a szén-dioxid-kibocsátást az eltávolításá­val (gyakran a szén-dioxid-kiegyenlítés révén), vagy a társadalom kibocsátásának megszüntetésével (átállás a „post-karbon gazdaságra”).

Karbonlábnyom

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi közvetlen és közvetett karbon­kibocsátás kerül a levegőbe. A karbon­kibocsátás az összes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátást jelenti, minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékben (t CO2e) számolunk, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysé­ge is. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás.

Klímasemlegesség

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi közvetlen és közvetett karbonki­bocsátás

Klímaváltozás

A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. A földi klíma kialakításában az úgynevezett üvegházhatású gázok játszanak nagyon fontos szerepet, melyek koncentrációja az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt, felgyorsítva ezzel a klímaváltozás folyamatát.

Korrupció

A korrupció vagy megvesztegetés olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai,közigazgatási, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról. Korrupció a közhatalommal/ közbizalommal/ ráruházott pozícióval való visszaélés egyéni haszonszerzés érdekében (TI-definíció).

Körforgásos gazdaság (Circular economy)

A körforgásos gazdaságban az anyag­csere-folyamatok tervezetten, zárt körben áramlanak, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul és a biológiai, illetve technikai alkotórészek nem keverednek, hanem minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a biológiai és gazdasági körfolyamatokba

Környezetközpont irányítási rendszer (KIR)

Egy vállalatirányítási rendszer, amelynek célja, hogy a folyamatok áttekintésével és optimalizálásával szolgáltja a tisztább termelést, a vállalat környezetre gyakorolt hatásainak kézben tartását. Keretet ad a vállalt környezetvédelmi tevékenységének, A bevezetett rendszer megfelelőségét rendszeresen független auditok tanúsíthatják.

Közösségi befektetés

A társadalom, helyi közösség javait szolgáló jótékony tevékenység, adományozás, befektetés, amely a közösség hosszú távú fejlődését, jólétét szolgálja. Általában nem egyszeri tevékenység. A befektetési döntés meghozatalakor a társadalmi célon túl, a hatás fenntarthatósági is fontos szempont.

Közvetlen hatás (környezeti, társadalmi és gazdasági)

A vállalat tevékenységével és működésével közvetlenül összefüggő, abból fakadó következmény. A hatás jellemzőit elsősorban maga a vállalat befolyásolja (pl. foglalkoztatási hatás, szennyezési kibocsátás stb.).

Közvetett hatás (környezeti, társadalmi és gazdasági)

A vállalat tevékenységéhez és működéséhez köthető, abból levezethető következmény, azonban ez a hatás más szervezet tevékenységeink keresztül realizálódik. A közvetett hatás jellemzőit a vállalati kisebb mértékben befolyásolja, arra más szervezeteknek, eseményeknek is befolyása van (pl. foglalkoztatás a beszállítói láncban; környezeti szennyezés a kiszervezett logisztikai folyamatokban stb.).

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrásként azokat az energiahordozókat vesszük számba, melyek a kiaknázás után rövid időn belül újratermelődnek. A „rövid idő” relatív. A fosszilis energiahordozók geológiai időléptékkel mérve megújulnak, de emberi idővel nem. Ezért a megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy emberi időn belül újratermelődik.

Méltányos kereskedelem (Fair Trade)

A méltányos kereskedelem köré szerveződő mozgalomnak az a fő célja, hogy a termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért. A civil társadalom egy olyan mozgalmáról van szó, ami a kritika mellé a megoldást is odateszi. Talán éppen ezért az egyik leggyorsabban fejlődő és legnépszerűbb civil mozgalom ma Magyarországon.

Meritokrácia

A meritokrácia egy olyan társadalmi forma, amelyben az egyén társadalmi pozíciója nem a társadalmi származásától, hanem tehetségétől, tudásától, szorgalmától és teljesítményétől, egyszóval „érdemeitől” függ. A szó eredete: „meritum” (lat.) tett, teljesítmény.

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom egy erőforrás-menedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

Önszabályozás

Az önszabályozás az a folyamat, amely során az ipar aktívan részt vesz saját szabályozásában, és egyben felelős is érte. Az üzleti, gazdasági téren is használják ezt a fogalmat, az önszabályozó szervezetek leírása folytán. Ez alatt olyan szervezeteket értenek, amelyek a gazdaság értékelésében töltenek be fontos szerepet, megvizsgálják és ellenőrzik a különböző gazdasági szektorokat.

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom egy erőforrás-me­nedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenn­tartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológu­soktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

Reziliencia

Az üzleti rugalmasság a szervezet azon képessége, hogy gyorsan alkalmazkod­jon a zavarokhoz, miközben fenntartja a folyamatos üzleti tevékenységet, valamint megóvja az embereket, az eszközöket és a teljes márkaértéket. Az üzleti reziliencia egy lépéssel túlmutat a katasztrófa utáni helyreállításon azáltal, hogy katasztrófa utáni stratégiákat kínál a költséges leállások elkerülésére, a sebezhetőségek kiküszöbölésére és az üzleti műveletek fenntartására további, váratlan jogsértések esetén is.

Sharing economy (megosztásos gazdaság)

A sharing economy azt a gazdasági és szociális rendszert jelenti, amely az áruk­hoz, a szolgáltatásokhoz, az adatokhoz és a tudáshoz egy másokkal megosztott, azaz közösségi hozzáférést tesz lehetővé akár egyének között.

Szegénység

Az abszolút szegénység azt jelenti, hogy a saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteni és létminimum alatt él valaki. A relatív szegénység jelentése, hogy a keresetük nem elég arra, hogy továbbfejlesszék magukat. Társadalmi és kulturális szegénységet jelent, amikor a társadalom nagy többségéhez képest szegények.

Szén-dioxid lábnyom

Egy folyamat, tevékenység megvalósítása vagy termék előállítása során keletkező szén-dioxid mennyiség.

Társadalmi tőke

A társadalmi tőke az emberek közötti kapcsolatokban megbúvó erőforrás, mely a kapcsolatok mennyiségének, minőségének és struktúrájának függvénye. Az emberi kapcsolatokban áramló energia elősegítheti az egyén boldogulását, de egyúttal elősegítheti a kollektív cselekvést is és ezáltal egy egészséges és prosperáló társadalom fenntartását. A társadalmi fenntarthatóság érdekében történő humán és társadalmi tőke fejlesztése fontos fenntarthatósági feladat.

Transzparencia

Az átláthatóság azt jelenti, hogy a vállalat a nyilvánosság és a piac számára a stratégiájával, pénzügyeivel és politikai határozataival, valamint eljárásaival kapcsolatos minden lényeges információt nyitott, átlátható módon és megfelelő időben biztosít.

Újrahasználat

Ugyanolyan formában történő ismételt felhasználás.

Újrahasznosítás

Más, módosított formában történő felhasználás (hazánkban ide értjük az égetéssel történő energetikai hasznosítást is).

Üvegházhatás

Az a jelenség, amely során a napsugárzás behatol a Föld légkörébe, a felszínről visszasugárzott energia egy része azonban nem jut ki belőle, mert a légkörben megtalálható por és üvegházhatású gázok nem engedik ki. A bennrekedő hőenergia miatt a légkör felmelegszik. Az emberi tevékenységi megnöveli a káros gázok mennyiségét a légkörben, hozzájárulva az üvegházhatás erősödéséhez. Ezen gáz közép tartozik a szén-dioxid, a metán, valamint számos iparilag előállított vegyi anyag.

Üvegházhatású gáz kibocsátás

A GHG Protocol Corporate Standard három „hatókörbe” sorolja be a vállalatok ÜHG-kibocsátását. Scope 1 a kibocsátás saját vagy ellenőrzött forrásból származó közvetlen kibocsátás. A Scope 2 kibocsátások közvetett kibocsátások vásárolt energia előállításából. A Scope 3 kibocsátások mind közvetett kibo­csátások (nem tartoznak bele hatókör 2), amelyek az adatszolgáltató vállalat értékláncában előfordulnak, beleértve a upstream és a downstream értékláncot is kibocsátások.

Visszatartott nyereség

A keletkezett gazdaság érték és a felosztott gazdasági érték különbözete.

Vízlábnyom

Egy folyamat vagy termék összes vízfelhasználása.

Zöld kötvény

A zöld kötvények kizárólag olyan beruházások finanszírozására szolgálnak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet-vagy éghajlat­védelmi előnye.